Petőfi Népe, 1962. július (17. évfolyam, 152-177. szám)
1962-07-04 / 154. szám
1962. július 4, szerda 3. oldal Nagy lehetőségek az öntözésre a kalocsai járásban Hírt adtunk arról, hogy a Kalocsai Napok keretében öntözési ankétot rendeztek, amelyen sok értékes hozzászólás hangzott el. Közülük néhányat kivonatosan az alábiakban közlünk. Sarok Antal, a megyei tanács eb elnökhelyettese elmondotta, hogy megyénkben — jórészt a kalocsai járásban — az idén már 13 ezer holdon folytatnak öntözéses gazdálkodást a termelőszövetkezetek. Felmerülhet a vérdés: mit öntözzenek? Helytelen volna kategórikus, sablonos meghatározást tenni. Mégis, elsősorban talán a takarmánynövények öntözésének a fontosságát kell hangsúlyozni. Úgyszintén a gyepterületek öntözésének a szükségességét is: kitűnő minőségű és nagymennyiségű széna nyerhető így. Nagy problémát jelent a szakemberek hiánya. Mindent el kell követni, hogy a szükséges szakgárda mielőbb a mezőgazdaság rendelkezésére álljon. A már alkalmazott szakemberekkel fokozottabban kell törődni, biztosítani kell szakmai továbbképzésük lehetőségeit. Törődni kell azzal is. hogy az öntözőgépész képzettsége elérje a jó traktoros és kombájnvezető tudásának a színvonalát. Legyen megbecsült tagja társadalmunknak az öntözési szakember: az „esőcsináló”. Takarékoskodjunk a vízzel Dr. Fekete István, az állami gazdaságok megyei igazgatóságának tervcsoport-vezetője a hordozható öntözőberendezések térhódításáról beszélt. Sajnos, ezeknek a minősége és mérete igen eltérő. Felhívta a figyelmet a víz takarékos felhasználására is. Annyi legyein az öntöző víz mennyisége, hogy a művelt réteg kellő mértékben átázzon. Hangsúlyozta a Dunapataj és Ordas közötti, mintegy 700—800 holdas terület öntözésének a „Szódáé nap" a Ba jai Ruhaüzemben Az utóbbi időben több cikket közöltünk Bajáról, melyeknek témája a szódavíz minőségével illetve a szódásüvegek okozta balesetekkel volt kapcsolatos. Nem témahiány, hanem éppen ellenkező okokból tartam szükségesnek, hogy ismét erről tudósítsak. A Bajai Ruhaüzemben ugyanis a múlthét péntek volt az idei szezon legbosszantóbb „szódás napja”. Alig kezdődött meg üzemünkben a napi műszak, dolgozóink máris felháborodva tárgyalták a védőitalként kiadott szódavíz minőségét Az élvezhetetlen és poshadt italból így több üveggel került az üzemorvosi rendelőbe, ahonnan az illetékes egészségügyi szervekhez továbbították azokat vizsgálat végett-A műszak végeztével pedig újabb, de szerencsétlen kimenetelű szódás eset történt üzemünkben. Az ebédlőben már vígan falatoztak asszonyaink, amikor Csornád Sándomé gépmunkás, asztala mellé állította szódásüvegét. Az üveg nem sokkal utána felrobbant és Csernainé lábát súlyosan megsebezte. A szétrepülő szilánkok ugyanakkor Nagy Lászlónét is megsértették. A mentők mind a két dolgozónkat kórházba szállították. — Ilyen előzmények után, azt hiszem, jogos feltenni a kérdést: Meddig marad még téma Baján a szódavíz rossz minősége? Tari Sándor szükségességét, ami a vözös gazdaságok megerősödését szolgálná • Éjszaka is „csináljunk" esőt Dr. Gábriel András, az Agrártudományi Egyetem adjunktusa arról beszélt, hogy az esőztető öntözés alkalmazását nagymértékben korlátozza a szél. Másodpercenként két méteres szélsebességnél a szórófejek egymástól való távolságának a változtatásával