Petőfi Népe, 1962. június (17. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-06 / 130. szám

1962. június 6, szerda 3. oldal Megkezdődött az URH vízmű- távvezérlők sorozatgyártása A söványrendszerű gyümölcsös A gyümölcstermesztésben is egyre sürgetőbben jelen tkezüfc az a követelmény, hogy növeljük az egységnyi terület termésho­zamát, s ugyanakkor nagymértékben megkönnyítsük a permete­zés és a szedés munkáját. E cél elérése végett alakították ki né­hány évvel ezelőtt állami gazdaságaink a termőíves és a termő- karos almásokat. Ezeken kívül vannak más olyan módszerek is, amelyeknek az elterjesztésével szintén nem ártana foglalkozniok gyümölcster­mesztő gazdaságainknak. Ilyen a sövényes gyümölcstermesztés, amelynek két fajtájával találkoztunk a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola soroksári tangazdaságának szigetcsépi kerületében. Már csaknem egy éve műkö­dik Soltvadkerten a Józsa Mi- hály-féle URH-berendezés, ame­lyet a község vízmüvének auto­mata irányítására szereltek fel. Annak idején azért volt szük­ség az elmés ultrarövid hullámú szerkezet megépítésére, mert több ezer méter földkábel kel­lett volna, amit nem tudtak be­szerezni. Amikor elkészült az U R H- berendezés, beigazolódott, hogy ahol néhány száz méteren túl van a szivattvúház a hidro- glótoustól, inkább érdemes az ultrarövid hullámú távvezérlést használni, mert az sokkal ol­csóbb. Egy U RH-berendezés ugyanis mindössze 30 ezer fo­rintba kerül, s egy kilométer távolságnál már 150 ezer forint a megtakarítás a földkábeles megoldással szemben Hét magyar találmány AZ URH működésének lénye­ge az, hogy amim a víz meny- nyisége a víztoronyban — vagy­is a hidroglóbusban — a mini­mális szintre süllyed, egy úszó kapcsoló önműködően bekap­csolja a 'berendezést. Ekkor a víztorony tetejére felszerelt an­tenna nagy frekvenciájú ener­giát sugároz, amelyet a vízmű­telep szivattyúházának antenná­ja felfog, s automatikusan be­kapcsolja a szivattyú motorjait. A soltvadkerti kísérlet sikere után országszerte nagy érdek­lődés nyilvánult meg Józsa mérnöknek — a megyei tanács gépészeti főelőadójának — URH távvezérlője iránt, ezért úgy ha­tároztak, hogy a Bács-Kiskun megyei Finommechanikai Vál­lalattal sorozatban gyártatják ezt a berendezést. Időköziben a Kecskeméti Lakatosipari Válla­latot bízták meg a hidroglóbu- 6ok gyártásával, s ily módon a két egymást kiegészítő nagy­szerű .magyar találmány most már a mi megyénkén belül készül. Ahol a berendezés hészül Ellátogattunk a Finommecha­nikai Vállalat kecskeméti tele­péle, s megnéztük az URH-be- rendezések sorozatgyártását. Hoffmann György, a vállalat igazgatója kalauzolt bennünket, aki különösen szívén viseli az ultrarövid hullámú távvezérlők gyártását A munkaterem ra­gyogott a tisztaságtól, látszott, hogy itt kényes műszerek sze­relése folyik. A tetszetős kivitelű kapcso­lószekrények a legkényesebb igényeket is kielégítik. Hol van ez már a soltvadkerti kísérleti berendezés formájától!? »Tu­dásban« az sem marad el az itt készülő ultrarövid hullámú táv­vezérlőktől. de Józs% mérnök a sorozatgyártásnál már a kül­alakra is nagy gondot fordított. — Eddig 24 berendezés ké­szült el — tájékoztatott Hoff­mann elvtárs. — Négy rádiós szakemberünket bíztuk meg a szereléssel, de létszámukat rö­videsen bővítjük. Közben a Lakatosipari Vál­lalat képviselői is megérkez­tek az URH-berendezé.sek átvé­telére. Elmondták, hogy az idén már annyi hidroglóbusra kap­tak megrendelést, amennyinek a legyártására nem is tudtak felkészülni. Az úi rendszerű, gyorsan felállítható víztornyok iránt egyébként külföldön is nagy az érdeklődé®. Új víztornyok épülnek A továbbiakban magától Jó­zsa mérnöktől érdeklődtünk ta­lálmányának hasznosítása felől. Mint elmondta. 