Petőfi Népe, 1962. június (17. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-17 / 140. szám

1962. június 17, vasárnap 3. oldal „Kisipari” módszerek Iielyett — nagyüzemi munkastílust — Egy vizsgálat tanulságai Az év elején ismétlődően szerepelt a Kecskeméti Finom­mechanikai Vállalat a Petőfi Népe hasábjain. Ezek az írások arra hívták fel a vezetők fi­gyelmét, hogy: nagyüzemi ve zetési munkastílusra van szük­ség a vállalatnál, hiszen a gyors fejlődés következtében ma már olyan nagyok a rész­feladatok, mint pár éve a vál­lalat egészének termelése. Ezek a bíráló cikkek a hiányossá­gok felvetése mellett, utaltak a megszüntetés lehetőségeire, fi­gyelembe véve a vállalat adott­ságait. valamint az új és na­gyobb feladatokat. A tanulságok levonása helyett azonban úgy alakult a helyzet, hogy a dolgozók kérésére a megyei és a városi pártbizott­ság, valamint a megyei tanács ipari osztálya volt kénytelen megvizsgálni a vállalat vezetői­nek szervező ps irányító mun­káját. Baj van a hatáskörre! A bizottság tagjai részletes és körültekintő vizsgálódás után egyöntetűen megállapították: A vezető beosztásban levő dolgo­zók közül egyik sem tudta, meddig terjed a hatásköre. Ép­pen ezért gyakori a vállalatnál, hogy a különböző intézkedé­sek keresztezik egymást. Egyik példája ennek, hogy a május elseje előtti munkaprogramot Hoffman György elvtárs, a vállalat igazgatója a műveze­tőkkel való előzetes megbeszé­lés nélkül megváltoztatta. Je­lentős munkaidő-kiesés volt en­nek következménye, amivel a mai napig is adósak az üzem dolgozói. Az ilyen és ehhez hasonló in­tézkedések okozzák azt, hogy a Kecskeméti Finommechanikai Vállalat sok esetben képtelen eleget tenni szállítási kötele­zettségeinek. Ez történt egyik tömegcikkük, a villamos vasa­lóbetétek esetében is. Ebből a gyártmányból előzetes minőségi jóváhagyás nélkül nagyobb mennyiséget gyártottak. így, mivel nem volt minőségi bi­zonylat, az árut három hónap­pal később szállították le a szerződésben előírt határidőnél. Az ilyen eset sajnos visszatérő jelenség a vállalatnál. Emiatt évről évre nő a kifizetett ké­sedelmi kamatok és kötbérek összege. Míg 1960-ban ez 91 ezer, addig 1961-ben már 168 ezer forintot fizettek ki ilyen címen, amiből 80 ezer forint az öltözőszekrények határidőn túli szállításából adódott. Mindent egymaga ... Ilyen tapasztalatok nyomán szükség lett volna egy alapos számvetésre és határozott in­tézkedésre, hogy az improduk­tív költségeket jelentősen csök­kentsék. de a helyzet az idén sem változott. Az első negyed­évben 570 ezer forint volt a vállalat vesztesége, tervüket pe­dig csak 85 százalékra teljesí­tették. Nem tagadjuk, a lema­radásnak vannak objektív okai is — új telephelyre költözött a vállalat, átállás új gyártmá­nyokra stb. —, a hibák zöme azonban a szervezetlen, kapko­dó vezetői munkastílus követ­kezménye. Hoffmann elvtárs. a vállalat igazgatója még mindig „kisipa­ri”’ módszerekkel irányít. Egy­maga akarja megoldani a válla­latvezetés sokrétű feladatait. Gyakori, hogy fenntartással fo­gadja vezető társainak vélemé­nyét vagy javaslatait. így az­után olyan helyzet alakul ki, hogy az elkövetett mulasztáso­kért senkit sem lehet felelős­ségre vonni, másrészt az embe­rek leszoknak a kezdeménye­zésről, csak mechanikusan vég­zik .munkájukat. Ez összefügg azzal is. hogy a vezető beosztá­súak nem tudják mi a hatás­körük. meddig terjed felelőssé­gük. Vajon, hogy