Petőfi Népe, 1962. június (17. évfolyam, 126-151. szám)
1962-06-17 / 140. szám
1962. június 17, vasárnap 3. oldal „Kisipari” módszerek Iielyett — nagyüzemi munkastílust — Egy vizsgálat tanulságai Az év elején ismétlődően szerepelt a Kecskeméti Finommechanikai Vállalat a Petőfi Népe hasábjain. Ezek az írások arra hívták fel a vezetők figyelmét, hogy: nagyüzemi ve zetési munkastílusra van szükség a vállalatnál, hiszen a gyors fejlődés következtében ma már olyan nagyok a részfeladatok, mint pár éve a vállalat egészének termelése. Ezek a bíráló cikkek a hiányosságok felvetése mellett, utaltak a megszüntetés lehetőségeire, figyelembe véve a vállalat adottságait. valamint az új és nagyobb feladatokat. A tanulságok levonása helyett azonban úgy alakult a helyzet, hogy a dolgozók kérésére a megyei és a városi pártbizottság, valamint a megyei tanács ipari osztálya volt kénytelen megvizsgálni a vállalat vezetőinek szervező ps irányító munkáját. Baj van a hatáskörre! A bizottság tagjai részletes és körültekintő vizsgálódás után egyöntetűen megállapították: A vezető beosztásban levő dolgozók közül egyik sem tudta, meddig terjed a hatásköre. Éppen ezért gyakori a vállalatnál, hogy a különböző intézkedések keresztezik egymást. Egyik példája ennek, hogy a május elseje előtti munkaprogramot Hoffman György elvtárs, a vállalat igazgatója a művezetőkkel való előzetes megbeszélés nélkül megváltoztatta. Jelentős munkaidő-kiesés volt ennek következménye, amivel a mai napig is adósak az üzem dolgozói. Az ilyen és ehhez hasonló intézkedések okozzák azt, hogy a Kecskeméti Finommechanikai Vállalat sok esetben képtelen eleget tenni szállítási kötelezettségeinek. Ez történt egyik tömegcikkük, a villamos vasalóbetétek esetében is. Ebből a gyártmányból előzetes minőségi jóváhagyás nélkül nagyobb mennyiséget gyártottak. így, mivel nem volt minőségi bizonylat, az árut három hónappal később szállították le a szerződésben előírt határidőnél. Az ilyen eset sajnos visszatérő jelenség a vállalatnál. Emiatt évről évre nő a kifizetett késedelmi kamatok és kötbérek összege. Míg 1960-ban ez 91 ezer, addig 1961-ben már 168 ezer forintot fizettek ki ilyen címen, amiből 80 ezer forint az öltözőszekrények határidőn túli szállításából adódott. Mindent egymaga ... Ilyen tapasztalatok nyomán szükség lett volna egy alapos számvetésre és határozott intézkedésre, hogy az improduktív költségeket jelentősen csökkentsék. de a helyzet az idén sem változott. Az első negyedévben 570 ezer forint volt a vállalat vesztesége, tervüket pedig csak 85 százalékra teljesítették. Nem tagadjuk, a lemaradásnak vannak objektív okai is — új telephelyre költözött a vállalat, átállás új gyártmányokra stb. —, a hibák zöme azonban a szervezetlen, kapkodó vezetői munkastílus következménye. Hoffmann elvtárs. a vállalat igazgatója még mindig „kisipari”’ módszerekkel irányít. Egymaga akarja megoldani a vállalatvezetés sokrétű feladatait. Gyakori, hogy fenntartással fogadja vezető társainak véleményét vagy javaslatait. így azután olyan helyzet alakul ki, hogy az elkövetett mulasztásokért senkit sem lehet felelősségre vonni, másrészt az emberek leszoknak a kezdeményezésről, csak mechanikusan végzik .munkájukat. Ez összefügg azzal is. hogy a vezető beosztásúak nem tudják mi a hatáskörük. meddig terjed felelősségük. Vajon, hogy dolgoznak