még lehet öntözni, négyméteres másodpercenkénti szélsebességnél azonban be kell szüntetni az esőztetést. Az alföldi tájakon az öntözés időszakának csak mintegy a felében lehet helyesen üzemeltetni a szórófejeket, mivel a szélsebesség általában csak ilyen mértékben van a másodpercenkénti két méter alatt. Ezért ajánlatos az éjszakai csendesebb órákat is kihasználni az esőztetésre. . -Á költség egy év alatt megtérül Tóth Menyhért, a Kalocsa és Vidéke Vízgazdálkodási Társu-A szabadszállási Mathiász Termelőszövetkezet két — a szőlőtermesztő és a kertészeti — brigádjának tagjai a VIII. pártkongresszus tiszteletére nemrégiben vállalták: azon lesznek, hogy az egy hold szántóegységre jutó gazdálkodási eredmény elérje az 1350 forintot. Evégett a növényápolási munkát időben elvégzik, s abban foglalkoztatják családjaik tagjait is. Résztvesznek az aratásban, cséplésben is, s fegyelmezett, tervszerű munkával a lehető legkisebb mértékűre csökkentik a szemveszteséget. Vál-DR. ERDEI FERENC, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, s az akadémia agrárgazdaságtani intézetének vezetője, nemrégiben meglátogatta a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet üzemszervezési csoportját, s ennék tájkutatási munkájáról elismerően nyilatkozott. Az ország valamennyi kísérleti intézetének hasonló csoportjai közül — az első negyedévi értékelés szerint — legjobb eredménnyel a kecskeméti dolgozott. Az elismerés további jó munkára kötelezi a csoport tagjait, s gondolom, nem érdektelen röviden ismertetni a tájkutatás jelentőségét. A tájkutatás lényege az, hogy meghatározza a kialakult és kialakítandó gazdasági egységeket, s megállapítsa, hogy az állami gazdaságok, valamint a termelőszövetkezetek milyen irányú gazdálkodása a legcélszerűbb, a legtermelékenyebb és a népgazdaság számára leghasznosabb. A kutatómunkával kimutatható, hogy az egyes növényeket az ország különböző részein milyen arányban célszerű termeszteni s az állattenyésztést területileg hogyan kell elhelyezni a leginkább megfelelő tájfalták kiválasztása alapján. MINDENNEK megvalósítása érdekében fel kell tárni a tájak természeti és közgazdasági viszonyait, ezen belül a földrajzi, éghajlati és egyéb természeti adottságok változását, a termelés jelenlegi helyzetét, amelyhez a reális értékelés és öszszehasonlítás céljából az 1951— 57. évek átlagos termelési adatait is figyelembe kell venni. A természeti és közgazdasá''i adatok feldolgozásán kívül el lat elnöke, a Bátya—Fájsz—Dusnok körzetében 6200 hold területre tervezett víztornyos nagyüzemi öntözőtelep gazdaságosságáról tájékoztatott. A víztorony alkalmazásánál minimális a beruházási és az üzemi költség, a ráfordított összeg gyorsan megtérül. Jól példázza mindezt az, hogy amíg tavaly országosan egynyolc forint között volt egy köbméter Öntöző víz költsége, ez víztomyos megoldással — az eddigi számítások alapján — 25—30 fillérre csökkenne. Lehetővé válik a munkaerőmegtakarítás is. Míg jelenleg az MA—200-as szivattyúval történő öntözés a 6200 holdon 246 fő munkaerejét veszi igénybe, addig ugyanekkora terület víztornyos nagyüzemi öntözéséhez 68 dolgozó elegendő. A víztomyos öntözés csupán a szóban levő területen egyetlen gazdasági évben 30 millió forint többletjövedelemhez juttatja a termelőszövetkezeteket, a mintegy 35 millió