Petőfi Népe, 1962. június (17. évfolyam, 126-151. szám)
1962-06-28 / 149. szám
1962. .«Mus 28. csütörtök 3. oldal Együtt a közösséggel... A napokban sárdi Józseffel, a 2500 holdas kisszállás! Petőfi Termelőszövetkezet elnökével beszélgettem. Valamivel több mint két esztendeje a fővárosból jött a községbe, elvállalni a társas gazdaság vezetését — Nehéz érzékeltetni — meséli —, hogy milyen állapotok uralkodtak itt, amikor Halász Márton főkönyvelővel együtt 1960. márciusában idekerültem. Több mint félmillió forint volt a mérleghiány, gyenge a takarmányellátás, az állatok szalmát ettek. .Huszonöt tehénnek Ösz- szesen napi 60 liter volt a tej- hózama. Az épületek rozoga állapotban; 6—7 mázsa volt az átlagos gabonatermés. Ami szövetkezetünk gazdáit illeti, az utóbbi időben gondolkozásmódjuk észrevehetően „modernizálódik”. Kezdetben a kombájn alkalmazásától idegenkedtek. Az idén viszont az egész .gabonaterületünkön kombájnnal aratunk. Azelőtt semmiképpen sem akartak 26 centiméternél mélyebben szántani, — most viszont már 32—40 centiméter mélyen szántunk. • Ennek eredményeként májusi morzsoltban számítva tavaly 22 mázsa volt a kukoricatermésünk holdankénti átlaga, a járás többi tsz-ének 12—13 má- —o átlagával szemben. A% idén egyébként holdanként 18—20 ezer tövet hagytunk meg a hibrid kukoricából, becsléseink szerint 25—30 mázsa átlagot takarítunk majd be. Gazdáink többsége még a háztájiban is a szárazságot jobban bíró, több termést adó Marton- vásári 1-es fajtát vetett. Aratási tervünket már jó néhány hete elkészítettük. Meghatároztuk a betakarítás módját, a szérűnkénti anyag- és gépszükségletet, kijelöltük a szérűkön dolgozókat is. Híve vagyok a szervezett munkának — hangsúlyozza Sárdi József. — Enélkül nem lehet több száz emberrel komoly feladatokat végrehajtani. Közös erőfeszítéseink eredményeként tavaly már 32 forintot ért nálunk egy munkaegység. A családi életem? Hát, egy mondatban így jellemezhetném: négyen három felé. Ezt persze nem- panaszképpen mondom. Tizennyolcéves nagylányom Pesten egy ktsz-ben dolgozik. A tizenhatéves fiú Szegeden, az erdészeti technikumban tanul. Nagy kézilabdázó ... Még szerencse, hogy a feleségem itt van velem. A varos nem hiányzik túlságosan. Televízió, rádió, magnó biztosítja a művelődést, szórakozást. Legfeljebb a Népstadion lehetne Kisszálláson, de innen is felmehetek Pestre egy- egy nagyobb meccset megnézni. * Sárdi József szereti a közös gazdaságot, a családját, a falut, ahová a kötelesség szólította. Pénz áll a házhoz Ki ne szeretné a pénzt? Akik havi bérért dolgoznak, gyakran jegyzik meg a fizetési napon, hogy „ma pénzért dolgozom”. Valahogy még a munkakedv is felpezsdül ilyenkor. Így van ez a mi szövetkezetünkben is, noha a munkakedvvel máskor sincs baj. Mégis kedvderítő, ha pénz áll a házhoz. Nos, nálunk sok a forint-várományos. Június elsejéig 140 ezer forintot fizettünk ki munkaegységelőlegként, egy-egy munkaegységre 10 forintot. A közeljövőben 90 ezer forintot fizetünk ki gazdáinknak az esedékes állat és felszerelések értékéből. A hetven idős és munkaképtelen tsz tagunk pedig havonként 18 ezer forint nyugdíjhoz iut. Tekintélyes