ilyen légkörben a műszakiak?. A A hatalma«* pincében rejtelmes és mégis barátságos a félhomály. Darálók, prések találhatók itt, s természetesen nagyhasú hordók, amelyek a csengődi és a tabdi homok több évjáratú nedűit őrzik. Gazdag birodalom. . Egyetlen — és koronázatlan — királynője egy kerekarcú, geszte- nyebama hajú. húszéves fiatalasszony, Lustyik Jánosné, vagy lánynevén: Keresztes Ágnes. Az utóbbi nevén jobban ismerik a gazdaságban, hiszen nemrég ment férjhez, mindössze — két hónapja. Igen, ő, a Csengődi Állami Gazdaság tabdi üzemegységének a pincemestere. Nem az Alföld szülötte. Szülei egy Nógrád megyei faluban, Diósje- nőn laknak, s ő is ott látta meg e napvilágot. Hegyvidéki, de nem bortermő tájak között telt el a gyermekkora. Éppen ezért is érdeklődöm: hogyan került érre a nőknek annyira szokatmegyei tanács ipari osztálya, hogy a gondokon segítsen, két mérnököt bízott meg a vállalatnál a főbb műszaki feladatok elvégzésével. Egyikük azonban rövid idő után otthagyta a vállalatot. Hoffmann elvtárs ezt így indokolja: — Nem akadályozhatom meg, ha más vállalat magasabb munkakörbe, nagyobb fizetéssel kikéri. Nyolc állás betöltetlen Aki eltávozott, viszont ezt mondja: A műszaki gárda nem kap megfelelő támogatást munkájához. Még olyan kis dolgokban sem intézkedhetnek önállóan, mint a szerszámgépek lealapozása, pedig ez egyik feltétele a minőségi munkának. Ez a bizalmatlan légkör magyarázza, hogy jelenleg nyolc műszaki állás betöltetlen az üzemben, s így a minimális műszaki előfeltételeket Sfm tudják biztosítani a folyamatos munkához. Nem ismerik a mfl- velettervezést, nincs anyagnorma és piég folytathatnánk. Emellett furcsán hangzik, de tény, hogy: megyénkben ez az egyetlen vállalat, ahol a kormánynak a munkanormákra vonatkozó határozatát a mai napig sem hajtották végre. És mit mond erre az igazgató? — Nine's normás, nem tudok ide megfelelő szakembert szerezni. A bizottság viszont azt tapasztalta. hogy az igazgatónak nem lenne ilyen gondja, ha legalább annyit törődne a műszaki szakemberek keresésével, mint egyéb olyan más dolgokkal, melyek egyáltalán nem tartoznak az igazgatói munkakörbe. A bizottság felfedte azt is, hogy a vállalat anyaggazdálkodásában sok a mulasztás. A művezetők nem a program, vagy az anyagnorma alapján, hanem tetszés szerint vételezik ki a raktárból a különböző anyagokat. Ez lehetővé teszi, hogy a selejtes alkatrészeket, vagy gyártmányokat egyszerűen eldobják, hiszen van mód új anyag igénylésére minden ellenőrzés nélkül. A felettes intézkedése Hasonló az anyaggazdálkodáshoz a Kecskeméti Finom- mechanikai Vállalatnál a munkafegyelem is. A lazaságok sora miatt igen sok értékes óra vész el a munkaidőből, hiszen késésért, lógásért, igazolatlan mulasztásokért nemigen vonják felelősségre az illetőket. Ismerve a vállalatnál fennálló hiányosságokat, a megyei tanács ipari osztálya számos intézkedést tett a munka javítása érdekében. Kidolgozták többek között a vállalat szervezeti felépítését. A műszaki és szervezési intézkedések részletes kidolgozásával az osztály munkatársát. Csikai Imre gépészmérnököt bízták meg. Ezek és egyéb tennivalók érdekében hozott intézkedések azonban csak segítségként tekinthetők. Gyökeres javulás akkor lesz, ha a Kecskeméti Finommechanikai Vállalat is levonja a megfelelő tanulságokat és bekövetkezik a régen várt