Petőfi Népe, 1962. május (17. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-16 / 112. szám

I. oldal 1962. májas 1«. «er» Nagy felelősség, de szép hivatás As utolsó tanú Nyugatnémet film Az udvarról látni Duna­újváros füstölgő gyárkéményeit. Itt. a szalkszentmártoni Petőfi- bazban a falusi délelőttök na- oös békéje, csendje honol. Zöld fűben nyiladozó virágok között lüvogató kis piros padok. — A mi gyerekeink munkája — néz szét szeretettel Majsai Károly pedagógus — látná csak, milyen szorgalmasan ta­karítanak, főmek. barkácsolnak. Valóságos kis ezermesterek... Nem véletlen műve, hanem a fáradhatatlan fiatal tanár — Majsai Károly — úttörőcsapat­vezető — munkája tette virág­zóvá, gazdaggá Szalkszentmár- tonban az úttörőéletet. A rak­tárnak használt elhanyagolt Petőfi-házat megszerezte a paj­tások számára. Addig nem nyu­godott, armg a szülők, gyerekek, a falu népének közreműködése révén — társadalmi munká­ban — helyre nem hozták az omladozó épületet. Tavalv, má­jus 28-án avatták fel ünnepé­lyesen az úttörők szén, új ott­honát. Ekkor kapták meg a KISZ Központi Bizottságának vörös selyemzászlóiát is. — Ezzel csak három csapat dicsekedhet a megyében — mondja látható örömmel —, de pajtásaink meg is érdemelték ezt a nagy kitüntetést. Rádiós szakrajunk az országos ezermes­tereik- kiállításán 1959-ben első, tavaly első és harmadik díjat kapott. Történész szakrajunk a Petőfi Múzeum és a község-tör­téneti múzeum anyagát gyűjtöt­te össze. Kisgazdasszonv szakőr- eúnk főztje után mindenki megnyalja a száját. Filmfelve- •m6 géppel felszerelt fotoszakkö- rünfc a csapat életéről készít egyórás kisíilmet. Legfőbb cé­lúak az iskola oktató-nevelő munkájának segítése, az élettel «aló kapcsolat elmélyítése. Tizenhét őrs nemes vetélke­dése tartja jelenleg izgalomban a gyerekeket Ki tanul jobban? versenyeznek és már 4.8 száza­lékos átlageredmény is szüle­tett. VIT akadályverseny. a béke és barátság gondolatának szellemében, sikeres vendégsze­replés a kulturális szemlén, színes műsorok zárszámadás, névadó ünnepségek alkalmával, * leszerel ők köszöntése, társa­dalmi szerződés a Petőfi Tsz- fiael mutatja, hogy az úttörők jelentős szerepet játszanak a kulturális életében. Gyors mozgású, határozott tekintetű a kis csapat közked­velt -vezére«. Az a tíous, aki nem szereti a tétlenséget. Hat éve tanít, 1948 óta úttörőve­zető. Városból ;iött vissza szü­lőfalujába. Az első osztályosok kivételével — akiknek május 28-án lesz a kisdobos-avatásuk — minden gyerek — szám sze­rint 270 —■ úttörő. 1958-ban Ki­váló úttöi'ővezető kitüntetést kapott, nemrégiben Németor­szágba küldték jutalomüdülésre. — Nagy felelősség, de szép hivatás felnövekvő, új nemze­dékünk nevelése — búcsúzik sietve, mert máris szaladnia kell egy megbeszélésre —. főleg itt falun. Mégsem, cserélnék senkivel a világon. Szeretem ezt a tájat, az itteni embereket, a minden szépre, okos szóra hajló ifjúságot... Élete, személye (gy forrt össze szorosan a falu közösségé­vel, megnyitva előttük egy szebb, tartalmasabb élet útjait. Vadas Zsuzsa Megjelent a Tiszatáj májusi száma A Dél-magyarországi írócso­port lapjának májusi száma ér­tékes, gazdag tartalommal jelent meg. Prózai anyagot Papp La­jos, Bárdos Pál, Papp Zoltán, Siklós János és Űri Emma tol­lából olvashatunk. Verset közöl a lap Gál Sándor, Simái Mihály, László Ibolya, Hatvani Dániel, Németh Ferenc, Szegedi Pál és