Petőfi Népe, 1962. június (17. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-20 / 142. szám

1962. Június 20, szerda S. oldal A termelőszövetkezeti gazdák lekiizdik az időjárás okozta nehézségeket, pótolják a terméskiesést Három járási tanács vb elnökének nyilatkozata Az aratás kezdetéig befejezik a növényápolást — A hosszan elhúzódó tél, a szárazság, valamint a fagykár, amely járásunkban 13 500 ka- teszteri hold szőlőt és gyümöl­csöst sújtott, eleinte lehangolta parasztságunkat — mondta be­vezetőül Bene András, a Kecs­keméti Járási Tanács VB el­nöke. — A gazdasági évnek ilyen kedvezőtlen indulása ré­gebbi és új szövetkezeteinket egyaránt súlyosan érintette. Községi pártszervezeteink a ta­nácstagokkal és a tömegszerve­zetek tagságával karöltve igen lelkes munkát végeztek, amely­ről csak a dicséret és a köszö­net hangján lehet beszélni. Arra buzdították a szövetkezetek tagságát, hogy pótolják az idő­járás okozta munkakiesést, ve­gyék fel a harcot az elemi ká­rokkal szemben. Ennek köszön­hető, hogy a „fagyos községek­ben” sem hanyagolták el a sző­lőket az emberek. Harcba száll­tak az idővel, fejtrágyáztak, lombtrágyázást hajtottak végre, gondosan ápolták a növényeket, s a nehéz helyzetben egy pil­lanatra sem szünetelt a munka. Súlyos károkat okozott a szél­verés is. Ahol kellett, ott több­ször is újra palántáztak. A lászlófalvi Alkotmány Tsz-ben például 200, a tiszakécskei Ti- szagyöngye Tsz-ben 150 hold paradicsomot háromszor pa­lántának el. A kapásnövények második ka­pálása már mindenütt befeje­zéshez közeledik, töltögetik a burgonyát, harmadszor perme­tezik a szőlőt, s készülnek a szemveszteség nélküli aratásra. És hogy községi tanácsaink mennyire lelkes irányítói az időszerű mezőgazdasági mun­káknak, az kiderült a járási pártbizottsággal közösen tartott tájértekezleteken is, amelyeken a szövetkezetek tagsága vállalta, hogy az aratás kezdetéig befe­jezik a növényápolási munká­kat. Teszik ezt azért, mert tud­ják, hogy a gabonának a tsz- ekben 45, az alacsonyabb típusú szövetkezetekben 85 százalékát kell kézi erővel learatni. Biztos vagyok abban, hogy az utóbbi napokban esett bőséges csapa­dék még nagyobb munkalendü­letre ösztönzi járásunk paraszt­ságát — fejezte be nyilatkoza­tát Bene elvtárs. Hartán befejezés előtt a kukorica második kapálása Az utóbbi hetekben a ked­vezőbb időjárás meggyorsította á növények fejlődését, ezzel egyidejűleg a dunavecsei já­rásban is meggyorsult a nö­vényápolás üteme — mondta érdeklődésünkre Búza Dezsí elvtárs, a Dunavecsei Járási Tanács VB elnöke. A szövet­kezeti gazdák nagy lendülettel, szorgalommal láttak a növény- ápoláshoz. Az elmúlt két hét­ben az elmaradást nagyrészt pótolták, a cukorrépa egyelé- sét jórészt befejezték. Lénye­gében a kukorica első kapálása is befejeződött a járás terüle- ' tén, s megkezdődött a második kapálás. Sőt a hartai szövetke­zeteknél már a kukorica má­sodik kapálása is befejezés előtt áll. A növényápolási mun­kákba való aktívabb bekapcso­lódást nagyban elősegítette a munkaszervezés javulása, a rendszeres előlegosztás, vala­mint az anyagi ösztönzők al­kalmazása. A lucernák első kaszálása, betakarítása szintén befejező­dött- a járásban. Jó ütemben halad a réti széna betakarítása is. A takarmány minőségének javítása érdekében az élenjáró tsz-eink közül nyolc helyen