Petőfi Népe, 1962. július (17. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-19 / 167. szám

199!. JŐHps 19, esfltRrttffic 1. ólát* Az időjárás hatása a mezőgazdaságra — tíz évvel ezelőtt, most és a jövőben Különleges paradicsom — különleges gép Dr. Sods Gábor nyilatkozata IGEN SOK SZŐ esik mos­tanában az időjárás szeszélyé­ről, arról, hogyan hat a csapa­dék rendellenes alakulása a mezőgazdasági termelésre. Az idei helyzetről most még nem alkothatunk képet, az elmúlt évek tapasztalatai azonban szemléltetően mutatják: bár az időjárás egyelőre jelentősen befolyásolja a mezőgazdaság termelését, de a befolyás mér­tékén az ember már sokat tud változtatni. Az utóbbi évtizedek­ben kétszer, 1952-ben és 1961- ben fordult elő, hogy a vege­tációs időszakban, márciustól októberig 40 év átlagos csapa­dékának mindössze kétharma­da hullott le. A különbség még­is igen nagy volt a két eszten­dő között: 1952-ben 18 százalék­kal kisebb, 1961-ben pedig lé­nyegében ugyanakkora volt a mezőgazdasági termelés értéke, mint az átlagos csapadéké elő­ző 1951-es, illetve 1960-as év­ben. Ennek a különbségnek az okairól kért tájékoztatást az MTI munkatársa dr. Soós Gá­bortól, a Földművelésügyi Mi­nisztérium kísérletügyi és szak­­oktatási főigazgatóságának ve­zetőjétől, aki előzőleg éveken át a minisztérium növényter­mesztési főigazgatója volt, s így mind termelési, mind tudo­mányos odaláról jól ismeri a problémát. ' — A KILENC ÉV ALATT alapvetően megváltozott a me­zőgazdaság szerkezete. 1952-ben csak 35—38 százaléka, tavaly már 95,4 százaléka tartozott a szocialista szektorhoz. Ehhez járult még az is, hogy tíz év­vel ezelőtt 700 000—800 000 hol­dat tett ki az egyéni gazdasá­gok átlagánál is gyengébben művelt állami tartalékterület, másrészt az, hogy akkor a ter­melőszövetkezetek jelentős ré­sze még fiatal, szervezetileg, gazdaságilag gyenge volt, 1961- re pedig már nemcsak a régi, hanem az újabb szövetkezetek közül is igen sok megszilár­dult, megerősödött Ezek a tényezők az alapvetőek, ezek­ből adódik, hogy mezőgazdasá­gunk tavaly már eredménye­sebben küzdhetett az aszály el­len. T- 1951-ben a szántóterület­nek 30—35 százalékán, tavaly pedig 65—70 százalékán volt uralkodó a gépi talajművelés. 1960 őszén több mint kétszer akkora terület kapott mélyszán­tást, mint 1951-ben, elterjedtek, jobb minőségűek voltak az egyéb, kiegészítő talajmunkák is, s a jól megművelt talaj sokkal több nedvességet őrzött meg a növények számára, ta­valy már jelentős területek kaptak mesterséges csapadékot is; az öntözött terület, a rizst nem számítva, 9 év alatt há­romszorosára növekedett. Lé­nyegesen javult a talajerő-gaz­dálkodás: 1952-ben 1 hold szán­tóra átlagosan 23,6 kiló, tavaly pedig több mint egy mázsa műtrágya jutott. A több táp­anyag erősebbé, ellenállóbbá tette a növényeket, s így job­ban bírták a szárazságot. Mind­ehhez hozzájárult a növény­­ápolás és a növényvédelem számottevő fejlődése. Tavaly a burgonya- és kukoricaföldek 55—60 százalékán gépek vé­gezték a sorközi kapálást, tíz évvel ezelőtt viszont még alig volt erre alkalmas gép, s a kézi munkához sem volt elég munkaerő. Ezért akkor a kapá­sok 20—25 százaléka igen rosz­­szul gondozott és gyomos volt, tavaly viszont már csak elvét­ve lehetett ilyen földeket talál­ni. Ennek különösen nagy a je­lentősége az aszály elleni harc­ban, az akadálytalanul bur­jánzó gyomok ugyanis elszív­ják a talaj vízkészletének 35— 40 százalékát, azaz a gyom­mentes földeken ennyivel több víz jut a kultúmövénveknek. — 1952 ÉS 1961 KÖZÖTT 600 új külföldi és hazai növényfaj­ta került mezőgazdaságunkba. Ezeknek jelentős része jobban hasznosítja az intenzív agro­technikát és a több műtrágyát, erősebb és vitálisaíbb, mint a régebbi fajták, tehát