Petőfi Népe, 1962. július (17. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-10 / 159. szám

Tervszerűbb anyaggazdálkodást — Egy vizsgálat tanulságai — Ä népgazdaság anyagi erő­forrásainak okos felhasználása megkívánja, hogy a vállalatok gazdálkodása célszerű és terv­szerű legyen. Ennek megvaló­sítása körültekintő, hozzáértő vezetést kíván mindazoktól, akiknek kezeire milliós értékek vannak bízva. Ezek a vezetők egy pillanatra sem téveszthetik szem elől a takarékos gazdál­kodást, a gazdaságosság elvének gyakorlati megvalósítását. Sajnos, ezt az intelmet nem mindenütt fogadják szívesen. Ezt bizonyítják azok a vizsgá­latok, amelyekből kiderül, hogy egyik-másik gyárunkban, vagy vállalatunknál az elmúlt hóna­pokban ugrásszerűen megnőttek a vállalati készletek. Az ilyen helyeken a nemzeti jövedelem egy részét indokolatlanul lekö­tötték, s ezzel más gazdasági ágak fejlődését akadályozták. Nincs összhang A rosszul gazdálkodók közé tartozik a Bács-Kiskun megyei Építési és Szerelőipari Vállalat, ahol a termelési terv és az anyagfedezet nincs összhang­ban. Egy bizottság megállapí­totta, hogy a vállalat anyag­­készlete a megengedettnél 6 millió 712 ezer forinttal maga­sabb, ami 140 napi készletnek felel meg az engedélyezett 80 nappal szemben. Súlvosbítja a helyzetet, hogy az előbb emlí­tett összegből egymillió értékű árut a vállalat egyáltalán nem tud használni. A vállalat vezetői különféle indokokkal hozakodnak elő. Azt mondják: nem teljesítettük a tervet, ezért kerültünk ilyen helyzetbe. Véleményünk szerint ez az érvelés csak részben fe­lel meg a valóságnak. Az igazi ok a tervszerűtlen anyaggazdál­kodásban keresendő. E helytelen gazdálkodás kö­vetkeztében aztán megbomlott a vállalat pénzügyi helyzete is. A bank ugyanis a készletek meghitelezése után 12 százalé­kos büntető kamattal sújtotta a vállalatot hanvag gazdálko­dásáért. Ugyanakkor felhívta a vezetők figvelmét, hogy a leg­rövidebb időn belül a megen­gedettre — normálszintre — csökkentsék az anyagkészlete­ket. Amennyiben ez nem kö­vetkezik be, a bank a kamat összegét 18 százalékra emel­heti fel. Mi a büntetés célja? Megelőzni a hanyag gazdál­kodást. A bank új kamatpoliti-Vasutasnap Kscstaéfen Kecskeméten vasárnap dél­előtt a vasutasok művelődési ott­hona zsúfolásig megtelt az ün­neplőkkel. Az egybegyűlteket Szabics István, a pályafenntar­tás vezető főmérnöke üdvözölte, majd Gombos Aladár elvtárs, a városi pártbizottság titkára mon. dott ünnepi köszöntőt. Utána Lőrincz Antal állomás­főnök a forgalmi dolgozóknak hatezer. Feleki Pál, a pályafenn­tartás főnöke 70 főnek 11 ezer, Némedi Vince, a fűtőház fő­nökhelyettese pedig 2000 forint pénzjutalmat adott át a legjob­baknak. Ezenkívül kilenc vas­utast Kiváló dologzó oklevéllel, hatot pedig jelvénnyel tüntettek ki. Befejezésül a Kelemen László Irodalmi Színpad szavaiéi és a Hírős Együttes négytagú tánc­csoportja adott műsort. A dél­utáni órákban zajlottak le a sportesemények, amelyet vidám táncest zárt be. kája előírja, hogy normálka­mattal csak olyan anyagkészle­teket lehet meghitelezni, ame­lyek a vállalat tervszerű gaz­dálkodását szolgálják, azaz rö­vid időn belül felhasználásra kerülnek. A tévedések elkerü­lése végett hangsúlyozzuk: nem ez a fő tevékenysége a bank­nak, hanem az, he.gy a felesle­ges készletek kialakulását meg­gátolja, s ha ez