Petőfi Népe, 1962. július (17. évfolyam, 152-177. szám)
1962-07-04 / 154. szám
4. oldal 1962. július 4, szerda Társadalmi ügy a felnőltoktatás Kecskeméten Tizedik éve vezeti Búzás János igazgató a dolgozók általános iskoláját Kecskeméten. Alig két-három osztállyal kezdődött egy évtizede a felnőttoktatás a megyeszékhelyen. Tavaly előtt 16 osztályba, tavaly 24, a legutóbbi tanévben pedig 41 osztályba kellett sorolni a jelentkezőket. Ilyen rohamos fejlődés bizonyára nem egyedül az iskola vezetőségének és tanári karának érdeme. Milyen módszerrel folyik a jelentkezők szervezése, milyen segítséget vesz igénybe az iskola vezetősége — erről beszélgettünk Búzás János igazgatóval. — A fejlődés részben társadalmi összefogás eredménye — mondotta —, részben pedig a dolgozók megnövekedett tudásvágyának következménye. Jellemző például, hogy míg tavaly alig 10—15 dolgozó paraszt járt hozzánk, a mostani tanévben már száznál is többen voltak. A mezőgazdaság átszervezése következtében várható, hogy egy-két év múlva a jelentkezők zöme a parasztság soraiból adódik. A szövetkezeti gazdálkodás hatása képpen a parasztság érdeklődése, látóhatára szinte napról napra táguL Az üzemekben viszont lassan elérünk oda, hogy nem lesz olyan felnőtt, aki ne rendelkezne a nyolc általános iskolai végzettséggel. Ezekben a napokban állítják össze üzemeink ötéves beiskolázási tervüket, s ebben minden olyan dolgozó szerepel, akinek nincs meg a nyolc általánosa. ’ — Ilyen távlati terv bizonyára sok munkát ad az iskola tanári karának? — Ha egyedül kellene elvégeznünk, nem tudnánk megbirkózni vele. Az ötlet a városi pártbizottság mellett működő felnőttoktatási bizottságé, s vállalta a végrehajtását is. Segítenek benne természetesen az üzemek oktatási felelősed és vezetői is. Elmondotta Búzás János igazgató, hogy a következő tanévre már most kezdik az előkészületeket. A felnőttoktatási bizottság néhány fontos módszertani változásban állapodott meg. JSzek között elsősorban a váltó műszakos tanítástól várnak nagy eredményeket. Némelyik üzemben ugyanis iV>AW^NAA/\/WSA/WW<WW\^»/WWVW\/WVWWWWWWVWWVWV-f £lús alkonyat Megcsodáltam a szende alkonyt, harmatos pírját, türkiz hátterét — a festő ecsetjére illő színskáláját — a nap aranyfényét, a pompát és lobbanó varázst, amely úgy elandalított máskor — hogy nem láttam tőle semmi mást. Megcsodáltam a tűnő alkonyt, köröttem zenélt a nyugtalan táj, nem kis madárka és zümmögő méh. hanem a zsongó nagy határ: belém ivódott minden hangja, hasító tülök és vad durrogás — s a látvány lassan eleresztett és csak a hang élt bennem már tovább. Az eső paskolta zöld vidék, mely szinte sóhajtott a víz után, s hallottam azt is képzeletben, hogy csepp gördül a kukoricán... Az ősz járt akkor már fejemben, a termés, melyre annyi ember vár — s melyért éled, lélegzik, harcol az én apám is — és e nagy határ. F. Tóth Pál többen kimaradtak év közben a tanulásból, mert nem sikerült elintézni, hogy nappali műszakba kerüljenek. A váltóműszakos tanítás könnyebbség lesz az üzem vezetői, s a dolgozók számára is. Egy másik újítás: ezentúl az üzemek oktatási felelősei igazolják a hiányzásokat és láttamozzák a bizonyítványokat. Ez is ösztönzés lesz a jobb tanulásra. Az üzemek nagy áldozatokat hoznak a felnőttoktatásért. Tantermet biztosítanak az üzemen belüli oktatáshoz és ők adják a tanfelszerelést is. Hozzájárulnak az olyan tervhez is, mint az októberben rendezendő külföldi út. Csehszlovákiába és Lengyelországba szeretnék kivinni az iskola vezetői a tanulókat ötnapos tanulmányútra. Az út költsége nem egészen ezer forint lenne, de ebből is vállalnak bizonyos részt az üzemek. Egy másik „újítás” a következő tanévben, hogy szavaló versenyt, irodalmi műsort