Petőfi Népe, 1962. június (17. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-10 / 134. szám

Í. »Mal 1962. Június 10, vasárnap A KGST értekezletéről Hegegyezés lehetőségei Laoszban A „felperzselt föld1’ és de Gaulle öndicsérete A német békeszerződés és Nyugat-Ber/in helyzete | EGY KÉT A KÜLPOLITIKÁBAN AZ ELMÚLT HÉT egyik legfontosabb nem­zetközi eseménye kétség­telenül a KGST-államok moszkvai értekezlete volt Jelentőségét hang- siilyozza az is, hogy a részt vevő országokat ezúttal nemcsak a gazdasági, hanem a politikai vezetők is képviselték. A KGST mostani érte­kezletének döntései így minden bizonnyal ha­tással lesznek azokra az országokra is, amelyek más gazdasági csoportosuláshoz tartoznak, vagy pedig kívül állnak a különböző gazdasági jel­legű társulásokon A szocialista országok hely­zetét illetően a leglényegesebb az, hogy az együttműködés külkereskedelmi formáiról át­értek a közvetlen termelési együttműködésre, a tervek Összehangolására, valamennyi népgaz­dasági ág fejlesztésére vonatkozóan. Másfelől a2 értekezlet hangsúlyozza a nem­zetközi kereskedelem legszélesebb körű szabad­ságát. Különösen fontos ez a jelenlegi helyzet­ben, amikor a nyugati tőkés országok egy cso- ooftja igyekszik áttérni a kéreskedelmi megkü­lönböztetések zárt rendszerére, valójában erre a területre is átviszik a hidegháború erősen idejét múlt módszereit. A KGST MOSZKVAI tanácskozásán az Euró­pai Közös Piac problémáját elemezvé Hruscsov hangsúlyozta, hogy a közös piac a valóságban nem egyéb, mint a nyugat-európai finánc-oligar- hia állammonopolista egysége, amely veszélyez­teti valamennyi nép létérdekét és a világbéke ügyét is. Kétségtelen, hogy a közös piac rész­ben a Szovjetunió és a szocialista országok ellen irányult De mint ahogy egyéb hasonló módsze­rekkel, úgy ezekkel a módszerekkel sem sikerül eredményt elémiök az imperialistáknak. A kő­sóé piac azonban az ázsiai, afrikai és latin-ame­rikai fiatal országok gazdasági életét komolyan fenyegeti. Hiszen egyik fő célja, hogy a fel­szabadult országok egész sorát hozzáláncolja az ijAperialista országok gazdasági rendszeréhez. Ä gazdasági kérdések mellett változatlanul előtérben vannak azok a politikai kérdések, amelyék hosszabb idő óta foglalkoztatják a nem­zetközi közvéleményt, AZ EGYIK ilyen sokat vitatott kérdés a laoszi hélyzét, melynek tekintetében, úgy látszik, közel vén a megoldás, legalább is komoly jelei mu­tatkoznak a mégegyezésnek. Mélyebben eleméz- vé a kérdést, a laoszi eseméhyék arra engednek kövéikéetétní, hogy a reakciós irányzatnak sú­lyé* káténál és politikai vereséget kellett szen­vednie, amíg éljutott odáig, hogy komolyan ve­gye az együttműködést az ország haladó erői­vél A legújabb hírek szerint sikerült megegyez­ni á koalféiós kormány megalakításában. Meg­állapodás jött létre az úgynevezett kulcstárcák elosztásában Is, ami eddig a legfőbb akadály volt a réndezés útjában. Bár ezek a hírek két­ségkívül biztatóak, mégis fenntartással kell őket fogadni, mert többször bebizonyosodott: a reak­ciós irányzat megszegte előző megállapodásait A KÖZELMÚLT NAPOKBAN tovább bonyo­lódott az algériai helyzet, melynek értékelésé­vel kapcsolatban meglepetést, csalódást és aggó­dást váltott ki a közvéleményben de Gaulle el­nök péntek esti rádióbeszéde. Az elnök több kérdést megkerülve, magának tulajdonította, hogy az algériai probléma „lényegében megol­dódott”. Mint ismeretes, de Gaulle-nak megvan a hatalma és fegyveres ereje az OAS megsem­misítésére, rádióbeszédében mégsem szólt arról, hogy véget vet a fasiszta terrornak, az algériai iskolák, intézmények és középületek módszeres pusztításának. Az elnök derűlátását az algériai helyzet megítélésének tekintetében mi sém cá­folta meg jobban, mint az, hogy éppen beszéde elhangzásakor aknatűz zúdult az algíri rádió épületére és az OAS banditái a „felperzselt föld” hadműveletét folytatva éppen a negyve­nedik iskolát robbantották fel a városban. Az elnök beszédét értékelve érdemes megje­gyezni, hogy de Gaulle nem ok nélkül igyeke­zett hallgatóit négyéves Személyes uralmának „eredményeiről és sikereiről” meggyőzni. Be­széde befejező részében ugyanis bejelentette, hogy az alkotmány megváltoztatására készül. A tervezett reformokat csak homályosan körvona­lazta, azonban az Elysée-palotából származó egyes hírek szerint ki akarja szélesíteni a köz- társasági elnök hatalmát, hogy az Egyesült Álla­mok elnökéhez hasonló jogköre legyen. A MÁSIK fontos nemzetközi kérdés, ami szin­tén állandóan napirenden van: a német béke- szerződés, a nyugat-berlini helyzet rendezése. Köztudott, hogy ebben a tekintetben a Szovjet­unió álláspontja egyértelmű és világos, amennyi­ben a német békeszerződés megkötését és Nyu- gat-Berlin szabad várossá való nyilvánítását követeli, mint olyan ésszerű megoldást, amely egyedül alkalmas a nyugat-berlini tűzfészek fel­számolására. A nyugatiak viszont szemmel lát­hatóan kettős játékot folytatnak. Egyfelől tár­gyalnak, másfelől viszont eltűrik, hogy a bonni kormány megbízottai sorozatos provokációkat rendezzenek Nyugat-Berlinben és fokozzák a feszültséget. Kétségtelen, hogy Ilyen események nem fordulnának elő, ha a három nyugati hata­lom nyugát-berlíni hatóságai nem tanúsítanának szinte tendéhciózus elnézést a provokátorok iránt. A Szovjetunió elmúlt heti jegyzéke ebben az ügyben ezért tartalmaz igen komoly figyel­meztetést, amikor hangsúlyozza: A szovjet kor­mány nem helyezkedhet a közönyös szemlélő álláspontjára és szükség esetén kénytelen lesz olyan intézkedéseket hozni, melyek révén telje­sítheti a Német Demokratikus Köztársaság iránti kötelezettségét. Remélhető, hógy ez a figyelmez­tetés elősegíti nyugati oldalon a kijózanodást. ________________.i_,________ Hr uscsov üdvözlete a Francia-Szovjet Baráti Társaság kongresszusához Moszkva. (TASZSZ) A Pravda közölte azt az üdvözlő táviratot, amelyet Nyikita Hruscsov kül­dött a Francia— Szovjet Baráti Társaság 10. országos kongrasz- szu iának. „Engedjék meg, hogy a kong­resszus küldötteinek és a Fran­cia-Szovjet Baráti Társaság Tündén tagjának új, nagy sike- ekftt kívánjak népeink kipró­bált barátságának megerősítésé­hez az általános béke érdeké­in” hangzik a szovjet kor­mányfő üdvözlete, Hruscsov hangsúlyozza, hogy ■'.cgelégedéssel gondol két évvel ezelőtt tett franciaországi útjára, a nagyszerű francia nép sok képviselőjével lezajlott meleg találkozásaira. „Akkoriban megállapodtunk a francia államférfiakkal, hogy a barátság és együttműködés szel­lemében bővíteni fogjuk a fran­cia—szovjet kapcsolatokat és jobb megértésre törekszünk a nemzetközi feszültség enyhítése, az európai és a világbéke meg­erősítése érdekében. A szovjet nép és a szovjet kormápy to­vábbra is ezt az álláspontot kép­viseli” — írja Hruscsov ]. B. Tito köszönő távirata Dobi Istvánhoz és Kádár Jánoshoz J. B. Tito, a Jugoszláv Szö­vetségi Népköztársaság elnöke, a Jugoszláv Szövetségi Végre­hajtó Tanács elnöke táviratban mondott köszönetét Dobi István­nak, az Elnöki Tanács elnöké­nek és Kádár Jánosnak, a For­radalmi Munkás-Paraszt Kor­mány elnökének azokért a jó­kívánságokért, amelyeket 70. születésnapja alkalmából küld­tek. (MTI) A Varsói Szerződésben részt vevő államok politikai tanácskozó testületének nyilatkozata (Folytatás az 1. oldalról.) óhajtják megkeresni a német békerendezés feladatának meg­egyezésen alapuló megoldását és ezzel kapcsolatban a szovjet— amerikai eszmecsere során meg­vizsgált kérdések megoldását, akkor a Varsói Szerződésben részt vevő államok kénytelenek lennének levonni ebből a meg­felelő következtetéseke*. A politikai tanácskozó testület részvevői egyhangúlag kijelen­tik, hogy ha a nyugati hatalmak nem óhajtanak közreműködni a második világháború maradvá­nyainak felszámolásában, ez nem riasztja vissza azokat az államokat, amelyek részt vettek a hitleri Németország elleni há­borúban és a német békeszerző­dés megkötését kívánják, attól, hogy aláírják a békeszerződést a Német Demokratikus Köztár­sasággal, ennek minden követ­kezményével Nyugat-Berlinre nézve, amelyet damilitarizált szabad városnak fognak tekin­teni A Varsói Szerződésben részt vevő államok ki jel én-tik, hogy