Bényei József költőktől. A lap. bemutatja Hatvani Dániel fiatal kecskeméti költőt, ez alkalom­ból közli fényképét. Dér Endre vezércikkben fog­lalkozik az írócsoport eredmé­nyeivel és feladatával. Beszámo­lót olvashatunk az Irodalomtör­téneti Társaság kecskeméti ván­dorgyűléséről. Tóth Miklós Esz­tétikum és realizmus címen szol hozzá a Nyírő-vitához. Négy sze­gedi festő: Buday Lajos, Fischer Ernő, Major Jenő és Vincze András kiállítását méltatja a lap és bemutatja ifjú Eber Sándor bajai festőművészt. A kritikai ro­vat számos, nemrégiben meg­jelent könyv ismertetésével és értékelésével foglalkozik. Wolfgang Staudte. az ismert haladó gondolkodású nyugatné­met filmrendező, a nagysikerű Rózsák az államtigyésznek és a Búcsú után új filmjében ismét érdekes témához nyúlt. Az utolsó tanúban a nyugatnémet perrendtartást állítja reflektor­fénybe egy konkrét per izgal­mas eseményeinek szálait bo­gozva; Két, egymástól teljesen kü­lönböző életfelfogású és más­más körülmények között élő ember jut azonos sorsra a vizs­gálati fogság börtönében. Egyi­kük Ingrid Bemhardy, csinos fiatal nő. Azzal vádolják, hogy megölte néhány hónapos cse­csemőjét. A másik vádlott dr. Heinz Stephan, klinikai orvos, hosszabb ideig volt bizalmas kapcsolatban Ingriddel, s né­hány levele és véletlen jelenléte a tett színhelyén már elegendő ok a nyomozóknak az orvos le­tartóztatására. Egyikük sem tud alibit igazolni, döntő bizonyíték azonban nincs ellenük. Ugyan­úgy lehetnek bűnösök, mint ár­tatlanok. Nevük mégis ott sze­repel az újságokban s a vizs­gálati fogság ténye örök pecsé­tet üt további sorsukra. R. A. Stemle és Thomas Keck izgalmas és fordulatos forgató­könyve kitűnően ábrázolja a pénz mindenható hatalmát, mely előtt a vizsgálóbíró is tisztelettel hajt fejet. Ingrid szeretőjének, Wemer Rámád gyárigazgatónav neve mindvé­gig diszkréten háttérben ma­rad. Kihallgatásának módja is merőben eltér például Ingridé­től. s a bíróság még a tárgya­láson is kész eltekintem tanú­vallomásától. Az alkotók dr. Fox védőügy­véd érdekes alaklát állít!® szembe az igazságot megcsúfolé bírákkal. Fox kitűnő fiatal ügy­véd, akit még nem fertőzött meg a pénzimádat. Először a* ügy érdekessége és a feladat nehézsége ragadja meg. Később döbben rá, hogy a vizsgálóbíró konkrét bizonyítékok helvett few lületesan, csupán feltevéseik!!» alapozza vádját Most már igaa» ságérzete készteti arra. hogy maga folytassa tovább a nyo­mozást. Staudte mesterien aknázza M a jól szerkesztett forgatókonyy drámai lehetőségeit.. Erőteljes indítás után a rendező jelenet­ről jelenetre fokozni tudja a drámai feszültséget, mindig új és új esem én vtöred ékkel tárva fel a néző előtt a per anyaga* nav bonyolult szövevényét. Leg­sikerültebb a film befejező je­lenetsora, a főtárgyalás, melyen a védőügyvéd mint vádló lép fel; cpoooooooooocxxxxxxxxxiooooooooooooc Előadások, tárlatok, műsoros estek A szakszervezeteik Szilády utcai művelődési otthona Kecs­keméten változatos, jó műsor- összeállítással várj» látogatóit május hónapban. Érdekes, filmivetítésdkikel kí­sért előadásain neves előadók ismertetik többek között a Ma­gas Tátra szépségeit. Lev Tolsz­toj műveit. Akiket érdekel a fényképezés, azok hasznos isme­retekkel bővíthetik- tudásukat a Illy ép Gyulai PUSZTÁK népe A dunántúli nagybirtokon élő cselédek életét mutatja be Illyés Gyula írása. Megismerjük belőle az író családjának, ifjúkorának