fejlődés a vezetés színvonalában. Konyár Ferenc, a megyei pártbizottság politikai munkatársa KALOCSAI NAPOK Néhány éve vetődött fel a gondolat és az idén a városi tanács, a pártbizottság és a népfront közös munkája nyomán elsőízben került sor a Kalocsai Napok megrendezésére. Ebből az alkalomból felkerestük Kriston Ferencet, a Kalocsai Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának elnökét, aki ismertette a június 17-től 24-ig tartó eseménysorozatot. — A szabadtéri színpadon az Állami Népi Együttes a Kisboj- tár című táncjátékot, a Kecskeméti Katona József Színház a Cigánybáró című nagyoperettet mutatja be. A Duna menti népi együttesek látványos műsorát a tv is közvetíti. Színvonalas szórakozást nyújt még a városi irodalmi színpad fellépése, ének- és zenekari hangverseny, opera-est Verdi és Puccini legszebb, zeneszámaiból. — A kulturális és tudományos fejlődést különféle kiállítások, ankétok szolgálják. Politechnikai, képzőművészeti, nép- művészeti, helytörténeti és ipari kiállításokban gyönyörködhetnek a látogatók. Mindjárt a hét elején tartjuk négy megye — Bács, Csongrád. Szolnok és Pest — könyvtárosainak ankét- ját. később egészségügyi, jogügyi ankétokat és vitaindító előadásokat a tájnak legjobban megfelelő mezőgazdasági módszerek kialakítása érdekében. — Az IBUSZ útján sokan érkeznek hozzánk az ország minden részéből, még külföldiek látogatására is számítunk. Az író—olvasó—könyvtáros találkozó keretében vendégül látjuk Csepeli Szabó Béla, Garai Gábor költőket és Fábián Zoltán, Gerő János írókat. A várható nagy forgalomra alaposan felkészültünk, minden vendégünk számára tudunk szállást és étkezést biztosítani. Eddig Kalocsa számára a népi hímzés és a paprika biztosított világhírnevet. A Kalocsai Napok célja, hogy megismertesse a gyorsan fejlődő város kultúráját, az utóbbi években végbement hatalmas változásokat. Kalocsa látképe a Vajas partjáról nézve. Harmincegy termelőszövetkezetben tanulmányozták az ellenőrző bizottságok munkáját A kecskeméti járási pártvégrehajtóbizottság tegnap tartott ülésének napirendjén a termelőszövetkezetekben működő ellenőrző, valamint szociális és kulturális bizottságok munkájának megtárgyalása szerepelt. A jelentést készítő brigádok 31 termelőszövetkezetben folytattak helyszíni vizsgálatot, tanulmányozták az alapszabály szerint választott bizottságok munkáját, és útmutatást, segítséget nyújtottak azok további tevékenységéhez. A járási párt-végrehajtóbizottság a gondosan elkészített jelentés alapján számbavette az eredményeket, ugyanakkor az ellenőrző, szociális, valamint kulturális bizottságok munkájában előforduló több hiányosságra is felhívta a figyelmet és meghatározta a párt- alapszervezetek tennivalóit. Fö'diiáz tört fel Kiskörös halárában Csütörtökön este Kiskőrösön, az Alsócebei határrészen, a Törekvés Szakszövetkezet 17 holdas feketeribiszke táblájának a kellős közepén, kútfúrás közben több méter magas vízoszlop csapott fel a földből kiálló csőből. Mártonfalvi Pál kútfúró mester fúrója ekkor mintegy 25 méter mélyen járt. A permetező víz nyerése céljából végzett munkát viszont megakasztotta az, hogy a vártnál korábban jelentkező víz nyomán földgáz tört elő, amely azóta is vastagon árad a föld mélyéből. Ágnes, a pincemester lám, kimondottan „férfias” pályára. — Egészen véletlenül — meséli kedves, kissé