forintra tervezett beruházási költség tehát csaknem egy év alatt megtérül. J. T. látták azt is, hogy a rozsot majd szeptember 30-ig, a búzát pedig október 30-ig elvetik- Ami a fő munkaterületüket illeti, a szőlőtermesztő brigád tagjai vállalták, hogy a húsz hold új telepítésű szőlőt, a hat hold szőlőgyökereztető iskolát és az 50 hold új gyümölcsöst szakszerűen gondozzák; a szőlőiskolában 90 százalékos eredési érnek el. Az ősszel 50 hold szőlőt és ugyanakkora területen barackost telepítenek, s ennél a munkánál is igénybe veszik a családtagok munkáját. kell készíteni az újrendszerű mezőgazdasági talaj térképeket is. Látható tehát, hogy a tájkutatás széleskörű és sokrétű munkát igényel. Jelentőségét a gyakorlat értékeli majd igazán. A tájkutatás az adatok megfelelő kidolgozásával segítséget nyújt ahhoz, hogy a termelés a legrövidebb időn belül jobb eredményeket érjen el. E MUNKA BEFEJEZÉSÉT a termelőszövetkezeti mozgalom nagyarányú fellendülése különösen sürgeti. Ez a körülmény szükségessé teszi azt is. hogy a tájkutatók az adatok feldolgozása során az említett térképek már folyamatban levő elkészítését, egyszóval munkájuk teljes befejezését megelőzően is nyújtsanak segítséget formálódó szocialista mezőgazdaságunknak. Várhídy Imre Levélfrágyázási kísérlet Az Országos Mezőgazdasági Fajta és Termeléstechnikai Minősítő Intézet és a Kiskunhalasi Állami Gazdaság, ez utóbbinak kígyósi üzemrészében, 40 hold burgonyaföld 10—10 holdas parcelláin permetező levéltrágyázási kísérletbe fogott Kétszáz liter vízben oldva 25 százalék pétisót, szuperfoszfátot, 40 százalék kálisót, bórsavas keserűsót és 50 százalék DDT-t permeteztek egy-egy holdra abból a célból, hogy megállapítsák: az említett műtrágyák, illetve permetező anyagok alkalmazása a terméseredmények alakulását hogyan befolyásolja. őz- J, A szőlészeti ás kertészeti brigád vállalta: Segítenek a gabonabetakarításban Tájkutatás és üzemszervezés A lakosság szolgálatában Korszerű fodrászszalon - Új mosoda - Kozmetika falun Szeszélyes időjárás helyett tartós nyarat várunk, de a Kecskeméti Parkettagyártó Vállalat már a télre készül. Házilag szerkesztett töltőgéppel rúdalakú alágyújtóst sajtolnak. Ma még a próbagyártás folyik, a harmadik negyedév végére azonban már 2 millió 400 ezer alágyújtóst adnak a kereskedelemnek. Az életszínvonal nóvekedését sokféleképpen mérhetjük. Egyik módja ennek az úgynevezett személyi szolgáltatások vizsgálata. Baján például a Fodrász Szövetkezet 2 millió 400 ezer forint értékű munkával segít szebbé tenni a nőket, ápöltabbá a férfiakat. Dicséretükre legyen mondva, hogy az új központi szalon mellett Érsekcsanádon és Sükösdön is nyitottak fodrászüzletet. Minden évben több mosógépet értékesít a kereskedelem, sok háztartásban mégis gond a „második műszak” megkönynyítése. Ezen segít a Kecskeméti Ruházati Szövetkezet patyolatrészlege. A szövetkezet félmillió forintot költött az új részleg építésére, de a forgalom már az első félévben elérte a félmillió forintot. Ma már falun is egyre több asszony és lány vallja, hogy a szép nő is lehet még szebb. Tanúsítja ezt a Lajosmizsei Fa- és Építőipari Szövetkezet kozmetikai szalonja, ahová szívesen térnek be a szebbik nem képviselői. A kozmetikusnő, Szabó Zsuzsa, a páciens nevét mi sem tndtuk meg. . Sándor Géza—Pásztor Zoltán
