Petőfi Népe, 1962. május (17. évfolyam, 101-125. szám)
1962-05-12 / 109. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! LAPU A 8 millió forint iskolaépítésre Jövőre új gyógypedagógiai iskola létesül 12 millióval többet fordítanak az idén művelődési otthonok építésére Soha ekkora méreteket nem öltött a tanulási kedv országunkban. Felnőtt dolgozóink — azok akiknek a múlt társadalma nem adta meg a fejlődés lehetőségét 4— egyre nagyobb számban iratkoznak be az általános, közép iskolák, vagy egyetemek levelező tagozatára, fiatalságunk leg- hagyobb része pedig a középiskolai végzettségnél is többre (Vágyódik. Bács-Kiskun megyében erősen Érezteti hatását a továbbtanulást érintő hatalmas változás. Az országgyűlés által múlt évben elfogadott új oktatási törvény a közoktatás célkitűzései- bek valóra váltása érdekében, többek között előírta az oktatás tárgyi feltételeinek megjavítását. Ennek értelmében a megyei tanács művelődési osztálya igyekszik elkövetni mindent, hogy városon, falun egyaránt biztósítsa a, zavartalan tanítás feltételeit. Ebben az évben több mint nyolcmillió forintot fordítanak iskolaépítésre. Szeptember 1-re elkészül a kiskunfélegyházi 8 tantermes, a lakiteleki 4 tantermes, a> kunszállás—fülöpjakabi egytantermes iskola. Rövidesen kezdetét veszi Kecskeméten — a Sörkert helyén — a 14 tantermes, modern általános iskola építése, amely egymaga mintegy kétmillió forint költséget jelent. Ugyancsak | ebben az évben bővítik a Bajai Tóth Kálmán Gimnáziumot hat tanteremmel. Már most készülnek a jövő évi építkezések tervei. 1963-ban az ez évinél jóval magasabb összeg kerül felhasználásra. Javában folynak tervezési élőmunkái a kecskeméti 16 tantermes gimnázium építésének, a kunszentmiklósi gimnázium négy tanteremmel való bővítésének, és új gyógypedagógiai iskola létesítésének. Ezek az iskolák tágas, szépen berendezett tantermeikkel, jól felszerelt helyiségeikkel, szép, modem külsejükkel már az iskolareform sikeres megvalósítását szolgálják. A vidéki lakosság művelődésének, fejlődésének legalkalmasabb elősegítője a művelődési otthon. Ebben az évben ezen a téren is jelentős eredmények születtek. Nemrégen adták át a kerékegyházi és dunaegyházi művelődési otthont, még ebben az évben befejeződik a petőfiszállási, tiszakécskei, Helvéciái, lakiteleki, fajszi, hajósi, akasztói, gédér- laki és elkezdődik a dunapataji művelődési otthon építése. Építésükre mintegy 25 millió forintot fordítanak, Í2 millióval többet a tavalyinál. A művelődés ma már társadalmi üggyé vált. Mi sem bizonyítja ékesebben, mint a lakosság több mint egymillió forint értékű társadalmi munka vállalása. Egymillió a saját anyagfelhasználás értéke, a fennmaradó részt a községfejlesztési alapból biztosítja a tanács. Ezek a számok azt bizonyítják, hogy évről évre mind nagyobb összegeket fordítunk a lakosság tanulási és kulturális igényeinek kielégítésére. A megyei tanács művelődési osztálya az ötéves terv során még több korszerű iskola, művelődési otthon építésével szeretné elősegíteni a megye ifjúságának, felnőtt dolgozóinak fejlődését, művelődését. V. Zs. Feszültség Bonn és London között Bonn. (MTI) A Washington és Bonn közötti újabb perpatvaron kívül feszültség támadt Bonn és London viszonyában is, mégpedig közvetlenül a brüsszeli tárgyalás megkezdése előtt, amely Angliának a közös piachoz történő csatlakozását lenne hivatva előkészíteni. Londonban ugyanis rendkívül rossznéven vették Adenauer kancellárnak a nyugat-berlini szenátorok előtt ezzel a kérdéssel kapcsolatban tett egyes kijelentéseit és azokat úgy értelmezték, hogy Adenauer ebben a kérdésben teljesen áttért de Gaulle vonalára, s igyekszik megakadályozni, vagy legalábbis megnehezíteni Anglia csatlakozását. .. •, Bonnban pénteken a kormány szóvivője cáfolta ugyan az Ad?.