Petőfi Népe, 1962. június (17. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-27 / 148. szám

1962. június 27, szerda S. oldal A simavessző őszi begyűjtése nem csökkenti a termést Országos szőlőtelepítési ankét Szegeden A Hazafias Népfront titkár­sága országos szőlőtelepítési an­kétet rendezett Szegeden. Ezen Baranya. Báes-Kiskun, Csong- rád. Heves, Pest, Szolnok és Tol­na megye népfrontaktívistái, szőlészeti szakemberei vettek részt. M egyénket termelőszövetke­zeti vezetők, megyei tanács, az Ultetvénytervező Vállalat és a Szőlészeti Kutató Intézet kecs­keméti munkatársai képvisel­ték. Dr. Budai László, az Ultet­vénytervező Vállalat szőlőszelek­ciós osztályának a vezetője tartott bevezető előadást. A szaporító­anyag begyűjtéséről, a kadarka és a furmint szőlőfajták szelek­tálásáról adott tájékoztatót. El­mondotta, hogy az elmúlt év­ben egyes helyeken nem elég lelkiismeretesen végezték el a kadarka szelektálását. Éppen ezért az ültetvénytervező Válla­lat az idén felárral csak olyan szelektált kadarka si­mavesszőt vett át, amelyet harmadrész vízzel felhígított Emfix sárga festékkel a té­ny észidő alatt megjelöltek. Az alacsonyan végzett cson­ka zás miatt igen sok termelő- szövetkezetben szabványméretű simavesszőt nem tudnak begyűj­teni. A szaporítóanyag-termesz­tés érdekében a megszokottnál kb 20 centiméterrel hosszabbra kell a gyalogszőlőket csonkítani, mert így érhető el, hogy a szab- ványméretű simavesszőt a kí­vánt mennyiségben begyűjthes- sük. Arról Is beszélt, hogy egyes termelőszövetkezetekben ama téves nézet miatt idegenkednek a szaporítóanyag őszi begyűj­tésétől, hogy a simavesszők ak­kori leszedése csökkenti a kö­vetkező évi termést. Ezért for­dult elő, hogy az elmúlt őszön kevesebb sima vesszőt gyűjtöttek be, mint az idén tavasszal. Nem szabad azonban telepítési ter­vünk sikeres végrehajtását ilyen balítélettel kockáztatni, hiszen a simavesszők őszi begyűjtésé­nek nincs terméscsökkentő ha­tása, A tőkén telelő vesszők vi­szont igen könnyen károsodhat­nak a zord téli napokon. Elmondotta még, hogy a termelőnek szavatolnia kell a fajta azonosságot. A szavatossági kötelezettség a termőre-fordulásig fennáll. Helyes, ha a nagyobb tele­pítési feladattal megbízott tsz-ek saját iskolájukban ál­lítják elő a gyökeres szapo­rítóanyagot. Az Ültetvénytervező Vállalat gyökereztetésre azokkal a gaz­daságokkal szerződik, amelyek az elmúlt évben a legjobb ered­ményt érték el a gyökeres vesz- sző termesztésében. A bevezető előadást élénk vi­ta követte, amelynek során szó­ba került, hogy egyes gazdaságok miközben ezer holdakon elegyengetik a buckákat, elvégzik a mély­forgatást, kivágják a szél­védő fasorokat is, — nem védekeznek kellőképpen a homoktalajok deflációs káro­sodása ellen. Nagyon körülte­kintően kell a telepítési élő­munkákat végezni, mert köny- nyen új völgyek, buckák kelet­kezhetnek a nagy fáradsággal és költséggel elegyengetett régiek helyén. A vitában huszonhármán szó­laltak fel. Megyénk képvisele­tében a Szőlészeti Kutató Inté­zet homoki osztályának tudo­mányos munkatársai a cseme­geszőlő szaporítóanyagának ter­mesztéséről, a csemege- és bor­szőlő nemesítésében, valamint