summával gyarapítja gazdaságunkat rövidesen az állatforgalmi vállalat. A 210 darabos sertéshizlalási tervünkből ugyanis az első félévre 150 hízót adunk át. A tsz vezetőségének javaslatára — egyetértésben a tagsággal — 150 választási malacot adunk ki gazdáinknak munkaegységelőleg címén. A tejbegyűjtőnek naponta 120 liter tehén- és juh- tejet szállítunk, ami napi 400 forint bevételt jelent. Ebből az állatgondozók fejési prémiuma napi 20 forint. Az idei juh- gyapjú bevételünk 33 500 forint. Az átlagos nyavjúhozam juhon- ként 3,6 kiló. S végül még egy dolog, ami forint értékben is lemérhető: saját erőből elkészült az 50 férőhelyes nyári lóistállónk. Szervezettebb, gazdaságosabb lesz tehát a lovak etetése és k,t’hálása. Hegedűs János a bátyai Haladás Tsz elnöke Tamás bácsi lovai Hajnali háromkor szokott ébredni. Fél óra sem telik el. s már ott van a major túlsó végén emelkedő istállóban. Tizenöt 16 szálláshelye ez, ide tér be hajnalonként a hat. vanéves Aman Tamás. hogy abrakot, szénát rakjon a jászolba. K isvártatva inni ad nekik. Alighogy végzett az itatással. lapátot fog és talicskába hányva kihordja a trágyát. Verőfényes reggel van már. amikor dolgavégezetten haza. egy közeli tanyába indul. Jólesik ilyenkor az evés. ideje is, hogy végre megreggelizzen. S otthon már várja a felesége —, aboev ők rr’"ndiák *— a ,.früstök”-re. Ha netán úev adódik, hogy rossz idő miatt nem fogják be a lovakat, délben megint visszamegy az istállóba etetni és itatni. Délután 4 óra tájban harmadszor látja el az áPatokat. s hogy éjszakára tiszta legyen a szállásuk, alkonyatiéit még egyszer rendbeszedi alattuk az almot. Maid megvárja az éjjeli őrt és csak azután tér nyugovóra. Hét év óta, ki tudja hányadszor ismétlődik ugyanez a „napirend”. Aman Tamásnak, a császártöltési Felszabadulás Termelő- szövetkezet lógondozóiának mécsem unalmas mindez. Szeret a jószággal bánni, ért is hozzájuk. s amit mindenki él ismer róla: szorgalmas, pontos ember, lelkiismeretesen végzi munkáját. Tamás bácsi elgondolkozva szólal meg: „Régen volt már, nagyon régen, amikor lovon ültem. Még tizennémrben, a háborúban ... Azóta se.. .” A lovak gondozója különben valósággal él-hal az olvasásért. A Szabad -Földnek á'landó előfizetője. és- a Nép- szabadságot. is sűrűn megveszi. Hogy mit olvas legszívesebben? Mindent. Az úiságot elejétől a végéig átböngészi. Kezdve a külföld hír«ójjől a hazai eseményekig. nem hagy ki semmit. Zsörtölődik is néha a felesége, hogy „hová tegyem ezt a nagy rakás papírt”. De ő csak legyint, s azt mondja: „Adnád inkább ide a szemüvegemet, hisz tudod, hogy anélkül nem. látom az apróbb betűket ...” K. A. Elégedett, vidám, erőskezű és bizakodó. Véletlenül észreveszek a falon — amelynek eddig hátat fordítottam — három bekeretezett oklevelet. Közelebb lépek. s a németnyelvű szövegből megtudom, hogy tavaly a szocialista államok első nemzetközi kertészeti kiállításán a kisszállási Petőfi Termelőszövetkezet paprikája arany-, pa- radicsomja pedig két ezüstérmet nyert. Közösen érdemeltük ki a szép elismerést — hárítja el a dicséretet, ami kikívánkozik belőlem, amikor kezembe veszem a piros tokban fénylő érmeket. Jóba