Petőfi Népe, 1962. július (17. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-05 / 155. szám

»Mal 1962. július 5, csütörtök Hatszázezer forint I Szabadtéri filmvetítések Kiskunhalason Országjáró tsz-tagok Ahol az embereik szereinek I olvasni, s a könyv nyújtotta él­ményekért pénzt is áldoznak, ott magasan lobog a tudás és a mű­vészi ízlés lángja. Azt is jelenti egyben ez az áldozatkészség, hogy az emberek jól élnek, ma­gas az életszínvonal. Államunk nagyon fontosnak tartja a könyvforgalom állandó vizsgálatát, nemcsak kereskedel­mi, hanem elsősorban művelő­désügyi szempontból. Pontos jel­zéseket kaphatunk ezekből az egész ország, vagy egy-egy vi­dék fejlődéséről, igényeiről, a könyvkiadás — tehát a művelt­ség terjesztésének legsürgősebb teendőiről. Nemrégiben készült él a me­gyei összesítés az 1962-s ünnepi könyvhétről- Egyetlen hét alatt több mint 600 ezer forintot for­galmaztak megyénk könyves­boltjai, könyvbizományosai és az alkalmi árusítók. A városokban mintegy 200 ezer forint értékű könyv kelt ed, a MÉSZÖV köz­ségi üzletei, könyvterjesztői pe­dig 426 ezer forintot árultak. Hatalmas számok ezek egy olyan megyében, amelyben a la­kosság egyharmada tanyán él, akik nem is olyan régien még legfeljebb ha kalendáriumot vá­sároltak. Lakosonként átlagosan egy forint könyvforgalom egyet­len hét alatt! Az eredmények természetesen nem oszlottak meg arányosan minden járásban. A Boldizsár Iván: az Éjszaka vegén A regény bSoe egy fiatal katona, aki Budapest felszabadítása előtt sokkal jön haza szabadságra a frontról, egy főváros melletti pe­remvárosba. »ági szerelme és ba­rátai révén egy partizán adódóba ke­veredik bele, ott azonban meglehe­tősen ügyefogyottan viselkedik, minős lelkiereje ahhoz, hogy az igaz ügy érdekében használja fegy­verét Az éjszaka folyamán etaeséH any­jának és a lánynak, ml okozza ná­la ezt a lelki gátlást. A fronton pá­rán cérna ki kellett végeznie egy kémgyanús orosz civilt. Megundo­rodott a háborútól, gyűlöli az &­­delelést, arrive szerint ellensége • Horthy-rendszernek, a fasizmusnak, de képtelen aktívan szembefordulni veder Az események sodrása azon­ban mégis úgy hozza, hogy ő menti meg partizán barátai életét, de úgy, hogy közben halálosan megsebesül Boldizsár Iván Izgalmas és fordu­latos regényében azt példázza, hogy a passzív jót akarás, tett nélküli humanizmus nemcsak önveszélyes, hanem a társakat la veszélyezteti. Nagy történelmi időszakokban nem elég akarni a jót, hinni az Igazság­ban, hanem küzdeni is kell érte, Gárdos Mariska: SZALU, TE GONDOLAT A magyar nőmunkásmozga­lom veterán harcosának emlék­iratait kapja kezébe az olvasó. Kis munkáslány indul el Óbu­dáról, még húszon innen van, amikor már országosan ismert agitátor. Az emlékiratban az első világháború előtti korszak, az írónő gyermek- és ifjúkora elevenedik meg. Mesterház] Lajos: 1 NÉGYLÁBÚ KUTYA A regény hőse egy sikeres író, aki születésnapján belebotlik egy fiatal lány és szerelmese, kö­zött felmerülő problémába, mely­ről ifién felületes módon állást­­foglalva tart előadást a rádió­ban, Mikor kiderül, hogy az ügynek számos olyan részlete van, amelyről sejtelme sem volt ítélete megformálásakor, elindul kideríteni a részleteket és ennek kapcsán rájön arra, hogy először sajáit életének maga előtt is tit­kolt igazságával kell szembe­néznie. A Kossuth-díjas író re­génye az alakuló szocialista er­kölcs mellett tesz hitet és egy­idejűleg azt is bemutatja, hogy a régi morál milyen mélyen él még azokban is, akik már teljes szívvel az újat vallják maguké­nak. legjobb munkát a kiskőrösiek végezték, összefogtak a járási tömegszervezetek, a művelődési szervek, a MÉSZÖV dolgozói és a könyvbarát mozgalom tagjai a siker érdekében. Díszes külsősé­gekkel hívták fél a figyelmet az ünnepre, előadásokat, író—olva­só találkozókat rendeztek és jól megszervezték a házról