a korszerűbb homoki szőlőtele­pítésben elért eredményekről számoltak be. Sz. S. Brigádok versenye Néhány hónappal ezelőtt terv- ismertető értekezletet tartottak a Kecskeméti Baromfifeldol­gozó Vállalatnál. Az értekezlet után a vállalat dolgozói a terv végrehajtása érdekében brigá­dokat hoztak létre, amelyek egyúttal a szocialista brigád címért is küzdenek. Különösen jól dolgoznak a Beke Sándor által vezetett „Március 15-e” brigád tagjai, akik a brigádok közötti ver­senyben másodízben érték el az első helyezést. Nem kell azt hinni azonban, hogy csak a munka tartja össze a brigádot. Együtt járnak moziba, kiállí­tásokra is. A nyolc óra letelte után társadalmi munkában se­gítenek rendbe tenni a vállalat udvarát. Dicséretére válik a brigádnak, hogy tagjai közül többen tanulnak. Nem sokkal marad a „Már­cius 15.” brigád mögött a Kos­suth sem, amelynek Rapcsányi István a vezetője. Jelentős ösz- szegeket takarítanak meg a kü­lönböző alakatrészek előállítá­sánál. Hárman közülük beirat­koztak a gépipari technikum esti tagozatára.' A fenti két brigádon kívül a Lenin és a Béke brigádok tag­jai is jól megállják a helyüket a termelésben és a tanulásban egyaránt. TJdvardi Katalin ^AAA/VSA/\A/WW\AA^VWMll A Petőfi Népe elintézte Jobb későn, mint sóba Megszépülve nyitotta idén ka­puit Kecskemét strandja, a Széktói Fürdő. A Vízmüvek ve­zetősége több mint 70 ezer fo­rintot költött a fürdőberende­zések csinosítására, felújításá­ra. A vezetők ötletességét és szépérzékét dicsérik a hangula­tos pasztell színekre festett ka­binsorok, a napernyők alatt fel­állított asztalok, székek. Kedve­ző, hogy gyakrabban cserélik a medencék vizét, a lakosság kívánságára előbbre hozták a nyitás idejét, a kicsinyeknek pedig külön öröm a fürdő két új „lakója”, a hegyekből ho­zott őzike-pár. Egyszóval minden más itt, mint tavaly volt, kivéve a Ven­déglátóipar! Vállalat helyi üze­mét, ami a fürdőzők többségé­nek ( vasárnap csak csalódást okozott. Mire gondolunk? Az év első kánikulai vasárnapján szinte özönlöttek a kecskemé­tiek a strandra. Közel ötezer ember keresett itt enyhülést, felfrissülést. A kis, családi ala­pon vezetett büfé azonban még negyedrészüknek sem tudta a szóm iát csillapítani, az étke­zésről nem is beszélve. Sokan szívesen ültek volna le a viszonylag hős étteremben, terített asztalok mellett fogyasz­tani, de annak lakatját csak délután nyitották. Két óra volt, mire étel került az asztalra, de az se mindenkinek, hiszen a szakácsnő kis gázrezsója nem győzte az igények kielégítését. Ráadásul a presszógép még szombaton felmondta a szolgá­latot. Aki pedig inni akart a különben jó falatok után, az választhatta a tolongást, sorba­állást, lévén csak egy felszol­gáló, aki azt sem tudta, hol áll a feje. Legalább palackolt sör lett volna, hiszen elég nagy a strand pincéje, és még foly­tathatnánk a kisebb-nagyobb panaszok felsorolását. Hibák helyett azonban szíve­sebben írnánk arról, hogy a Vendéglátó Vállalat vezetői végre levonták az elmúlt évek tanulságait. Két-három ember­re nem lehet bízni ötezer ember igényeinek kielégítését. Tavaly, mikor jó volt az idő, két üzem­egység sem győzte a forgalmat. Idén mégse készültek