Petőfi Népe, 1962. július (17. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-26 / 173. szám

1962. július 26, csütörtd 3 oldal Darálják az új árpát Az idei árpa-termést darál­ják a kiskunhalasi Vörös Októ­ber Termelőszövetkezet huszon­­négy-kalapácsos darálóján. Ké­pünkön Gombkötő Antal és Radvánszki László szövetkezeti gazdák a daráló mellett szor­goskodnak. (Pásztor Zoltán telv.) Ötvenkét újítás — fél év alatt Megyénk állami gazdaságai­ban örvendetesen fellendült az újító mozgalom. Amíg a múlt évben a benyújtott újítások szá­ma 54 volt, addig az idei évnek csupán az első félévében már 52 újítás került benyújtásra. Tavaly az állami gazdaságok dolgozói részére 58 és fél ezer forint újítási díjat fizettek ki, a folyó év első hat hónapjában viszont 36 600 forintot, többet, mint három évvel ezelőtt az egész évben. Ezt az arányt még az a körülmény is javítja, hogy az ez évben benyújtott újítá­sok még nincsenek mind elbí­rálva. Munkaverseny a földeken A MEDOSZ Bács-Kiskun me­gyei bizottságának második fél­évi munkaterve sok hasznos ta­pasztalat mellett számos, a jobb munkaszervezést célzó intézke­dést tartalmaz. Többek között a késői kitavaszodás következté­ben megyénkben jelentkező kb. Í0 millió forint terméskiesés pót­lását kívánják elérni oly mó­don, hogy a munkaverseny súly­pontját főként azokra a terme­lési ágakra helyezik, amelyek­ben a terméskiesés hatása erő­sebben mutatkozik. Az MSZMP VIII- kongresszu­sa tiszteletére — mintegy 30 millió forint értékben — a me­zőgazdasági dolgozók 80 száza­léka tett vállalást. A szocialista brigád címért 257 brigádban több mint négyezer dolgozó ver­senyez. Megszervezték az aratási-csép­­lési versenyt. Félmillió forint körüli céljutalmat tűztek ki a versenyben a legjobb teljesít­ményt elérők számára. Érdekes megemlíteni, hogy a versenyben a termelési felada­tok megoldása mellett a dolgo­zók ellátásának is nagy fontos­ságot tulajdonítanak. A komp­lex gépesítéssel egy időben biz­tosítják a dolgozók tisztálkodási lehetőségeit, étkezését, pihené­sét. Valamennyi munkacsapatnál megszervezték a munkavédelmi őrhálózatot. A megyében több mint ezer munkavédelmi őr se­gíti a balesetek megelőzését. Ezek balesetvédelmi kiképzés­ben részesültek, melynek során megismerkedtek a vonatkozó törvényekkel, illetve óvórend­szabályokkal. Természetszerűen nagy gondot fordítanak a tűzvé­delemre is, melynek biztosításán hasonlóan jól szervezett őrháló­zat fáradozik. J. T. Arab diákok között Lapunk húsvéti számá­ban jelent meg első ízben ri­port az Izsáki Állami Gazdaság­ban gyakorlati munkán tartóz­kodó arab mezőgazdász-jelöltek­ről. Azóta eltelt néhány hónap; s a huszonhárom délceg, barna fiatalember sok „mérföldnyit” lé­pett előre a magyarországi agro­­kultúra, de a magyar nyelv, a magyar tájak megismerésében is. Velük való beszélgetésünk­ben egyáltalán nem vagyunk ráutalva az idegen nyelvek meglehetősen rozoga mankóira, magyarul is tökéletesen meg­értjük egymást. Azóta másik tanáruk van, Bényei Gyula bácsi, akit nem­régiben kineveztek a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tanár­segédévé. ö oktatja a mező­­gazdasági ismeretekre a Kairó­tól 120 kilométerre levő Kafr el Sheikh-i mezőgazdasági fő­iskolának az izsáki Juhász-ta­nyán tanuló hallgatóit. Meleg szeretettel beszél tanítványai­ról: — Nagyon Sót tanulnak. Márciusban az Egvesült Arab Köztársaság és a Magyar Nép­­köztársaság között fennálló kul­turális csereegyezmény alapján ’üttek hazánkba, hogy elsajá­títsák a tanulmányaik folyta­tásához szükséges mezőgazda­­sági ismereteket. Nemcsak itt, hanem ezenkívül még négy he­lyen tanulnak az országban egyiptomi diákok. A Budapes­ten élő Hindi arab orofesszor szokott hetenként lejönni a tanulmányi eredmények ellen­őrzése céljából. Az osztályozás teljesen eltér a miénktől. A 100-as pontrend­szert alkalmazzák. Eszerint a tanulásban elért eredmény pont­számával együtt a gyakorlati foglalkozásokon a génkezelésből és a