al­kalmazták az állványos széna­szárítást, mintegy 850 holdon. Ez jelentős előrehaladás a múlt évihez . viszonyítva, amikor mindössze két” tsz- alkalmazta ezt a módszert. Megítélésünk szerint a tava­szi növényápolás és a széna­betakarítás jelenlegi ütemét tartva az aratási munkák meg­kezdéséig be tudjuk fejezni a kapásnövények, elsősorban a kukorica második kapálását. Az aratásra való felkészülést termelőszövetkézeteinknél már május elejétől kezdődően szer­veztük, mert e Jtéren nehézsé­gekkel kellett számolnunk. A járás területén több mint 32 ezer kh kalászos vár learatásra, az elmúlt évinél közel négyezer holddal több. A rendelkezésre álló gépkapacitást figyelembe véve, s maximális teljesítmény­nyel számolva mintegy 52 szá­zalékos gépesítést tudunk el­érni. A terület többi részén kézi aratást kell végezni. Mind­ez mutatja a ránk váró nagy feladatokat. Jó közepes termésre számítanak A mezőgazdasági munkák a kiskőrösi járás termelőszövet­kezeteiben az előző évekhez képest, bár az időjárás kezdet­ben nagyon kedvezőtlenül ala­kult, jól haladnak — kezdte tájékoztatását dr. Pilz Károly elvtárs, a Kiskőrösi Járási Ta­nács VB elnöke. — A vetést a nagyobb gépesítés folytán rö­vid idő alatt el tudták végezni, s az egyik munkacsúcsot jelentő folyamat, a növényápolás is kedvezően alakult. Ez elsősor­ban a különböző ösztönző jö­vedelemelosztási formák beve­zetésével vált lehetővé. A tag­ság érdekeltebbé vált a terme­lésben és ez megmutatkozik az elvégzett munka mennyiségénél és minőségénél is. A kukorica első kapálása tel­jes mértékben befejeződött a járásban és helyenként már a második kapáláshoz is hozzá­kezdtek. A burgonya töltöge- tése is befejezés előtt áll. Ugyancsak végeztek a szövet­kezeti gazdaságok a 20 ezer kh szőlő első kapálásával és a má­sodik kapálás rövidesen meg­kezdődik. A szőlők első perme­tezését befejezték, több helyen a második permetezést végzik. Jó ütemben halad a lucerna második és a rétek első kaszá­lása is. Ez ideig 4200 kh rétből 1500 kh területet kaszáltak le. A lucernaszénák minősége az állványos szénaszárítás beveze­tésével lényegesen megjavult. A nagy szárazság után be­állott esősebb időjárás kedve­zően befolyásolta valamennyi növény fejlődését. Az őszi ka­lászosok az áttelelés ellenére sem mutatnak olyan rossz ké­pet, mint egy hónappal ezelőtt. A jelenlegi fejlettséget figye­lembe véve valamennyi szövet­kezeti gazdaságnál jó közepes termésre számíthatunk. A ku­koricák, a késői vetés ellenére, az utóbbi napokban kedvezően, sőt az első kapálás óta roha­mosan fejlődnek. Az aratás nem éri váratlanul a közös gazdaságokat, a gabo­nafélék betakarítására jól fel­készültek a termelőszövetkeze­tek. Saját gépeik kijavítva vár­ják a munkák megkezdését. A gépállomás elkészítette az ara­tás és cséplés menetirányter­vét. Ahol szükséges, az arató­párokat megszervezték a kézi aratáshoz. Például Császártöltés községben több mint 150 kézi aratópár várja az aratás meg­kezdését. Annak ellenére, hogy a szőlő- területek jelentős fagykárt szen­vedtek, azok munkálatai, a szá­zalékos művelés ösztönző elve révén eddig jó ütemben halad­tak. Különösen a múlt évben gyengén zárt tsz;-eknél látható lényeges fejlődés. Aratásra késsülnek NÉHÁNY hét még, s kasza alá érnek a kalászosok. A Solti Gép­állomáson javában készülődnek már a betakarításra: a nagy műhelycsarnok naphosszat kala­pácsütésektől, motorok dübör­gésétől hangos. Itt dolgozik Budai István is, az egyik szerelő. Olajfoltos kék ruhájában tevékenykedik egy mogyorószínű arató-cséplőgépen. Eredeti foglalkozása géplakatos, 12 éve került ide, s azóta min­dig csak a legjobbak között em­legetik a felettesei. Szorgalmas, pontos, fegyelmezett munkás — érti a mesterségét. Ebben az év­ben már 30 erőgépet hozott na­gyobb javítással használható ál­lapotba. Persze, volt még sok más munkája is, amolyan apró­ságok; ezeket egyszerűen „pos­tamunkánald’ nevezi. AZ ARATÁSI előkészületről ezt mondja; — Nyáron százhat erőgépünk dolgozik majd a földeken. Ez a három kaszálógép, itt a fal mel­lett, már most mehetne aratni. A kombájnokat is bármikor munkába tudnánk állítani. Ne­künk a nyári felkészüléssel már nem lesz különösebb gondunk. Sőt, hogy úgy mondjam, az őszi­vel sem. Rövidesen megkezdjük ötven vetögépünk javítását, és ha ezzel is végeztünk, az idei nagy gépjavításnak tulajdonkép­pen a végére is értünk... CSENG-BONG a tágas szere­lőcsarnok. A munka zenélő rit­musa egésze~ betölti a nagy műhelyt. Kohl Antal <yi íiaqxpxiiáq, zqq izúbáhatt A bajai járási könyvtár ifjú­sági kölcsönzőjében nagy a for­galom. Különösen most, ami­kor kezdődik az iskolai szünet. A fiatal olvasók valósággal megrohamozzák a kölcoö.izőt. A tervezettnél több másodnövényt vetnek a kecskeméti termelőssövetkexetek A kecskeméti városi párt-vég- rehajtóbdzottság tegnap tartott ülése a termelőszövetkezetek gazdasági helyzetéről, az idő­szerű mezőgazdasági munkákról és a pártoktatás elmúlt évi ered­ményeiről tanácskozott. Az időszerű mezőgazdasági munkákat és a termelőszövet­kezetek gazdasági helyzetét a városi pártbizottság húsz tagú brigádja tanulmányozta a hely­színen. A közös gazdaságokban szerzett tapasztalatok alapján a végrehajtó bizottság megállapí­totta, hogy a tervezetthez ké­pest a kalászosokban mutatkozó némi terméskieséssel szemben kukoricából, burgonyából és cu­korrépából a tervezettnél maga­sabb terméseredményekre szá­mítanak a termelőszövetkezeti gazdák. Ezenkívül a terméski­esések pótlására a termelőszö­vetkezetek mintegy félezer hold­dal nagyobb területet vetnek be másod- és tarlónövényekkel. A végrehajtó bizottság java­solta a termelőszövetkezeteknek, hogy további lehetőségeket is kutassanak fel a tervezett jöve­delem biztosítására, illetve a bevételi előirányzatok túltelje­sítésére. Megvizsgálta a végrehajtó bi­zottság a közös állattenyésztés és a takarmánygazdálkodás helyzetét, a beruházási tervek megvalósítását, továbbá a nö vényápolás tennivalóit, valamint az aratásra és a cséplésre való felkészülést. Ez utóbbiakkal kapcsolatban felhívták a terme­lőszövetkezeti vezetők figyel­mét, hogy az aratógépek és a kombájnok üzemeltetési tervé­nek elkészítése mellett gondos­kodjanak megfelelő számú ara­tópárok megszervezéséről is, az aratás időben történő elvégzése érdekében. Az állatállomány megfelelő takarmányozására, a silózási terveknek mintegy 25—30 szá­zalékos túlteljesítését javasolták a közös gazdaságoknak. N. J. Hosszú tanya nyúj­tózkodik a tiszaugi híd innenső lábának szom­szédságában. Udvarán Somodi Sándor, a ván­dor fagyialtos, tricikli­jének fehér ládájából adagolja az Ínyencsé­get. Körülötte asszonyok, lányok, gyerekek. Nyelvükkel lassan koptatják a fehér-ró­zsaszín apró tornyok édes-hideg sapkáit. Az egyik asszony egész bögrével vásárolt a hű­sítő masszából. Most egy tízéves lányka lép a triciklihez. Kétfo­rintos koccan a „pul- ton’\ FAGYLALTOS — Tejszínhabosat, vagy citromosat? — kérdi a fagylaltos. — Vegyesen kérem — feleli a kislány, s a megrakott tölcsérrel máris beáll a többiek közé. A Tisza felől nyers szél kerekedik. A fagy­laltos összeráncolja homlokát. Esküdt el­lensége a hűvös idő. Jobban szereti a 35 fo­kos hőségtől szikrázó nyarat, a felhőtlen ég­ből olvadtan zuhogó sugárözönt, amely dél­tájban eltikkasztja a szántóföldi munkáso­kat, s a vízbe nyakig kergeti a fürdőzőket. Ilyenkor aztán veszik a fagylaltot, csak győz­ze utánpótlással. Azért a borongósabb, szelesebb időben is ve­szik a fagylaltot, külö­nösen a tanyákon élők, mivel nekik ez a „szó­rakozás” ritkán ada­tik meg. Húsvét óta — ez időtől járja a határt — több mint 20 ezer forintot forgalma­zott Somodi Sándor, ami természetesen nemcsak az ő jövedel­mét, hanem a Laki- teleki Földmű.vesszö­vetkezet Pipacs nevű cukrászdájának a be­vételét is növeli. Igaz, naponta átlag 60 kilométer utat jár be triciklijével. Nagy­részt dülőutakon a kismotor hajtotta al­kotmányán szállítja az édes terhet. Működési területé­nek nincs vége a me­gyehatárnál. A tiszán­túli tanyavilágban épp úgy ismerik, mint a Tiszán innen. A fo­lyón túl van néhány község, ahol egyedül benne bíznak a fagy­laltkedvelők, mivel ott még nincs földműves­szövetkezeti cukrászda. Hatvani Dániel mohón vetik rá magukat a ka­landos olvasnivalóra; az útle­írásokra, a jobbnál jobb ifjú­sági regényekre. Mert nemcsak fürdésből, fociból, kirándulás­ból áll a vakáció, hanem lesz idő a következő két hónapban arra is, hogy elolvassák mind­azt a sok szépet és jót, amihez a tanulás miatt a télen nem juthattak hozzá. Az alacsony asztal mellett la­pozgatok között még óvodást is fedezünk fel. Egyelőre ugyan csak a képeskönyveket, leporel­lókat böngészgeti, de látniva- lóan már szereti a könyveket. Élvezettel kotorász az asztal kincsei között. A nagy szobát igen ügyesen rendezték be a könyvtár veze­tői. Otthonos, tehát kiválóan alkalmas olvasóteremnek, s hoz­záférhető helyre került a jóko­ra halom legszükségesebb, leg­gyakrabban keresett könyv is. Akinek pedig olyan olvasmány kellene, ami nincs kitéve a pol­cokra, azt percek alatt meg­kapja a raktárból. Az ifjú bajai olvasók azon­ban nemcsak a könyveket ked­velik, hanem a kölcsönző gaz­dag filmkészletéből is szívesen válogatnak. Van választék bőségesen. Sok száz ismeretterjesztő- és mese- film várja a kíváncsi gyereke­ket a két új diafilmszekrényben. Örül a szép rendnek ez a mosolygós szemű kislány is, akit akkor fényképeztünk le, amikor éppen segített a filme­ket rendezgetni a fiókokban. Már „régi aktívája” a könyv­tárnak. Gilián Editkének hív­ják, a kiscsávolyi általános is­kola hetedik osztályos tanulója, s már évek óta bejár a köl­csönzőbe segíteni a könyvtáros néninek. Hiszen olyan jó érzés annyi nagyszerűség között böngészni, válogatni legalábbis akkor, ami­kor más dolga nem akad az embernek. És ha lassacskán ala­posan kiismeri itt magát, ki tud.ja. talán könyvtáros is lehet még belőle. ÍPásatar Zoltán fdvéíeíei , / Kiskőrösi járás 1 Kecskeméti járás Denavecsei járás

Next

/
Thumbnails
Contents