fel a szezonra, pedig a vízművek ve­zetősége helyiségek tekintetében felajánlotta a segítségét. . Igaz, értesültünk róla, hogy a Vendéglátó Vállalat a „jobb későn, mint soha” elv alapján intézkedéseket szándékszik ten­ni. Kétségtelen, ez is több a semminél. Félmegoldások he­lyett azonban ideje lenne már egy szép strandvendéglőt léte­síteni a Széktói Fürdőben. A lehetőségeket ismerve, meggyő­ződésünk, ez sem járna több fáradsággal, mint az állandó „tűzoltó munka”. Sándor Géza Megoldódik a hercegszántóiak gondja Győri életkép Korábban már írtunk a her­cegszántói cseretelepről, ahol reggelenként sokan várják, hogy búzájukat lisztre cserélhessék. A cikknek sajnos nem volt ha­tása. Ezt követően Morvái Já­nos ottani olvasónk írt szer­kesztőségünknek. Levelében em­líti, hogy három nap alatt 118- an várakoztak cserére, míg töb­ben másfél, két kilométerről jöttek kerékpáron vagy kocsin Kivonulás előtt Rádiós összeköttetés a gépjavítás szolgálatában Katonás rendben sorakoznak a Kiskunfélegyházi Gépállomás udvarán a kévekötő aratógépek és a kombájnok. Türelmetlen vezetőikkel együtt várják a ki­vonulást a határba. — Valamennyi gépünkre van Igény — magyarázza Tóth Kál­mán üzemgazdász. — Kévekötő aratógépből húszat tudunic munkába állítani, közülük hat vadonat új. összesen több mint négyezer holdról takarítják le a gabonát. Kombájnunk nyolc van, öt az SZK—3-as. Ez utób­biakból nemrég kaptunk két újat. Közel 2700 hold termésé­nek a betakarítását kell el­végezniük. A szerelőcsarnokban már csak a közös gazdaságok gépeit javítják. A 49 cséplőgép is ké­szen áll a munkára. Örömmel jegyzi meg az üzemgazdász, hogy a szövetkezetek minde­nütt megszervezték a cséplő­csapatokat, így előreláthatólag zökkenőmentesen történik majd a gabonák elveretése. Közvetlenül az aratás után lesz tennivalója a gépállomás 93 erőgépének Is. Egy részü­ket lekötik a cséplőgépek, a többiek pedig a nyári mély­szántást végzik majd. Remél­hető, hogy teljesítik első féléves tervüket, elvégzik a 31 ezer normálholdnyi munkát. A nyári javítószolgálat meg­szervezéséről ezt mondja az üzemgazdász: — Erre a célra egy szerelő­kocsival rendelkezünk, két sze­relővel, s egy rövidhullámú adó-vevő készülékkel. A rádió- hálózat központja itt lesz a gépállomáson, de a körzetünk­be tartozó községekben is mű­ködik majd adó-vevő. Korszerű lesz tehát az összeköttetés. A eénállomás udvarán felsorakoztak a kombájnok. Az első kettő — amelyet most vizs­gál át még egyszer a munkabaáliás előtt a két kijelölt vezető: Gyón József es Fekete Antal » teljesen uj s2íí”3=S2, hozva a búzát. A telepen azon­ban nem volt annyi liszt, hogy mindenkinek kielégítették volna az igényét. A hercegszántóiak problémá­jával a Bács-Kiskun megyei Malomipari és Terményfor­galmi Vállalatot kerestük fel, ahonnan azt a választ kaptuk, hogy a bajai malomban június­ban végzik az évi karbantartási munkálatokat, s ez nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a her­cegszántói cseretelep nem kap elég lisztet. A karbantartási munka e hó 27-én vagy 28-án be­fejeződik, a malom megkezdi az őrlést. A vállalat utasította a garai malmot, hogy a herceg- szántói lisztcsere-telepet