Petőfi Népe, 1962. május (17. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-11 / 108. szám

R munkaerőgazdáikodás társadalmi feladat Egy tanácsülés tapasztalatai nyomán Érdekes kézfogás Brigitte Bardot, a közismert francia filmsztár, aki az OAS elleni magatartásával országszerte újabb megbecsülést szerzett, Dijonban forgatta új filmjét, volt férje, Roger Vadim rende­zésében. Néhány nappal ezelőtt megjelent a forgatás színhelyén a város ismert békeharcos polgármestere, Kir kanonok. Képün­kön: a kanonok kézfogással üdvözli a franciák népszerű B. B.-jét. Mit ér az olyan határosat? Számos olyan területe van az államigazgatásnak, amelybe te­remtő, alkotó kedvvel „avatkoz­nak be” a dolgozó tömegek. A községfejlesztés, a szociálpoliti­ka, egészségügy már sok ilyen eredménnyel dicsekedhet. Nem így vagyunk azonban a munka­erőgazdálkodással, amely lénye­gében megmaradt szinte kizá­rólagosan tanácsi, államigazga­tási feladatnak. Holott nyilván­valóan ezen a területen is na­gyon sokat tudnának segíteni mindazok, akiknek közvetlen vagy közvetett formában a munkaerő felmérésével, irányí­tásával, elosztásával van dol­guk. Szükség volna az eddiginél fokozottabb mértékben a felvi­lágosító szóra is. A társadalom szélesebb rétegeinek kellene tö­rődnie a munkaerőgazdálkodás­sal és éppen ezért ismerni an­nak feladatait, tennivalóit. E hozzáértés alapfeltételeinek biztosítására vállalkoztak a kö­zelmúltban Baján, amikor rész­letes és elemző módon a ta­nácsülés elé terjesztették a vá­ros munkaerőgazdálkodásának helyzetét. Bár itt most nem vál­lalkozhatunk arra, hogy a számos részterületre kiterjedő és szé­leskörű felmérésen alapuló be­számolót nyilvánosságra hozzuk, néhány érdekes példájából, kö­vetkeztetéséből azonban úgy gondoljuk, mások is okulhatnak. Alakuljon ki a törzsgárda Mint ismeretes, a munkaügyi csoportok nemcsak a munkára jelentkezők elhelyezésével, ha­nem a vállalatok munkaerő­gazdálkodásának ellenőrzésével is foglalkoznak. Ilyen céllal az elmúlt évben hatvan esetben tartottak ellenőrzést. Azt ta­pasztalták, hogy a törzsgárdák kialakítása céljából megjelent újabb rendelkezés ellenére akad még olyan vállalat Baján, amelynek nemhogy törzsgárdája volna, de jóformán még állan­dó dolgozó a sincs. A Termény­forgalmi Vállalat — amelynek korábban állandó munkáslét­száma is volt — az utóbbi idő­ben csak szerződéses dolgozókat alkalmazott, akik ha állandó munkaalkalom kínálkozott, ter­mészetesen otthagyták a válla­latot, sokszor a legnagyobb Miért „ugrik“ a gumilabda? Közönséges gumilabdát szerettem volna vásárolni a kecskeméti Sport­szer-boltban. Azt hittem, ez a világ legtermészetesebb dolga így tavasz- szal, amikor a gyermekek már a szabadban akarnak játszani. Nagy volt a meglepetésem, amikor közöl­ték velem, hogy már hetek óta nin­csen labda és nem is tudják, mikor kapnak újólag. Ugyanezt a választ kaptam a Játékboltban is, azzal a különbséggel, hogy ők már hónapok óta nem tudnak labdát adni a vá­sárlóknak, sőt — mint mondták — évek óta hiánycikk. „Nincs Pesten gyára!” — mondta szó szerint az eladó. Nem tehet róla, hogy mi, a Petőfi Népe április 21-i számában ezt irtuk egy szép — hatalmas lab­dákat és mosolygós munkásnőt áb­rázoló — kép alatt: „Kilencvenezer pöttyös labda készül az idén ex­portra. A magyar üzletek az első negyedévben már 32 ezer új PVO labdát kaptak.” Kérném tisztelettel, valahol baj van a gumilabdák elosztásában, vagy rosszul informálták a fenti képet készítő és szöveget író fővárosi kol­légáinkat? Mert Kecskeméten ab­ból a 32 