Petőfi Népe, 1962. május (17. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-15 / 111. szám

1962. május 15, kedd 3. oldal Mellőzik az anyagi ösztönzést a sxanki Haladás Termelőszövetkezetben Mit csinálnak a szanki ter­melőszövetkezet kommunistái, milyen feladatok elvégzésén munkálkodik a pártalapszerve- zet vezetősége — ezekről a vér. désekről beszélgettünk a közös gazdaság irodájában Vágó Lász­lóval, a pártalapszervezet titká­rával, Tóth István főkönyvelő­vel és még több jelenlevővel. Beszélgettünk, tanácskoztunk, de ha pontosak akarunk lenni, ehhez még hozzá kell tenni, hogy vitatkoztunk is. Amit a szövetkezetben ta­pasztaltunk és amit a vezetők­től hallottunk, azok egy részét örömmel fogadtuk. Jóleső érzés volt megtudni, hogy a közös gazdaság fokozatosan erősödik és ebben a pártszervezetnek is része van. Mindemellett azon­ban felszínre jöttek a pártmun­ka gyengéi is, szóba került né­hány helytelen nézet is. Húsz forint előleg Először azokról beszéljünk, amit jónak tartunk a szövetke­zetben. Ezek közé tartozik, hogy a 16 tagú pártszervezet és an­nak háromtagú vezetősége több alkalommal megtárgyalta a szö­vetkezeti gazdálkodás helyezetét és megfelelő javaslatokat ter­jesztett a közgyűlés elé. Nagy része van a kommunistáknak abban, hogy a 2500 hold földön gazdálkodó szövetkezetben szor­gos munka folyik. A szövetke­zet másfélszáz tagja rendszere­A fogyasztók érdekében A Bács-Kiskun megyei Ál­lami Kereskedelmi Felügyelő ség 17 esetben — 11 állami, 6 földművesszövetkezeti — üz­letbe látogatott, ahol ellen­őrizte a fogyasztói árak betar­tását. Kiderült, hogy hat alka­lommal kizárólag földműves- szövetkezeti boltokban fordult elő árdrágítás. A ‘sükösdi földművesszövetkezeti ruháza­ti bolt vezetője egy vég vá­szon eladásakor az egyébként jól látható hibajel-engedményi nem vette figyelembe, s ma­gasabb áron számlázta az árut. Máskor meg másutt a II. osztályú árut I. osztályú áron értékesítették. A szabálytalanságok elkö­vetését több esetben a nagy­kereskedelmi vállalatok hely­telen munkája is elősegíti. A Budapesti REX Vállalat, a le­értékelt árukat eladó boltok­nak a delénkendőt méteren­ként 17,20 forintért számlázta. Az árura a méterenkénti árat tüntették fel, ugyanakkor a vevőknek a boltok a kendőt darabonként adták el. Ezenkí­vül a nagykereskedelmi válla­latok áruszállításánál tapasz­talható mulasztások is kedve­zőtlenül hatnak a bolti fo­gyasztói árak betartására. Pél­dául a Baiai B.tfVIKÖT-lera- katnál a kiszállított J. osztá­lyú áru közé II. osztályút he­lyeztek el. Ugyanitt mennyi­ségi hiányt is megállapítottak. Ezekután érthető, hogy a kis­kereskedelmi vállalatok 1961- ben ötvenkétszer jelezték, hogy a megrendelt áru sem mennyiségben, sem árban nem felel meg a valóságnak. Valószínű, ebben szerepe van a textil méterárn-lera- katok rossz árukiadási mód­szerének is. Ugyanis a jelenle­gi gyakorlat szerint, a kiszál­lított árút csak darabonként ellenőrzik, tételes ellenőrzést nem ismernek. Mindez nem­csak a fogyasztói érdekvédel­met sérti, de szorosan össze­függ a társadalmi tulajdon védelmével Is. 1 sen részt vesz a közös munká­ban. Jó hatással van a munka- fegyelemre, hogy havonta min­den