Petőfi Népe, 1962. július (17. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-19 / 167. szám

Áz éléskamráról MOST, amikor túl vagyunk az eper, a málna, az egres, a cseresznye és a meggy befőzési gondjain — a barack eltevés­­sel kezdődő újabb nagy befő­zési „hullám” előtt időszerűvé vált az éléskamra nagytakarí­tása, végleges rendjének kiala­kítása. Még nincs annyi befőt­tünk, hogy ne érné meg a fá­radságot az éléskamra teljes kiürítése, utána pedig a kime­szelése. Mert ne feledjük, hogy elsősorban a meszelés a leg­jobb védekezés a befőttek rom­lása ellen. Amikor meszelés után megkezdjük a visszarako­­dást, súroljuk le az éléskamra polcát és borítsuk be viaszos­vászonnal vagy nylon anyag­gal. Az üres befőttes és para­dicsomos üvegeket tisztára mosva rakjuk fel a felső pol­cokra, így használat előtt csak át kell öblítenünk azokat. A friss befőttet vagy gyümölcs­ízt tartalmazó üvegeket gon­dosan mossuk és töröljük kö­rül, nehogy egy morzsányi ma­radék oda vonzza a legyeket. ÉLÉSKAMRÁNK — bármi­lyen fekvésű legyen is — jó szellőztetéséről feltétlenül gon­doskodni kell. A napos fekvé­sű éléskamra ablakára sűrű szö­vésű, sötét színű anyagból ké­szítsünk lehúzható függönyt, de szúnyoghálót mindenképpen ajánlatos az ablakra tenni — s késő őszig éjjel-nappal tartsuk nyitva ablakát. A LISZTET, tésztaféléket, rizst, darát, hüvelyeseket, cuk­rot, teát, kávét, kakaót fedő­vel ellátott porcelán- vagy üvegtartályokban, műanyagdo­bozokban — s ne papírzacs­kókban tároljuk, a szárított gombának, hagymának pedig varrjunk felakasztható, jól szel­lőző tüllzacskót. A burgonyát és a friss zöldségfélét, gyü­mölcsöt és általában a romlan­dó, szellőzést igénylő élelmi­szert legjobb drótállványon tá­rolni. Ez sok károsodástól véd meg, s az állvány egy kis ügyességgel és kevés költséggel házilag is elkészíthető. A dohányzók többet mulasztanak Prágából származó üzemsta­tisztikai vizsgálatok kétséget ki­záró bizonyítékot szolgáltattak arra vonatkozóan, hogy a napi 20 cigarettánál többet fogyasz­tóik lényegesen gyakrabban be­tegszenek meg és számottevően többet hiányoznak munkahe­lyükről, mint a kevesebbet, vagy egyáltalán nem dohány­zók. Az egyéni egészségügyi ká­rosodás és a társadalomra háru­ló veszteség miatt lényegesnek tartják a kutatók a dohányfo­gyasztás propagandájának eltil­tását és a nikotinellenes propa­ganda hatékonnyá tételét. Az aratás egészségvédelme Aratás és betakarítás idején, amikor falun minden perc drá­ga, sok helyen még most is el­hanyagolják a zökkenőmentes munka egyik fontos előfeltéte­lét: az egészségvédelmet. Pe­dig az így szerzett időmegta­karításért sokszor fájdalmas és túlságosan is drága árat kell fizetni, mert a sietségből elha­nyagolt. figyelmen kívül ha­gyott nyári betegségek — fő­ként a hosszadalmassá válható gennyes bőrbetegségek — gyó­gyítása sokkal több időt rabol el, mint megelőzése. Megnyílik as út a kórokosók számára Mielőtt azonban a megelőzés módszereit ismertetnénk — tisz­tázzuk: mi az oka, hogy ezek a betegségek nyáron gyakrab­ban jelentkeznek? Az első ok: a nagy meleg­gel és a nehéz munkával együtt járó fokozott verejtéke­zés. Az izzadtság fellazítja a bőrt és sérülékenyebbé teszi. Másrészt az izzadt bőrön job­ban megtapad a por és az