Petőfi Népe, 1962. július (17. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-05 / 155. szám

1962. július 5, csütörtök 9. oldal Korszerűbb technológiával olcsóbb és több bútor Egy év munkáját féi év alatt végzi el a Kecskeméti Faipari Vállalat Kiváló kőműves ■ >*•: ' w/." >. >■ A tanácsi köny­­nyűipar vállalatai 30 százalékkal több árut adnak idén a népgazdaságnak, mint az elmúlt esz­tendőben. Az ipar­ág ilyen nagy fej­lesztésében is ki­emelkedő helyet foglal el Kalocsán a Fémtömegcikk­ipari Vállalat. Ter­melésüket megdup­lázva, több mint 60 millió forint ér­tékű közszükségleti cikket adnak idén a kereskedelemnek. Fénycsőarmatúrából B0 ezer darab, mák­darálóból 100 ezer darab, paradicsom­­passzírozóból 70 ezer darab készül az üzemben. A terme­lésnek ez a nagy­mérvű növelése ko­moly gondot okoz a vezetőknek: hogyan biztosítsák a folya­matos munka mű­szaki feltételeit. Eh­hez nyújt segítséget Korsós János, a karbantartók kőmű­ves brlgádvezetőie. Az új munkacsar­nok mellett ők húz­ták fel a központi raktár épületét. Ez­zel és több más át­alakítással jelentős munkahelyet szaba­dítottak fel a sza­lagrendszerű terme­lés bővítésére. Kor­sós elvtárs, akt tag­ja az üzemi bizott­ságnak is. ezért kap­ta meg a Könnyű­ipar kiváló dolgozó­ja kitüntetést. Megteremtik a májliba nagyüzemi tenyésztésének alapjait Üzemavatás előtt tettem láto­gatást a Kecskeméti Bútor­gyárban. Szándékosan adom ezt a nevet a Faipari Vállalatnak, hiszen a nagyközönség is így tartja számon, gyártmányai pe­dig igénylik is a névcserét, mi­vel itt csak bútor k 'ül. Az üzem munkalázban ég és pró­batétel előtt áll. Rövidesen át­adásra kerül az új. közel ezer négyzetméter alapterületű mű­helycsarnok, melynek avatásá­val megváltozik a termelés egész képe, de a feladatok is. Erről beszélgettünk Térjék Im­re igazgatóval, Herczeg Imre műszaki vezetővel és több ve­zető beosztású dolgozóval. Kérdésemre, hogy mi lesz a próbatétel — Térjék Imre így válaszol: — Tavalyi munkánk ered­ményének külön elismeréseként élüzem címmel tüntették ki vállalatunkat. Már e megtisz­telő cím elnyerése is jobb munkára kötelez. Próbatételről pedig azért beszélünk, mert most a második félévben annyi bútort kell gyártanunk az ifjú „fészekrakók” és az idősebb házaspárok igényei­nek kielégítésére, mint amennyit tavaly egész év­ben adtunk a kereskede­lemnek. — Az új műhelycsarnok, amit a kárpitosok vesznek majd bir­tokba, nagy segítség lesz ehhez — veszi át a szót Herczeg Im­re __, de egymagában kevés, hiszen 12 millió forint értékű bútorról van szó, amit döntő­részt kárpitozott kivitelben kell készítenünk. A vállalat vezető-Harminckét üzletbe látogattak el a Belke­reskedelmi Minisztérium Bács- Kiskun megyei Állami Keres­kedelmi Felügyelősége munka­társai, ahol próbavásárlások és csomagellenőrzések során győ­ződtek meg arról, hogy az el­adók annyi árut adnak-e, amennyiért a vevők fizetnek. A vizsgálatokból kiderült, hogy tíz üzletben elvétették a pontos számolást és mérést. Há­rom esetben az eladó keveseb­bet számolt. A szűk mérés az élelmiszer- és vendéglátóipari egységekben, az ártúllépés pedig az iparcik­keket árusító boltokban fordult elő. Például a Bács-Kiskun me­gyei Iparcikk-Kiskereskedelmi Vállalat 211-es számú kiskun­félegyházi háztartási boltjában Lajos István eladósegéd 10 de­ka krómsárga porfesték eladá­sakor 6 forint 40 fillérrel szá­molt többet, mert az előírt 16 forint kilogrammonkénti ár he­lyett 80 forintos egységárat vett alapul. Bár kisebb mértékben, de más üzletekben is előfordul­tak ilyen visszásságok. Amikor ellenőrizték a fo­gyasztói árak betartását, ugyan­akkor vizsgálták az előbb em­lített boltok leltáreredményeit is. Azt tapasztalták, hogy az iparcikkszakmában a leltárak­nál többlet mutatkozik. Ebből olyan következtetést vontak le, hogy a vevőktől ellenszolgál­tatás nélkül elvett összeget nem használták fel egyéni célokra. Véleményünk szerint álla­munknak ilyen módon szerzett jövedelemre nincs szüksége, mert ez ellentétes a fogyasztók érdekvédelmével. Ezért egyet kell értenünk az­zal, hoerv a nagyobb hibát vé­tőket pénThilntetéssei sújtotta a