netán mégis be­következik, akkor segítsen a vállalatnak annak gyors értéke­sítésében. Ne többet! A vizsgálat megállapította, hogy a fellelhető felesleges anyagkészlet jórészt az anyag­megrendeléseknél mutatkozó úgynevezett biztonsági rátartás­ból adódik, amelyet nem tá-AZ ÜGYÉSZ kihallgatásra ve­zettette elő az előzetes letartóz­tatásban levő £. L-t. Elgondolkoztató, hogy a 17 éves kecskeméti ifjú immár má­sodszor áll terheltként a nyomo­zó hatóságok előtt. Először két évvel ezelőtt garázdaság büntet, te miatt indult ellene eljárás. Akkor többedmagával leittasod­­va az utcán kötött bele a járó­kelőkbe. A fiatalkorúak bírósá­ga nyomatékosan figyelmeztette a szülőket: jobban ügyeljenek a fiúra, mielőtt még nagyobb baj­ba keveredne. S íme, É. L. most mégis itt van és súlyosabb bűn­­cselekmény miatt kerül a bíró­ság elé. A KIHALLGATÁSON megje­lent É-né, ötgyermekes édes­anya, könnyes szemmel mondot­ta el, hogy nem tudja, mi tör­ténhetett a fiával, hiszen otthon nincs vele különösebb baj. Is­kolába szívesen járt. szeretett tanulni és tanárai is elégedettek voltak magatartásával. Csak a hét általánost tudta elvégezni, mert a család anyagi nehézsé­gekkel birkózott. Nem szívesen tették, de É. L-t ki kellett ven­niük az iskolából, hogy kerese­tével a szükséges kiadásai biz­tosítva legyenek. A fiú nehezen talált magának megfelelő munkahelyet. Előbb a téglagyárban helyezkedett el rövid időre. Több helyen tett próbálkozása után az építőipar­ban vállalt munkát. Itt külszol­gálattal bízták meg. Hetenként csak egyszer látogathatott haza és ez változást hozott az életé­be. Kezdett rászokni az italra. ORVOS _ • *" <= Kérem a vizsgálat díját! maszt alá műszakilag kidolgo­zott anyagnorma. Kitudódott az is, hogy az anyagmegrendelé­seknél a vállalat nem veszi számba, milyen- és mennyi anya­ga van raktáron. Nem csoda, ha ezek után az ilyen felelőt­len, gondatlan munkáért a bank büntető kamatot állapított meg. Az előbb említett példák­ból is kiviláglik, hogy igen nagy jelentősége van a jól mű­ködő, tehát körültekintően megszervezett anyaggazdálko­dásnak. Éppen ezért a vállala­tok vezetőinek arra kell tö­rekedniük, hogy megbízható anyaggazdálkodó részlegeket hozzanak létre. Csak ennek birtokában tudják biztosítani az állam által nyújtott költségve­tési eszközök okos. célszerű és tervszerű felhasználását. Kárpáti András Eleinte naponta csak egy-két pohár bort, később azonban töb­bet is ivott. Ez vitte a lejtőre. Május egyik napján három pohár sört fo­gyasztott. Utána találkozott a barátjával, akivel úira az ital­boltba tértek be. Űjabb négy pohár sör következett. így tör­tént. hogy É. L. a közelében ülő K. A-ba kötött. Verekedést akart kezdem, de rövid szóváltás után mégis visszaült saját asztalához. Hazafelé menet azonban az ut­cán találkozott össze K. A-val és minden ok nélkül arcul ütöt­te. A járókelők közül többen a megtámadott segítségére siették. É. L. ekkor zsebkést rántott és az egyik védelmezőt hasbaszúr­­ta. ELŐZETES letartóztatásának ez a rövid története. Vele és édesanyjával erről beszélgetett az ügyész és É. L-nek ezért kell felelnie a bíróság előtt. A fiút és édesanyját szemmel­­láthatóan mélységesen bántja az eset. Sokáig gondolataikba mé­­vedten hallgattak és várják a következményeket... Előre kell nézniük, mert var még kivezető lit: a józan életmód. A lehetőség adva rá. A megbotlott ifjú erős aka­rattal képes lesz megemberelni magát. S ha ebben a szülők kö­vetkezetesebb beavatkozással, a társadalom: barátok, munkatár­sak, ifjúsági szervezet stb. hat­hatósabb visszatartó erővel tá­mogatják. É. L. nem csúszik le többé a lejtőn. O. F. PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: Weither Dániel. Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István igazgató Szerkesztőség: Kecskemét, Széchenyi tér 1. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 25-16. Szerkesztő bizottság: 10-38. Belpolitikai rovat: 11-22. Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 12 forint Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét. — Telefon; 11-85. >0-00000000-0000-0ooooc Kihallgatáson az ügyésznél A kecskeméti piacon Hetipiaci nap. A kora reggeli vonatok utasainak számát megszaporítják a „garabós” asszonyok, a Kecskemét környéki ermelők. Mások kerékpárjukat málházzák fel hassnos teher­rel: gyümölccsel, zöldséggel, baromfival, tejjel, telt kosárral, kannával. És útnak indulnak a szocialista nagyüzem lovaskocsi és teherautó rakományai. Irány: a város piaca. Vátozatos, friss portékával telnek meg az elárusítóbódék, asztalok. — Aztán jöhetnek a vásárlók. A kínálat nagy. Sok és szép a zöldség. Az újburgonya mel­lett itt-ott még régi is talál­ható. A saláta helyét egyre több uborka foglalja el és vele együtt a paprika és paradicsom is. Pintér Imre, a piackezelő­­ség vezetője, mégis így tájékoz­tat: — Csak közepes a mai fel­hozatal, a választék azonban elég nagy. Az árak alakulása pedig... — Köszönjük szépen. Erről inkább ezt a két megrakott sza­tyorral szembe jövő kecske­méti háziasszonyt, Fülöp Jó­zsefeiét kérdezzük meg. — Azt hiszem, nemcsak a magam véleménye, ha azt mondom: az árak elfogadha­tóak. Húsz darab tojást vettem 26 forintért, egy pár csirkét negyvennyolcért, meg egy kis zöldséget, zöldbabot. A 9 forint 50 filléres meggyet drágálom egy kicsit, ezért a befőzéssel még várok... Sétáljunk azonban a piac túlsó végére, az Aranykalász Tsz báromfielárusító helyére. „1 kg 32,— Ft” — hirdeti a bódé dróthálójára erősített táb­la. S hogy a sárgalábú és rozs­daszín tollú rántanivalóknak mekkora a sikerük, bizonyítja a kiszolgálásra várók népes sora Ez az asszonyka kiválasztotta már a neki megfelelőt, s a „ha­lálra ítélt” csibe — mielőtt a fazékkal ismerkedne — kipró­bálja a táskában szállítás vi­szontagságait. Ma talán a meggy a legkapó­sabb. Ugyancsak sokan veszik körül a zamatos gyümölcsöt kínálókat. — Hogy’ adja néni? — Hét forint, lelkem ... — Ez az aprószemű?! — Nagyon szép ez, galam­bom! Mennyi kellene? Vigye hatötvenért... Megvan az alku. Az eladó kosarából a vevőébe vándorol át az áru. Néhány méterrel odébb a hetipiaci virágbirodalomba ér az ember. Földlabdás őszirózsa palántától a cserepes muskátliig és vágott virágig minden kapható itt. Még hozzá gazdag vá­lasztékban. Jó, hogy ennyi a vágott virág. A város két virág­boltjának készletét szépen kiegészítik a termelők, s a csokrok­nak is van keletjük... Nehezen kászolódik ki az ember a vásárlók forgatagából. Szegődjünk nyomába azoknak, akik már bevásároltak. Egy Sszhajú, de fiatalos külsejű asszony és két kislány meggyel teli kosarait használjuk „vértezetül’’. Ügy látszik, náluk mégis lesz meggy-eltevés..j

Next

/
Thumbnails
Contents