foko­zottabban lássa el a vámcseré­hez szükséges liszttel. A telep nyitvatartási idejét is rendezte a vállalat, s az eddigi nyolc óra helyett több órán át lehet cse­rélni. ÁÜO many on kívül Halásznak a Kondor-tavon Április közepe óta rendszere­sen fogják a halat a kerekegy­házi Előre Termelőszövetkezet halászai a közös gazdaság te­rületéhez tartozó Kondor-tóból. Eddig mintegy 10 mázsa pon­tyot fogtak, s értékesítése ré­vén 16 ezer forint került a szövetkezet kasszájába. Egy íz­ben volt kétmázsás fogás is, s jó néhány ötkilós ponty is a hálóba került. Igen sok apró­halat is zsákmányul ejtettek, ezeket átadták a most létesülő izsáki termelőszövetkezet-közi halastó részére. A hal egyébként rendkívül kelendő Kerekegyházán, mind­járt a fogás után a tó partján megveszik. A vízben nagy számban tenyészik még a hal, s jó fogásra egész nyáron lehet számítani. A Népművelési Intését szeptemberben kétéves esti ta­gozatú színjátszó rendezőképző tanfolyamot indít. A felvételi vizsgákat augusztusban tartják, s az anyagot a jelentkezők pos­tán kapják meg. Jelentkezni lehet július 31-ig írásban. KISZ, szakszervezeti, üzemi vagy is­kolai ajánlással, a Népművelési Intézet műsorpolitikai osztályá­nál: Budapest. I. kerület, Cor­vin tér 8. szám. Elég rideg hangzásúnak < tűnik ez a bérfizetési kate-! gória, amit címként válasz- < tottunk. A rideg megjelölés mögött azonban szerető gon- j doskodás is rejlik, hiszen a < mi üzemünkben az állomá- < nyon kívüli bér jelentős ré- í szét az időnként munkát < vállaló nyugdíjasok kapják, j Erről beszélgettem minap Makk István bácsival, a Ba­jai Ruhaüzem nyugdíjas por- < fásával. Pista bácsi éppen egyik j beteg kollegáját helyettesí­tette. Öröm volt hallgatni, ahogy a gyárról beszélt. í Nem is tűnt nyugdíjas-; nak, annyira otthonosan fi- ; gyelte fülkéjéből a neki na- 1 ! gyón kedves gyár életét. Ellen- ] őrizte az áruforgalmat, útba- i igazította a látogatókat. Szó- j val végezte, ami a portás < dolga, örömmel újságolta § Pista bácsi, hogy a mellék- jövedelem jő részét a felsze- j relés kiegészítésére fordítja, j A nyugdíjas portás ugyanis szenvedélyes horgász. A női nyugdíjasok is szí- S vesen vállalnak nálunk mun- J kát. Nem csupán a kereset < vonzza őket ide, hanem az a ! vágy, hogy a régi munkatár- í sak között legyenek. Van er-; röl egy csattanós kis törté- • net, azt is közre adom. A! gyár vezetősége nemrégiben 5 megrendezte az „öregek 5 napját’’, melyre — ahogy < illik — minden nyugdíjast < meghívtak. Vörös Imréné, a j mi népszerű Juci nénink, azonban közölte, hogy köz-) bejött okok miatt nem jelen-) hét meg. Később, amikor < érdeklődtünk, „sértődötten” válaszolt: Függetlenül attól, í hogy nyugdíjas vagyok, nem J érzem magam öregnek. Nem sokkal később be is! bizonyította, amikor az egyik $ szabadságon levő anyagbe-i vizsgálónak helyettesítésére í kérték el. Juci néni szem- < üveg nélkül mutatta meg a í fiataloknak, hogyan kell a \ textilanyag rejtett szövéshi- J bált megkeresni. Ilyenek a mi „öregeink”.5 Bár már nem tartoznak a) vállalat kötelékébe, — még- S is „állományon belül” tna-j radnak, Tari Sándor '«««MftWIMÍíVUVVV»«MM«

Next

/
Thumbnails
Contents