mint eddig is, az államokat meg­osztó problémák békés, tárgya­lások útján való megoldását kí­vánják és remélik, hogy a nyu­gati hatalmak ugyanilyen józa­nul fognak ' hozzá e problémák megoldásához, ha azonban e bé­keszerető politikára válaszként olyan cselekmények történnek, amelyek a Német Demokratikus Köztársaság biztonsága, szuve­rén jogai éllen, a béke érdekei ellen irányulnak, akkor a Var­sói Szerződésben részt vevő álla­mok teljes határozottsággal, min­den rendelkezésre álló eszközzel megvédik biztonságukat és meg­oltalmazzák a békét. (MTI) Kádár János elvtárs hazautazott Moszkvából Moszkva. (MTI) Szombat délelőtt hazaindult Moszkvából Kádár Jánosba Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkára, a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke, aki részt vett a KGST-államok kommunista és munkáspártjai képviselőinek moszkvai értekezletén. Vele együtt indult Budapestre Párái Imre, az MSZMP Központi Bi­zottságának osztályvezetője, a küldöttség tagja is. A küldöttség többi tagja — Apró Antal, VáXyi Péter, Szita János — előreláthatólag hétfőig Moszkvában marad. Véres összetűzések és tömeges letartóztatások Argentínában Az AP és a Reuter egybe­hangzó jelentése szerint, pén­teken késő éjszaka a jogi fa­kultás épülete előtt véres ös­szetűzés történt peronista és Peron-ellenes csoportok között. Hét egyetemi hallgató megse­besült. Az összetűzésre az adott okot, hogy peronista csoportok tüntetni akartak az 1956 júniu­sában meghiúsított peronista felkelés évfordulójának előesté­jén. A Peron-ellenes diákok ezt igyekeztek megakadályozni. Mint az AP jelenti, az ösz- szetűzést megelőzően a rendőr­ség Buenos Aires egyik külke- rületében baloldali tüntetést oszlatott fél. Az AP jelenti, hogy az ar­gentínai Cordobában a rend­őrség sorozatos „kommunista­ellenes” razziák során csaknem száz embert letartóztatott. Francoék „törvényesííetíék” a deportálásokat Madrid. (MTI) Mint a nyugati hírügynöksé­gek közlik, a spanyol kor­mány pénteken este két évre felfüggesztette a szabad lak­helyváltoztatásról szóló tör­vény érvényét és ezzel „tör­vényesítette” a Franco-ellenes személyek deportálását. Az új rendelkezés értelmében Fran­co hatóságai bárkit elköltöz­tethetnek jelenlegi lakóhelyéről bárhóvá Spanyolországba,, sőt Spanyolország afrikai terüle­teire iS. A kormányrendelet alapján deportált személyek két éven át nem hagyhatják el a számukra kijelölt lakhelyü­ket. Franco kormányának ez a lépése a Reuter-iroda jelenté­se szerint összefüggésben van a legutóbbi sztrájkmegmozdu­lásokkal és a madridi plasztik- bomba-merényletekkel. Strauss washingtoni tárgyalásai Washington. (MTI) Strauss nyugatnémet hadügy­miniszter pénteken délután la­r RADIO, TELEVÍZIÓ, villamossági gépek javitása! Garanciális javítás díjmentesen! J BKISKŐRÖSI VEGYES KISZ Kossuth L. u= 12, L: 7 Felvevőhely: a járás minden községében s foldszövök műszaki boltjaiban 6492 A Kecskeméti Konzervgyár a gyártási szezon beindulása után, nagyobb számú, vidékről bejáró női dolgozói részére bútorozott szobát, ágyat keres. Kérjük mindazokat, akik kiadó bútorozott szobával és ággyal rendelkeznek, a vállalat munkaügyi osztályán jelentsék be. 6360 lálkozott Rusk amerikai kül­ügyminiszterrel és a külügymi­nisztérium- vezető tisztviselői­vel. Kora délután Strauss G révvé washingtoni nyugatnémet nagy­követ társaságában égy érte­kezleten jelent meg a külügy­minisztérium épületében. Ezután került sor Strauss hadügyminiszter és Rusk ame­rikai külügyminiszter találko­zójára. Az egyórás megbeszé­lést követően Strauss közölte, hogy Rusk ismertette előtte küszöbönálló párizsi és bonni látogatásának célját. A nyu­gatnémet hadügyminiszter sze­rint Rusk e látogatásai során részletesen ismerteti majd a francia és a nyugatnémet kor­mánnyal a NATO májusi at­héni miniszteri értekezletén már körvonalazott amerikai NATO-politika alapelveit. „Va­lószínű, hogy Bonnban a tár­gyalások során különös figyel­met szentelnek majd a ber­lini kérdésnek” — mondotta Strauss nyugatnémet hadügy­miniszter.

Next

/
Thumbnails
Contents