Petőfi Népe, 1962. május (17. évfolyam, 101-125. szám)
1962-05-16 / 112. szám
19Ä2. május 16, szerda 5 »Mat Ahány háztáji — annyi szerződött hízó n ílel- •tés- ' Népünk életszínvonalának emelkedése összefügg az élelmezési cikkekkel való ellátás, nem utolsósorban a sertés hús-szükséglet kielégítésének mértékével. Termelőszövetkezeteink a közfogyasztásra történő hizlalás feladatát egyre kielégítőbben oldják meg — rengeteg lehetőség van azonban a háztáji szerződéses hizlalásra is. E lehetőséget kormányunk már korábban felismerte, s különböző módon ösztönzi a szövetkezeti gazdákat a háztáji hizlalásra. Megengedte, hogy a szerződésre hizlalt háztáji sertések értékét beszámíthassák a szövetkezetek árutermelési tervének teljesítésébe és a süldőnevelésre, valamint a hizlalásra 80, illetve 150 kilogramm vegyestakarmányt kapjanak állami áron a szerződök. Kifizetődik tehát a háztáji sertéshizlalás, s Indokolt az a mozgalom, amely azt célozza, hogy minden szövetkezeti gazda legalább egy sertést hizlaljon közfogyasztásra a portáján. A mozgalom persze akkor lesz eredményes, ha szövetkezeteink segítik gazdáikat, tanácsi szerveink pedig részt I vesznek a szerződéses hizlalással járó kedvezményeket, s a hizlalási módokat ismertető felvilágosító munkában. A lajosmizseiek vezetnek Május eleje óta a kecskeméti járás háztáji és egyéni gazdaságai közül egyre többen hizlalnak szerződésre sertést Az áprilisi napi három—öttel szemben e hónapban naponta átlag 60— 70 sertés hizlalására szerződtek eddig a járás szövetkezeti gazdái. Főleg Lajosmizsén halad eredményesen a szerződéskötés: ez idő szerint csaknem 550, —r a második helyen tartó Kerek* egyházán pedig 240 hízósertésre szerződtek a háztáji gazdaságok. Orgoványon a három termelőszövetkezeti csoport gazdái múltnak jó példát a szerződéses hizlalásban. Eddig közel 100 süldőre kötöttek megállapodást az Allatforgalmi Vállalattal. A járásban számosán nemcsak egy-két, hanem ennél is több hízott sertéssel járulnak hozzá a lakosság hússzükségletének jobb kielégítéséhez. T iszakécs- kén például Zoller József hat, Tóth Menyhért négy, Kerekegyházán Durucz Antal nyolc, Be- reczki István hét sertést hizlal a vállalatnak történő átadásra. Bár a szerződéskötés további eredményed biztatóak, korántsem lehetünk velük elégedettek. Ágasegyházán, Ballószög- ben, Hetényegyházán, Lakiteleken és Lászlófalván még jelentős elmaradás mutatkozik a háztáji szerződéses sertéshizlalást illetően, noha a sertésállomány számát és megoszlását tekintve e községekben is megvan arra a lehetőség. A jó szervezés eredménye ták, hogy sűd nein hizlal a közfogyasztás számára, annak nincs szüksége a kukoricára, illetve a saját részére történő hizlaláshoz elegendő a háztáji földjén termett mennyiség is. Az elmondottak szerint nyilvánvaló, hogy a szövetkezetben nem lehet a takarmányt másképp értékesíteni, csak — mint mondani szokták — „húsban”. Az elmúlt évihez hasonló módon segíti az idén is gazdáit a szövetkezet. Ennek eredményeként a 140 családnak eddig pontosan a fele, összesen 220 sertés hizlalására szerződött. Ezenkívül számosán kötöttek szerződést szarvasmarha hizlalására is. AZ EGYETÉRTÉSBEN tehát helyes szervezéssel, a meglevő adottságok kihasználásával segítik a háztáji hizlalási akciót. Ezzel a takarékosságot is szolgálják, hiszen — bár közösen is hizlalnak — nem kell 100 ezer forintokat fordítaniok hizlalók építésére, legalábbis addig, amíg a szövetkezetnek nem lesz erre a célra elegendő anyagi fedezete. , H. D. A SOLTI Egyetértés Termelő- szövetkezetben tavaly a szerződésre átadott hízott sertések 42 százalékát a háztáji gazdaságokban nevelték. Ebben a vonatkozásban a szövetkezet első volt a megyében. Az eredmény annak köszönhető, hogy a tsz példamutató segítséget nyújtott gazdáinak, akik minden szerződésre hizlalt sertés után egy mázsa árpát kaptak a munkaegységre járó jövedelemképpen vagy 200 forintos elszámoló ár ellenében. Ezenkívül — cgéplés után az új termésből — még 50 kiló árpát kaptak az előbb említett módon egy-egy sertés után. Tavasszal