Petőfi Népe, 1962. július (17. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-27 / 174. szám

1962, Július 27, péntek 3. olcu A tervezettnél több zöldbabot és uborkát dolgoz fel a konzervgyár Az üzemi pártszervezet elősegíti a tervek teljesítését gaadáknak okoztak gondot, ha­nem a, konzervgyári dolgozók­nak is. Zöldborsóból 110, cse­resznyéből 48. meggyből 70, sza­mócából 11 és egresből 14 va­gonnal kaptak kevesebbet a ter­vezettnél. Ismeretes, hogy a ter­melőszövetkezeti gazdák a ter­méskiesést elsősorban több má­­socjnpvény termesztésével csök­kentik. Vajon, mit csinálnak . a konzervgyár dolgozói, mit tesz­nek ’á kommunista és a párton­­kfvüli. szakemberek? Hogyan Prágák egyes nyersanyagok mandat, hogyan teljesítik ter­veiket? sek formájában, a pártonkívüli aktivisták segítségével a gyár dolgozóit, a műszaki szakembe­reket nagyfokú öntevékenység­re bátorítjuk, a helyi adottsá­gok, lehetőségek megfelelő hasz­nosítására buzdítjuk. Nap mint nap arra neveljük a kommunis­tákat, hogy feladataik ellátásá­ban, kezdeményező készségben járjanak elől jó példával. Szél Pálné, a II-s telep édes­üzemének csoportvezetője egy­szerű példával világítja meg a kommunisták kezdeményezésé­nek jelentőségét. — A málnabefőtt-készítés ter­ven felüli új-gyártmánya üzem­részünknek. Ennek gyártását be kellett gyakorolni. Dolgozóink Tanácskozik az üzemi pártvezetőség. Ezekről a kérdésekről beszél­gettünk Végvári Istvánnal, a gyár igazgatójával, Bartucz Sán­dorral, a pártvezetőség titkárá­val, Sós Páliad, az I-es telep pártalapszervezetének titkárával, Szél Pálnéval, a II-es telep édes­üzemének részlegvezetőjével és a gyár más dolgozóival. — Az elmaradást — ami a második negyedévi tervek telje­sítésében jelentkezett — tőlünk telhetőén igyekszünk pótolni — mondja Végvári elvtárs. Ennek érdekében mindenekelőtt a zöld­ségfélék felvásárlását, azonkívül a gyártmányok minőségének ja­vítását szorgalmazzuk. A kitű­zött feladatok teljesítésében ki­tűnt dolgozók között 15 ezer fo­rint céljutalmat osztunk ki. Szá­mításunk szerint néhány cikk­féleség termelési előirányzatá­nak túlteljesítéséhez kedvezőek a feltételek. Zöldbabból és ubor­kából jóval nagyobb a kínálat, mint arra eredetileg számítot­tunk. Figyelembe véve, hogy ezek értékesítése nem okoz ne­hézséget, már fel is készültünk a nagyobb mennyiségű zöldbab és uborka feldolgozására. A má­sodik negyedévi elmaradásunk­ból ilyen módon több millió fo­rintot tudunk majd pótolni. Mál­na befőttből például 2, uborká­ból 5,5, tökfőzelékből 1, zöldbab­ból 3 és szárított hagymából ugyancsak 3 millió forint terven kívüli bevételhez akarunk jutni. — Azok a tervek, amelyeket Végvári elvtárs most is ismerte­tett, egyben a pártszervezet munkaprogramját is. képezik — kapcsolódik be a beszélgetésbe Bartucz Sándor elvtárs. Szavait jóleső érzéssel hallgat­juk. Rövid tátékoztatója azt tük­rözi, hogy a párt- és gazdasági vezetőség tevékenysége ezekben a napokban helyes összhangban van, a pártszervezet figyelme a legfontosabb gazdasági felada­tok megoldására összpontosul. — Természetesen a gazdásági célkitűzések megvalósítását mi nem az üzem vezetői helyett való intézkedésekkel, hanem po­litikai mnkával segítjük elő — folytatja Bartucz elvtárs.- — Ez többek között azt jelenti, hogy a különböző értekezleteken, gyű­léseken és személyes beszélgeté­azonban szokatlanul gyorsan el­sajátították ennek a technikáját. Az egyik párttag javaslatára ugyanis a VIII. pártkongresszus tiszteletére valamennyien fel­ajánlást tettek és az igyekezet, a nagyobb figyelem pótolta a gyakorlatlanságot. Érdemes meg­említeni — folytatta —, hogy az egyik nap a kettes műszak 15 ezer félliteres dobozt töltött meg ízletes málnabefőttel. Megtekintettük a műhely kongresszusi verseny tábláját és annak adataiból kiderült, hogy másnap az egyes műszak is ..rá­kapcsolt” és 