Petőfi Népe, 1962. július (17. évfolyam, 152-177. szám)
1962-07-26 / 173. szám
1962. július 26, csütörtd 3 oldal Darálják az új árpát Az idei árpa-termést darálják a kiskunhalasi Vörös Október Termelőszövetkezet huszonnégy-kalapácsos darálóján. Képünkön Gombkötő Antal és Radvánszki László szövetkezeti gazdák a daráló mellett szorgoskodnak. (Pásztor Zoltán telv.) Ötvenkét újítás — fél év alatt Megyénk állami gazdaságaiban örvendetesen fellendült az újító mozgalom. Amíg a múlt évben a benyújtott újítások száma 54 volt, addig az idei évnek csupán az első félévében már 52 újítás került benyújtásra. Tavaly az állami gazdaságok dolgozói részére 58 és fél ezer forint újítási díjat fizettek ki, a folyó év első hat hónapjában viszont 36 600 forintot, többet, mint három évvel ezelőtt az egész évben. Ezt az arányt még az a körülmény is javítja, hogy az ez évben benyújtott újítások még nincsenek mind elbírálva. Munkaverseny a földeken A MEDOSZ Bács-Kiskun megyei bizottságának második félévi munkaterve sok hasznos tapasztalat mellett számos, a jobb munkaszervezést célzó intézkedést tartalmaz. Többek között a késői kitavaszodás következtében megyénkben jelentkező kb. Í0 millió forint terméskiesés pótlását kívánják elérni oly módon, hogy a munkaverseny súlypontját főként azokra a termelési ágakra helyezik, amelyekben a terméskiesés hatása erősebben mutatkozik. Az MSZMP VIII- kongresszusa tiszteletére — mintegy 30 millió forint értékben — a mezőgazdasági dolgozók 80 százaléka tett vállalást. A szocialista brigád címért 257 brigádban több mint négyezer dolgozó versenyez. Megszervezték az aratási-cséplési versenyt. Félmillió forint körüli céljutalmat tűztek ki a versenyben a legjobb teljesítményt elérők számára. Érdekes megemlíteni, hogy a versenyben a termelési feladatok megoldása mellett a dolgozók ellátásának is nagy fontosságot tulajdonítanak. A komplex gépesítéssel egy időben biztosítják a dolgozók tisztálkodási lehetőségeit, étkezését, pihenését. Valamennyi munkacsapatnál megszervezték a munkavédelmi őrhálózatot. A megyében több mint ezer munkavédelmi őr segíti a balesetek megelőzését. Ezek balesetvédelmi kiképzésben részesültek, melynek során megismerkedtek a vonatkozó törvényekkel, illetve óvórendszabályokkal. Természetszerűen nagy gondot fordítanak a tűzvédelemre is, melynek biztosításán hasonlóan jól szervezett őrhálózat fáradozik. J. T. Arab diákok között Lapunk húsvéti számában jelent meg első ízben riport az Izsáki Állami Gazdaságban gyakorlati munkán tartózkodó arab mezőgazdász-jelöltekről. Azóta eltelt néhány hónap; s a huszonhárom délceg, barna fiatalember sok „mérföldnyit” lépett előre a magyarországi agrokultúra, de a magyar nyelv, a magyar tájak megismerésében is. Velük való beszélgetésünkben egyáltalán nem vagyunk ráutalva az idegen nyelvek meglehetősen rozoga mankóira, magyarul is tökéletesen megértjük egymást. Azóta másik tanáruk van, Bényei Gyula bácsi, akit nemrégiben kineveztek a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tanársegédévé. ö oktatja a mezőgazdasági ismeretekre a Kairótól 120 kilométerre levő Kafr el Sheikh-i mezőgazdasági főiskolának az izsáki Juhász-tanyán tanuló hallgatóit. Meleg szeretettel beszél tanítványairól: — Nagyon Sót tanulnak. Márciusban az Egvesült Arab Köztársaság és a Magyar Népköztársaság között fennálló kulturális csereegyezmény alapján ’üttek hazánkba, hogy elsajátítsák a tanulmányaik folytatásához szükséges mezőgazdasági ismereteket. Nemcsak itt, hanem ezenkívül még négy helyen tanulnak az országban egyiptomi diákok. A Budapesten élő Hindi arab orofesszor szokott hetenként lejönni a tanulmányi eredmények ellenőrzése céljából. Az osztályozás teljesen eltér a miénktől. A 100-as pontrendszert alkalmazzák. Eszerint a tanulásban elért eredmény pontszámával együtt a gyakorlati foglalkozásokon a génkezelésből és a magatartásból