Petőfi Népe, 1962. július (17. évfolyam, 152-177. szám)
1962-07-25 / 173. (172.) szám
A Jogász szemével: Egyre jobban betöltik hivatásukat a tsz-ellenőrzö bizottságok Növényvédelem a főtéren A növényvédelem a városok belterületén, így Kecskemét központjában is folyik. A védekezés elsősorban az ameri'ai szövőlepke ellen irányul, illetve annak megjelenését már előre megakadályozza. De hatásos az egyéb kártevők, igy a szúnyogok és a legyek ellen is. Képünkön a Tassi Növényvédő Állomás egyik gépegysége, s annak két kezelője, Páli János és Berza Albert munka közben. Panaszkönyví dicséretek A közelmúltban széleskörű ügyészi vizsgálat folyt a kecskeméti járás termelőszövetkezeteiben. A vizsgálat alapvető célja annak a felmérése volt, hogy termelőszövetkezeteinkben az ellenőrző, valamint a szociális és kulturális bizottságok hogyan működnek, miként töltik be feladatukat. Ezúttal az ellenőrző bizottságok vizsgálatának tapasztalataira térünk ki. Jogok és feladatok A termelőszövetkezeti törvény részletesen szabályozza a2 ellenőrző bizottságok jogait, feladatait. A bizottság jogosult a termelőszövetkezetek működésével kapcsolatos bármely ügyet megvizsgálni és ehhez az illetékes szervektől szakértő kirendelését kérni. A törvény megjelöli azokat az eszközöket és lehetőségeket, amelyekkel élhet az ellenőrző bizottság, ha a vizsgálat során jogszabályba ütköző, az alapszabályt, vagy a tsz érdekeit sértő magatartást tapasztal. Ilyenkor köteles a vezetőséget, illetve az elnököt figyelmeztetni, s ha ez eredménytelen. a közgyűlés összehívását kezdeményezni. A bizottság jelentése nélkül a közgyűlés nem határozhat a mérleg megállapításáról, a tiszta jövedelem felhasználásáról, illetve a zárszámadás elfogadásáról. Mindezekből következik, hogy az ellenőrző bizottság a termelőszövetkezeteknek az a szerve, amelyen keresztül a szövetkezeti gazdák intézményesen ellenőrzik a tsz vezetőinek munkáját, a gazdálkodás irányítását. Vajon a termelőszövetkezeti gazdák és vezetők megértették-e a törvényben megjelölt célokat, ennek megfelelően hozták-e létre az ellenőrző bizottságokat? Ezért mindenekelőtt utalni kell arra, hogy szövetkezeteink jelentős része egészen fiatal. A fentiekkel kapcsolatos aktív tevékenységükre csak azután kerülhetett sor, miután az alapvető gazdasági és szervezési munkákat elvégezték. A megszilárdítás tennivalói között azonban egyre jobban előtérbe kerül az egész gazdálkodás fokozott ellenőrzése, a közös vagyon gyarapításának megőrzésének védelme. A káros fluktuáció... Az ellenőrző bizottságok megválasztásakor sok helyen nem voltak figyelemmel a rájuk háruló feladatokra és a választás gyakran csak formálisan zajlott le. Olyan személyeket • is megbíztak, akik sem körülményeik. sem adottságaik miatt nem voltak alkalmasak ennek a munkának a végzésére. Több helyen a megválasztottak azt sem tudták, miiven feladatra vállalkoznak e tisztség elfogadásakor. Később pedig, rádöbbenve a munka felelősségteljességére. eevesek igyekeztek tőle megszabadulni. Említést érdemel a fluktuáció is, amely ugyan-' -ak károsan befolyásolja az ellenőrzést. Találkoztunk olyan példával, hogy az ellenőrző bizottsági tagok évenként, vagy ennél is rövidebb időközönként váltották egymást. A lajosmizsei Törekvés Tsz-ben azt sem sikerült megállapítani, hogy a múlt év júniusa előtt kik vettek részt a bizottság munkájában. Kedvező tap---'Mat viszont, hogy egyes sz" " -^etekben szorgalmazzák az olyan ellenőrző bizottsági tagok leváltását, akik ismételt figyelmeztetés ellenére sem végzik el munkájukat. Ilyen esettel a lászlófalvi Kossuth Tsz-ben találkoztunk. Az ellenőző bizottságoknak — hogy csak a legfontosabbakat