- nauemak tulajdonított kijelentéseket és azt hangoztatta, hogy a bonni kormány nem ellenzi az angol csatlakozást, több nyugatnémet lap azonban rámutat arra, hogy a hivatalos cáfolatok már elkéstek és az újabb incidens ismét mélyítete ezt a repedést, amely Adenauer legutóbbi nyilatkozatai következtében a nyugati táboron belül támadt %■! Több törpevízmű, járda és park megyénk községeiben A lakosság lelkesen vállalja a társadalmi munkát A megye falvai többet fejlődtek a felszabadulás óta, mint az azt megelőző száz vagy kétszáz évben összesen. Ez a rohamos fejlődés a mi társadalmi rendszerünkben természetes, hiszen az a cél. hogy a falu lakói is kulturáltabb életkörülmények között dolgozhassanak és hogy a munka mellett meglegyen számukra a Szórakozás és a pihenés lehetősége. Ezt a szükségletet a falu lakossága is felismerte és a létesítményekhez nagyarányú társadalmi munkával járul hozzá. A megye falvaiban egymásután kezdik meg az üzemelést Tökéletesítették a borsófeldolgozó gépeket A műszaki osztály dolgozóinak terve alapján kezdtek hozzá a borsófeldolgozó gépek kijavításához a Kecskeméti Konzervgyár I-es telepén. A munkálatokat a Kiváló dolgozó oklevéllel kitüntetett Göbölyös József vezette lakatoscsoport végzi. A javításkor tökéletesítették a gépsort. Többéit között 6 méterrel megrövidítették a válogató szalagot, közbeiktattak egy dobszelektort, amely különválasztja az egészséges szemet a töröttől, s egyéb tisztátlanságtól. A töltőgépek fordulatszámának növelésével meggyorsították a zárás munkáját. Az idén nem 39, hanem 60 üveget zárnak le percenként. A korszerűsítés eredményeképpen a napi készárutermelést a tavalyihoz viszonyítva az idén a duplájára emelik. {Pásztor Zoltán felvételed ' a törpevízművék. Áz elmúlt évben 27 községben működött törpevízmű, ebben az évben a számuk már harminchatra emelkedett Olyan község nincs is a megyében, ahol ne fogl alkoménak járdák építésével. Ebben az évben körülbelül 60 ezer négyzetméter területű járda épül a megye különböző községeiben. A járdák építésével párhuzamosan halad a parkosítás és így egyszerre megváltozik az egész község képe. Az úttörők, a KISZ-fiatalok és iskolások segítségével eddig több mint százezer facsemetét ültettek el a megyében. Az új járdák építésén kívül kijavítják a régieket is. Az újakat legtöbb helvem öntött betonból készítik el és az így felszabadult téglából kikövezik a kevésbé forgalmas faluszéli utcákat. Soltvadkerten például már minden járdát elkészítettek, illetve kiköveztek és a község központja majdnem teljes egészében parkosítva van. A parkosításhoz és az utak építéséhez az egész község hozzájárult. A társadalmi munka megszervezésében nagyon sok érdeme van a helyi tanácsnak. Géderlakon eddig 4300 négyzetméter területű járda készült el. A 397 ezer forint költségből 190 ezer forint értékű munkát a község lakossága végzett el és ezenfelül 40 ezer forint értékű saját anyaggal is hozzájárult az útépítéshez. A község területén eddig hétezer négyzetméter területet parkosítottak, ami 35 ezer forinba került Ebből 20 ezret a község lakossága •ársadalmi munkaként vállalt magára. A géderlakiak felenként ?00 forint értékű társadalmi munkát végeztek, s ezzel elsők lettek a megyében. Nem kell azonban azt gondolni, hogy más községeket olyan nagyon masak mögött hagy tájt a géderiaiSaJt Dunaoatajon például eddig 13.5 ezer négyzet - méter betonjárda éoült, 670 ezer forintos költségeiéi Ebbő 160 ezer forint értékű munka- a község lakói végeztek és 80 ezer forintot kitevő salát anyagot adtak a járdaépítéshez. A betonjárdáin kívül 6.5 ezer négyzetméter téglajárdát raktak le, s ennél a falu lakossága 70 ezer forintnak megfelelő munkát végzett. Sokat tettek annak érdekében is. hogy a községet parkosítsák. Az összefogás eredményeképpen 9,5 ezer négyzetméternyi területet ültettek be fával és szépítettek virágágyakkal. i Kétségtelen. hogy minden községben akad egy-két olyan ember, aki letapossa a virágokat vagy esetleg a kis fákat tördeli derékba. Ott azonban ahol a község lakossága szint egy emberként fogott össze, hogy végre parkja-és minél több fi sított utcája legyen, az ilye emberrel szemben erélyesen lépnek fel a falu lakói. Nyilvánvaló, hogy a megy falvainak ilyen nagyarányú fejlődése kapcsolatban van a mezőgazdaságban végbement változásokkal. A termelőszövetkezetek, mint közösségek, inkább hozzá tudnak járulni azokhoz a munkákhoz, amelyek például a járdák megépítésénél, vagy parkok létesítésénél, vagy más téren adódnak. Ahhoz, hogy falvaink minél gyorsabban fejlődhessenek, nagyon sok köze van az egyes termelőszövetkezetek - nek. A munkához, közösséghez egyaránt jól viszonyuló termelőszövetkezeti gazdákból olyan kollektíva alakul ki falvaink- ban, ami már magában biztosítéka a további fejlődésnek. A belterjes mezőgazdasági munka sokoldalúbb embereket igényel, viszont a magasabb fejlettségi fokon álló ember már egészséges és jól rendezett településeket alakít ki magánadé. 1962. MÁJUS 12. SZÓMBA" iSVIl. ÉVFOLYAM. 109. SZÁM Ara 60 fillér