munkaegységre 20 forint előleget osztanak. A vezetők elmondása szerint most nem az emberek aktivizá­lása, — hanem mindenekelőtt munkával való ellátása okoz gondot. A tavaszi vetéseket idő­ben elvégezték és a növényápo­lási tennivalókkal sincsenek el­maradva. Taharmányciroh kukorica helyett Említésre méltó, hogy a szö­vetkezet vezetői igen nagy fi­gyelmet fordítanak a homok hasznosítására. A közgyűlés ha­tározata szerint az ősszel 100 hold gyümölcsöst telepítenek. A megfelelő homoki gazdálkodás kialakítását szolgálja az is, hogy az idén 10 holdon megpróbál­ják a takarmánycirok termesz­tését. Ha a kísérlet beválik, jö­vőre a gyengébb minőségű ho­mokos területek jelentős részén kukorica helyett takarmánycir­kot termesztenek. A szövetkezet eredményének számbavétele mellett azonban nem kerülte el a figyelmünket az, hogy a tsz-ben nem alkal­mazzák az anyagi ösztönzőket. A párttltkár véleménye szerint a kapásnövényeket náluk már nem érdemes megművelésre családokra felosztani. Nem al­kalmazzák a premizálást, és a jutalmazást sem. Azért nem — mondják —. mert attól félnek, hogy elégedetlenséget szülne, és megbontaná a tsz-tagok egysé­gét. Furcsa okoskodás és külö­nös aggály ez! Ezenkívül azzal érvelnek, hogy ők már fejlet­tebb munkaszervezési és jöve­delemelosztási formákat valósí­tottak meg. Családi művelést! Ezek a nézetek és ezek az ér­vek azonban nem meggyőzőek, egészen kézzel fogható, hogy Vágó elvtársnak, valamint a tsz más vezetőinek az állásfog­lalása helytelen. Más termelő- szövetkezetek gyakorlata ugyan­is ennek az ellenkezőjét igazol­ja. Azok a tsz-ek érnek el jó eredményt, amelynek a kapáso­kat családi művelésre osztják ki, a tervek túlteljesítését pe­dig megfelelően premizálják. Arról van szó, hogy a termés­hozamok nemcsak az időjárás­tól és a talaj adottságaitól függ­nek, hanem azok nagyságát dön­tően befolyásolja a szorgalom, az igyekezet és a hozzáértés. Nyilvánvaló, hogy azok, akik a cukorrépát megfelelő hozzáér­téssel egyelik, s a legerősebb egyedeket hagyják meg, akik kukoricából az előírt tőszámot termesztik meg egy-egy holdon, az átlagosnál nagyobb termés­eredményre számíthatnak és ennek arányában magasabb jö­vedelmet is érdemelnek. Premizálást! A munkaszervezés olyan kol­lektív formáit pedig, mint pél­dául a kapásnövények brigá­dokban való közös megművelé­se, azokat csak akkor célszerű alkalmazni, ha annak előfelté­telei már megértek. Ezt pedig csak több évi együttes tevé­kenység, a vetés, a növényápo­lás, a betakarítás nagyfokú gé­pesítése és a vegyszeres gyom­irtás alkalmazása teremti majd meg. Mi a kapások megművelésére való felosztást és a premizálás bevezetését javasoljuk a szanki Haladás Termelőszövetkezet tag­jainak. Tűzzék ismét napirend­re, vizsgálják meg az anyagi érdekeltség elvének érvényesü­lését. A pártszervezet, a kom­munisták pedig segítsék elő, hogy a szövetkezet gazdái a leg­jobb, a legcélravezetőbb mód­szereket válasszák és a tervek túlteljesítését megfelelően pre­mizálják. Nagy József Visszatért a közösbe Helyes intézkedések — javuló eredmények A Bajai Ruhagyárban az év első negyedében lemaradtunk a g.yermekingek gyártásával. A kiesés pótlására több intézke­dést