80 távvezérlő szekrény és 50 URH-berende­A szeremlei Dunagyöngye Termelőszövetkezetben nagy­arányú építkezésbe fogtak, rész­— A kislány már tudja a há­rom labda-számot. Tanítsd va­lami újra. zésre futott be igény, a megle­vő és az építés alatt álló törpe­vízművekhez. Ebből 35-re a me­gyében van szükség URH ve­zérléssel látják el többek kö­zött a Kiskunhalason. Kecske­méten, Kiskőrösön. Jánoshal­mán, Kalocsán és Baján épülő v íztomyokat. Megyénkén kívül Budapestről, Nagyatádról, Haj­dúböszörményből. Érdről. Bala- tonakarattyáról kaptak meg­rendelést. Balatonakarattyán ér­dekes megoldást kell kidolgoz- niok, mert egy domb áll a hid- roglóbus és a szivattvúház kö­zött. Ismeretes, hogy az ultra­rövid hullámok nem követik a föld egyenetlenségeit, hanem egyenes irányban terjednek, ezért több berendezésből álló URH-láncot kell építeni. Érdekességként kell még meg­említeni, hogy a Finommecha­nikai Vállalatnál készülő táv­vezérlő annyiban különbözik a soltvadkerti berendezéstől, hogy Józsa mérnök két vezérléses rendszerűre konstruálta Harsá­ny! Szabolcsnak, a hidroglóbus feltalálójának Verésére. Ilyen­formán működik ultrarövidhul­lámmal, de alkalmas elektromos földkábel távvezérlésre is. Nagy Ottó ben állami hitelből, másrészt saját erőből. Nemrégen adott át a közös gazdaságnak a Bács-Kiskun megyei Építési és Szerelőipari Vállalat három —• egyenként 120 férőhelyes — sertéshizlaldát, s már megkezdte egy 32 vagon termény befogadására alkalmas magtár, valamint 50 férőhelyes növendekmarha-istálló építését is. Ugyancsak ezekben a napok­ban kerül sor egy 1600 hízó és süldő elhelyezésére alkalmas sertésszállás alapjainak a lera­kására. Ezt követően 200 ezer forint értékben egy 70 holdas halastavat is létesítenek a Du- nagyongyében. A képen a Haág-féle angol sövényrendszerű almás látható, amelyben a kis fák ágait hu­zalokhoz erősítették. A gyü­mölcsöst két évvel ezelőtt tele­pítették két holdon. Tavaly — tehát a második évben! — már egy-egy kiló termést hoztak a fák. Az idén már ennek több­szörösét adják. Az új rendszerű gyümölcsös legjellemzőbb tulajdonsága: a sűrűség. A sor- és tőtávolság három, illetve két méter. Hol­danként 1800 fa virul sövény- szerűen, s a növényállomány hússzorosa a hagyományos rendszerű gyümölcsösének, s tízszerese a termőíves telepíté­sűnek. A sövényes telepítésnél első­sorban a jó helykihasználást tartották szem előtt, ugyanak­kor megszüntették a korona- alakítás és a metszés fáradsá­gos munkáját. Az új hajtáso­kat a telepítést követő rügyfa- kadás után lehajtották és a hu­zalokhoz kötözték. A következő nyáron fejlődött hajtásokat pe­dig vízszintes irányban rögzí­tették, s ezek akkor már ter­mést is hoztak. Minden évben két-két szál dróthoz erősítik az új hajtásokat, s ez a munka a harmadik évben fejeződik be. Nagyszabású építkezés a szeremlei Dunagyöngye Tsz-ben Batu kán bukása Batu kán nevét nem csak a história tartja számon, aligha akad olyan ember, aki ne is­merné. Batu pusztította végig hazánkat, majd­nem nyolcszáz esztende­je. Hanem most egy je­lenkori Batu kán bu­kásáról esik szó, neveze­tesen Batu Pálról, a fo- gatosok brigádvezetőjé- ről. Alig egy hónapja volt csak a közös tagja, ami­kor már így emlegették: ö tehetett róla. Igaz, reggelente ő volt ott el­sőnek az istállónál, de ha nem stimmelt vala­mi, igencsak elgaloppí- rozta magát. Magyarán: ordított, ahogy a torkán kifért, csűrte, cifrázta, hogy a végén maga sem tudta, hogyan is kezdte. Az emberek persze nem vették szívesen az abaj- gatást. Igaz, ők tették meg brigádosnak, de hát ez nem ok arra, hogy mindenért csak kiabál­jon velük, ne légyen egyetlen halk szava se. Ment is a deputáció az elnökhöz, de annak kisebb gondja is na- gyob volt, mint ezzel bajlódni, leltár, tervké­szítés, igénylések, érte­kezletek, hát gyorsan el­intézte a dolgot: — Neveljétek meg! Ezzel ugyan nem let­tek okosabbak, de a de- putációt befejezettnek tekintették. Valahogy azután megcsendesedett a dolog, a sok munka eltemette. Beletörődtek az emberek. Hanem amikor Hevér Pista hoz­zájuk került, újra ügy lett a dologból. Pista a gyárat hagyta ott, s mi­vel a szakmájában nem akadt munka, lévén la­katos, beosztották a fo- gatosokhoz, míg