magatartásból kaoott ér­demjegyet is hozzászámítva, 100 pont szerezhető. Hogyan folyik le egy óra? Bizony nem túlságosan „sza­bályszerű” az előadás, hiszen nyelvi nehézségek még mindig adódnak. Szerencsére a diákok bátorsága és nyíltsága nem hagy kétséget az előadás ért­hetősége felől. Ha valamelyi­kük nem ért valamit, azonnal szól, s Gyula bácsi részletes magyarázathoz fog, majd mi­után kellőképpen tisztázódott a a kérdés, elhangzik a közfel­kiáltás: „Értjük!” S folyik to­vább az előadás. A közös gazdálkodás nem egészen ismeretlen előttük. Ha­zájukban is van — természe­tesen kapitalista viszonyokra jellemző mezőgazdasági társu­lási forma, ami külső jegyeiben talán a mi szakszövetkezeteink­hez hasonlít leginkább. Egyéb­ként a gépesítésben nem tar­tanak még ott, mint szövetke­zeti gazdaságaink. Nagyon fej­lett viszont náluk az öntözéses kultúra, csatornák százai és ezrei szabdalják keresztül-ka­­sul a Nílus menti területeket. A mrnnnsob országának fiai a sok ezer éves egyiptomi kultúra és a mai technikai ci­vilizáció közös — és szerencsés — találkozásának jegyében ser­dültek felnőttekké. Életszemlé­letük is erről tanúskodik; el­hivatottságot éreznek a legkor­szerűbb, tudományos mezőgaz­dasági műveltség megszerzése iránt. Nem riadnak vissza a pár ezer kilométertől sem, ami majdnem egy évre elválasztja őket hazájuktól. Tanulni és megismerni — ez a fő életelvük:. Nincs honvágyuk: jól érzik ma­gukat nálunk. Már jártak me­gyénk több városában, készül­nek Szegedre is. a szabadtári iátékokra, legközelebb pedig kéthetes balatonfüredi üdülés várja őket. Aztán a Székkutasi Állami Gazdaságba is ellátogat­nak néhány hétre, megismer­kedni a korszerű állattenyész­téssel. Decent heriß maradnak a ■Juhász-tanyán. Akkor vizsgát tesznek, s visszatérnek tél-né'.­­küli hazájukba, ahol bizonyára szívesen emlékeznek majd visz­­sza az itt töltött hónapokra, s hasonló lesz a véleményük, mint most Mámdoh el Táháin­­nak. egyik legközvetlenebb, leg­barátságosabb diáktársuknak: — Notyon kedvesek a mo­­gyor emberek, én szeretni okét notyon, szivempol! Hatvan! Dániel Műszaki fejlesztés — világszínvonal IV. A miniszter levele HOGY MILYEN irányban fej­lődik majd Baján a gyár, és ho­gyan alakul a termelés képe a gépipar szerkezetének megvál­toztatása után — erről korai len­ne beszélni. Jósolni, találgatni pedig felelőtlenség. De nincs is szükség rá, hiszen a BVG-ben pezsgőbb munka folyik, mint ed­dig bármikor. A VIII. párt­­kongresszus tiszteletére folyó verseny mellett, lendítő erőt adott ehhez a miniszter levele, melynek tartalmát az egész gyár megismeri, mire ez a riportom megjelenik. Csergő János elv­társ bevezetőben ezeket írta Szabó Lajos igazgatónak: „Iparunkkal szemben a leg­főbb követelmény, a korszerű technológiával előállított, az egyre növekvő műszaki igények­nek megfelelő gyártmányok elő­állítása, a lehető legkisebb rá­fordítással. A Kohó- és Gépipari Minisztérium területén az anyag­­költség átlagban meghaladja a 60 százalékot. Nyilvánvaló te­hát, hogy a legtöbbet ezen a te­­ületen tehetünk, hiszen minden százalék csökkentés komoly ér­téket képvisel. Ahhoz azonban, hogy az anyagtakarékossággal komoly eredményt érjünk él, a gyár egész kollektívájának ösz­­szefogása szükséges Igazgató Elvtárs vezetésével.. ,n A levél további része aztán hangsúlyozza, hogy ennek fel­tétele a műszaki szervek állan­dó és hatékony részvétele a munkában. A riporter pedig meggyőződött róla, hogy a BVG vezetői jóval előbb megsejtet­ték Csergő elvtárs levelének a tartalmát — Mi már az év elején kezd­tük részletesen kutatni, hogyan csökken thetnénk az anyagkölt­ségeket — mondja Szabó elv­társ. — Sikerült is olyan rend­szert kidolgoznunk, hogy április elseje óta minden nap pontosan látjuk a raktárból kiadott anya­gok útját. Megszűnt ezzel az úgynevezett partizánkodás, a se­lejt eltüntetése és a bőkezűség. Bizonylataivá van az anyag, az alkatrész és a készáru útja is, méghozzá olyan pontossággal, hogy