történetét. Művészi hangon is­merteti a pusztaiak vasárnapjait és estéit, amikor néhány órára megszűnik a robot. A különböző vidékekről érkező részaratók raj­za, vagy a segédtiszt erőszakos­kodása miatt a kútbaugró lány történetének megelevenítése az irányművészet mesterére valla­nak. fotoszakkör előadássorozatain. Az olasz reneszánsz festészete című kiállítás megtekinthető a Cipőgyár klubjában, az orszá­gos egészségügyi fotókiállítás a Rákóczi úti díszteremben. Ezenkívül különféle tanfolya­mok, filmelőadások, magyar- nóta-est, műsoros rendezvények, sakkverseny, táncos-zenés klub­estek teszik még színesebbé a májusi műsort Ferenezy Jenői GÉPRAJZ Ä vas- és gépiparban, vala­mint az elektromos iparban a szakmai ismeretek legfontosab­bika a géprajz, a műszaki raj­zok olvasása és készítése. A szerző ezeket az ismereteket nyújtja könyvében. A mintegy 1Ö00 ábra és a magyarázó szö­veg nem igényel különösébe szaktudást vagy előképzettséget, az elemi tudnivalókból kiindul­va, gyakorlati példákon keresz­tül tanít meg a géprajzok ol­vasására és ezek készítésére. Jelenet a filmből, Nem szakadnak el a gya­korlati élettől, a munkától sem. A tsz-ben ismerkednek a kor­szerű nagyüzemi mezőgazdaság számára nélkülözhetetlen gé­pekkel. barkácsolnak, gomba­tenyészettel, kisállattenyésztés­sel foglalkoznak. Az úttörőházban érdekesen vegyül múlt és jelen. A falakon — melyek között a Petrovics- család töltötte napjait — Ga­garin, Tyitov fénykéné, úttörő jelvényeik, zászlók, jelmonda­tok. Nemrég készült Morse- készülék a rádiószobában, fő­zéshez előkészített nyersanya­gok a konyhán. Dí.iak. okleve­lek a jó munkáért, és ajándé­■> Fővárosi Villamosvasút dolgozóitól, akik a csapatot patronálják. A Petőfi Múzeumban minden — a korabeli bútorzat. Petőfi verseinek kéziratai, képeik, kül­földi és magyar kiadványok — a nagy költőre és korára em­lékeztet. A szomszédos helyi­ségben feltárul a község múlt­ja — a b ro n zkorg zak tói egészen napjainkig. Bronzkori tálak, ék- széfek, középkori temetőben lelt csontváz, török megszállás idejében használt kézibilincs, Rózsa Sándor betyárpisztolya sorakoznak a fal mellett. Milyen megható buzgalom, ahogyan egy lelkes pedagógus néhány fiatal gyerekkel a sem­miből -w- múzeumot teremt Aha! tavaly két és fél ezer em­ber fordult meg az ország min- d*a mim kBUEadcűl te ÚjUZ tWUKüf-töECZE • mVCLY 58. Gazsó kezdettől fogva tudta, hogy a nővér nem kedveli, akár­csak a két német. De most édes­keveset törődött vele! Ebben a pillanatban minden gondja a kapitány volt. Az ő jóindulatát kell megnyerni, a tizedes és a mademoiselle nem sokat szá­mítanak. Azonnal sietett a kapitány szobájába, ahol az orvos mór jókedvűen várta. — No, jöjjön csak, jöjjön —- fogadta kedélyesen a belépőt —, foglaljon helyet. Gazsó leült, szénézett. A ka­pitány kopott íróasztalán 8—10 konyakos- és visklsüveg sora­kozott. Egyik üvegből már jócs­kán hiányzott. — Mit iszik szívesebben? — érdeklődött az orvos —, viskit, vagy konyakot? — Inkább konyakot kérek A kapitány teletöltött egy két- decis' poharat és Gazsó elé tette, aztán saját poharába is löttyin- tett. Koccintottak. Az orvos fené­kig felhajtotta az italt, a másik éppencsak megnyalta pohara szélét. —w Tudja — töltött újra saját poharába a kapitány —. ma jő napom van, örvendek... iszom. Egészségünkre. Ismét fenékig ürítette poha­rát, cigarettára gyújtott, szeme csillogott. — Az