Tibor Termelőszövetkezeti brigádok versenye Huszonhat brigád küzd a szocialista címért a dunavecsei járás termelőszövetkezeteiben. A hartai Lenin Tsz lánybrigádjának tagjai cukorrépából 20, vöröshagymából 10, kukoricából pedig 15 mázsával termelnek többet a tervezettnél. Brigádterületükön már befejezték a másodszori növényápolást, és mindenütt gyommentesen fejlődnek a kapások. Több „Hilf-palló”-ra van szükség A Kiskunfélegyházi Építőipari Szövetkezet évről évre több munkát végez a lakosság részére. Emellett nagymértékben kiveszi a részét a szocialista mezőgazdasági nagyüzemek megszilárdítását szolgáló építkezésekből is. Jelenleg négy termelőszövetkezetben dolgoznak nagyobb építkezéseken. A pál- monostori Keleti Fény Tsz- ben 15 vagonos magtárat és egy nagy dohánypajtát, a kiskunfélegyházi Lenin Tsz-ben 300 férőhelyes sertéshizlaldát és 32 vagonos magtárat, a kiskunfélegyházi Vörös Október Tsz-ben 300 férőhelyes sertés- hizlaldát és 100 férőhelyes nö- vendékmarha-istállót, a kunszállási Alkotmány Tsz-ben 32 vagonos magtárat építenek és ugyanitt villamosítják a központi majort. A termelőszövetkezetek építkezéseinek — amelyet ez a szövetkezet végez — beruházási értéke meghaladja a 3 millió forintot. Ezenkívül a szövetkezet 40 iskola nyári tatarozását és felújítását végzi el. A termelőszövetkezetekben folyó építkezések gyors befejezése azonban akadályokba ütközik. A magtárak építkezését máris félbe kellett hagyni — egy igen fontos előregyártott, 3 méter hosszú, 50 centiméter széles födémszerkezeti építőelem, az úgynevezett — beton Hill-palló hiánya miatt, pedig úgy gondolták az építtetők, hogy az idei gabonát már az új hombárokban tárolhatják majd. A hiányzó Hill-pallók beszerzése érdekében az építőipari szövetkezet vezetői már bejárták az egész országot, sainos, eredmény nélkül. Kevés üzem gyártja ugyanis ezt a fontos építőelemet, pedig bizonyosan több más üzem is el tudná készíteni, ha megrendelést kapna rá. Helyes lenne hát, ha az ÉM Anyagellátási Igazgatósága gondoskodna több Hill-palló gyártásáról, hogy ne legyen akadálya a népgazdasági szempontból is igen fontos magtárak építésének. T. M. ÚTTÖRŐK TÁBORÁBAN Töserdő •.. örsvezetőképző tábor. 1962. nyara ... A létszám Kecskemétről, Kiskunfélegyházáról és a két járás falusi iskoláiból több mint háromszáz. A pajtások egy napjáról szól riportunk... Díszes kapu fogadja a látogatót. A kecskeméti pajtásoli a tanulás és a szórakozás mellett arra is gondot fordítanak, hogy minél szebb legyen táboruk. A baráti országok zászlóival díszítik a bejáratot. Ébresztőre vagy takarodóra ez a négy kiskunfélegyházi kürtös: Kovács Tibi, Varga Feri, Perjési Pista és Csányi Csaba vezényli a tábor lakóit. Ók korábban kelnek és később fekszenek lé. mint a többiek. Mi lesz ma az ebéd? A kecskeméti táborban sertéssültet kapnak a pajtások, a képünkön látható félegyházi szakácsnők pedig sertéspörköltet főznek a másik csoportnak. Az illetőkből ítélve elégedettek lesznek az úttörők• Véget ért a foglalkozás. A délutáni szabad időben fürödhetnek. levelet írhatnák a pajtások. Ez a lelkes csoport inkább az éneklést választja. (Márkus János—Pásztor 7xútán)