kevésbé sínyli meg a szárazságot Tíz évvel ezelőtt például hibrid ku­koricát még csak kísérletkép­pen, polyploid cukorrépát pe­dig egyáltalán nem termesztet­tek, tavaly viszont ezek fog­lalták el a vetésterületnek 70, illetve 60 százalékát. Ennek megfelelően 1961-ben csaknem 80 százalékkal nagyobb volt a kukorica és 55 százalékkal több a cukorrépa holdankénti ter­mése, mint tíz évvel ezelőtt. — Az értékesebb fajták, a kor­szerű agrotechnika, a gépek alkalmazása mellett a szocia­lista nagyüzemi gazdálkodás közgazdasági viszonyai is nagy szerepet játszottak a két aszá­lyos év termésátlagainak kü-KECSKEMÉTI KATONA JÓZSEF SZÍNHÁZ BAJAI VENDÉGJÁTÉKA Július 19, csütörtök este fél 8 órakor SIMONYI ÓBESTER Bérletszünet Július 19-éni csütörtökön! Baia Uránia: Ma éjjel meghal egy város. Kalocsa: Útközben I—II. Kecskemét Árpád: Hyppolit a lakáj. Kecskemét Városi: A kétéltű ember. Kiskőrös: Nevessünk. Kiskunfélegy­háza: 80 nap alatt a föld körül. Kiskunhalas: A repülő 9-kor Indul. Apróhirdetések KISIPARI gyermek-sportkocsi el­adó. Kecskemét^ Külső-Máriaváros 22. szám. 7007 A 9. sz. Autóközlekedési Vállalat, Kecskemét, Csáktornya u. 4—«. sz. felvesz bádogos szakmunkást. Je­lentkezés a személyzeti és munka­ügyi osztályon.______________6998 FELHÍVÁS. A KPM Autóközlekedési Tanintézete hivatásos és nem hiva­tásos gépjárművezetői tanfolyamot szervez. Jelentkezni lehet: Baja, Táncsics u. 35. Irodában. 6936 ELADÓ ház. Két szoba; konyha, mellékhelyiségekkel; 600 négyszögöl jó termő telekkel. Azonnal beköl­tözhető. Csávoly; Arany János u. 72. szám. 6935 ÉRETTSÉGIZETT fiút és leányt al­kalmaz a kecskeméti Szabadság téri könyvesbolt. 699-1 Könyvet «=» postán. Antikvár és új megjelenésű köny­vek postai szállítását vállalja a Kecskemét, Szabadság téri könyves­bolt. 6993 Gyakorlattal rendelkező beruházási előadót keresünk építészmérnöki vagy tech­nikusi képzettséggel. ÉM. Bács me­gyei Állami Építőipari Vállalat, Kecskemét, Rákócziváros 23. 6922 Gyakorlattal rendelkező magasépítő­ipari és mélyépítőipar! kalkulátort keresünk. Mérnöki vagy technikusi képzettség szükséges. ÉM. Bács me­gyei Állami Építőipari Vállalat. Kecskemét, Rákócziváros 23. 6923 AZ ÉM 44. sz. Építőipari Vállalat fBp.; v.; Kossuth L. tér 13—15) budapesti munkahelyekre azonnali belépésre felvesz kubikosokat és kőműveseket vegyes munkára. Ta­nácsigazolás és munkaruha szüksé­ges. Munkásszállást biztosítunk. 6791 Hangos mozgs-hírlapárust FELVESZÜNK. Jelentkezni: Kecskemét 1. Postahivatal, hírlap­­csoportnál. Iönbségében. Á munkaerő, a gépek, a vegyszerek és egyéb anyagok üzemi koncentráltsága teszi ugyanis lehetővé, hogy a munkát és erőt mindig a leg­fontosabb feladatokra összpon­tosítsák, s hogy minél inkább betartsák az optimális agro­technikai időpontokat. Ehhez természetesen szükség van a megfelelő szakmai irányításra is, ami tíz évvel ezelőtt a szántóterületek 60—65 százalé­kán csak kismértékben és köz­vetve, a községi mezőgazdasági felügyelők révén érvényesült. Közvetlenül a mezőgazdasági termelésben akkor nem egészen 3000, tavaly pedig már több mint 5000 agrármérnök dolgo­zott, s hasonló mértékben emelkedett a technikusok szá­ma is. — A SZAMOKKAL mérhető fejlődés ellenére is, a mező­­gazdasági termelésnek ma még igen fontos, rajtunk kívül álló tényzője az időjárás. Káros ha­tásainak további csökkentését azonban elősegíti a tudományos kutatás. Most dolgozzák ki pél­dául a korszerű gépi talajmű­velés alapjait, amivel megha­tározzák azt is, mikor és mi­lyen mélységben kell lazítani a különböző típusú talajokat, hogy azok a legtöbb nedvessé­get őrizzék meg. A takarmány- és zöldségtermesztés részére most már külön nemesítenek száraz művelésre alkalmas, te­hát szárazságtűrő, és az öntözé­ses gazdálkodásnak