tettünk. Az ipari tanulók termelését az egyedi gyártástól a szalagrendszerre állítottuk át. A kéttűs gépek alkalmazásával meggyorsítottuk a munkát, azon igyekeztünk, hogy az új gépeknél dolgozók a legrövidebb időn belül elérjék a 100 százalé­kot. Osztályvezetői és műszakveze­tői értekezleten megegyeztünk abban, hogy a munkaverseny eredményeit 2 óránként értékel­jük. Az eredményeket hangosbe­mondón közöljük. Az eddiginél nagyobb gondot fordítottunk a munkaidő jobb kihasználására és a késések megszüntetésére. A kiadott intézkedéseket na­ponta ellenőrizzük. Mindezek eredményeképpen áprilisban jó­val 100 százalék fölött teljesí­tettük tervünket és minden re­mény megvan arra, hogy az inggyártásban történt lemara­dást rövid időn belül pótoljuk. Miklós István A változékony időjárás ellenére szorgalmasan, lelkesen dol­goznak a borbási Vörös Csillag Termelőszövetkezet gazdái. A- uj vezetőség elnyerte a bizalmat. Megelégedéssel nyilatkoztak j gazdák az előrelátó, tervszerű gazdálkodásról, a nagyszerű távi tokát nyitó szőlő- és gyümölcstelepítési tervekről, a tsz-tags-i anyagi érdekeit figyelembevevő intézkedésekről. Enjsek követ­keztében számos fiatal találta meg a hazavezető utat. Így többe között a képen látható Vincze László is, akit kettős érzelem h - tása alatt cserélte fel kecskeméti munkahelyét a tsz-szel. Először í > nagyon szeret lovakkal bánni, másodszor — és nem utolsósorban — úgy gondolja, hogy anyagilag is megtalálja számításait. (Ábrahám János felvétele.) Lányok a répaföidön m Solti Állami Gazdaság — solti üzemegysége. Több mint tíz ki­lométerre a községtől. A beton­út konok egyformasággal nyúj­tózkodik a zöldhasú nyárfák között. Az ég nyarat idéző nagy kék kupolája alatt már jól látszanak a- nemrég kikelt cukorrépa so­rai. Hatalmas tábla ez, 126 hold. Egyik szélét a betonút, másikat a Tételaljára vezető űt határolja. A többi széle bele­nyúlik a láthatárba. Lassan mozgó tarkaság be­nyomását keltik a lányok bri­gádjai. Sokféle színűek a blú­zok és a szoknyák. A meztelen karokat és lábszárakat már barnára égette a nap. A répa egyelését az előző nap kezdték el a lányok. Jól haladnak a munkával, látszik rajtuk az igyekezet. EjD Van itt egy-két férfi is. Az egyik Kiss András, a gazdaság növénytermesztési brigádveze­tője. — Hány lány egyel? — kér­dezzük tőle. — Ma hatvannégyen vannak. Általában ennyien végzik ezt a munkát. Néha egy-kettővél töb­ben- vagy kevesebben. Egy munhá®karrier története kai munka sokrétűsé­gével. Még csoportvezető korában beiratkozott a közgazdasági egye­tem levelező tagozatá­ra, ahol négy évet el is végzett. S hogy nem volt hiábavaló az el­töltött idő, azt jó mun­káján kívül több min­den bizonyítja. Többek között mint előadó a gyárban folyó szakmai tanfolyam hallgatóit a tervezés és beruházás bonyolult, de mégis iz­galmas kérdéseibe avat­ja be. Bokros teendői mel­lett példásan végzi pártmunkáját. Az el­lenforradalom után az MSZMS intézőbiaott­ságának elnöke volt, jelenleg mint szervező- titkár látja el pártfel­adatát. Ott látni a munkásőrség gyakor­latain is. S hogy ki, hogyan indult el az életben, s ki hová ért, abban sok minden közrejátszik. Zimmerman Jánost egy véletlen, egy