kaoott érdemjegyet is hozzászámítva, 100 pont szerezhető. Hogyan folyik le egy óra? Bizony nem túlságosan „szabályszerű” az előadás, hiszen nyelvi nehézségek még mindig adódnak. Szerencsére a diákok bátorsága és nyíltsága nem hagy kétséget az előadás érthetősége felől. Ha valamelyikük nem ért valamit, azonnal szól, s Gyula bácsi részletes magyarázathoz fog, majd miután kellőképpen tisztázódott a a kérdés, elhangzik a közfelkiáltás: „Értjük!” S folyik tovább az előadás. A közös gazdálkodás nem egészen ismeretlen előttük. Hazájukban is van — természetesen kapitalista viszonyokra jellemző mezőgazdasági társulási forma, ami külső jegyeiben talán a mi szakszövetkezeteinkhez hasonlít leginkább. Egyébként a gépesítésben nem tartanak még ott, mint szövetkezeti gazdaságaink. Nagyon fejlett viszont náluk az öntözéses kultúra, csatornák százai és ezrei szabdalják keresztül-kasul a Nílus menti területeket. A mrnnnsob országának fiai a sok ezer éves egyiptomi kultúra és a mai technikai civilizáció közös — és szerencsés — találkozásának jegyében serdültek felnőttekké. Életszemléletük is erről tanúskodik; elhivatottságot éreznek a legkorszerűbb, tudományos mezőgazdasági műveltség megszerzése iránt. Nem riadnak vissza a pár ezer kilométertől sem, ami majdnem egy évre elválasztja őket hazájuktól. Tanulni és megismerni — ez a fő életelvük:. Nincs honvágyuk: jól érzik magukat nálunk. Már jártak megyénk több városában, készülnek Szegedre is. a szabadtári iátékokra, legközelebb pedig kéthetes balatonfüredi üdülés várja őket. Aztán a Székkutasi Állami Gazdaságba is ellátogatnak néhány hétre, megismerkedni a korszerű állattenyésztéssel. Decent heriß maradnak a ■Juhász-tanyán. Akkor vizsgát tesznek, s visszatérnek tél-né'.küli hazájukba, ahol bizonyára szívesen emlékeznek majd viszsza az itt töltött hónapokra, s hasonló lesz a véleményük, mint most Mámdoh el Táháinnak. egyik legközvetlenebb, legbarátságosabb diáktársuknak: — Notyon kedvesek a mogyor emberek, én szeretni okét notyon, szivempol! Hatvan! Dániel Műszaki fejlesztés — világszínvonal IV. A miniszter levele HOGY MILYEN irányban fejlődik majd Baján a gyár, és hogyan alakul a termelés képe a gépipar szerkezetének megváltoztatása után — erről korai lenne beszélni. Jósolni, találgatni pedig felelőtlenség. De nincs is szükség rá, hiszen a BVG-ben pezsgőbb munka folyik, mint eddig bármikor. A VIII. pártkongresszus tiszteletére folyó verseny mellett, lendítő erőt adott ehhez a miniszter levele, melynek tartalmát az egész gyár megismeri, mire ez a riportom megjelenik. Csergő János elvtárs bevezetőben ezeket írta Szabó Lajos igazgatónak: „Iparunkkal szemben a legfőbb követelmény, a korszerű technológiával előállított, az egyre növekvő műszaki igényeknek megfelelő gyártmányok előállítása, a lehető legkisebb ráfordítással. A Kohó- és Gépipari Minisztérium területén az anyagköltség átlagban meghaladja a 60 százalékot. Nyilvánvaló tehát, hogy a legtöbbet ezen a teületen tehetünk, hiszen minden százalék csökkentés komoly értéket képvisel. Ahhoz azonban, hogy az anyagtakarékossággal komoly eredményt érjünk él, a gyár egész kollektívájának öszszefogása szükséges Igazgató Elvtárs vezetésével.. ,n A levél további része aztán hangsúlyozza, hogy ennek feltétele a műszaki szervek állandó és hatékony részvétele a munkában. A riporter pedig meggyőződött róla, hogy a BVG vezetői jóval előbb megsejtették Csergő elvtárs levelének a tartalmát — Mi már az év elején kezdtük részletesen kutatni, hogyan csökken thetnénk az anyagköltségeket — mondja Szabó elvtárs. — Sikerült is olyan rendszert kidolgoznunk, hogy április elseje óta minden nap pontosan látjuk a raktárból kiadott anyagok útját. Megszűnt ezzel az úgynevezett partizánkodás, a selejt eltüntetése és a bőkezűség. Bizonylataivá van az anyag, az alkatrész és a készáru útja is, méghozzá olyan pontossággal, hogy