dolgoznak ilyen légkörben a műszakiak?. A A hatalma«* pincében rejtelmes és mégis ba­rátságos a félhomály. Darálók, prések találha­tók itt, s természetesen nagyhasú hordók, ame­lyek a csengődi és a tabdi homok több évjá­ratú nedűit őrzik. Gazdag birodalom. . Egyetlen — és koro­názatlan — királynője egy kerekarcú, geszte- nyebama hajú. húszéves fiatalasszony, Lustyik Jánosné, vagy lányne­vén: Keresztes Ágnes. Az utóbbi nevén jobban ismerik a gazdaságban, hiszen nemrég ment férjhez, mindössze — két hónapja. Igen, ő, a Csengődi Ál­lami Gazdaság tabdi üzemegységének a pin­cemestere. Nem az Alföld szülöt­te. Szülei egy Nógrád megyei faluban, Diósje- nőn laknak, s ő is ott látta meg e napvilágot. Hegyvidéki, de nem bor­termő tájak között telt el a gyermekkora. Ép­pen ezért is érdeklődöm: hogyan került érre a nőknek annyira szokat­megyei tanács ipari osztálya, hogy a gondokon segítsen, két mérnököt bízott meg a vállalat­nál a főbb műszaki feladatok elvégzésével. Egyikük azonban rövid idő után otthagyta a vállalatot. Hoffmann elvtárs ezt így indokolja: — Nem akadályozhatom meg, ha más vállalat magasabb munkakörbe, nagyobb fizetés­sel kikéri. Nyolc állás betöltetlen Aki eltávozott, viszont ezt mondja: A műszaki gárda nem kap megfelelő támogatást mun­kájához. Még olyan kis dolgok­ban sem intézkedhetnek önál­lóan, mint a szerszámgépek lealapozása, pedig ez egyik fel­tétele a minőségi munkának. Ez a bizalmatlan légkör ma­gyarázza, hogy jelenleg nyolc műszaki állás betöltetlen az üzemben, s így a minimális műszaki előfeltételeket Sfm tudják biztosítani a folyamatos munkához. Nem ismerik a mfl- velettervezést, nincs anyagnor­ma és piég folytathatnánk. Emellett furcsán hangzik, de tény, hogy: megyénkben ez az egyetlen vállalat, ahol a kor­mánynak a munkanormákra vonatkozó határozatát a mai napig sem hajtották végre. És mit mond erre az igazgató? — Nine's normás, nem tudok ide megfelelő szakembert sze­rezni. A bizottság viszont azt ta­pasztalta. hogy az igazgatónak nem lenne ilyen gondja, ha legalább annyit törődne a mű­szaki szakemberek keresésével, mint egyéb olyan más dolgok­kal, melyek egyáltalán nem tartoznak az igazgatói munka­körbe. A bizottság felfedte azt is, hogy a vállalat anyaggazdál­kodásában sok a mulasztás. A művezetők nem a program, vagy az anyagnorma alapján, hanem tetszés szerint vétele­zik ki a raktárból a különböző anyagokat. Ez lehetővé teszi, hogy a selejtes alkatrészeket, vagy gyártmányokat egyszerűen eldobják, hiszen van mód új anyag igénylésére minden el­lenőrzés nélkül. A felettes intézkedése Hasonló az anyaggazdálko­dáshoz a Kecskeméti Finom- mechanikai Vállalatnál a mun­kafegyelem is. A lazaságok so­ra miatt igen sok értékes óra vész el a munkaidőből, hiszen késésért, lógásért, igazolatlan mulasztásokért nemigen vonják felelősségre az illetőket. Ismerve a vállalatnál fenn­álló hiányosságokat, a megyei tanács ipari osztálya számos in­tézkedést tett a munka javí­tása érdekében. Kidolgozták többek között a vállalat szer­vezeti felépítését. A műszaki és szervezési intézkedések rész­letes kidolgozásával az osztály munkatársát. Csikai Imre gé­pészmérnököt bízták meg. Ezek és egyéb tennivalók érdekében hozott intézkedések azonban csak segítségként tekinthetők. Gyökeres javulás akkor lesz, ha a Kecskeméti Finommecha­nikai Vállalat is levonja a megfelelő tanulságokat és be­következik a régen várt fejlő­dés