érett gabona porladó szemcséi. Ezek viszketést váltanak ki — de viszket a számtalan szúnyog- ás légycsipés is! — s a kaparás nyomán megnyílik az út a fer­tőző kórokozók számára. A tarlóvar és toklász-ártalom Az aratókon a legtöbb bőr­­gennyesedést mégis az idézi elő, hogy a munkaeszközök és még inkább a gabonarészecs­kék számtalan apró. sérülést ej­tenek a bőrön és ezek nyomán jön létre a leggyakoribb bőr­baj: a tarlóvar. A megsértett bőrön nemsokára kisebb-na­­gyobb gennyes hólj agokat, oly­kor éles szélű, mélyre terjedő, nehezen gyógyuló, gennyes ala­pú fekélyeket látunk. Aratás idején gyakrabban fordul elő, hogy a talpon, az ujjhegyeknél sérül meg a bőr. Az ilyen fajta sérülésből veszé­lyes. mélyre terjedő, esetleg az inakra is ráhúzódó gennyes fer­tőzés indulhat ki. Fokozza a ve­szélyt, hogy az ilyen szúrt se­bekhez a szántoföldön köny­­nyen társulhat merevgörcsöt, tetanuszt okozó fertőzés is. Csépléskor gyakori a toklász­ártalom. Ilyenkor apró, hegyes, oldalt szőröcskékkel borított toklász-részek szóródnak a bőrbe és ezek az izmok mozgá­sa közben egyre mélyebbre fú­ródnak. Ha mélyebbre jut, rendszerint gennyes tályog ala­kul ki körülötte. Mindez bizonyítja, hogy rendkívül nagy gondot kell fordítani a megelőzésre, egész­ségünk védelmére. Munka vé­geztével mindennap alaposan kell tisztálkodni. Ezzel nem­Cdülöben A fene egye meg ezt a nyugágyat! csak a bőrt izgató, beszáradt verejtéket, a felesleges faggyút és a levált hámsejteket távo­­lítjuk el, hanem a rátapadt kórokozók tömegét is lemossuk a bőrről. Ezért ne takarékos­kodjunk a meleg vízzel és a szappannal. A megelőzés módjai Ha nincs fürdő és folyó víz — leleményességgel segítsünk magunkon. Zuhany helyett megfelel a kampóra akasztott öntözőkanna, de ha erre sincs mód, gondosan sikáljuk ki a közös mosdótálat vagy kádat — használat előtt és után is, mert az előttünk tisztálkodó bőréről leázott kórokozók könnyen fer­tőzhetnek bennünket is. A másik fontos védekezési módszer a sérülések megelőzé­se. Ennek érdekében körülte­kintően gondozzuk szerszámain­kat. ügyeljünk, hogy a szer­számnyelek ne szálkásodjanak fel, tartsunk rendet a munka­eszközök között, munkahelyün­kön, illetve a gazdasági ud­varban. Még arra is legyen gon­dunk, hogy ruházatunk sehol sem legyen szoros, mert a ki­dörzsölt bőr is könnyen fertő­ződik. Ne járjunk mezítláb és a tarlón ne csak a lábfej bőrét, hanem a lábszárat is védjük. A munka közben támadt, je­lentéktelennek tűnő horzsolást, karcolást, szúrást és vágást ne hanyagoljuk el, hanem azonnal vonjuk be fertőtlenítő hatású ecsetelővei, kenőccsel vagy hin­tőporral. Ha gennyedő sebünk van, tartsuk kötés alatt, ne­hogy a fertőzést a hozzá érő ruha továbbterjessze, a lecsur­­gő genny pedig a környéket fertőzze. A használt kötést égessük el, sebellátás előtt és után pedig mindig mossunk kezet. Munkahelyünkön tartsunk készenlétben elsősegélynyújtó csomagot, amelyben a szüksé­ges fertőtlenítő és sebkötöző anyagok tisztán és könnyen hoz­záférhetően kéznél vannak. E néhány jó tanács megszív­­lelésével sok gondot, és fájdal­mat előzhetünk meg és egész­ségben nem károsodva, ered­ményesen végezhetjük a rend­kívül nehéz nyári munkákat. Dr. K. L. Kutyatáska Üjabb nyugati „újdonság”, ez­úttal eb-barátok számára: a hor­dozható táska-kutyaól. Nem kell póráz, nem „fárad” a kedvenc, majd viszi a gazdája. íme egy modell a hozzávalókkal. OOOOOCOCCCOOCOOOOOOíyXXOOOOCCOCOOO INNEN —ONNAN MŰANYAGBÓL, készült szóróüveg­­csék a fürdőszoba és az öltözőasz­talka után most a konyhában is tért hódítanak. Az amerikai házi­asszonyok már nem metélnek hagy­mát, hanem műanyag-szóróból per­metezik a salátára a borssal kevert hagymakivonatot. A grillen 6ülő tyúkot forgatás közben úgynevezett „fűszer-tuss” alá tartják. * NORVÉGIÁBAN egyre több a vá­lás. A norvég statisztikai hivatal je­lentése szerint egyre szaporodik a válások száma. A tavalyi évben például 2456 házasságot bontottak fel, százzal többet, mint az előző évben. Az e~etek 73 százalékában a válást közös megegyezés alapján mondták ki, s a válás oka az ese­tek 68 százalékában hűtlenség volt. A tavaly felbontott házasságokból összesen 3173 gyermek született. • A NŐK HELYZETE Iránban. 1940- ben Iránban mindössze négy női orvos működött. Jelenleg 400 iráni nő folytat orvosi gyakorlatot és a teheráni orvostudományi kar hall­gatóinak 14 százaléka nő. Soványít — kóvérít Soványít: a mérsékelt bőségű ingruha, a princesz ruha öv nél­kül, az egyenes vonalú kosztüm, a kívülkötős egyenes blúz. Ál­talában a hosszanti csíkozású anyagok. Kövérít: a short mindenféle fajtája, a feszes pantalló, a buggyos felsőrész, puffos ujj és húzott szoknya. A vállpántos ruha, az elütő színű öv és min­den fényes anyag, különösen a bársony. A színek közül legjob­ban a narancs, a piros és a ró­zsaszín. oooooooooooooo Sütés—főzés Étrend PÉNTEK: Zöldbableves, hideg da­­rakoch gyümölcsöntettel. SZOMBAT: Kelkáposztafőzelék sült oldalassal, gyümölcs. VASÁRNAP: Zöldségkrém leves, rántott csirke petrezselymes burgo­nyával uborkasalátával, meggyes lepény. HÉTFŐ: Tarhonyaleves, gomba­pörkölt tojással, salába. KEDD: Karfiolleves, tejfeles ser­tésszelet rizzsel. SZERDA: Májgombóc leves, ká­posztás kocka. CSÜTÖRTÖK: Borsóleves, töltött toki Receptek HIDEG DARAKOCH. Felforralunk fél liter vizet, fél liter tejet (vagy hígabb tejet készítünk tejporból) 14 dkg vaníliás cukorral, pici citrom­héjjal. Ha forr, belefőzünk 15 deka darát. Ha sűrű lett, lev esszük a tűz­ről és amikor langyosodni kezd. belekeverünk 3 tojássárgáját és a tojások habját. Vízzel kiöblített for­mába öntjük és hidegre állítjuk. Málnából, sárgabarackból víz hozzá­adása nélkül gyümölcsöntetet ké­szítünk hozzá és étkezésig azt is hidegen tároljuk. ZÖLDSÉGKRÉM LEVES. Hozzáva­lók: 30 deka zöldség, fél kiló csont, 3 deka zsír, 3 deka liszt, 2 deci tej, 1 tojás, l deci tejfel. A csontot kb. 2 órán át főzzük, azután leszűrjük és egybeöntjük a 30 deka. apróra vágott zöldséggel, melyet időközben egy másik edényben puhára főz­tünk. Az egészet áttörjük szitán, az­után világos rántást készítünk a 3 deka zsírból és a 3 deka lisztből, felengedjük két deci tejjel és jól felforraljuk. Forrás után felenged­jük a szitán áttört zöldség levével. Megsózzuk, és tálalásnál egy deci teifelben elkevert egy tojássárgájá­val vegyítjük. TÖLTÖTT TÖK. Gyenge spárgatö­köt hosszában kettévágunk lehámoz­zuk és kanállal kikaparjuk a mag­ját. Fél kiló sertéshúsból pörköltet készítünk, ledaráljuk és 15 deka pu­hára párolt rizzsel összekeverjük. Betöltjük a tökbe és a félbevágott tö­köt összeillesztjük, spárgával két helyen összekötjük. Annyi paradi­csommártást készítünk, hogy a be­lehelyezett tököt ellepje, s puhába főzzük benne. Amikor megfőtt, két ujinyi vastag szeletekre vágva tálal­juk. A boldogság kis dolgokon múlik Az elmúlt hetekben kisírt sze­mű fiatalasszony kopogtatott szerkesztőségünkbe. Nem volt egészen ismeretlen, hisz lakás­gondban, állás ügyben többször kért már tanácsot tőlünk, de még soha nem láttam ilyen fel­zaklatott állapotban. — Az uram... — kezdte, de szavai zokogásba fúltak. Vár­tam néhány percig, s közben lá­zas rémképek fordulták meg a fejemben, talán valami rettene­tes szerencsétlenség érte Pétert, akiről — az asszonyka korábbi elbeszéléseiből — tudtam, hogy szenvedélytől mentes mintaférj. Az előbbi mondat befejezése azonban mindennél jobban meg­lepett: — Nem, neM nincs baja ... Itthagyott... Bevallom őszintén: vicsát meg­könnyebbültem. Nem tudtam még, mi az oka a történteknek, de úgy éreztem, hogy nem lehet túl nagy a baj. Sajnos, a mai fiatalok érzékenyebbek, ^türel­metlenebbek és olykor nem túl­ságosan megfontoltak a családi életben — és gyorsan csomagol­nak. Egy kis segítség, baráti út­baigazítás és intelem — rend­szerint meghozza az eredményt. lecsillapítja a háborgó kedélye­ket, hacsak nem valami „har­madik” közbelépése — okozta a nézeteltérést. És a zaklatott el­beszélésből kiderült, hogy har­madikról itt sincs szó. csak ap­ró-cseprő, a hétköznapokkal együttjáró véleménykülönbsé­gekről és egy kis makacsságról — mindkettőjük részéről. — Hát, ha igazán szeretik egymást — próbáltam megnyug­tatni Annát. — akkor nincs ok a kétségbeesésre:.. — Gondolja? — csillant fel a szeme, s mint egy tanácstalan kisgyermek hozzátette: — Azt hiszem, mondtam már máskor is, hogy mennyire szere­tem, s hajlandó vagyok bármit megtenni a kedvéért. Még az életemet is odaadnám, ha tud­nám, hogy azzal a javát szolgá­lom ... — No. ennél sokkal kisebb áldozatra lesz szükség. Elme­gyünk, megkeressük Pétert és neki is elmondja azt. amit ne­kem, s beismeri, amiben maga hibázott. Ha igazán szereti, ez nem lesz nehéz..; — Hát persze — mondja 5 — és máris indultunk. Péter meg­lepődött ugyan, de lovagiasan hellyel kínált a szerény albér­leti szobában, s azzal kezdte be­szélgetést, hogy belátta: neki sem volt igaza mindenben. Pél­dául ... — és kezdte sorolni. Én úgy éreztem, felesleges va­gyok és rövid búcsú után elsiet­tem. Két hét múlva ugyanaz az asszonyka kisimult ábrázattal. és szokásos nyugalommal lépett a szobámba. Tárgyilagosan kö­zölte: — 15 ezer forintot kér az uram a lakás és a közösen szer­zett bútorok fejében. Nem elég, hogy otthagyott, még én fizes­sek neki! — csattant fel komor tekintetemre, majd arról érdek­lődött: hol kaphatna valamiféle jogi tanácsot. A jogász helyett a férjet hív­tam telefonon. Tőle tudtam meg, hogy a két hét előtti beszélgetés nem úgy folytatódott, ahogy el­képzeltem, mert Anna semmi­ben nem adott igazat neki, nem ismertebe egyetlen hibáját sem. Hát igen: szépen beszélni sok­kal könnyebb a szeretetről és megértésről, mint aszerint cse­lekedni ... Sajnos, sokszor ilyen kis” dolgokon is múlik az em­ber boldogsága. E. É.

Next

/
Thumbnails
Contents