futball- labda, illetve ügyessé­ge a zöld gyepen jut­tatta be az üzembe. De, hogy a játékoskedvű fiatalemberből miként lett mások nevelője, komoly és megbecsült szakember, akinek a zsebében ott lapul a Szocialista munkáért érdemérem kitüntetés­ről szóló írás, az már Zimmerman Jánoson múlott. S ebben a tár­sadalomban nem rit­kák az ehhez hasonló „munkáskarrierek”. Yenesz Károly — Mi a véleménye a mun­kájukról? — A lehető legjobb. Szorgal­mas, ügyes lányok. A gazdaság idei cukorrépa­termesztéséről így nyilatkozik a brigádvezető: — Más területen is van cu­korrépaföldünk. A vetőmag mélyművelésű talajba került. Művelés közben altalaj lazítást is végeztünk, mintegy 45 centi mélyen bolygattuk meg a ta­lajt. így a csapadék is jobban megmarad a földben, de a ré­pagyökér is mélyebbre hatol­hat. Egy, a Dunához közel eső tábla 25 holdján öntözzük is a cukorrépát; EZ! I *1 merman János, aki je­lenleg a terv- és sta­tisztikai osztály veze­tője. — A gyárban munkásként kezdtem. Különböző üzemrészek­ben dolgoztam. Voltam a tépőben is, végül a kártolóba kerültem. Aztán a munkaerőgaz­dálkodási osztályra he­lyeztek. — Kevés volt itt a munkám, ezért átjár­tam segíteni a terv­osztályra, ahol akkori­ban sokat éjszakáztak. Később a tervosztályra kerültem, majd akkori igazgatónk, M. Petrich Gizella kérésemre ki- lenehónapos bentlaká­sos iskolára küldött, ahol megismerkedtem a tervezés és statiszti­— Gyere hozzánk dolgozni — invitálta Cumics József, a Ba­jai Gyapjúszövetgyár sportkörének egyik volt vezetőségi tagja, ma a pártbizottság munkatársa Zimmer­man Jánost, aki ak­koriban jól kezelte a bőrlabdát, s neve volt a szurkolók táborá­ban. — Menj! Biztos ke­nyér lesz a kezedben — biztatták társai. Édesapja, aki alapító- tagja a gyárnak, egy szót sem szólt fia ér­dekében. Ha szóba ke- :ült a munkahely, eny- nyit mondott: komo­lyan kell döntened Eiam ... Hallgatva a hívó szó­ra, úgy határozott: a gyárba megy dolgozni. — Ennek tizenhat áv.e.— emlékezik Zim­A lányok — ahogy a brigád - vezetőtől megtudjuk — három brigádban dolgoznak. Közöttük most van kibontakozóban a verseny. Hiszen Szabó Trénkén kívül még szép számban vannak, akik szintén említésre mél*' eredményt érnek el a növény- ápolásban. Közéjük tartozik Narozsnik Mária is. Négy éve dolgozik a gazdaságban, s nem­régiben munkacsapat-vezetővé nevezték ki. Madár Julianna is munkacsa- oat-vezető. 1954 óta dolgozik a gazdaságban. — A legjobb növényápoió munkásunk és munkacsapat-ve­zetőnk — jegyzi meg róla Kiss András. Beszélgetésünk egyébként ha­mar befejeződik, mert siet vissza a leányokhoz, akik bi­zony már amott, a betonút szc- ’ énéi tartanak az egyelésben: Meztelen karjukon barnán sik­lik végig a napfény. HaivaM náiflp» Közben a lányok messzire ha­ladtak. Fáradhatatlanul jár ke­zükben a kapa. — Most mennyi a norma? — érdeklődöm. — Száz négyszögöl, ezért öt­ven forintot fizetünk. — A lányok teljesítik a nor­mát? — Hogy teljesítik-e? — nevet Kiss András. — Mindiárt meg­tudhatja. — S odaszól a leg­közelebbi lánynak. Szabó Irén­kének. — Nehéz a munka? — Nem. Nekem semmilyen munka nem nehéz. — Mennyit egyel naponta? — Százötven négyszöglet

Next

/
Thumbnails
Contents