csintalan mosollyal. — Vegyész akartam lenni mindenáron, ám a vegyipari technikumi felvételhez, a jelentkezőik zsúfoltsága miatt, két évet kellett volna várnom. S nem biztos, hogy akkor is felvettek volna. Így aztán lapozgatni kezdtem a pályaválasztási tájékoztatót, s a borászaton. mint a vegyészeihez legközelebb eső hivatáson akadt meg a szemem, összeült a családi tanács, s édesanyám — miután megtekintette a budafoki borgazdasági technikumot— eldöntötte, hogy borász leszek. Minden további nélkül felvettek a középiskolába. — Nem bánta meg, hogy borász lett? — Egyáltalán nem. A technikumi évek alatt megszerettem a szakmát. S úgy érzem, nem is választhattam volna jobb pályát. A középiskolát kitűnő eredménnyel végezte. Ezt komoly, de kissé gyerekes szerénységgel mondja el. Pincegazdasághoz nem akart menni, bár többfelé is hívták. Végül is — véletlen folytán — a Kunfehértói Állami Gazdaság pincészetéhez került gyakornoknak. Itt ismerkedett meg a kiskunsági szőlővidékkel. Kilenc hónap múlva Tabdira jött, de ide már pincemesternek. Ágika — mindenki így hívja a gazdaságban — lelkesen beszél új. síkvidéki szűkebb hazájáról: — Megszoktam már itt. az Alföldön. És megelégedettnek érzem magam, a fizetésem 1600 forint. Már hívtak a szülőfalum járásának tanácsához — a fizetésem is több lett volna — de nem mentem. Itt jobb, a termelésben. Érdekesebb. Férjével, aki a tala.i- egyengető gépeknél dolgozik, itt ismerkedett meg. Foglalkozásáról, hivatásáról szívesen, nagy szeretettel beszél. A borkezelés — művészet. Hogy milyenné válik, a bor, nem kis mértékben a pincemestertől függ. A bor szervesanyag, smint ilyen, minden ízt, szagot. könnyen magába vesz, tehát gyorsan romlik. És ettől kell megóvni. Legjobb óvszer a tiszta edény és a gumicső. meg a kén. Annál is inkább, mert itt. tekintettel a nagy mennyiségre — tavaly is 5600 hektóval termett a gazdaságban — csak az alapvető kezelésben, a kénezésben. töltőgetés- ben. a fejtésben és a derítésben részesíthetik a drága nedűt. Hogy a fiatalasszony megállja helyét a borkezelés tudományának gyakorlásában, arra bizonyság a március elején lezajlott borverseny, ahol az általa kezelt borok egyike a negyedik helyezést érte el. Nem kis büszkeséggel beszél erről, valamint arról, hogy ez alkalommal a Rádió is készített vele riportot. Bizalommal néz a jövőbe. Hiszen a most, s az; elkövetkezendő években meghódított homok százésszáz holdjai nemsokára ezer hektó számra. ontják _a_*í<#é£ony aranyat”. Bizony, ezek tárolása és kezelése hatalmas munkát igényel. De Ágika — kétség nem fér hozzá — megbirkózik a nehézségekkel. Pedig számára a bor — mint mondja — csak a „hivatás tárgya”. Soha nem kóstolja meg. Tudják ezt férf’ beosztottjai is — most öten vannak. de a szüreti időszakban sokkal többen lesznek —, s ők sem vetemednek soha a mértéken felüli fogyasztásra. Ez azért is kockázatos lenne, mert utána a kísértésnek sokkal kevésbé kitett munkakörbe kerülnének. ...Így él Ágika. megyénk egyetlen női pincemestere S ő nem is akar másképp élni, dolgozni, mint most. amikor is vék munkaköpenyben. zsebéből kiálló ceruzákkal. papírokkal sürög-f ’og a hatalmas hordók között; épp most vesz át nagyobb menv- nyiségű bort. S körülötte a férfiak egv pillanatra. bizonyára arra gondolnak, hogy utasításokat adó hangja csillogóbb a legtisztább bornál ia Hatvani Dániel