a vezetés színvonalában. Konyár Ferenc, a megyei pártbizottság politikai munkatársa KALOCSAI NAPOK Néhány éve vetődött fel a gondolat és az idén a városi tanács, a pártbizottság és a népfront közös munkája nyo­mán elsőízben került sor a Kalocsai Napok megrendezésé­re. Ebből az alkalomból fel­kerestük Kriston Ferencet, a Kalocsai Városi Tanács Végre­hajtó Bizottságának elnökét, aki ismertette a június 17-től 24-ig tartó eseménysorozatot. — A szabadtéri színpadon az Állami Népi Együttes a Kisboj- tár című táncjátékot, a Kecs­keméti Katona József Színház a Cigánybáró című nagyoperet­tet mutatja be. A Duna menti népi együttesek látványos mű­sorát a tv is közvetíti. Szín­vonalas szórakozást nyújt még a városi irodalmi színpad fel­lépése, ének- és zenekari hang­verseny, opera-est Verdi és Puccini legszebb, zeneszámai­ból. — A kulturális és tudomá­nyos fejlődést különféle kiállí­tások, ankétok szolgálják. Poli­technikai, képzőművészeti, nép- művészeti, helytörténeti és ipa­ri kiállításokban gyönyörköd­hetnek a látogatók. Mindjárt a hét elején tartjuk négy megye — Bács, Csongrád. Szolnok és Pest — könyvtárosainak ankét- ját. később egészségügyi, jog­ügyi ankétokat és vitaindító előadásokat a tájnak legjobban megfelelő mezőgazdasági mód­szerek kialakítása érdekében. — Az IBUSZ útján sokan érkeznek hozzánk az ország minden részéből, még külföl­diek látogatására is számítunk. Az író—olvasó—könyvtáros ta­lálkozó keretében vendégül lát­juk Csepeli Szabó Béla, Garai Gábor költőket és Fábián Zol­tán, Gerő János írókat. A vár­ható nagy forgalomra alaposan felkészültünk, minden vendé­günk számára tudunk szállást és étkezést biztosítani. Eddig Kalocsa számára a népi hímzés és a paprika biz­tosított világhírnevet. A Kalo­csai Napok célja, hogy megis­mertesse a gyorsan fejlődő vá­ros kultúráját, az utóbbi évek­ben végbement hatalmas vál­tozásokat. Kalocsa látképe a Vajas partjáról nézve. Harmincegy termelőszövetkezetben tanulmányozták az ellenőrző bizottságok munkáját A kecskeméti járási párt­végrehajtóbizottság tegnap tar­tott ülésének napirendjén a termelőszövetkezetekben műkö­dő ellenőrző, valamint szociá­lis és kulturális bizottságok munkájának megtárgyalása sze­repelt. A jelentést készítő bri­gádok 31 termelőszövetkezet­ben folytattak helyszíni vizsgá­latot, tanulmányozták az alap­szabály szerint választott bi­zottságok munkáját, és útmuta­tást, segítséget nyújtottak azok további tevékenységéhez. A járási párt-végrehajtóbi­zottság a gondosan elkészített jelentés alapján számbavette az eredményeket, ugyanakkor az ellenőrző, szociális, vala­mint kulturális bizottságok munkájában előforduló több hiányosságra is felhívta a fi­gyelmet és meghatározta a párt- alapszervezetek tennivalóit. Fö'diiáz tört fel Kiskörös halárában Csütörtökön este Kiskőrösön, az Alsócebei határrészen, a Tö­rekvés Szakszövetkezet 17 hol­das feketeribiszke táblájának a kellős közepén, kútfúrás közben több méter magas vízoszlop csa­pott fel a földből kiálló csőből. Mártonfalvi Pál kútfúró mester fúrója ekkor mintegy 25 méter mélyen járt. A permetező víz nyerése céljából végzett munkát viszont megakasztotta az, hogy a vártnál korábban jelentkező víz nyomán földgáz tört elő, amely azóta is vastagon árad a föld mélyéből. Ágnes, a pincemester lám, kimondottan „fér­fias” pályára. — Egészen véletlenül — meséli kedves, kissé csintalan mosollyal. — Vegyész akartam