házra árusítást. Az eredmény: 1,19 fo­rint forgalom lakosonként. A legnagyobb fejlődés viszont a kecskeméti járásban tapasztal­ható, ahol a tavalyi összeg több mint kétszereséért, 73 és félezer forintért adtak el könyvet. Ez még mindig kevesebb, mint a kiskőrösi, vagy a megnövekedett halasi járás eredménye. A megyei összesítésnek van még egy lényeges számadata: A MESZÖV-boltok — tehát a köz­ségek, falvak lakosságát ellátó könyvterjesztő hálózat — idei forgalma 40 százalékkal emelke­dett a tavalyihoz képest- A fej­lődés ilyen gyors üteme megfe­lel annak a fejlődésnek, ami megyénk mezőgazdaságában be­következett, s ami az egységes paraszti osztály kialakulása felé haladó falusi lakosság kulturális igényedben lépten-nyomon ta­pasztalható. De vajon ez az egy heti for­galom milyen arányban áll az egész évivel. Egy ilyen kam­pány hű tükre lehet-e a kultu­rális fejlődésnek? Egyetlen pillantás a múlt évi összesítő statisztikára bárkit meggyőzhet arról, hogy a könyv­hét nálunk nem is annyira kam­­pány, mint inkább a könyvnek szentelt ünnep, s leteltével nem szűnik meg a vásárlási kedv. Ta­valy ugyanis egész évben csak­nem 13 millió forint értékű könyvet vásárolt megyénk la­kossága Lakosanként több mint 21 forint az évi átlag. A „szür­ke” heteken, tehát amikor „sen­ki sem biztat könyvvásárlásra”, majdnem fele annyi könyv ta­lált gazdára már tavaly is, mint az idei „kampány” időszakban. Nem, hazánkban nem kell agitáció, rábeszélés, propaganda ahhoz, hogy könyvet vásárolja­nak az emberek. Egyre többek számára szükségletté vált az ol­vasás, mint a mindennapi ke­nyér. M. EL A nyári időszakban is színes, érdekes műsorral várja látoga­tóit Kiskunhalason a Gőzön Ist­ván Művelődési Ház-A műsorral, társasjátékokkal egybekötött ifjúsági klubeste­ken, gyermekíoglalkozásokan és filmvetítéseken kívül hasznos és érdeklődést keltő ismeretterjesz­tő előadásoikat tartanak július­ban. így többek között foglalkoz­nak bőrgyógyászat, általános hi­giénia kérdéseivel, valamint a művészet szerepével a mai em­ber életében. A mezőgazdaság­ban végbemenő hatalmas válto­zásokról ad számot a Kapától a traktorig, sarlótól a kombájnig — című előadás. Számos isme­retterjesztő filmvetítésre is sor kerül, melyek közül újdonság­ként néhányat szabadtéri elő­adásban láthat a város közön­sége. Július 4-én a művelődési ház­ban két kiállítást nyitottak. Az egyik a Szovjetuniót ismerteti, a másik az egészségügyi tanács­adás szolgálatában áll. Augusztus 10-ig lehet jelentkezni a Szegedi Felsőfokú Élelmiszeripari Technikumba Megyénk fejlődő konzervipara számára a szakemberképzést és utánpótlást nagyrészt a Szegedi Felsőfokú Élelmiszeripari Tech­nikum látja él. A szeptember­ben induló tanévben nappali, esti és levelező tagozatos sör-, szesz-, konzerv-, hűtő-, hús-, ba­romfi-, sütő-, malom- és édes­ipari szakon indul meg az ok­tatás. A felvételi vizsga anyaga ma­tematika, fizika, kémia. A nap­pali tagozaton a tanulmányi idő három év. — Jelentkezhetnek mindazok a középiskolai vég­zettséggel rendelkezők, akik 30- életévüket még nem töltötték be. Esti és levelező tagozatra azok a középiskolai végzettségű dolgozók jelentkezhetnek, akik kétéves szakmai, üzemi gyakor­lattal is rendelkeznek. Az esti és levelező tagozatra a korhatár 22—40 év. Jelentkezési határidő: augusz­tus 10. Négyen ülünk a tiszaújfalusi Tisza Tsz irodájában. Tarr Ist­ván, Gondi Rozália, Faragó Vik­tória — tsz-dolgozók és jóma­gam. Ök hárman néhány napja tértek vissza — hetvenedmaguk­­kal — egy országjáró kirándu­lásról. Szétnéztek Pesten, tábort ütöttek a festői Duna-kanyar­­ban, megcsodálták Esztergom nevezetességeit. Élményekről és felejthetetlen emlékeikről kérdezősködöm. Ar­ról, amit leginkább megőriztek az útról és amire visszaemlé­kezni — látom az arcukon — még most is jólesik. Tarr István — középkorú, egyenestartású