sertésenként 50 négyszögöl lucernást is kiosztottak nekik. Egyetlen megkötés az volt, hogy egy-egy szerződő szövetkezeti gazda legfeljebb 200 négyszögöl lucerna területhez juthatott, függetlenül a hízói számától. TOVÁBBI segítésképpen azok — és csakis azok —, akik hizlalási szerződést kötöttek, sertésenként fél hold kukoricát is kaptak részes művelésre. A termés egyharmada volt az övék. A közgyűlésen ugyanis tisztázVan megoldás a kalocsai járásban is A kalocsai járás termelőször vetkezeteinek háztáji gazdaságai a közös gazdaságokhoz képest aránytalanul kevés sertés hizlalására szerződtek. Ennek okát az Állatforgalmi Vállalat járási kirendeltségén abban látják, hogy a tavalyi as2ály és jégverés miatt kevés a takarmány, másrészt a járás mezőgazdasági termelésének elsősorban a fű- szerpaprika termesztése a fő profilja. Kétségtelen, hogy a járás legtöbb szövetkezeti gazdasága takarmányhiánnyal küzd, s ezért nem segítheti a szükséges mértékben a háztáji gazdaságokat, — egyes helyeken viszont még ehhez képest is túlságosan gyenge a háztáji szerződések aránya, így például a dusnoki Munkás-Paraszt Szövetség Termelőszövetkezet 900 szerződéses hízója közül csak öt a háztáji. A kalocsai Iszkra Tsz közismerten a legjobban gazdálkodó szövetkezet a járásban, amit az is bizonyít, hogy másfélezer sertés hizlalására szerződött, — ebből azonban a háztáji hízó mindössze 45 darab. Ez az arány annál inkább meghökkentően csekély, mert a szerződéses hizlaláshoz takarmánnyal is segíti a szövetkezet a háztáji gazdaságokat. Az említettekkel ellentétes példák is találhatók a járásban. Homokmégyen például mintegy 100 sertés hizlalására szerződtek a háztáji gazdaságok. Igaz, az itteni szövetkezetek a közös takarmányból juttatnak számukra is. Főleg a Rákóczi Tsz jár elöl a jó Példával, amelynek gazdái munkaegységeik alapján tavaly is jelentős mennyiségű takarmányt kaptak a hizlalásra. A háztáji szerződések általános fellendítésére járásszerte többféle megoldás kínálkozik. Elsősorban az lenne a legcélszerűbb, ha a takarmányfélék többlettermése utáni prémiumot természetben adnák ki a szövetkezeti gazdáknak. így közvetlenül kapnának segítséget a szerződéses hizlaláshoz. Az is jó megoldás volna, ha háztáji földként 100—200 négyszögölnyi lu- cematerülethz is juthatnának a szövetkezeti gazdák. Ez elsősorban a süldőnevelést könnyítené meg nagymértékben, s jelentős mennyiségű abraktakarmányt lehetne így megtakarítani. Hiszen a háztáji gazdaságokban a sertések 80 kiló súlyig történő felneveléséhez a mellóktakar- mányok — beleértve a zöldta- karmányokat — is megfelelnek. S ez esetben a 100 kilósra való hizlaláshoz elegendő az állhmi vállalat által kedvezményes áron adott másfél mázsa kukorica. Élő takarékperselyek A bajai járásban az utóbbi hetekben számottevően nőtt a háztáji hizlalásra kötött szerződések száma. A múlt hónap második felében például csaknem '°0 süldő hizlalására kötöttek szerződést a háztáji és egyéni gazdaságok. Első helyen áll Madaras község, ahol eddig mintegy 400 hízó átadását vállalták a háztáji gazdaságok. A szerződéskötéseket tekintve javulás mutatkozik Tataházán is. Itt a múlt hónap végéig 130 süldő hízóvá nevelését vállalták a gazdák; két másik község, Felsőszentiván és Dávod háztáji gazdaságai pedig együttvéve csaknem 250 sertésre szerződtek. A szerződéses sertéshizlalásra jelentősen növeli a gazdák kedvét a járás több termelőszövetívies naiarreszen, szépén gondozott kis szőlőparcella közepén, Madaras községtől három kilométernyire találok Darabos Ferenc házára. Közvetlen környéke, az udvar, s maga az épület első pillantásra elárulja: a gazda sokat ad otthonára. Bevallom, hajdani jómódú középparasztot gyanítok a háztulajdonosban. — aztán kiderül, hogy tévedtem. Darabos Ferenc a felszabadulás előtt cseléd volt a környék nagy- gazdáinál, 1949-ben azonban belépett az akkor alakult Dózsa Tsz-be, ahol tavaly ilyentájt nyugdíjazták. A takaros házat a szövetkezetbe 'lépése előtt egy évvel építtette. A kérdés: miből? A 67 esztendős, de legalább tíz évvel