Petőfi Népe, 1962. július (17. évfolyam, 152-177. szám)
1962-07-26 / 173. szám
■el'SKfc^’ ' Világ proletárjai, egyesüljetek! * xvn. ÉVFOLYAM, 173. SZÁM Ara 60 fillér 1962. JÚLIUS 26, CSÜTÖRTÖK Távlati erdősítési terv héssül Az Országos Erdészeti Főigazgatóság Kollégiumának ülése Kecskeméten Szerdán, Július 25-én az Országos Erdészeti Főigazgatóság Kecskeméten, a Kiskunsági Állami Erdőgazdaság központjában tartotta kollégiumi ülését. Megvitatta a Kiskunsági Állami Erdőgazdaság munkáját. A megbeszélésen dr. Balassa Gyula, az Országos Erdészeti Főigazgatóság vezetője elnökölt. Részt vett az ülésen Halász Péter, az MSZMP Központi Bizottsága mezőgazdasági osztályának munkatársa, dr. Sáli Emil és Mosonyi István, az Országos Erdészeti Főigazgatóság helyettes vezetői, dr. Molnár Frigyes, az MSZMP megyei bizottságának első titkára, Sarok Antal, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese. A kiskunsági Állami Erdőgazdaság helyzetéről szóló beszámoló nagy fejlődést tükröz. Az erdőgazdaság 64 ezer hektárnyi erdőterületen gazdálkodik. Xz irányító és ellenőrző tevékenységet nehezíti a kezelésben levő erdők szétszórtsága, valamint az erdészeteknek a gazdaság központjától való nagy távolsága. A gazdaságnak 12 erdészete és egy gépjavító műhelye van. E nehézségek ellenére a Kiskunsági Állami Erdőgazdaság nagy előrehaladást ért él, jó eredményekről adhat számot, ami elsősorban a vezetést dicsérd, de valamennyi dolgozó lelkes erőfeszítését bizonyítja. Számos kezdeményezés jellemzi a vezetést. Jelentős eredményeket ért el fában szegény megyénk erdősítésében. Nyárfaültetési tervét a gazdaság négy év átlagában 120 százalékra teljesítette. A fakitermelésre vonatkozóan érdemes megjegyezni, hogy az ipari fa kihozatalt 1957-től 1962- ig több mint 20 százalékkal növelte a gazdaság. Érdemes'megemlíteni, hogy öt év alatt megkétszerezte a termelési értéket. A teljes termelési érték az 1957—58-as évi 37 millió forintról 1960—61-ben 74 millió forintra emelkedett. A vita során többen felszólaltak, számos hasznos javaslat hangzott el. Dr. Molnár Frigyes hangoztatta, hogy a gazdaság jó eredményei annak is köszönhetők, hogy gyümölcsöző a kapcsolat a megyei vezető szervekkel. Ugyanakkor a főigazgatóság is megadja a szükséges segítséget. Jól dolgozik a gazdaság pártszervezete, üzemi bizottsága. A továbbiakban felhívta a figyelmet a szakemberutánpótlásra, ez biztosítja a további jó vezetést, a célkitűzések sikeresebb megvalósítását. — A megyében arra törekszünk — hangoztatta —, hogy megoldjuk a homok komplex hasznosítását. Ezért nagyon helyeslem egy távlati erdősítési terv kidolgozását, amely a nagyarányú szőlő- és gyümölcstelepítésekkel összhangban valósítaná meg a homok hasznosítását. Szólt' még a vadgazdálkodás jobb megszervezéséről, a balesetelhárítás fontosságáról. Végezetül felvetette az erdészeti tudományos kutatómunka fontosságát. Sarok Antal felszólalásában szintén hangoztatta az egységes távlati erdősítési terv elkészítését. Ezt a javaslatot egyébként valamennyi hozzászóló támogatta. Dr. Balassa Gyula foglalta össze az értekezlet során elhangzott javaslatokat. Elismerését fej ezt ki a Kiskunsági Állami Erdőgazdaság vezetőinek és valamennyi dolgozójának. Hangoztatta, hogy továbbra is igyekezzenek élvonalban maradni, építsék még szorosabbá a kapcsolatot a megyei párt- és tanácsvezetőkkel, kezdeményezzenek új telepítési módszereket, törekedjenek a műszaki fejlesztésre és a szakkáderek nevelésére. A további fejlődés érdekében a megyében jelentős létszámmal erdészeti kutatóintézetet hoznak létre. Segítséget nyújtanak Jászszentlászlón a homok komplex hasznosítását célzó megyei törekvésekhez. Végezetül határozat született távlati erdősítési terv készítésére vonatkozóan. A kollégium tagjai délután a bugaci erdészetet tekintették meg, ahol tanulmányozták az erdősítés és a fakitermelés munkáját. A Lengyel Népköztársaság parlamenti küldöttsége hazánkban Az ország asztalára . (H. D.) Még javában tart az aratás, de az elmúlt napokban megyeszerte felbúgtak a cséplőgépek is. Rövidesen az összes — több mint 400 — cséplőgép munkába áll, hiszen megyénk közös gazdaságaiban 210 ezer hold gabona termése vár eiveretésre. Az embert és gépet egyaránt próbára tevő munka határozott és ésszerű megszervezése nem kis feladatokat ró a termelőszövetkezetekre, gépállomásokra. Nem lehet számításon kívül hagyni, hogy — a