16 ezerre növelte a teljesítményt. Azt is megtudtuk azonban, hogy most ismét a ket­tes műszak kísérletezik további eredményjavítással. Vajon milyen a gyártmányok minősége? Soós Pál, a pártalap­­szervezet titkára ezeket mondja: — A gyártmányok minőségé­vel az idén nincs különösebb baj. Készítményeink valamivel jobbak és ezzel egyidejűleg a selejt is csökkent. Zöldborsó­­konzervből például a tavalyi 4,7- ről az idén 2 százalékra sikerült a selejtet lecsökkenteni, ami több mint 9 vagon zöldborsó­­konzerv megtakarítását jelenti. Befejezésül az üzem fő idényének, a paradicsom feldol­gozásának előkészületei iránt ér­deklődünk. — Éppen említeni akartam — szól ismét Végvári elvtárs. — *4z üzemrész nagyjavítását vé­gezzük. Szeretnénk, ha az épí­tők a' tetőjavítást mielőbb befe­jeznék. A mi szakembereink ha­táridőre készen lesznek a mun­kálatokkal. A konzervgyárban tett látoga­tás és a vezetőkkel folytatott beszélgetés arról győzött meg bennünket, hogy az üzem kom­munistái helyesen látják felada­taikat és a pártonkívüli dolgo­zókkal összefogva fokozatosan legyőzik az idei év gondjait, tel­jesítik a termelési előirányzato­kat Nagy József Kémcsövek, lomblkok között Nincs még har­minc esztendős Stadler Istvánné, mégis ő a Bajai Gy a p júszö vetgyá r Iaboratóriu mának „legöregebb” dolgo­zója. Gyerekfejjel, ipari tanulóként ke­rült a gyárba, majd a fonodában dolgo­zott, 1950 óta pedig a laboratóriumban vizsgálja, ellenőrzi a gyártott anyagok összetételét, minő­ségét. Nagyon sze­ret itt dolgozni a kémcsövek, lombi­kok világában, ahol az anyagvizsgálato­kon kívül a terme­lést elősegítő kuta­tómunkával is fog­lalkoznak. Szaktu­dásának növelésére beiratkozott a fonó­ipari technikum esti tagozatára és az idén elvégezte a má­sodik osztályt. Ké­pünkön: Stadler Ist­vánné vacuumszű­­rővel vizsgálja a szövetek minőségét. Egy éven belül üzemben áll a víztornyos önlüzőtelep A kalocsai járásban, Bátya, Fájsz, Dusnok, Miske községek területén, 6400 holdon létasíten-Tájkutató tanulmány a kiskunfélegyházi és kiskunhalasi járásról TÖBB ÉVIG tartó munka eredményeképpen a Duna— Tisza közi Mezőgazdasági Kí­sérleti Intézet üzemszervezési osztályának munkatársai elké­szítették Kiskunfélegyháza és Kiskunhalas' város, valamint járásaik területét ismertető táj - kutatási tanulmányt, amelyet a múlt héten adtak át a járási és városi tanácsok vezetőinek az érdekelt szervek képviselőinek jelenlétében. Mit tartalmaz ez a munka? Elsősorban a különböző talajo­kon kialakítandó mezőgazdasági termelés helyzetét méri fel a községek szerinti részletezéssel. A tanulmányhoz mellékelt tér­képek szemléltetik a különbö­ző talajféleségeket, s ezért igen fontosak a gyakorlatban a tervezés és szervezés megvaló­sításánál. A TÉRKÉPEK két változata bemutatja a talajféleségek és a vízgazdálkodás jelenlegi hely­zetét. A térkép harmadik vál­tozatáról pedig leolvasható, hogy — a talaj minőségétől függően — milyen sorrendben termesszük az egyes növénye­ket. Ennek alapján könnyen el­dönthető, hogy mely területe­ken milyen növények termeszt­hetők a legjobb eredménnyel. (A gabonafélék közül a búza vagy a rozs, a kapások közül a búza vagy a kukorica, a ta­karmányok közül a lucerna vagv a homokot tűrő somkóró.) Választ kapunk arra is. hogv hol vannak sekély termőrétegű területek, amelyek javítása el­engedhetetlenül fontos feladat. A térképekhez mellékelt táblá­zatok ismertetik, hogy milyen a különböző talajok ellenállá­sának mértéke. Ezek az adatok nélkülözhetetlenek a talajmun­kánál igfénybe veendő erőgépek számának megtervezésénél. To­vábbá megtalálhatók az 1901-től 1950-ig terjedő évek átlagos me­teorológiai adatai' is, amelyek a növénytermesztés kialakításá­hoz adnak hasznos segítséget. LÉNYEGES, hogy a térképe­ket és a közölt adatokat a já­rási tanácsok mezőgazdasági osztályai — tervező