felügyelőség vezetője. sége ezért részletes műszaki in­tézkedési tervet készített, mely­ben a gyártmányfejlesztést és a termelékenység növelését tűzte ki célul. A továbbiakban már ez volt a vitatéma, helyesebben az a sok munka és kísérletezés, amit a most lezárult újítási hónap keretében végzett a bú­torgyár műszaki gárdája. Bár csak a jelentősebb újításokat sorolom fel, de ez is hű képet ad arról: milyen jelentős sze­repe van az újítómozgalomnak az üzemi műszinttervek végre­hajtásában. A Kecskeméti Bútorgyárban eddig a kárpitosok folyamatos anyagellátása képezte a fő gon­dot. Tizenkét nap kellett ah­hoz, hogy a meleg, illetve a hi­deg enywel ragasztott bútor­lapok ismét munkába kerülje­nek. Ma viszont a műgyantá­val történő ragasztás bevezeté­se után ez az idő 24 órára csök­ken. így elérték, hogy az egyes búto­rok átfutási ideje a koráb­bi 37 nap helyett ma már 28—30 nap. Ennek az új technológiának bevezetése több célgép megszer­kesztését tette szükségessé. Na­gyobb beruházási keret hiá­nyában ezek is az újítási hó­napban készültek el, saját konstrukció alapján, házi kivi­telezésben. Ilyen az új mű­gyanta-keverőgép, s a szalag­­csiszoló papírvágógép, ami hul­ladék vasanyagból készült. Ugyancsak házilag állítottak össze elfekvő gépalap felhasz­nálásával egy korongcsiszoló berendezést. Az újítók ötletes­ségét dicséri a már működő bútorlábfényező gép, melyen két személy dolgozhat egyszer­re, továbbá az esztergapadba használható vasvágó berendezés. Ezek a gépek és az új ragasz­tási technológia lehetővé tették több dolgozó átcso­portosítását. az év végéig pedig 100 ezer forint terme­lési költség megtakarítását. — És kik voltak a legjobb újítók? — Herczeg Imre műszaki ve­zető, Juhász István technoló­gus, Horváth László anyagbe­szerző — feleli az igazgató. — Külön kell még szólnom Bíró Imre üzemvezetőről, aki a fe­nyőfűrészáruk hulladékanyagá­nak ötletes feldolgozásával már az első félévben 14 köb­méter anyagot takarított meg. Továbbá dicséret illeti Kaszab László TMK-vezetőt és beosz­tottjait, akik A mesterséges csapadékkal el­látott területek egyre gyarapod­nak megyénk állami és szövet­kezeti gazdaságaiban, s jelenleg már 15 ezer hold kultúrnövé­nyeire juttatják a folyókból, csa­tornákból, illetve a föld mélyé­ből a vizet. Az állami gazdaságokban hét­ezer holdon már mindenütt be­fejezték a 40 milliméteres eső­nek megfelelő első, s mintegy 4000 holdon a második öntö­zést. Az öntözésnek ez a mértéke és üteme teljesen pótolja a hiány­zó természetes csapadékot, s le­hetővé teszi a nagy termésho­zamok elérését. Ennek elsősor­ban a Bajai, a Hosszúhegyi, az Izsáki, a Kalocsai és a Csengődi Állami Gazdaságban van nagy jelentősége, mivel az öntözött terület nagysága e nagyüzemek mindegyikében meghaladja az kongresszusi felajánlásként vállalták, hogy az újítási hónap javaslatainak gyors kivitelezésével segítik ter­veink megvalósítását. Az új kárpitosüzem és az újítómozgalom eredményeként így végzi el egy év munkáját fél év alatt a Kecskeméti Bú­torgyár kollektívája. Hogy mennyi áru ez a gyakorlatban, arra Térjék Imre igazgató így válaszolt: — Hétszáz kétszemélyes, ezer­ötszáz egyszemélyes kárpitozott garnitúra, nyolcszáz sezlon, to­vábbá egymillió forint értékű egyedi kisbútor, aminek egy részét a Kecskeméti Aranyho­mok Szálló berendezése képezi. Sándor Géza Négymillió forint póthitel A Kecskeméti Városi Tanács ■Végrehajtó Bizottsága a múlt év decemberében tartott ülésén ha­tározatot hozott az akkor ren­delkezésére álló 6 850 Ö00 forint lakóházjavítási hitel felhaszná­lásáról. A közelmúltban — a megyei tanács vb igénylésére — ez a hitelkeret még négymillió forinttal bővült. A városi ta­nács vb múlt heti ülésén ennek megfelelően felülvizsgálta koráb­bi határozatát és új programot fogadott el. Épületfelújításra eredetileg 4 millió 650 000 forint állt rendel­kezésre. A módosított javaslat szerint több mint hétmilliót for­díthat ilyen célra az Ingatlan­­kezelő Vállalat. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy idén, a ko­rábban tervezett 13 helyett 33 épület teljes felújítása vált le­hetővé. Az 50 ezer forinton fe­lüli ráfordítást igénylő épület­karbantartásra az eredetileg ter­vezett 400 ezer forint helyett 1 millió 400 000 forint felhasználá­sát teszi lehetővé a felemelt hi­telkeret. Az épületenként 50 ezer forinton aluli karbantartási költ­ségekre pedig az eredeti 1 mil­lió 550 000 forinttal szemben több mint 2 200 000 forint all rendelkezésre. Ez utóbbi több száz épület karbantartását, il­letve kisebb hibáinak kijavítását teszi lehetővé. A felemelt lakóházjavitási hi­telkeret felhasználására hozott határozat mellett a végrehajtó bizottság utasította az ipari és műszaki osztályát az 1963. évi lakóházjavítási előzetes címjegy­zéknek augusztus 15-ig való ösz­­szeáilítására? ezer holdat. Nem sokkal marad mögöttük a Solti Állami Gaz­daság sem, amelyben 700 hold növényeit öntözik a Duna vizé­vel. Az állami gazdaságokban száznál több öntözőgép üzemel, s főleg a takarmánynövényeikre — lucernára, kukoricára, s a si­lókukoricára — juttatják a mes­terséges csapadékot. Bőven jut belőle azonban az összesen 600 hold szőlőiskolára, a zöldségfé­lékre, szőlőre, valamint a törpe­almásokra is. Megyénk termelőszövetkezetei eddig mintegy 8000 holdon ren­dezkedtek be öntözésre, de ez a terület az idén még jelentősen növekszik. Mintegy 200 gép üze­mel, elsősorban a kalocsai és a dunavecsei járás közös gazdasá­gaiban. Néhány tsz-ben még tart az első öntözés, de több helyütt A KISKUNFÉLEGYHÁZA és Vidéke Körzeti Földművesszö­vetkezet az idén kevés híján 80 ezer májliba hizlalására akar szerződni az egyéni és a háztáji gazdaságokkal. Eddig 52 ezerre kötött szerződést. A hiányzó mennyiség előreláthatólag biz­tosítva lesz, s ezeket a libákat a töméssel úgyszólván hivatás­szerűen foglalkozóknak adják majd át szerződésre. HOGY A MÁJLIBA hizlalása mennyire kifizetődő, a tavalyi eredmények is bizonyítják, ami­kor egy kiló libamáj valutaér­téke 2 mázsa kukarica árának felelt meg. Ugyanakkor jelentős hasznot hozott a toll, a hús és a zsiradék is. A májlibának már hozzáfogtak a másodikhoz is. A terület több mint a felén takarmánynövényeket — főleg lucernát és silókukoricát —, alig egyharmadán kertészeti növé­nyeket, 12 százalékán legelőt és 3 százalékán szőlőiskolát, szőlőt és gyümölcsöst öntöznek-Harta község 13 000 holdas ha­tárában a termelőszövetkezeti gazdaságok megszüntették a ta­nyarendszert. A szétszórt lakó­épületekből — amelyek nagyban hátráltatták a nagyüzemi táb­lák kialakítását — községbe, il­letve az új majorokba költöztek a szövetkezetek tanyasi gazdái- A Lenin Tsz tagjai például általában két-háromszöbás, par­kettás, fürdőszobával ellátott házakat építtettek, amelyek a egyébként mintegy a 90 százalé­kát exportálták. A libahizlálás fellendítése vé­gett azonban meg kell terem­teni annak nagyüzemi lehetősé­gét. Ehhez elsősorban megfelelő törzsállományra van szükség. Erre a célra a földművesszövet­kezet tervezi, hogy az idén 3 és félmillió forint beruházással egy 10 ezer darabból álló törzs­­állományt hoz létre, .keltetőál­lomással és kisliba-előnevelővei. Az előnevelt libákat a termelő­­szövetkezetnek adják majd ki, s ily módon évenként 100 ezer szárnyas meghizlalása válik le­hetővé. Tömő-szakcsoport meg­szervezésére is gondolnak, mely­nek a legkiválóbb tömők lenné­nek a tagjai-AZ EMLÍTETT NAGYSÄGÜ libaállomány létrehozása viszont csak úgy lehetséges, ha a ma­gyar libánál jóval nagyobb sza­­porulatú rajnai fajta tojásait keltetik. A rajnai libánál is el lehet érni azt a májhozamol, mint a magyarnál. Kiskunfél­egyháza és környéke néhánv termelőszövetkezetében már több mint háromezer rajnai naposli­bát nevelnek: ezek szaporulata képezi majd a létrehoz??-dó törzsállomány alapját. falu szélén már valóságos új negyedet alkotnak. A község szövetkezeti gazdái könnyen eljutnak munkahelye­ikre, mert jóformán mindegyi­küknek van valamilyen jármű­ve. Reggelenként mintegy ezren motorkerékpáron indulnak a határba, 25 tsz-gazda pedig már saját gépkocsival rendelkezik. Az idén ismét huszotiöteo Ígér nyeltek autót Tizenötezer holdon öntöznek megyénkben Egy falu — ezer motorkerékpár és 25 autó

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents