Petőfi Népe, 1962. július (17. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-20 / 168. szám

Vilég proletárjai, egyesüljetek! Ügyeskezű ifjúmunkás A MAGYAR. SZOCIALISTA MWWKÁSPART BACS-K»SKV/|M Me&YEl LAPJA xvn. ÉVFOLYAM, 168. SZÄM Ara 60 fillér 1963. JULIUS 3», PÉNTEK Politikai iskolák, kiállítások, hangversenyek Szervezettebbé válik a kulturális nevelőmjnka A szakszervezetek megyei tanácsának ez évi tervei Az MSZMP Bács-Kiskun me­gyei Bizottságának ötéves kul­turális programja, valamint a SZOT és a népművelés 1962/63. évi irányelved alapján a napok­ban elkészült az SZMT kultu­rális munkabizottságának máso­dik félévre szóló munka terve. Az utóbbi években bekövet­kezett hatalmas változások, a szocialista termelési viszonyok győzelme, társadalmunk fejlő­dése a szakszervezetek művelő­désügyi feladataiban is fokozott mennyiségi és minőségi igény­nyel jelentkezik. Előtérbe kerül a szocialista gondolkodás, a kö­zösségi és felelősségtudat for­málásának, a korszerű, általános és szakműveltség emelésének ügye. Ennek alapján az SZMT má­sodik félévben végzendő kultu­rális tevékenységének közép­pontjába állította a szakszerve­zeti kulturális nevelőmunka szervezettebbé tételét. Ez any­­nyit jelent — már hozzá is kezdtek megvalósításához —, hogy tervszerű, szoros kapcsola­tot építenek ki a megye összes üzemével, ellenőrzik és támogatják azok kulturális munkáját. Az üzemi kultúrfelelősöket állandóan tá­jékoztatják a soron következő feladatokról, továbbá Kecskemé­ten, Baján és Kiskunhalason tájértekezletet szerveznek az alapszervek kultúrfelelősed szá­mára. Tavaly 25, az idén már 40 falusi szakmaközi bizottság működik és gondoskodik a községek kul­turális fejlődéséről. A szakma­közi kultúrfelelősökkel egyna­pos tanfolyamon ismertetik a legsürgősebb tennivalókat és a legjobb munkamódszereket. Általában jellemző az SZMT féléves kulturális programjára, hogy sűrűbben kerül sor tanfo­lyamokra, a könyvtárosok, mű­vészeti csoportvezetők szakmai továbbképzésére. Az SZMT kü­lön kiadványokat bocsát a kul­túr- és sportfelelősök rendelke­zésére, melyek ismertetik az időszerű feladatokat és segítsé­get nyújtanak a kultúrmunka tartalmasabbá, színvonalasabbá tételéhez. Az új életforma megteremtése termelékenyebb és jövedelme­zőbb munkamódszerek s az ezekhez szükséges korszerű alap­­műveltség nélkül megvalósítha­tatlan. A fejlődés gyors üteme megköveteli, hogy minél több dolgozó vegyen részt a felnőttoktatásban. Az SZMT munkaterve fontos feladatként jelölte meg az üze­mi és vállalati dolgozók tovább­tanulásának megszervezését. Minden pere drága A munkanapfelvételek rá­irányítják a figyelmet üze­meinkben a munkaszervezés tö­kéletesítésére, a technológiai fegyelem megszilárdítására. Olyan módszer ez, melynek alapján rendszeresen lehet ja­vítani a munkaidőkihasználást. A Kecskeméti Hűtőipari Vál­lalatnál a gyártás helyes meg­szervezésével, valamint az élet­hez igazított normákkal a rako­dóknál az egy órára eső tel­jesítményt 5,6 mázsáról 6,4 má­zsára növelték. Ugyanitt a mi­relité árut előállító üzemrész­ben a munkaszervezés és a technológiák tökéletesítésével egy vagon fagyasztott árut a régebbi 100—120 fő helyett 85 —90 személy állítja elő. A Ba­jai Ruhaüzemben a 11,2 száza­lékos veszteségidőt a technoló­giai folyamatok felülvizsgálata után tett intézkedésekkel 6,1" százalékra csökkentették. A Bajai Épületasztalosipari Válla­latnál pedig a munkaidőkihasz­nálás 6 százalékkal emelkedett. Ezek a példák bizonyítják: a következetes, céltudatos mun­ka nyomán jobb lesz a munka­­időkihasználás, és ennek ered­ményeként növekszik a termé­kek mennyisége, javul a mi­nősége. Ezt az igazságot a mun­kások is ismerik, s többen még­sem igazodnak hozzá. Ezt bi­zonyítják az üzemekben sétál­gató, trécselő csoportok. Van olyan üzemrész, ahol az ebéd előtt már 10 perccel leállítják a gépeket, abbahagyják a mun­kát, maid ebéd után 15—20 perccel, de sokszor még többel is megnvű.itiálí a törvényben biztosított étkezési időt. A felelősi égrevoráskor ahá­­nyan vannak, annyi kifogással hozakodnak elő. Az ilyen em­berek közül kerülnek ki azok, akiknek minden norma szoros, őket éri leghamarabb baleset, ők fáradnak el leggyorsabban a munkában. Rossz magatartá­sukkal rontják a munkaerköl­csöt, lazaságra csábítják az er­re hajlamos munkatársaikat. Ezt bizonyítják a munkanap­felvételek. Ennek birtokában több üze­münkben, így a Bányászati Be­rendezések Gyárában és má­sutt a gyárak vezetői utasít­ják az üzemegységek irányítóit a munkaidőkihasználással kap­csolatos hibák megszüntetésére, a jobb munkaszervezésre, az ezzel együtt járó körültekin­tőbb anyagellátásra. Sajnos, ez a módszer még nem vált minden üzemünkben a napi munka szerves részévé. A Bajai Épületasztalosipari Vállalatnál csak esetenként vé­geznek munkaidőtanulmányo­kat. A Kiskunhalasi Baromfi­­feldolgozó Vállalatnál ez a te­vékenység szűkkörű, de van olyan üzemünk, ahol teljesen megfeledkeznek a munkaidő jobb kihasználásának tenniva­lóiról. Csak altkor kezdenek hozzá a komolyabb vizsgáló­dáshoz, amikor már a vállalat feje felett összecsaptak a hul­lámok, kiderült, hogy a drága termelés egyik oka a laza mun­kaerkölcs, a rossz munkaidőki­­használás. Éppen ezért üzemi, párt- és szakszervezeteink termelést el­lenőrző munkáinkban, agitá­­niós tevékenységükben hangoz­tassák: jobb munkaidőkihasz­­náiás: több, olcsóbb termék, jobb élet. Máris szép eredményeik szü­lettek, különösen az építőipar­ban. A céltudatos felvilágosító munka eredményeként megye­­szerte egyre többen jelentkeznek a dolgozók közép- és általános iskolájába. A tavalyi létszám­hoz képest őszre 20 százalékos emelkedés várható. Most folynak az előkészületei egy teljesen új oktatási forma — a szakszervezeti politikai iskola — meghonosításának. A megyében kétszáz poli­tikai iskoia létesítését ter­vezik, ahol 5—8 hónapos időtartammal tíz előadáson át jól képzett elő­adók foglalkoznának munkás­­mozgalmi — falun mezőgazda­­sági jellegű — kérdésekkel és a VIII. kongresszus anyagával. Az ismeretterjesztés fejleszté­séhez a munkásakadémiák tar­talmi, minőségi színvonalának javításával járulnak hozzá. Cél: hogy az üzemek nagy többségé­ben működjön rendszeresen munkásakadémia, melyeknek té­makörét a helyi feladatok, a világnézeti nevelés és a leg­korszerűbb szakismeretek szem előtt tartásával állítják össze. Három kiállítást rendeznek az Ősz folyamán. Kecskeméten az országos munkástörténeti kiállí­tás anyagát és a KPVDSZ foto­­klubjának legszebb képeit mu­tatják be. Baján pedig az ot­tani festők műveiből rendeznek képzőművészeti kiállítást. Az SZMT művelődési ott­hon szimfonikus zenekara egy nyilvános városi és négy üzemi hangversenyen lép a közönség elé. Hozzákezdenek egy nagyobb lét­számú dzsessz-zenekar szervezé­séhez és a meglevő öntevékeny művészeti csoportok támogatása mellett — az irodalmi ízlés fej­lesztésének érdekében — több új irodalmi színpad megalakítá­sához. Bővítik, fejlesztik a mo­dern táncklubot és októberben megrendezik Kecskeméten a vi­déki modem táncklubok orszá­gos versenyét. Remélhetőleg ősszel egyesül az SZMT Szilády Károly utcai klubja és a kecskeméti városi művelődési ház. Ez azt jelente­né, hogy változatos formában még nagyobb tömegek művelő­désének, kulturált szórakozásá­nak lehetőségét teremtik meg Kecskeméten. Borsos József, a háromévi tanulóidő sikeres letöltése után került vissza a Kecskeméti Cipőgyárba, ahol mint tanuló kezd­te meg pályafutását. Egy éve, hogy önállóan dolgozik. Na­ponta 600 pár gyermekcipő sarokfaragását végzi el, majdnem selejtmentesen. Az ügyes kezű, szorgalmas ifjúmunkás tagja a KISZ-szervezetnek. Az NDK kormánya dokumentációs gyűjteményt hozott nyilvánosságra • BERLIN. (MTI) A Német