utókalkuláció után, alkalmas alap a beható műszaki ellenőrzésre. Az anyaggazdálkodás eme rendszerének köszönhető, hogy míg tavaly 59.2 százalék volt nálunk az anyaghányad, ma viszont már csak 58 százalék. — Remélem, ez is tovább csökken majd, hiszen hallottam róla, a szerkesztési osztály már megkezdte a gyártmányok súlyának csökkentését, korszerűsítését. — Igen, a laboratóriumi kemencék korszerűsítése már meg is történt. Ugyanezt mondhatom porszívó gépünkről is. „Vénusz” típusú porszívónk formaművészetileg tetszetős alakban, műanyag burkolattal, súlyban tehát lényegesen csökkentve kerül forgalomba. De valamennyi készítményünknél arra törekszünk, hogy korszerűsítésük után. bizKetten a második műszakból, akik gyakran látják ellenőrző kőrútján Vas István főmérnököt. Pécsics Istvánné és Takács Ilonka gerjesztő ellenállásokat szerel. — Lehetőségeinket mérlegeivé, úgy számolunk, hogy a BVG- ben jelenleg folyó műszaki fejlesztés eredményeként, 1965-re valamennyi gyártmányunk világszínvonalon fog már készülni. — A miniszter levele külön is felhívja a figyelmet arra, hogy a Bajai Villamosipari Gyár előtt álló nagy feladatok megoldásánál jobban vegyék igénybe a párt és a szakszervezet segítségét. Hogyan vélekedik erről az igazgató és miat tettek eddig? — Ezek a gondok már tavaly anyagi eszközökkel való takarékosság lehetőségei. A géppark üzemidejének maximális kihasználása, három műszakos termelés. A gyártmánykorszerűsítés és gyártásfejlesztés meggyorsítása. Az exporttermelés fokozása, minőség, világszínvonal. Munkaverseny, brigádmozgalom, újítási hónap. A termelékenység további növelése, a folyamatos munka feltételeinek biztosítása. — A határozatok tényleg a kiemelkedően fontos témakörökkel kapcsolatosak. De hogyan történik végrehajtásuk ellenőrzése? — Az igazgatótól kezdve minden vezető és felelős munkatárs ellenőrzési munkatervet készített, méghozzá negyedévi, havi és napi ütemezéssel. A feladatok végrehaitásáról így a beosztott az osztályvezetőnél, az pedig a vállalati ötszög előtt tesz rendszeres jelentést. Jó módszer ez arra, hogy egy határozat se sikkadjon el. Igyekeztünk emellett új elemeket is beépíteni a vezetés stílusába. Üléseinkre mindig meghívunk egy-egy dolgozót, brigádvezetőt, pártvagy szakszervezeti bizalmit. Kétszeresen jó ez a mi tapasztalataink szerint. A meghívottak tanulnak, de gondolkodhatnak is: milyen nehéz és felelősségteljes egy gyárat vezetni. Ezek az elvtársak azóta egyre több javaslattal segítik a mi munkánkat. Ennyit jegyeztem fel két nap alatt abból a sokrétű tevékenységből, ami a műszaki fejlesztés, a világszínvonal elérése érdekében folyik a Bajai Villamosipari Gyárban. Sándor Géza tosftsuk gazdaságos exportálásukat. — Mikorra várható ennek a munkának befejezése? nyárom, a rekonstrukció megkezdése előtt foglalkoztattak bennünket. A gyárra háruló feladatokat látva, így született egy eve a natarozatunk: Ezután a kiemelkedően fontos témakörökben a munka irányítását tekintve, a vállalatvezetői „ötszög”, vagyis az igazgató, a főmérnök, a párttitkár, a főkönyvelő és az üzemi tanács elnöke együttesen hozza döntéseit. Alkalmam volt részleteiben is tanulmányozni a vállalat vezetésének ezt a követendő módszerét, ami a terhek és a felelősség megosztásának elvén alapszik. Meggyőződtem, a kollektív vezetésnek ez a formája, biztosítja a BVG- ben, hogy az üzemátrendezés ellenére jól halad a munka, gazdaságosabb a tervek teljesítése, s mellette jut idő a műszaki fejlesztés szerteágazó feladatainak megoldására, a világszínvonalon folyó termelés megalapozására. Az „ötös fogat” egyaránt tájékozva van a gyár eseményeiről, ismeri a terveket, feladatokat és céltudatosan törekszik azok mind jobb megoldására. Bizonyságul elég csupán azt említenem, amit a műszaki fejlesztés, a világszínvonal elérése érdekében, az év első felében tárgyalt a vállalati ötszög: Az