férfi — két ök­lét térdén nyugtatva fürkészi az arcomat. Megfontolt, alföldi em­ber — olvasom ki a szeméből — nem abból a fajtából való, aki dobraveri az érzéseit. A lá­nyok épp ellenkezőleg, gyorsan­­pergő szavakkal számolnak be arról, ami legjobban megnyerte a tetszésüket. — Gyönyörű hely Visegrád — csivitelik — Mátyás király pa­lotája, a vidéket uraló Felleg­vár. -. Mennyi látnivaló akad az esztergomi bazilikában'.... Előtte a mélyben ezüstösen kanyarog a Duna, a túlpartról pedig oda­látszanak Csehszlovákia gyárai, épületei... Tarr István sem állja meg sokáig szó nélkül. Hiszen gond­talan, szabadon nézelődő turis­taként még soha nem járt a me­gye határán túL Katonakorában megfordult ugyan arrafelé, de mennyire más volt akkor, „mun­dérban”. A hatalmas változáso­kat említi: — Nagyon szép lett Budapest — 1945-ben látta utoljára, siral­mas romhalmaznak —, most meg csak úgy kelleti magát a sok néznivaló-A lányok a szép, modem bú­torokkal megrakott üzletek előtt időztek szívesen, a férfiakat in­kább a Mezőgazdasági Múzeum érdekességei kötötték le. A So­roksári Szőlészeti Főiskola Kí­sérleti Gazdaságának meglátoga­tott telepe mindannyiuk elisme­résével, tetszésével találkozott. Hazafelé, egész úton az itt lá­tottakról folyt a szó: — Itthon is lehetne csinálni hasonlót. Ott az a 120 hold gyü­mölcsös, parlagon hever 20 hold kert — ha korai termesztésre használnánk, jól jövedelmezne. . A fiatalságban a színházi él­mények, a mozgalmas kultúr­áiét hatására más tervek ..is számyrakeltek: — Kultúrterem kellene — mondják a lányok elkomolyodva — a községi messze van, 6—7 km-re a tsz-től, jó volna egyet ide is építeni. Látogatóban nem lenne hiány... Volt ugyan kultúrtermük, de átalakították irodahelyiségekké- Pedig a jól működő színjátszó csoportjuk és zenekaruk nép­szerű a környék lakossága köré­ben. Az építkezés költségeinek legnagyobb részét társadalmi munkában vállalnák, sajnos, a tanács elutasította a kérelmüket. — Megértjük, hogy nem lehet egyszerre, mindenhol kultúrter­met építeni — bólogat Tarr Ist­ván. — De hát itt kellene... Megnőtt a tagság tanulási ked­ve. Sokait beiratkoztak a dolgo­zók iskolájába, közel 40 fős lét­számmal indul ősszel a tsz-a.ka­­démia. Az iskola kicsi ennyi em­ber, ráadásul a gyerekek elhe­lyezésére. És ha egy nagy ob b­­lélegzetű darabot adhatnánk elő — a lányok tervbe is vették — a bevételt újabb országjáró uta­zásra használhatnák fel-Igaz, a tsz 50 százalékkal já­rult hozzá a mostani úthoz, de szeretnének több helyre is el­jutni. Kedvet kaptak hozzá. .. Körülnézni ott, ahol még nem jártak soha, megismerni más megyék életét, hasznosítani itt­hon a látottakat. Tarr István Eger, Miskolc vi­dékére kíváncsi. Sokat hallott róla, de személyesen még nem volt alkalma megismerni. Gondi Rozália Baranya megyébe, Pécs­re szeretne eljutni. Faragó Ro­zália addig nézegetett Eszter­gomból Csehszlovákia felé, míg feltámadt benne a vágy: — Jó volna szétnézni idegenben is!.-. Az idő múlása figyelmeztet a kötelességekre. Elindulnak — Tarr István a gyümölcsösbe, a két lány pedig a tsz büszkesége — a nemrég létesített kacsate­lep — felé. — Szép volt ez az át — bú­csúznak. ' — Addig nem nyug-1 szunk, amíg be nem járjuk, meg nem ismerjük az egész országot. Vadas Zsuzsa Fordítottat Sárkösi Gyula START ELŐTT Moszkva, 19.. július 1. Holnap start.. • A Szargej Alekszandrovics Kámov vezette űrhajó délelőtt tíz órakor el­hagyja a Földet. Hogy is kezdődött? Április 29-én főszerkesztőm hivatott. Előző este tértem vissza Moszk­vába, s még csak nem is gon­doltam egy újabb utazásra. Hellyel kínált: — Egy nem mindennapi utazásra szeretném elküldeni — mondta. — Az ex­pedíció szokatlan és veszélyessé is válhat. Egy másodperccel ezelőtt még keményen vissza akartam uta­sítani az ajánlatot, mert fáradt voltam, de az utolsó szavak felkeltették az érdeklődésemet: — A veszélyektől nem félek — feleltem. — Minél szokatlanabb a feladat, annál érdekesebb. — Tudtam, hogy ezt a vá­laszt kapom magától — mond­ta főszerkesztőm. — Fiatal és egészséges. Jó fényképész és tehetséges újságíró. Azonkívül a filmfelvevőgépet is tudja ke­zelni. Éppen ezekre a tulajdon­ságokra van szükség. Persze, kényszeríteni nem akarom ... — Nem szándékszom vissza­utasítani — mondtam. — Annál jobb — mosolyo­­dofct eL — Természetesen tud­ja, ki az a Kámov? Kámov...? A világ első űr­hajójának tervezője és parancs­noka, aki kétszer hagyta el a Földet. — Persze, hogy tudom — fe­leltem. Ki nem ismeri ne­vét!? — Ha akarja — mondta fő­szerkesztőm —. részt vehet Ká­mov új expedíciójában. — És hova indul az expe­díció? — Azt nem tudom. Ha elfo­gadja az ajánlatot, a részlete­ket magától Kámovtól tudja meg. — Engedje meg, hogy hol­nap adjak választ. — Ne siessen! — mondta. — Az ilyen ajánlatot jól át kell gondolni, hogy aztán később ne bánja meg elhatározását, bár­milyen legyen is az. Ha azt mondanám, hogy nyugodtan töltöttem az éjsza­kát, hazudnék. Nem vagyok újonc az expedíciókban. Tudó­sítóként bejártam a Föld szá­mos helyét. Voltam a Déli-sar­kon, Közép-Afrikában, a Hi­maláján. De mindez itt volt a Földön. Most pedig azt java­solják, hogy hagyjam el a Föl­det és repüljek, nem tudom hová, több száz millió kilomé­terre. Világmindenség... Vég­telen űr, ahol porszemekhez há­gok ... Az emberi képzeletet sonlóan keringenek a csilla­felülmúló távolságok választják el őket egymástól. Köd... Hi­deg ... Világosan magam elé képzeltem az apró űrhajót, amelyet minden oldalról vég­telen űr vesz körül és hirtelen lábom felmondta a szolgálatot. Le kellett ülnöm. Hajnali három óra lehetett, de én még mindig töprengtem. A vágy és az ösztönös félelem harcolt bennem egymással s felváltva győzték le egymást. Végül is megfájdult a fejem. Sarkig tártam az ablakot s ar­comat kitartottam a hajnali hű­vös, nedves szélbe. Az asztal fiókjából kivettem Kámov képét. „A Hold Kolum­busza.” így nevezték egyes kül­földi lapok. Bozontos, lecsüngő szemöldök, nagy orr, markáns vonások a szája és álla körül. Kissé emlékeztetett Roald Amundsenre, a híres sarkkuta­tóra. „Ez az ember nem fél — gondoltam. — Harmadszor ké­szül elhagyni a Földet, bátran és magabiztosan halad kitű­zött célja felé.” Hirtelen nagyon elszégyelltem magam. Hogyan is keríthetett hatalmába, ha csak egy pillanatra is, a szé­gyenteljes félelem!? Mi történt velem? A haza kötelességtel­jesítésre szólít. összeszedtem minden képze­lőerőmet, amim volt, s újból elképzeltem az űrhajót, amint a sötét, hideg űrben lebeg, de. már nem éreztem semmiféle félelmet. Érthetetlen kishitűsé­gem eltűnt Másnap reggel közöltem fő­szerkesztőmmel, hogy elfogadom ajánlatát — Egy percig sem kételked­tem ebben — felelte. * Aznap este izgatottan nyom­tam meg Kámov lakásának csengőjét Szerafina Petrovna Kámov» nyitott ajtót. Beléptem a neves űrhajós dolgozószobájába. Soha nem találkoztam KámowaJ, de nyomban ráismertem, amikor felállt íróasztala mellől és elém jött. Olyan volt, amilyen­nek elképzeltem magamban a számtalan fénykép alapján. A középtermetűnél magasabb, szé­les vállú, kissé testes. Mozdu­latai lassúk, magabiztosak. Egész külseje parancsoló, art a gondolatot sugalmazza hogy ez az ember szilárd jellemű és töretlen akaratú. Koromfekete szeme végtelen mélynek tűnt, s rendkívüli nyugalom áradt belőle. Arca férfias volt. Keményen kezetszorított ve­lem: — örülök, hogy megis­mertem, Melnyikov elvtárs —a mondta. S egy mély fotelbe ül­tetett, ő pedig velem szemben foglalt helyet, — Ismerkedjünk meg egymással... Mindenek­előtt tudni szeretném, hány éves? — Huszonhét. — Erősen elhatározta, hogy velünk utazik? — kérdezte. — ■Jói meggondolta a dolgot? lö­szén nem is tudja, hová indu­­lünk, (FolytatjukJ

Next

/
Thumbnails
Contents