munkájuk során — felhasználják és to­vábbítsák a községi és terme­lőszövetkezeti vezetőkhöz. Szük­ség van arra is, hogy a gyakor­latban dolgozó szakemberek minél hamarabb tudomást sze­rezzenek erről a munkáról, s felhasználják a térképeken és táblázatokon szereplő adatokat a nagyobb terméshozam eléré­se céljából. Várbidy Imre dő víz tornyos nagyüzemi per­metező öntözőtelepről már több ízben hírt adtunk olvasóink­nak. Az öntözőtelep ügyében most újabb fordulat következett be: a Minisztertanács határozata értelmében a nagyüzemi öntÖ- zőmű üzemeltetését 1963. július 1-én kezdik meg. Alkotmányunk ez évi ünnepére elkészül a 40 millió forintos beruházási prog­ram. december 20-ra a részle­tes kivitelezési terv, a jövő év januárjában pedig hozzáfognak a kivitelezés munkáihoz. Már megrendelték az üzemel­tetéshez szükséges nvele darab, másodpercenként 1400 liter össz­teljesítményű, olasz gyártmá­nyú gépet. J. X. Szeme a mérleg ská- Falusi portrék Iáján, amelyen igazít--------------------------­egy keveset, talán csak hajszálnyit; s amint a mérleg nyel­ve pontosan játszik, a nyugtáért nyúl és ce­ruzája. máris fürgén szántja a papírt: „Pu­­lai Andrásné, Előre Szakszövetkezet. Hu­szonhárom kiló pipacs­meggy, exportra. 119 Ft 60 fül.” Kisvártatva, miután vége a sornak, a ked­ves arcú, mosolygós, barna asszonyka — le- t zárva a mérleget — így mutatkozik be: „Kasza Albertné va­gyok, a Kiskőrös és Vidéke Körzeti Föld­művesszövetkezét gyü­mölcsfelvásárló tele­pének minőségi átve­vője. Tizenkét éve dol­gozom itt, tavasztól őszig, amíg csak hoz­zák a zöldséget és a gyümölcsöt.” Kaszáné nagyon sze­reti munkáját, szor­galmasan és lelkiis­meretesen végzi a fel­vásárlást. Ma reggel például 5 órakor már A gyümölcscsfvevő kint volt a piacon, hogy egy átutazó honvéd­alakulat aznapi ebéd­jéhez zöldséget, gyü­mölcsöt vásároljon. — Mire visszaért a te­lepre, hosszú sorban várakoztak a gazdák a bejárat előtt, hozták az előző nap szedett meggyet és barackot. Bár lehettek vagy negyvenen, senki sem zúgolódott közülük, mert Erzsiké — ahogy ők nevezik Kasza Al­­bertnét — és a hozzá beosztott hét leány frissen, iparkodva lá­tott munkához, úgy­hogy délelőtt 10 órára már mindegyik gyü­mölcsátadó otthon volt; azok is, akik va­lamivel később érkez­tek. A gyümölcsátvevö­­nek sok a tennivalója ilyenkor. Nem ritka az olyan nap, amikor es­tefelé is itt marad* vagy kimegy az állo­másra, hogy a gyü­mölcs gépkocsikra, il­letve vagonokba raká­sa előtt jelen legyen az ellenőrző mérésnél. Más alkalommal a termelők kémek tőle tanácsot. Legutóbb pl. néhány gazda aziránt érdeklődött, hogy a pipacsmeggyet miért kell 80 százalékos éi’és­­ben szedniök, holott az még egészen vilá­gos. Elmagyarázta ne­kik, hogy exportra csak így küldhetik el, mivel a túlérett meggyben gyakori a kukac és a férges gyümölcs már veszít értékéből, s külföldön nem veszik át. — A minőségre vi­gyázni kell — mondja a felvásárló. — Más­fél hete Lengyel Jó­­zsefné Agárhalmáról, Kiskőrös egyik külte-_ rületéről, fél mázsa pi­pacsmeggyet hozott eladásra. Mindjárt lát­tam, hogy kevert gyü­mölcs van a ládájá­ban, amelyért jóval kevesebbet fizetünk. Ajánlottam neki, hogy válogassa szét a megy­­gyet, külön az elsőosz­tályút, amelyik export­­minőségű, s külön a harmadosztályút, mer* úgy jobban jár. Nem telt bele negyedóra sem, már végzett a válogatással, öt kilo­gramm volt csupáa harmadosztályú — « ezért 14 forint) ka­pott —, míg a többi­ért, 45 kiló elsöosztá­­lyú meggyért. 234 fo­rintot vett fel. Mond­hatom, nagyon elége­dett volt... Lovaskocsi kanyaro­dik a raktár elé. A ládákban szén kajszi­­barack sárgállik. Ka­sza Albertné már bú­csúzik is, indul vissza a mérleghez, hogy fo­gadja az új szállít­mányt. K. A kedvezőtlen tavaszi időjárás és a májuseleji fagyok nemcsak a termelőszövetkezeti

Next

/
Thumbnails
Contents