megfelelő, a vizet jól hasznosító fajtákat. Az idén már biztató kísérletek folynak a burgonya- és a nap­raforgóföldek vegyszeres gyom­irtására. hogy a gyomok mi­nél kevesebb vizet szívjanak el ezek elől a kultúrnövények elől is. Sokoldalú kutatásokkal fejlesztik tovább az öntözéses gazdálkodást, ami szántóterü­letünk mind nagyobb részén pótolja majd a hiányzó csapa­dékot. Kecskemét fényképen A Hazafias Népfront Kecske­mét városi bizottsága, Kecske­mét Város Tanácsa és a Kecs­keméti Fotoklub november 7-e tiszteletére fényképkiállítást ren­dez. A részvételi feltételek a kö­vetkezők: 1. A kiállításon részt vehet Bács-Kiskun megye területén élő, lakó, dolgozó minden hiva­tásos és amatőr fényképész. 2. Beküldhetők mindazok a képek, amelyek Kecskemét fej­lődését, szépülését, lakóinak megváltozott életét mutatják be. 3. Képméret legalább 13x74 cm. A kisebb méretű képek 30x40 cm-es fehér kartonra ka­sírozva küldendők be. 4. A beküldött képek száma korlátlan. 5. A rendező szervek a három legjobb képet díjazzák, további három képet pedig oklevéllel tüntetnek ki. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság megyei elnöksége a barátság témájáról készült leg­jobb képeket külön jutalmazza. 6. A zsűri tagjai a Bács-Kis­kun megyei Foto- és Filmtanács vezetőiből tevődnek össze. 7. A képeket legkésőbb 1963. október 7-ig kell beküldeni a Hazafias Népfront városi bizott­sága, Kecskemét, Rákóczi út 3. címre, „ 8. A beküldött és a zsűri által elfogadott képeket a rendező szervek 1962. november 6-tól 17-ig kiállítják a Hazafias Nép­front megyei székházéban. MÉSZÖLY GYULA, a Du­na—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet Kossuth-díjas igazgatója különleges paradi­csomfajtákat állított élő, olya­nokat, amelyeknek termése ki­sebb érintésre is lehullik: a nö­vény száráról Ismeretes, hogy a nagyüzemi paradicsom ter­mesztésnél, amikor néha 50—60 hold földről kell a termést be­takarítani. általában 3 hétig is elhúzódik a munka. Ennek két oka van. Az egyik, hogy lassú a szedés munkája, mert a para­dicsom olyan erősen hozzánő a növényszárhoz, hogy a szedést csak egy kézzel lehet végezni, és közben a növény szárát is meg kell fogni. A MÁSODIK fontos ov a tenyészidő hosszúságában kere­sendő. Egyes paradicsomfajtáink azonos tövein nem egy időben érik be a termés. Mészöly Gyu­lának az utóbbi fontos követel­ményt is sikerült elérni oly mó­don, hogy az úi paradicsomfai­­ták termései szinte egy nap alatt érnek be. Mi szükség volt az ilyen jelle­gű paradicsomfajták előállításá­ra? Az, hogy nálunk is megho­nosodik a gépesített paradicsom­szedés. Az Egyesült Államokban nemrégiben már üzembe is he­lyezték- az első paradicsomsze­­dő-kombájnt. Tatár Sándor fő­mérnök tervez egy paradicsom­szedő gépet. A gép legfontosabb részei elkészültek, sőt az intézet egyik helyiségében üzem köz­ben is látható Á gép működé­si elve a gabonakombájnokéhoz hasonló. Egy vízszintes mozgó vágószerkezet levágja a paradi­csomtöveket. majd a felverné az erős rázómozgást végző rázó­­asztalra szállítja, ahol a para­dicsomok elválasztódnak- a nö­vényi szártól. Ezért volt fontos a kisebb érintésre is lehulló pa­­radicsomfajták előállítása. EZ IDEIG négy paradicsom­fajta vizsgázott ezen a gépen. Igaz. a gépnek még hiányzik a járó- és vágószerkezete, de a kísérletezés során erre egyelői1'' nincs is szükség, csupán arra kíváncsiak a szakemberek, hoev a gép lerázza-e az új párád - csomfajták- termését A gép és az új paradicsomok eddig siker­rel vizsgáztak; Az intézetbe’1' most azt tervezik, hogy ezen a nyáron már a szántóföldi pare dicsomtenyészetben is kipróbá'­­iák a gépet. Természetesen ek ­korra már felszerelik járó- és vágószerkezettel is. A nemrégiben hazánkban iárt amerikai