fia- tslabbnak látszó nyugdíjas éppen a padlásról jön le fürgén, ahol az ott tárolt kukoricáját forgatta, s előzékenyen tájékoztat. — Egész életemben keményen dolgoztam, nem kerülgettem a munkát a szövetkezetben sem. A közös munkákban a nyugdíjam ellenére ma is gyakran részt veszek. No, így, az évek során gyűjtöttem össze a pénzt erre a házra. Szép kis summához jutottam mindig a sertéshizlalás révén, amivel már évtizedek óta, cselédkoromban is foglalkoztam. Mondhatnám, a hízók árából gyűlt ösz- sze a ház ára. S miközben az udvar sarkában levő sertésólhoz vezet, elárulja: — Most is hizlalok hetet. Tavaly öt hízott disznót adtam át szerződésre az állatforgalminak, de az idén már jobban ráérek a hizlalásra. A kutricában csakugyan hét, süldőből hízóvá átvedlő komvall- keverék és berksíri sertés röfög. — Sokan azt mondják, ráfizetés a hizlalás — mondja már a tisztaszobában Feri bácsi —, pedig ha egy- összegben kapok vagy 15 ezer forintot, az bizony nagyon jól jön a havi 324 forint nyugdíjamhoz. Hogy miből etetem a hízókat? Erre a mostani hét darabra először süldőnevelési szerződést kötöttem. Kaptam rájuk előleget, abból meg állami áron minden darabra megvehettem 80 kiló vegyestakarmányt, árpát és kukoricát. Aztán „átszerződtem” őket hizlalásra. így még külön adott az állatforgalmi utalványára a terményforgalmi hízónként 150 kiló kukoricát. Szintén állami áron. Nem kell a . takarmányt 350—400 forintért vennem. Persze, ennyi takarmány nem elég a sertések hizlalásához, viszont kapok kukoricát munkaegységre is, meg a kevéske szőlőm miatt csak 524 négyszögöl háztáji földemen is meg kell teremnie 10 mázsának. Meg aztán közepes áron vásárlók szövetkezeti tagtársaimtól is, akik inkább nekem adják el, mert így nem kell piacol- niok. — így hizlalok én, elvtárs. A*hízók mindig segítettek eddig rajtam. Nem is tudnék meglenni nélkülük, edszórakozom velük. Tudja, igen nagy előny az is, hogy nem kell Ilyentájt már előlegért járnom a szövetkezetbe, mint nem egy nyugdíjasunk teszi. Nekem mindig van pénzem. Hogy jövőre is hizlalok-e? Természetesen. Sőt, lehetséges, hogy két bika szerződéses nevelését is elvállalom. T. I. kezeiének követésre méltó segítségnyújtása is. Nemesnádudvaron például a Kossuth Termelőszövetkezet 50—50 négyszögöl lucernát adott a közösből azoknak a gazdáknak, akik szerződésre hizlalnak. E segítségnyújtás eredményeként egyetlen nap alatt majdnem 70 sertésre kötöttek szerződést a gazdák, jóval többre, mint az elmúlt három hónapban! S több olyan közös gazdaság van még a járásban, amelyik ily módon segíti elő a háztáji szerződéses ser- téshizlalás fellendülését. Sajnos, akadnak azonban olyan községek is, amelyek a lehetőségek ellenére is csak' igen kevés háztáji gazdaságban kötnek szerződést. Sükösdöm pl, mintegy 300 termelőszövetkezeti család lakik, s legtöbbjük két- három, sőt ennél is több sertést nevel. — szerződést viszont mindössze csak 19 süldőre kötöttek. Már pedig érdemes lenne követniük a madaras!, a íelső- szentiváni, a nemesnádudvari és a tataházi gazdák példáját, hiszen ők sem szerződnének a hizlalásra, ha nem volna kifizetődő. K. A. 3200 süldő nevelésére szerződtek A dunavecsea járásban mintegy 3200 süldő nevelésére kötöttek szerződést a háztáji gazdaságok. Az Allatforgalmi Vállalat az április 30-ig átadott süldők darabja után 50, a július 31-ig átadásra kerülőkért pedig 80 kilogramm vegyes takarmányt — árpát és kukoricát — adott állami áron a gazdáknaik. Süldő nevelésére május 1-től már nem lehet szerződést kötni, viszont lehetőség van az úgynevezett „átszerződésre’*, am? a süldők hizlalásra történő szerződésére, amikor is még 150 kilogramm takarmányt kapnak állami áron a szerződők. Minden remény megvan rá, hogy ily módon meghizlalják az említett süldőket. .« ■ Oíven négyszögöl lucerna minden szerződő gazdának Jóízűen ropogtatja a kukoricát a felsőszentiváni Űj Élet Tsz gazdájának, Krémer Mártonnak a tanyája udvarán a szerződésre hizlalt hat süldő. A szövetkezeti gazda az idén már eddig kilenc hizót adott át az állami felvásárlónak.