rendeznek. ■— Sok-sok javaslat, ötlet vár megvalósítsára, amelyekről korai lenne még beszélni. Valamennyinek az a célja, hogy az iskola munkája változatosabbá, vonzóbbá váljon, s a felnőttek ne csak a tanulási lehetőséget, hanem a kulturális szórakozást is megtalálják nálunk. Amióta ez a szempont is irányítja munkánkat, a hallgatók szinte apostolai lettek a felnőttoktatásnak. Ennek köszönhető, hogy ma már az üzemekben és az egész városban társadalmi ügy a felnőttoktatás Kecskeméten. M. h. Heinrich Mann: RONDA TANÄR ÜB A regény hőse: Ronda tanár, valóságos fogalommá vált. Korlátolt, tehetségtelen tanár, aki zsarnoki fegyelmet tart tanítványai között. Bukása nem kelt bennünk részvétet, úgy érezzük, hogy megérdemelten került pellengérre. Kiváló munkás, lelkes könyvbarát Az üzemi könyvtárban találtuk, elmélyült olvasás közben, Csonka Verát, a Kalocsai BKM Fémtömegcikkipari Vállalat fiatal dolgozóját. Munkaidejének leteltével szívesen keresi fel a könyvtár barátságos helyiségét, olvasgatni, válogatni a könyvek között. Nagyon kedveli Jókai és Móricz műveit, érdeklődéssel forgatja a ma élő íróink regényeit és elbeszéléseit. Emellett kiválóan ellátja munkáját is. Társaival közösen vállalták, hogy a VUL. pártkongresszus tiszteletére az előírt tervüket túlteljesítik és az eddigi 3 százalékos selejtet 2 százalékra csökkentik. Művészi filmek a Kecskeméti Filmbarát Kör programján Csaknem négy esztendeje működik Kecskeméten a Filmbarátok Köre. Fontos szerepet tölt be a filmszerű látásmód kialakításában és a közönség elemző igényének felkeltésében. , Ezt a célt szolgálták az ez évben bemutatott művészi „filmritkaságok”, a vetítést megelőző tartalmas, érdekes előadások. A jövő évi — szep-~vz miuzFr-mczE -movr 101. Csak megaláztatás, alig elviselhető napok sorozata.. A légióst gyűlöli mindenki, az is, akiért harcol, és az is, aki ellen harcol... Távol-Keleten szürkület után nem ajánlatos az utcán járnia, mert lepuffantják, Afrikában egy-egy helység belvárosából ne tegye ki egyedül a lábát... örökös félelem, halálveszedelem a légiós osztályrésze... Rengeteg fiatal fiúnak mondják fel az idegei a szolgálatot... — Halljátok? — kacagott az egyik — Ez bolond! — Sajnállak benneteket, fiúk — mondotta csendesen Gazsó, — Hallgassatok meg... Amazok tüntetőleg felálltak és kivonultak a szobából. Az utolsó úgy becsapta maga mögött az ajtót, hogy szinte rengett bele s ház. Az űioncielöltek útja a toborzó iroda főnökéhez vezetett... Néhány perc múlva két légiós rohant a szobába és Gazsót maguk előtt betuszkolták a főnök elé... Annak tajtékzott a szája, amikor kiugrott íróasztala mögül. Hatalmas öklével arculvágta Gazsót, hogy az megtántoidott. Erre a két pribék is nekiesett. Egyik úgy orron vágta, hogv megindult a vére, a másik a gyomrába rúgott A fiú a földre zuhant. A főnök üvöltött: — Hogy mersz te így beszélni az ujoncjelöltek előtt? Az egyik pribék a földön fekvő fiú fejébe rúgott. Az csendesen válaszolt — Nem tudtam, hogy nem szabad megmondani az igazat... Ez végleg kihozta kínzóit a sodrából. A negyedik légiós is nekiesett és mindaddig rugdosták, míg el nem vesztette eszméletét. Aztán fellocsolták, kezébe nyomták bőröndjét és valósággal kidobták. — Többet meg ne lássunk itt, mert kinyújtunk! Nesze, ez a levél még a tied. Most érkezett. Tessék. És most takarodj!.» Amint Gazsó az utcára ért, izgatottan bontotta fel a levelet, mert azonnal látta a címzésen, hogy nem Lisette írta, bár a borítékon Marseille-i bélyegző volt. A hegyes, szálkás, hosszúkás betűk mintha szíven szúrták volna... Már az első mondat megrendítette. ,,Legyen erős aram” Nekidőlt az egyik ház falának, annyira gyengének érezte magát „El kell viselnie mindazt, amit az élet önre rótt. Lisette