De­mokratikus Köztársaság kormá­nya dokumentációs gyűjte­ményt hozott nyilvánosságra az NDK államhatárai és polgárai­nak élete ellen végrehajtott bűntettekről és agressziós cse­lekedetekről. A dokumentációs gyűjtemény felsorolja a vezető nyugatné­met és nyugat-berlini politiku­soknak a Német Demokratikus Köztársaság elleni agresszióra való felhívásait Részletesen leírja, fényképek­kel, vázlatokkal és fotókópiák­kal szemlélteti a Német De­mokratikus Köztársaság állam­határai ellen irányuló agresz­­szív cselekedeteket. Az NDK kormányának do­kumentációs gyűjteménye hang­súlyozza, hogy az 1962. január 1-től június 20-ig terjedő idő­ben Nyugat-Berlin területéről 1822 határprovokációt hajtot­tak végre, s ezek közül 59 eset­ben tüzet is nyitottak a Német Demokratikus Köztársaság ha­tárvédelmi szerveire. A Né­met Demokratikus Köztársaság kormánya, e támadó akciókra való tekintettel. 1962. június 21-én nyilvánosságra hozott nyilatkozatában teljes komoly­sággal utalt arra, hogy ezek az akciók kimerítik az agressziós cselekedetek jellegét, s roppant veszélyesek a nemzetközi béké­re nézve. A dokumentáció végül le-' vonja azt a következtetést* hogy a felsorolt, megcáfolha­tatlan tények világosan bizo­nyítják: Nyugat-Berlinnek de­­militarizált szabad várossá nyilvánítása igen sürgős fel­adat, s ez éppen a béke bizto­sítása céljából nem halasztható sokáig. Nagyarányú hadművelet a dél-vietnami szabadságharcosok ellen SAIGON. (AP, Oj Kína) A Vietnamra vonatkozó genfi egyezmény 8. évfordulójának előestéjén az amerikad-diemista katonai vezetőség nagyarányú hadműveletbe kezdett a dél­vietnami partizánok ellen. A „Napfelkelte” fedőnevet viselő hadművelet keretében — ame­rikai hírügynökségek Saigonból keltezett jelentése szerint — 30 helikopteren diemista egységek érkeztek a Saigontól 35 kilo­fl Magyar Jogász Szövetség Elnökségének nyilatkozata a Vietnamra, Laoszra és Kambodzsára vonatkozó 1954. évi genfi egyezmény aláírásának évfordulója alkalmából Július 21-én van nyolcadik évfordulója annak, hogy Genf­­ben aláírták a Vietnamra, Laoszra és Kambodzsára vo­natkozó fegyverszüneti egyez­ményt. Ebből az alkalomból a Ma­gyar Jogász Szövetség Elnök­sége baráti üdvözletét küldi a Vietnami Demokratikus Jogá­szok Szövetségének és a Viet­nami Demokratikus Köztársa­ság népének. Az 1954. évi genfi egyezmény évfordulója alkalmából a Ma­gyar Jogász Szövetség Elnök­sége sikereket kíván mindazok­nak, akik síkra szállnak a gen­fi egyezmény maradéktalan ér­vényesítéséért, Délkelet-Azsiá­­ban az Egyesült Államok be­avatkozása következtében ki­alakult háborús feszültség fel­számolásáért, s Vietnamban a demokratikus emberi szabad­ságjogok érvényesüléséért, Viet­nam békés egyesítéséért és ez­zel Délkelet-Ázsiában a béke és a biztonság megteremtéséért. méternyire északra fekvő, úgy­nevezett „D” körzetbe. Az ak­ció előkészületeit szokatlanul nagy titoktartás övezte, s ma­ga a dél-vietnami vezérkar irá­nyította — írja az AP hírszol­gálati iroda. A jelentésekből az is kiderül, hogy e terület „bir­tokbavételére” Diem diktátor­nak az amerikai akikai együtt­működő katonasága már eddig is több sikertelen kísérletet tett. A „Napfelkelte” hadműve­let második részének végre­hajtását „legénységi hiány” miatt néhányszor már elha­lasztották. Az Űj Kína jelenti Kairóból: Az afro-ázsiai népek szolida­ritási tanácsának állandó bizott­sága szerdán a Vietnam napja alkalmából nyilatkozatban kö­vetelte, hogy „az amerikai impe­rialisták sürgősen vonják ki katonai személyzetüket Dél- Vietnamból és zárják be saigoni katonai parancsnokságukat”. Mikojan Indonéziába utazott MOSZKVA. (TASZSZ) An asz­'asz Mikoián. a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának első elnökhe. lyettese csütörtökön Sukarno indonéz elnök meghívására jó­­szolgálati küldetéssel Djakartá­­ba repült.

Next

/
Thumbnails
Contents