említsem — évente legalább kétszer általános vizsgálatot, egyes munkaterületeken pedig negyedévenként ellenőrzést kell tartaniuk. Ezenkívül felülvizsgálni a brigádvezetők által átvett vagyontárgyakról készült leltárt, ellenőrizni az előírt nyilvántartások és könyvek vezetését, a takarmányok, építési anyagok, más termények és anyagok rendeltetésszerű felhasználását, a hitelek hasznosítását és azok viszafizetését, a munkaegységek tervszerű felhasználását, a munkaegység-jóváírások mikéntjét. Vizsgálniuk kell az évvégi elszámolásokat, teljesítették-e az állam iránti — a termelési szerződésekben vállalt — kötelezettségeket, növelték-e a szövetkezet vagyonát, képeztek-e különböző alapokat és biztosítottak-e kellő tartalékot? ...és az aprómunka Tennivaló tehát jócskán akad. Ellenőrző bizottságaink — egykét esettől eltekintve — mégsem vállalkoztak ilyen természetű vizsgálatok végzésére. Munkájuk többnyire a háztáji földek kiosztására, méricskélésekre, természetbeni juttatások kiosztására, egyszólval egyéni panaszokra és a közös vagyont megkárosító egyes esetek vizsgálatára korlátozódott. Ennél jóval többre van szükség. Hogyan tehetnek eleget a tszellenőrző bizottságok a fentebb említett feladatoknak, mikor azok olyan szakmai ismereteket is megkívánnak, melyek esetenként meghaladják felkészültségüket? A jogalkotás erről is intézkedik. Jogszabályok biztosítják, hogy az ellenőrző bizottságok az egyes vizsgálatok megejtéséhez szakértők bevonását (járási tanács vb mezőgazdasági osztálya, bankszervek stb.) igényelhetik. Természetesen az állami szervektől igénybe vett segítség csak az egyik eszköz. Alapvető, hogy az ellenőrző bizottságok tagjai, s főleg annak elnöke olyan képzettségű és rátermett ember legyen, akinek megfelelő az élettapasztalata és tájékozott az általános gazdasági tennivalókban. Merjen hozzányúlni az ismereteit meghaladó problémákhoz is, legalább úgy, hogy a tsz elnökének, főkönyvelőjének vagy mezőgazdászának tájékoztatását kéri, s azt szükség esetén szakmailag ellenőrizteti. Az ellenőrző bizottságokat a közgyűlés három évi időtartamra a szövetkezet gazdái közül választja meg. Ebből következik, hogy az ellenőrző bizottság kizárólag a tsz közgyűlésének tartozik felelősséggel. Nincs a vezetőségnek alárendelve, vele mellérendeltségi viszonyban áll. Ki lehet ellenőrző bizottsági tag? Ellenőrző bizottsági tag csak tsz-gazda lehet. Helytelen, amit Lászlófalván tapasztaltunk, ahol az egyik szövetkezet ellenőrző bizottsági elnöke kívülálló személy volt. Elfogulatlanul csak úgy tudják betölteni szerepüket ezek a bizottságok, ha a vezetőség tagjaival nem állnak szoros rokoni kapcsolatban. Előfordult, hogy a megválasztásnál nem voltak erre figyelemmel és vizsgálatunk során kellett a leváltásukról gondoskodni. Itt-ott tapasztalható, hogy a vezetőség kifejezetten nem ellenzi az ellenőrző bizottság tevékenységét, de nem biztosítja, hogy tagjai az ilyen irányú munka végzésének idejére megfelelő anyagi ellenszolgáltatásban részesüljenek. Ez leginkább azokban a tsz-ekben fordul elő, ahol százalékos művelést folytatnak. Nem közömbös, hogy a tsz-ek pártszervezetei és vezetőségei politikai munkájuk során segítik-e az ellenőrző bizottságokat. Általános tapasztalat, hogy támogatják őket és igénylik munkájuk hatékonyságát. Hiányosság azonban, hogy a velük való törődés nem rendszeres és nem biztosítják kellően az ellenőrző tevékenység szakszerűségét, tervszerűségét, nem teszik rendszeressé a bizottságok beszámoltatását. Pedig ezek teremtenék meg munkájukhoz a komoly politikai alapot és biztonságérzetet. Dr. Varadi János ügyész PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kískun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: Weither Dániel. Kiadja: a Petőn Népe Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Mezei István igazgató Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér 1. szám Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16. Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér l/a; Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Poéta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. ófizetési dij 1 hónapra 12 forint Aács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét. — Telefon: 11-85. A RÖVIDTŰJŰ nylon inges, magas, barna férfi befejezte a reggelizést és a panaszkönyvet kéri a kiskőrösi tej csárda vezetőjétől. Kézhez kapja, kényelmesen elhelyezkedik az iménti asztalánál és rója a sorokat. Visszaakasztja a könyvecskét a helyére,. aztán barátságosan elköszön. Különös panaszkodó — gondolom magamban, s máris olvasom a frissen írt bejegyzést. „Irigylem a kiskőrösieket ezért az igazán szép üzletért. Kérem, fényképezzék le és küldjék el a Gyöngyösi Vendéglátóipari Vállalatnak. Pásztor Andor gépszerelő, Gyöngyös.” KEDVES elismerés. Amint lapozom a panaszkönyvet, két apróbb észrevétel kivételével csupa hasonlóval találkozom, íme közülük még néhány: „Pontos és gyors a kiszolgálás, tiszták, rendesek a poharak. A fekete is kitűnő, minden dicséretet megérdemel. Dr. Liptai Lászlóné, Dunaújváros.” „Hosszú vidéki utak tapasztalatai alapján említem meg, hogy a legfigyelmesebb kiszolgálást tapasztaltam. Köszönetemet nyilvánítom ezért utastársaim nevében. Nagy János Mihály Budapest, Vili., József utca 40.” „Szeretnénk ez úton kifejezni elismerésünket az előzékeny, kedves és igen udvarias kiszolgálásért. Kérjük, ■ fogadják a pásztói járás pedagógusainak köszönetét. Pelinyás István vbtitkár, Pavolár Károly iskolaigazgató.” ANÉLKÜL, hogy picikét is csorbítanám a tejcsárda személyzetét jogosan megillető elismeréseket, úgy érzem, nemcsak a kiszolgálás formájának szólnak az idézett és az itt nem is említett dicsérő sorok, hanem az üzlet tartalmának is. Hiszen figyelmes és előzékeny kiszolgálással az italboltokban is találkozni. de ott a panaszkönyvi bejegyzések mégsem ilyenek. A tejbolt vendéglátása más. Valahogy a bolt jellege is önmagával hozza a kiszolgálás, vendéglátás figyelmes, udvarias, elismerést kiváltó formáját. KÖZKEDVELT a megyében fellelhető néhány tej csárda és ez is nyomós érv a számuk szaporítása mellett! (P—y’ Egy ember, aki nem alszik Olaszországban él Pietró Bortozo parasztgazda, aki azzal a képtelen kijelentésével döbbentette meg az orvosokat, hogy utoljára 1912-ben aludt. Pontosabban azon az éjszakán, amely megelőzte emlékezetes balesetét: egy öszvér ugyanis úgy belerúgott Bortozóba, hogy az fejjel nekivágódott egy olajfának. Mielőtt a baleset érte, igen jó alvó volt. Azóta karosszékben ülve tölti az éjszakát és két-három pohárka bort iszik közben. Reggelre frissen, kipihentem éra magát, napközben rengeteget gyalogol és azt állítja, hogy utoljára 23 évvel ezelőtt volt beteg, akkor a foga fát Nála 30 evvel fiatalabb felesége szerint zeret a lányok körül sürgölődui, s ezért mindig szemmel kell tartani. Bortozo azt meséli, hogy éjszakánként nyitott szemmel álmodni szokott néha, ilyenkor mindig az öszvérrel történt Á kovácsoltvas művésze A kovácsoltvasak neves művésze, a Munkácsy-díjas Biebc. Károly munkássága nemcsak a fővárosban és az országban, de níár külföldön is ismert. Az amerikai iparosok az egyik külkereskedelmi vállalat közvetítésével nagy mennyiségű jelvényt, úgynevezett „cégért” rendeltek a mesteriéi. Képünkön: Bieber Károly éppen a szabók jelvényén dolgozik. bjuesete merül lel előtt« V •