már nem fog önnek többé válaszolni. ö már letudta az életet kislányával együtt Nyitott gázcsap mellett találtak rájuk, de akkor már késő volt... őrizze meg uram emléküket, ők pedig nyugodjanak békében...” Gazsó szívébe mérhetetlen fájdalom költözött... Hosszúhosszú percekig állt mozdulatlanul a falhoz támaszkodva... Aztán egyszerre végtelen ürességet érzett bensőjében... Volt valami értelme az utóbbi másfél évnek?... Semmiügy anott van, mint másfél évvel ezelőtt, amikor Bécs egyik külvárosában, egy pádon töltötte az éjszakát... A francia állam alaposan kifizette és az élet is tőből metszette el vágyait, reményeit.. Másfél év alatt tönkre ment, tíz évet Öregedett- Haja tele van ősz szálakkal— S ebben a pillanatban édesanyja jóságos, aggódó arcát lát* ta maga előtt... Autó fékjének csikorgása riasztotta fel gondolataiból. — Hát te? — kiáltotta a kocsiból captain Pöti — miért vagy itt? És hogy nézel ki? Arcod kék és zöld.,, — Semmi kapitány űr... Csupán megkaptam a végkielégítést a légiótól.,. — Szent ég! Alaposan helybenhagytak!- No, de sebaj! Kárpótlásul itt hozom a fran ciaországi letelepedési engedélyt- örömhír, barátom... Örömhírt — Köszönöm, kapitány űr — mondotta halkan — de már nem tartok rá igényt— — Miért?— Ember, mi van veled?— Gazsó szótlanul átnyújtotta a kezében szorongatott levelet. Pöti átfutotta és szinte összerezzent, amikor a végére ért — Fogadd részvétemet... Igazán nagyon sajnálom. És most mi a szándékod?— — Hazamegyek... Anyámhoz... A kapitány mintha kígyó csípte volna meg, úgy pattant fel. — Magyarországra akarsz menni?... Te megőrültél! — Ellenkezőleg kapitány űr... Soha józanabb nem voltam, mint most... És soha világosabban nem láttam egész kiszolgáltatottságomat és az egész szabad világot mint most... — Eh! A keserűség adja szádra a szavakat» — Nem kapitány űr?.. Nos, még egyszer köszönöm segítségét, bár hiába fáradozott... A tiszt dühösen ugrott a kocsiba. — örült! — ordította Gazsó felé, aztán rátaposott a gázpedálra és villámgyorsan elhajtott Gazső néhány másodpercig nézte a kocsi után felszálló port, aztán megfordult és lassan, ellenkező irányba megindult kelet felé— (Vége.) tembertől februárig tartő — időszakban fokozottan előtérbe kerülnek az esztétikai szempontok. Az első előadás a világhírű Gázláng című amerikai film — Charles Boyer és Ingrid Bergman főszereplésével. A* igazság filmszerű megfogalmazására művészi példa a Rácsnélküli börtön, a tartalom és a forma érdekes egybehangolására az Éjszaka Margitja című francia film. A szép fogalma a filmművészetben című előadást Korda Sándor által rendezett és Charles Laughton főszereplésével fémjelzett VIII. Henrik magánélete című angol film követi. A romantikus irányzatokat a Korzikai testvérek című amerikai, a moderneket pedig Alain Resnais nagy filmje, a Szerelmem, Hirosima című francia film képviseli. A realizmust mutatja be az 1932-ben készült Tavaszi zápor című magyar film, amelyben Dajbukát Ilona és Gőzön Gyula mellett a világhírű francia sztár: Annabella játszik főszerepet Az amerikaiak népszerű humoros filmjeinek egyike: a Stau és Pan Chicagóban, a komikum, míg a nemrég készült Mater Johanna című lengye! film a tragikum forrásait tárja fel. A hatáskeltés pszichológiai eszközeit használja fel Az operaház fantomja című amerikai film, más művészi ágak kapcsolódásából született az amerikaiak híres filmje: a Vígözvegy, a világhírű Jeanette Macdonald és Chevalier főszereplésével. A marxista filmesztétikát Eizenstein-film tükrözi: a Rettegett Iván IX. része. A jövő évben bemutatásra kerülő filmek színvonala, művészi értéke, változatos összeállítása nemcsak jó szórakozást, de tanulságos órákat is ígér a Kecskeméti Filmbarát Kör tagjai számára. \ !