farmerküldöttség is megtekintette a gépet. Közülük sokan itt láttak először ilyen gépet. VÉGÜL érdemes megemlí­teni. azt. hogyha sikerül meg­valósítani a paradicsomszedés gépesítését akkor a nagyüzemi paradicsomtermesztés munkará­fordítása, tehát költségigénye is 40 százalékkal csökkenthető. Os. J. A minszki órák — Andrej Sxisxojev riportja —­VASZILIJ Gorohovszkij, a minszki óragyár technológiai osztályának vezetője, két szá­mot mond: 123 és 1 200 000. Az első a gyárban készülő „Zarja” (Hajnal) órák alkatré­szeinek a száma. Ezek közül sokat nagyítóval kell nézni. A második számadat a gyár je­lenlegi évi termelékenységét mutatja. E két szám hatása alatt jár­tam sorra a műhelyeket. Mily roppant arányú tömeggyártás, mégis micsoda precíz munkát igényel! Nyikolaj Leszkovnak, a jeles írónak van egy legen­daszerű elbeszélése Levsa tu­­lai kovácsmesterről, aki meg tudott patkolni egy acélból ké­szült. felhúzható bolhát. Egy orosz ezermester remeklése volt ez. A minszki óragyár dolgozói naponta több ezerszer megismétlik ezt a bravúrt: itt csinálnak is „bolhákat” és „meg is patkolják” őket. Ám ez utób­bit már nem kézzel végzik, ha­nem finom és pontos műsze­rekkel. Akárcsak bármely gép­gyárban. itt is megtalálni min­dent: különféle kalapácsokat, sajtókat, szerszámgépeket, csa­varanyákat és lágyítókemencé­ket. Ám mindezeknek a mé­rete oly parányi, hogy szinte elvész e szavak eredeti értel­me. BELÉPEK abba a szobába, ahol a billegő kerekecskéit sze­relik. Eev-egy parányi kerék koszorújába körben 12, szabad szemmel alig látható csavart kell behelyezni. Az asztalkák­nál ülő lányok fehér köpenyt viselnek. Bármennyire élesek is a fiatal szemek, erős nagyítóra van szükségük. A lányok ke­zében levő apró. sűrítettlevegős műszerek töltőtollra emlékez­tetnek. A másik szobában, ahol a billegőket ellenőrzik, a mun­kásnők már mikroszkóppal dolgoznak: itt a pontosság iránti követelmények még nagyobbak. Az ember csak ámul, ami­kor a rubinok, e drágakőből készült pirinyó csapágyak saj­tolását figyeli. Lényegében ezektől függ az óraszerkezet élettartama. Ha ráfújnánk egy ilyen kékesvörös köveoskére, el­repülne. Pedig pontosan a nyí­lás fölött kell elhelyezni, az­tán egy injekcióstű nagyságú sajtó alá tenni és eltorzulás nélkül felsajtolni..: A TÁGAS és világos szere­lőműhely táncteremre hasonlít, de tisztaság tekintetében bát­ran versenyre kelhetne egy mű­tővel is. Itt minden világos: a munkásnők öltözéke, a falak, maguk a futószalagok is. Ez a végtelen tisztaság — a kiváló minőségű szerelés elengedhetet­len feltétele. A szerelés befejeződött, a ru­gó felhúzva, s a mutatók meg­kezdték egyenletes körmozgásu­kat. Legalább 15 évig kell jár­niuk — a műszaki feltételek ennyi időt szabtak meg. De még nem hagyhatják el a gyá­rat: át kell esniük az ellenőrző állomás vizsgáján. Egy hónapon keresztül ellenőrzik az órák pontos működését különböző helyzetekben. A normától vala­melyest is eltérő órát vissza­küldik a műhelybe. A MINSZKI GYÁR a szovjet óraipar fiatal vállalata. 1957- ben 470 e2er „Zarja” márkájú órát állított elő. Azóta ez a szám csaknem megháromszo­rozódott. a hétéves terv vé­gére pedig eléri a 2 milliót. A gyár konstruktőrei nemré­giben „Minszk” néven új típusú női karórát terveztek meg, s készítettek elő sorozatgyártás­ra. Ezt az órát olcsóságánál fogva máris „egykopejkás torá­nak” nevezik. Különös diéta Angliában egy fejlődésben el­maradt hatéves kislány négy­havi kórházi kezelésre szorult. Röntgenfelvételekkel megálla­pították, hogy a kislány kétség­­beesésében és „mert nem volt jobb dolga”, száztizennyolc fe­kete cipőzsinórt, húsz hajszaía­­got, nyolc darab zoknit és egéro csomó közelebbről meg nem ha­tározható más tárgyat nwelt le,

Next

/
Thumbnails
Contents