ezer darab labdából nem kaptak egyet sem? Pedig milyen szép a tavasz, s mi­lyen kedvesek a téren labdázó gye­rekek ... Még annál a hatásos zsá: nerképnél is szebbek, mint amit mi — kissé meggondolatlanul és gya­nútlanul - leközöltünk az újságban nemrégiben, T* p* munkaidőben is. Elég gyakori még, különösen a Fémipari Vál­lalatnál, az AKÖV-nél és a MEZÖKER-nél, hogy a terme­lési terv teljesítése érdekében a hó végi vagy negyedévi hajrá ide­jén rövid időre nagy munkás­létszámot vesznek fel, s a mun­ka befejezése után elküldik a dolgozókat. Ez természetesen nem hat ösztönzően sem a terv- sem a munkafegyelem megszi­lárdítására. Miért csak az iparban ? A tanács munkaerőgazdálko­dási csoportja a vállalatok el­lenőrzése mellett foglalkozott a mezőgazdaság, illetve a terme­lőszövetkezetek munkaerőellá­tottságának felmérésével is. Megállapításuk szerint a város termelőszövetkezetei nem ren­delkeznek elegendő munkaerő­vel, igen magas a nők és az idősebb tsz-tagok száma, míg a 27 éven aluliak arányszáma alig éri el a 10 százalékot. A munkára jelentkezők zöme, annak ellenére, hogy ipari szak- képzettséggel nem rendelkezik, vagy éppen a mezőgazdasági munkában van nagyobb gya­korlata, mégis az iparban sze­retne elhelyezkedni. Az ipar felvevő képessége a nagyarányú fejlődés ellenére is természete­sen korlátozott. Csak néhány számot említve, Baján a három minisztériumi vállalat munkás­létszáma 1959-ben több mint 300 fővel, 1960-ban pedig közel 500 fővel növekedett. Üj munkale­hetőségek teremtése csak a reá­lis határok között lehetséges. Indokolt volna, hogy a munka­erőgazdálkodással hivatalból foglalkozók mellett a társadal­mi szervek is igyekezzenek felvi­lágosító munkát végezni a mun­kára jelentkezők között, s tá­jékoztatni őket a mezőgazda­ságban kínálkozó lehetőségek felől. Szükség van a felvilágosító szóra A nagyüzemi mezőgazdaság munkafeltételei fokozatosan egyre inkább megközelítik az ipari üzemekét. Jövedelmezőség szempontjából sem hátrányo­sabbak, az ipari elhelyezkedés­hez való ragaszkodás tehát sem­miképpen sem lehet érdeke a mezőgazdasághoz egyébként is jobban értő, vagy szakképzett­ség nélküli munkaerőknek. A szakmunkásképzés meggyorsítá­sa szintén indokolt a mezőgazda­ságban, s ehhez is az előbbiek közül lehetne jó „alapanyagot’ találni. A fentiekhez természetesen az objektív feltételek mellett meg kell teremteni a szubjektív fel­tételeket is. Azt, hogy a felvi­lágosító munka eredményeként minél többen felismerjék: alko­tóképességeiknek tág teret és munkájuk nyomán biztos meg­élhetést ad a magas szervezett­ségű nagyüzemi mezőgazdaság. A munkaerőgazdálkodás átfogó társadalmi feladattá tétele ép­pen az előbbiek szempontjából nagy j elentőségű. A sok tanulság közül, ame­lyet az említett tanácsülés nyúj­tott, talán ez a legfontosabb, amit levonhatunk Baja munka- erőhelyezetének vizsgálatakor. Eszik Sándorné A „kis karmester“ megnősült A magyar közönség jól isme­ri és szívébe zárta Roberto Benzit, akinek élétéről az Első hangverseny és a Kis karmes­ter című film készült. Legutóbb a télen vendégszerepelt nálunk. Nemrégiben érkezett a hír, hogy Roberto Benzi megnősült, felesége Jane Rhodes opera­énekesnő. Kecskemét köztisztaságáról ke­vés dicsérő megjegyzés hang­zott el idáig. Annál több viszont az ezzel kapcsolatos fogyatékos­ságokról. A homokos talaj ked­vez a szélnek, amely — ha felkerekedik — hordja, viszi, keveri a port és vele együtt a hánya-veti emberek által az ut­cán eldobott papírt és egyéb hulladékot is. örömmel tölti el a lakosságot, hogy