meteorológiai előrejelzések szerint — esők, zivatarok az elkövetkezendő időszakban is várhatók. Rendkívül lényeges tehát a gabonának a keresztekben történő kiszárítása, S a behordás gyors végrehajtása. Ajánlatos, hogy esőzések után a közös gazdaságok szétrakják a kereszteket a gyorsabb és biztosabb szárítás érdekében. Ez többletmunkát jelent, de megéri: a kicsépelt szemet a gép alól közvetlenül a magtárba lehet szállítani. Ha pedig a termés a magas víztartalom miatt további szárítást vesz igénybe, a gazdaságoknak módjukban áll a helyi lehetőségek — padlásterek, tég- 1 ázott udvarok — teljes mérvű kihasználása. A szérűkön viszont az örök ellenségtől, a tűztől kell óvni az új termést. A tűzvédelmi előírásokhoz isruzodni nem öncélú feladat: betartásuk milliós károk megelőzését szolgálhatja. A szérűskertek kiválasztásánál a sok más egyéb mellett döntő az a szempont is, hogy a szalma a felhasználás helyéhez közel legyen. Az alacsonyabb típusú társas gazdaságokban pedig a korábbi években is jól bevált a közös szérűrendszer, ennek alkalmazása révén minimálisra csökkenthető a gépek üresjárata. A gépállomások javító szolgálatában döntő szerep hárul a műhelykocsikra. Minthogy azon. ban ilyennel nem mindenhol rendelkeznek, ezért dicsérendő a gépállomásoknak az a kezdeményezése, hogy a javító szolgálat céljaira külön hiegesztőberendezéssel ellátott gépkocsikat állítanak be szakképzett szerelőkkel. Az előforduló hibák gyors kijavítása így biztosítva van. Am, ennél is fontosabb az emberek testi épségének védelme. Valamennyi cséplőcsapat részesült baleseti oktatásban; s a védelmi szabályok betartása a továbbiakban is elsőrendű követelmény. A szövetkezeti cséplőcsapatokat illetően pedig kerülni kell azt a helytelen gyakorlatot, hogy az ott dolgozó szövetkezeti gazdák szinte naponként cserélődnek. Az anyagi ösztönzés is hozzásegíti a közös gazdaságokat ahhoz, hogy állandó tagokból álló csénlőcsapatokat foglalkoztassanak. Nem szabad feledni: e munkában is legfontosabb az ember, aki erejével, tudásával és szorgalmával azon fáradozik, hogy mihamarább az ország asztalára kerüljön az úi kenyér. Szerdán Budapestre érkezett a Lengyel Népköztársaság szej Kijének küldöttsége. A küldöttség vezetője, Cseslaw Wycech, a szejm elnöke, az Egyesült Parasztpárt Központi Bizottságának elnöke. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéréin Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke üdvözölte. Az üdvözlésre a küldöttség vezetője, Czeslaw Wycech, a Lengyel Népköztársaság szejrnjének elnöke válaszolt. Köszönetét mondott az országgyűlés elnöké nek meghívásáért. A fogadtatás után a lengyel küldöttség tagjai szállásukra hajtattak. toooooooooooooo J! francia szenátus másodszor is elvetette a kormány pótköltségvetési javaslatát PÁRIZS. (TASZSZ) A francia szenátus 162 szavazattal 52 ellenében másodszor is elvetette a kormány törvényjavaslatát az 1962, évi pótköltségvetésről. Mint ismeretes, a pótköltségvetést a francia kormány lényegében az úgynevezett atomütőerő létrehozására akarja fordítani. Miután a kormány javaslatát a szenátus másodízben is elutasította, azt visszaküldik a nemzetgyűlésnek, amely harmadik olvasásban tárgyalja a törvényjavaslatot Az új szőlőfajták „szülőotthona" A Szőlészeti Kutató Intézet Mathiász Jánosról elnevezett kísérleti telepén a kutatók több mint 12 éve kísérleteznek a csemegeszőlő nemesítésével. Munkájuk a múlt századba visszanyúló hagyományokra támaszkodik, s részint ezek, másrészt az újabb módszerek segítségével eddig már nyolc új fajtajelöltet hoztak létre, amelyek jobbak az eddig ismerteknél. Ezek elszaporítása most van folyamatban. Sok más tudományos probléma megoldásán is dolgoznak. Képeink az itt folyó munkáról számolnak be. Karácsonyi Gyula és Nagy Éva, az intézet n BRkntarsa, laboratóriumban különböző vizsgálatokat végeznek. Az egyik űj fajtajelölt szépen megfogant zöldoltványát szemléli dr. Szegedi Sándor, a telep vezetője. A csemegeszőlők elszaporításának egyik legalkalmasabb módja: a kétrügyes rövid dugványoknak a szőlőgyökereztető iskolában történő nevelése. Kovács Imre, a telep dolgozója szereli az öntözőcsövet, amelyen át a szőlőiskolára permetezik a mesterséges esőt. Erős Jánosné, a telep másik dolgozója, az üvegházban au új fajtajelölteket gondozza. Az itt levő hatezer tőkéről jövőre 70 ezer dugványt szaporítanak eL (Pásztor Zoltán felvétele^