lenni mindenáron, ám a vegy­ipari technikumi felvé­telhez, a jelentkezőik zsúfoltsága miatt, két évet kellett volna vár­nom. S nem biztos, hogy akkor is felvettek vol­na. Így aztán lapozgatni kezdtem a pályaválasz­tási tájékoztatót, s a bo­rászaton. mint a vegyé­szeihez legközelebb eső hivatáson akadt meg a szemem, összeült a csa­ládi tanács, s édesanyám — miután megtekintette a budafoki borgazdasági technikumot— eldöntöt­te, hogy borász leszek. Minden további nélkül felvettek a középiskolá­ba. — Nem bánta meg, hogy borász lett? — Egyáltalán nem. A technikumi évek alatt megszerettem a szakmát. S úgy érzem, nem is vá­laszthattam volna jobb pályát. A középiskolát kitűnő eredménnyel végezte. Ezt komoly, de kissé gyerekes szerénységgel mondja el. Pincegazda­sághoz nem akart men­ni, bár többfelé is hív­ták. Végül is — vélet­len folytán — a Kunfe­hértói Állami Gazdaság pincészetéhez került gya­kornoknak. Itt ismerke­dett meg a kiskunsági szőlővidékkel. Kilenc hó­nap múlva Tabdira jött, de ide már pincemester­nek. Ágika — mindenki így hívja a gazdaságban — lelkesen beszél új. sík­vidéki szűkebb hazájá­ról: — Megszoktam már itt. az Alföldön. És meg­elégedettnek érzem ma­gam, a fizetésem 1600 forint. Már hívtak a szü­lőfalum járásának taná­csához — a fizetésem is több lett volna — de nem mentem. Itt jobb, a termelésben. Érdeke­sebb. Férjével, aki a tala.i- egyengető gépeknél dol­gozik, itt ismerkedett meg. Foglalkozásáról, hiva­tásáról szívesen, nagy szeretettel beszél. A bor­kezelés — művészet. Hogy milyenné válik, a bor, nem kis mértékben a pincemestertől függ. A bor szervesanyag, smint ilyen, minden ízt, sza­got. könnyen magába vesz, tehát gyorsan rom­lik. És ettől kell meg­óvni. Legjobb óvszer a tiszta edény és a gumi­cső. meg a kén. Annál is inkább, mert itt. te­kintettel a nagy mennyi­ségre — tavaly is 5600 hektóval termett a gaz­daságban — csak az alapvető kezelésben, a kénezésben. töltőgetés- ben. a fejtésben és a derítésben részesíthetik a drága nedűt. Hogy a fiatalasszony megállja helyét a bor­kezelés tudományának gyakorlásában, arra bi­zonyság a március ele­jén lezajlott borverseny, ahol az általa kezelt bo­rok egyike a negyedik helyezést érte el. Nem kis büszkeséggel beszél erről, valamint arról, hogy ez alkalommal a Rádió is készített vele riportot. Bizalommal néz a jö­vőbe. Hiszen a most, s az; elkövetkezendő évek­ben meghódított homok százésszáz holdjai nem­sokára ezer hektó szám­ra. ontják _a_*í<#é£ony aranyat”. Bizony, ezek tárolása és kezelése ha­talmas munkát igényel. De Ágika — kétség nem fér hozzá — megbirkó­zik a nehézségekkel. Pe­dig számára a bor — mint mondja — csak a „hivatás tárgya”. Soha nem kóstolja meg. Tud­ják ezt férf’ beosztott­jai is — most öten van­nak. de a szüreti idő­szakban sokkal többen lesznek —, s ők sem ve­temednek soha a mér­téken felüli fogyasztás­ra. Ez azért is kockáza­tos lenne, mert utána a kísértésnek sokkal ke­vésbé kitett munkakör­be kerülnének. ...Így él Ágika. me­gyénk egyetlen női pin­cemestere S ő nem is akar másképp élni, dol­gozni, mint most. ami­kor is vék munkakö­penyben. zsebéből kiálló ceruzákkal. papírokkal sürög-f ’og a hatalmas hordók között; épp most vesz át nagyobb menv- nyiségű bort. S körülöt­te a férfiak egv pilla­natra. bizonyára arra gondolnak, hogy utasí­tásokat adó hangja csil­logóbb a legtisztább bor­nál ia Hatvani Dániel

Next

/
Thumbnails
Contents