a szél por­keverő „sepregető” munkáját az utóbbi időben a gyakori város­locsolással igyekeznek ellensú­lyozni az illetékesek. Ez jó do­log. Az viszont nem túlságosan he­lyes, hogy ugyanakkor az utak sepregetése reggel 7 és 8 óra között zajlik. Érdemes lenne egyszer úgy fél nyolc óra táj­ban körülnézni például az ek­kor csúcsforgalmú Nagykőrösi utcában, ahol a munkába igyek­vőknek már szinte személyes ismerősükké válik a sepregető bácsi. Nem lehetne ezen segíte­ni? Csak munkaszervezés dolga! Még egy megjegyzés, de ez súlyosabb az előbbinél. 1959-ben határozatot hozott a tanács a járványveszélyt jelentő alsószéktói szemétgyűjtő-telep megszüntetésére. Három évvel később a lakosság jelzésére, helyszíni szemlét tartó közegész­ségügyi ellenőrzésnek meg kell állapítania, hogy a határozat papíron maradt. Mert Alsószék- tón továbbra is virul a szemét, bűzlik, rothad és veszélyt rejte­get. Vajon mit ér az olyan hatá­rozat, melynek végrehajtásában elmarad a következetesség? És ki a felelős ezért? Mit szól hoz­zá a testület, amely hozta a ha­tározatot? Nem érthető-e ily mó­don, hogy tagjai közül többen is megjegyzik: szükség van-e egyáltalán a mi jelzéseinkre* határozatainkra, ha minden ma­rad a régiben? P. I. Vendégségben Kedves, a műkedvelő szín­vonalat meghaladó előadásban volt részük szombaton este a kecskeméti Vörös Csillag Ter­melőszövetkezet gazdáinak és hozzátartozóiknak. A Városföl­di Állami Gazdaság kultúr- együttese mutatta be Csiky Gergely: Nagymama című víg­játékát a szövetkezet művelő­dési házában. Valamennyi szereplőről a leg­nagyobb elismerés hangján ír­hatunk. Magával ragadó előadá­suk a nézők nagy örömére szol­gált. igazi színházi élmény volt. Csik Erzsébet Koleszár Jáncs- né. Ördög Istvánná. Ördög Ist­ván, Násfai Zoltán. Bartusz Sándor, Szalai I ászló. Hévízi István — mindannyian elisme­rést érdemelnek. A Vörös Csillag gazdái so­káig szívesen fognak visszaem­lékezni erre az estére. Az elő­adás szüneteiben és azóta is so­kat beszélgettek róla. hogy a szövetkezet új vezetőségének se­gítségével szeretnék, ha náluk is hasonló színvonalas kultúr­áiét fejlődne ki. Addig is re­mélik, hogy a Városföldi Álla­mi Gazdaság színiátszói eljön­nek még hozzájuk vendégszere­pelni; Szabó Béla Szerkesztői üzenet Forgó Rezső tiszakécskel olvasónk­nak üzenjük, hogy a Munka Tör­vénykönyvének 157. §-a szerint az a munkaruha, amelyet a dolgozó ki­zárólag egyedül használ, az elhasz­nálás! idő elteltével tulajdonába megy át. PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága ás a megyei tanács lapja. Felelős szerkesztő: Weither Dániel. Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét, Széchenyi tér 1. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16. Szerkesztő bizottság: 10-38. Belpolitikai rovat: 11-22. Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér l/a. Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. rlőíizetési 3íj l hónapra 12 forint. Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét. — Telefon; 11-85» A tízesztciidos gyár A Szolnoki Tiszamenti Vegyiművek ez év májusában ünnepli fennállásának* 10. jubileu mát. Az állandóan fejlődő üzemben az elmúlt évben a hatalmas kénsavgyár mellé műtrá­gyaüzemet építettek, ahol május 7-én kezdik meg a folyamatos termelést. Az új szuperfosz- fátüzem már ebben az évben 120 ezer tonna műtrágyát ad a mezőgazdaságnak. A tízeszten­dős gyár területén jelenleg is építkeznek, bővítik a szuoerfoszfátüzemet és új kénsavgyárat építenek. A képen: A vegyiművek. *

Next

/
Thumbnails
Contents