neki való munka kerül. Már az első reggel összekoc­cant Batu kánnal. Az öreg ott vizslatott körü­lötte, s segítség helyett azt leste, mikor köthet bele, s az első tétova mozdulatnál már har­sogta is: — Szaporábban tel Nem gyár ez, hogy meg­csinálja más helyetted! Erre persze Hever Pista igencsak felhör­rent: — Életében nem volt maga gyárban! Mit tud­ja akkor, mi van ott... Batu kán már vágott is volna vissza, de Pista otthagyta. Ettől kezdve nem nagyon állhatták egymást. Egyik reggel, amikor beért a majorba Batu Pál, meghökkent. Min­dig ő érkezett elsőnek, most meg már minden­ki ott sürgölődött a lo­vak és kocsik közt, nem együk már be is fogott. Nézett, pislogott, nem értette a dolgot, de úgy tett, mintha nem is ér­dekelné. Kiabált, szitko­zódott, közben elsorolta, kinek mi a dolga, s az­tán amikor ő is befo­gott, kiadta az ukázt: — Mehetünk emberek. Elsőnek indult kifelé, de alig fordult rá a ma­jorból kivezető útra, nyekkent egyet a szekér s majdnem lebuckázott a bakról. Míg vissza­nyerte egyensúlyát, már ki is eresztett fél napra való szitkot. Nézi, né­zi, hát bizony az egyik kerék eleresztette a ten­gelyt, hasra puffanva ott hevert a porban. A többiek ott zörögtek el mellette, persze, nem szó nélkül: — Mi van Pali? — No, pont a briga- déros... — Meg kell ám nézni, mire ül föl az ember ... Ette a méreg, de hát mit szólhat vissza? — Menjetek csak, a TÜZÉP-nél találkozunk. Helyrerakta a kereket, a csapszeg pottyant ki, azért esett a baj. Haj­totta magát, s alig ké­sett el a többiektől. Amikor lerakták a te­lepről hozott téglát, rá­gyújtottak, s mintha erővel ott akarnák tar­tani, össze-vissza kér­dezgettek tőle minden­félét az emberek. Ügy kellett véget szakítani a beszédnek, intett, hogy elég volt, dologra. S mintha csak a sors akarná megtréfálni, ugyanott, mint az előbb, megint elült a szekér. Megint hasrapuffant a kerék. Pulykavörös lett. A többiek már fújták: — Hát ezt szépen föl­tetted. .. _ — Már megint a bri­gadéros... — Hamar munkának ez az eredménye ... Megvilágosodott ben­ne a dolog. Ezek kicsi­nálták. Reggel koráb­ban jöttek... az előbb elcsalták... a méregtől alig tudta kipréselni aj­kán a kérdést: — Melyikötök volt? Azok hallgattak, majd megszólalt egyikük csen­desen: — No lám, tudsz te beszélni halkabban is... És elkocogtak a sze­kerekkel. ő meg úgy érezte magát, mint egy leszidott gyerek. Amikor égy hét múl­va visszajutott a fülébe, hogy az elnök megmos­ta nagyon Hevér Pista fejét, mert ő csinálta a többiek tudtával a dolgot, nem érzett ha­ragot a fiú iránt. És csendesebb lett, mint azelőtt bármikor. S a többiek, akik csak a szemébe hívták Pálnak, vagy Pali bácsinak, egy idő után a háta mögött is így emlegették, a fe­ledés pora kezdte beta­karni a cseppet sem hí-, zelgő csúfnevet, a Batu kánt. M. O. Hasonló elv szerint — de hu­zal nélkül — telepítették há­rom holdon, szintén 1960-ban a fenti képen látható Thomas —Bouche sövényrendszerű al­mást is. Itt a tőtávolság 1,5 me­ter. A facsemetéket párosán, 35 l fokos szögben rögzítik egymás­hoz. A sortávolság öt méter. A telepítés után a gyökér­nyaknál rügyek törnek elő; az ezekből kifejlődő hajtásokat — a kis fa állásával ellentétes iránj'ba — hajtották el, s a másik- irányba ültetett csemete hajtásaihoz rögzítették. Ez az eljárás a következő évben is megismétlődik. Teljes termőre- fordulás után holdanként 600— 700 mázsa várható. A gyors és nagyhozamú ter­més magyarázata abban rejlik, hogy a mesterségesen lefelé kenyszerített ágakon — az in­tenzívebb nedvkeringés követ­keztében — szinte egymás he- <gyén-hátán törnék elő a termu- .rügyek. 5 Mind a két termesztési mód­inál bőséges talajtáperőre van 5 szükség. Évenként és holdan- íként 200 mázsa szerves- és hat- \ nyolc mázsa műtrágyával kell <azt pótolni. Ezenkívül öntöz- ínek is. í Ha ez a két feltétel — tehát ) a trágya és a víz — biztosí­tott, a sövényes gyümölcsös á (homokon is sikerrel létesíthető,! í Hatvani Dániel

Next

/
Thumbnails
Contents