operáció jól sikerült... Maga remekül segített, kolléga úr... Mert az... Kolléga .,. Igyunk... Az orvos újabb üveget bon­tott fel, s teletöltötte poharát. Talán észre sem vette, hogy Ga­zsó még mindig azzal a kétde- civel piszmog, amelyet először töltött neki. — Most mulatunk egyet, kol­léga úr ... Jó? ... S ha kedvünk tartja, végig óbégatjuk az egész erődöt... Azt teszek, amit aka­rok ... Ki parancsol itt nekem ? Pantenier kapitány, ,a parancs­nok? ... ő is kapitány, én is ... fütyülök rá!... Igyunk!... Hangosan koppantottá aszta­lán az üres poharat, aztán aka­dozva folytatta: — Pantenier... Haha ... A hadászathoz én is értek annyit, mint ő. .. Én is ugyanúgy fél­holtra tudom korbácsolni a benn­szülöttekét, mint ő... De meg­gyógyítani már csak én tudom. Pantenier nem!... Haha ... Vi­szont Nicole-nál előnyben van, a fene egye meg!... Nicole... Tudja, hogy tud ölelni ez a lány? ... Ügy szeretném meg­tartani, mindig itt, magam mel- 1 ott, de hát Pantenier részt kér belőle... Tudja ... az én fele­ségem már öreg, kedvetlen és... messze van ide... De ez a lány! Üjra töltött és ivott. Gazsó megvetően nézte. — Ide figyeljen kolléga űr — folytatta az orvos, — Maga ügyes ember... felterjesztem előléptetésre... Megérdemli... Sőt, várjon csak ... nem is így. Tudja, énnekem már nem sok távol-keleti szolgálatom van hátra, mindössze hat hónap .., Lehet, hogy küldenek ide or­vost, lehet, hogy nem ... Mert azt bizonyára tudja, hogy na­gyon kevés az orvos a légió­ban ... Becsületes, jónevű or­vost nehéz ide elcsalni... No, mindegy... Mit is akartam mondani? — Ja igen ... — Szó­val Pubikám ... De, igyuk meg a pertut, mit vacakolunk itt... Szervusz! Odakoccintotta poharát Ga­zsóéhoz, ivott, aztán folytatta. — Szóval... ide figyelj... Nekem nemsokára letelik itt a szolgálatom... Elmegyek... és rád hagyom a bá-káni kórházat, ha nem küldenek orvost __El tu dod te ezt végezni... De mi­vel orvos csak tiszt lehet.., fel­terjesztelek alhadnaggyá. — Nos, jó lesz, Pubi? Gazsó undorodva nézte a ka­pitányt, s nem szólt semmit. — No, ne félj... folytatta az orvos —, ebben a kórházban nincsenek súlyos betegek... H* valaki nagyon súlyos beteg, te­lefonálsz a központba... jön a repülőgép és viszi... A köny- nyebb betegeket meg biztosam •el tudod látni... De ha nem tudod, az sem baj... Eltemetik* valahol meg kiveszik a nyilván­tartóból kartotéklapját, össze­tépik és kész... Egy légiós, ide* vagy oda, nem számít... Nos? — Kapitány úr, vissza kell mennem a beteghez... Szeret­ném, ha az operáció után nem lenne semmi komplikáció... — Rendben van ... Ebből is látom; kötelességtudó, igyekvő ember vagy ... Előléptetésedről meg majd még beszélgetünk. Gazsó valóban a beteghez sietett először, majd — miután meggyőződött róla, hogy az nyu­godtan alszik —• szobájába ment. A történteken, különösképpen az orvoskapitány furcsa viselke­désén töprengett. Undorító en­nek az embernek az erkölcse; lelkivilága. Pedig orvos — te­hát művelt ember, és tiszt. Köz­vetlenül az operác’ó után úgy be­rúgni, mint a disznó! Az sem érdekli, hogy van a beteg... S minden bi-nnnyal az sem ér­dekelte volna kü'önödképpen, ha az operáció nem sikerül és a beteg meghal ... Hogy is mond­ta? ... Egy légiós ide, vagy oda; nem számít... Ha valaki meg­hal, valahol a múlván tartásból előveszik a kartotéklapját, szét­tépik és kész... Űristen! (FolytaijifkA

Next

/
Thumbnails
Contents