utókalkuláció után, alkal­mas alap a beható műszaki el­lenőrzésre. Az anyaggazdálkodás eme rendszerének köszönhető, hogy míg tavaly 59.2 százalék volt nálunk az anyaghányad, ma viszont már csak 58 százalék. — Remélem, ez is tovább csökken majd, hiszen hallottam róla, a szerkesztési osztály már megkezdte a gyártmányok sú­lyának csökkentését, korszerűsí­tését. — Igen, a laboratóriumi ke­mencék korszerűsítése már meg is történt. Ugyanezt mondhatom porszívó gépünkről is. „Vénusz” típusú porszívónk formaművé­­szetileg tetszetős alakban, mű­anyag burkolattal, súlyban tehát lényegesen csökkentve kerül forgalomba. De valamennyi ké­szítményünknél arra törekszünk, hogy korszerűsítésük után. biz­Ketten a második műszakból, akik gyakran látják ellenőrző kőrútján Vas István fő­mérnököt. Pécsics Istvánné és Takács Ilon­ka gerjesztő ellenállásokat szerel. — Lehetőségeinket mérlegei­vé, úgy számolunk, hogy a BVG- ben jelenleg folyó műszaki fej­lesztés eredményeként, 1965-re valamennyi gyártmányunk vi­lágszínvonalon fog már készülni. — A miniszter levele külön is felhívja a figyelmet arra, hogy a Bajai Villamosipari Gyár előtt álló nagy feladatok megoldásá­nál jobban vegyék igénybe a párt és a szakszervezet segítsé­gét. Hogyan vélekedik erről az igazgató és miat tettek eddig? — Ezek a gondok már tavaly anyagi eszközökkel való takaré­kosság lehetőségei. A géppark üzemidejének maximális ki­használása, három műszakos termelés. A gyártmánykorszerű­sítés és gyártásfejlesztés meg­gyorsítása. Az exporttermelés fokozása, minőség, világszínvo­nal. Munkaverseny, brigádmoz­galom, újítási hónap. A terme­lékenység további növelése, a folyamatos munka feltételeinek biztosítása. — A határozatok tényleg a kiemelkedően fontos témakörök­kel kapcsolatosak. De hogyan történik végrehajtásuk ellenőr­zése? — Az igazgatótól kezdve min­den vezető és felelős munkatárs ellenőrzési munkatervet készí­tett, méghozzá negyedévi, havi és napi ütemezéssel. A felada­tok végrehaitásáról így a beosz­tott az osztályvezetőnél, az pe­dig a vállalati ötszög előtt tesz rendszeres jelentést. Jó mód­szer ez arra, hogy egy határo­zat se sikkadjon el. Igyekeztünk emellett új elemeket is beépíte­ni a vezetés stílusába. Üléseink­re mindig meghívunk egy-egy dolgozót, brigádvezetőt, párt­vagy szakszervezeti bizalmit. Kétszeresen jó ez a mi tapasz­talataink szerint. A meghívot­tak tanulnak, de gondolkodhat­nak is: milyen nehéz és fele­lősségteljes egy gyárat vezetni. Ezek az elvtársak azóta egyre több javaslattal segítik a mi munkánkat. Ennyit jegyeztem fel két nap alatt abból a sokrétű tevékeny­ségből, ami a műszaki fejlesz­tés, a világszínvonal elérése ér­dekében folyik a Bajai Villa­mosipari Gyárban. Sándor Géza tosftsuk gazdaságos exportálá­sukat. — Mikorra várható ennek a munkának befejezése? nyárom, a rekonstrukció meg­kezdése előtt foglalkoztattak bennünket. A gyárra háruló feladatokat látva, így született egy eve a nataroza­­tunk: Ezután a ki­emelkedően fontos témakörökben a munka irányítását tekintve, a vállalat­­vezetői „ötszög”, vagyis az igazgató, a főmérnök, a párt­titkár, a főkönyvelő és az üzemi tanács elnöke együttesen hozza döntéseit. Alkalmam volt részleteiben is ta­nulmányozni a vál­lalat vezetésének ezt a követendő módszerét, ami a terhek és a felelős­ség megosztásának elvén alapszik. Meggyőződtem, a kollektív vezetés­nek ez a formája, biztosítja a BVG- ben, hogy az üzem­átrendezés ellenére jól halad a munka, gazdaságo­sabb a tervek teljesítése, s mel­lette jut idő a műszaki fejlesz­tés szerteágazó feladatainak megoldására, a világszínvonalon folyó termelés megalapozására. Az „ötös fogat” egyaránt tájé­kozva van a gyár eseményeiről, ismeri a terveket, feladatokat és céltudatosan törekszik azok mind jobb megoldására. Bizony­ságul elég csupán azt említe­nem, amit a műszaki fejlesz­tés, a világszínvonal elérése ér­dekében, az év első felében tár­gyalt a vállalati ötszög: Az

Next

/
Thumbnails
Contents