Petőfi Népe, 1962. május (17. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-25 / 120. szám

lavuló közbiztonság - csökkenő bűnözés Amiből van — és még sincs a raktáron... Sokan vannak9 akik alig­hogy kinyitották az újságot, máris arra az oldalra lapoznak, ahol a rendőrségi, bírósági hí­rek találhatók. Az emberek nemcsak érdeklődéssel kísérik a bűnügyeket, de gyakran fel­háborodásuknak is kifejezést adnak. Az elvetemült gazembe­rek, akik lelépnek a törvény út­járól, nemcsak a bűnüldöző szervekkel, hanem az egész köz­véleménnyel is szembetalálják magukat. És ez így van jól. A közhangulat, az emberek fel­lépése a bűnözők és a bűnözés ellen az egyik legjobb eszköz arra, hogy a törvények tisztelet­ben tartására kényszerítsük azo­kat, akik a saját jószántukból nem hajlandók erre. Az azon­ban már kevésbé helyeselhető, hogy egy-egy kirívó bűnügy hallatára jó néhányan helytelen következtéseket vonnak le, s egy esetből általánosítva azt hiszik, Magyarországon egyre több munkája akad a nyomo­zóknak, ítélőbíráknak. Ha az összefoglaló adatokat vizsgáljuk, egészen más eredményre jutunk. 1961-ben negyedével kevesebb embert ítéltek el a bíróságok, mint 1938-ban. És nemcsak kevesebb ítélet született, hanem kevesebb volt az elkövetett bűncselekmé­nyek száma is. Gyilkosság pél­dául 33 volt, kevesebb, mint a fele az 1938-ban elkövetett gyil­kosságoknak. Csaknem a har­madára csökkent 1938-hoz ké­pest a rablások száma. A tár­sadalmi tulajdon megkárosítá­sára is egyre kevesebben vete­mednek: tavaly 56,6 százalékkal kevesebb ilyen ügyben kellett nyomozást elrendelni, mint hat esztendővel előbb, 1955-ben. A személyi tulajdon ellen elköve­tett betörések miatt tavaly az országban 2587 esetben kellett rendőri eljárást indítani és ez 7,4 százalékos csökkenést mu­tat az előző évhez képest Ezek a számok azt jelentik, hogy évről-évre nagyobb biz­tonságban tudhatjuk a közren­det, saját értékeinket és a tár­sadalmi tulajdont. És ez ko­rántsem a „véletlen” műve és nem is csak a rendőrség, ügyészség, bíróság — egyébként dicsérendő — jó munkájának köszönhető. Vannak, akik előszeretettel be­szélnek „született bűnözőkről’*. Ilyenek pedig nincsenek, leg­feljebb annyit ismerhetünk el, hogy egyéni adottságok, hajla­mok szerepet játszanak abban, hogy valaki bűnözővé válik, vagy sem. A legfontosabb azon­ban, kit milyen körülmények vesznek körül, nevelnek be­csületes életre, vagy esetleg a bűn útjára taszítják. A termé­szet bizony azelőtt nem ruház­ta fel magasztosabb jellemvo­násokkal a gazdagokat, mint a szegényeket. Annak idején mégis egyetlen részvénytársasági igaz­gató sem akadt, mondjuk, a ka­báttolvajok között, viszont an­nál több munkanélküli, nyomor­gó szegénylegény. Sokan éhsé­gükben, nyomorukban egy falat kenyérért szegték meg a tör­vényt, más lehetőséget nem lát­tak maguk előtt. És amikor ná­lunk csökken a bűnözés, ennek egyik oka kétségtelenül az, hogy megszűnt a nyomor és növek­szik a jólét. De vajon csupán ezt kell figyelembe vennünk? Nyugat- Németországban, ahol most kon­junktúra van és magas az élet- színvonal. 1960-ban több mint kétmillió (!) bűncselekményt követtek el. Hat esztendő alatt 25 százalékot nőtt a bűncselek­mények száma, s Adenauerék- nél három és fél hét alatt tör­ténik annyi bűncselekmény, mint az NDK-ban egy egész esztendőben. Az Amerikai Egye­sült Államokban évenkint 10 százalékkal több bűncselek­ményt követnek el, mint az előző évben. 1950 óta megkét­szereződött a számuk. Olaszor­szágban az emelkedés körülbe­lül 40 százalékos, Angliában 50 százalékos. A velünk szomszé­dos Ausztriával összevetve a mi bűnözési statisztikánkkat, kide­rül. hogy százezer lakosra szá­mítva ott évente több mint két­szer annyi bűncselekmény tör­ténik, mint nálunk. Ilyen adatok bizonyítják, hogy pusztán az életszínvonal eme­lésével nem magyarázhatjuk a bűnözés csökkenését. Figyelem­be kell vennünk más okokat is. A legfontosabb az, hogy meg­változott társadalmi körülmé­nyek között az emberek egyre inkább tisztelik egymást és tisz­teletben tartják egymás jogait. A szocialista nevelőmun­ka egyre eredményesebb. Leg­jobban lemérhető ez a társadal­mi tulajdon elleni bűncselek­mények csökkenésében, de pél­dául abban is, hogy kevesebb a rágalmazási és a becsületsérté­si per. Ugyancsak kedvező ha­tásuk van a javuló lakáskörül­ményeknek, a kulturális és ta­nulási lehetőségeknek. A „szü­letési adottságokon” is segíteni lehet és sok helyütt segítenek is: kollektívák és társadalmi szervek lépnek fel az iszákus- ság, a garázdaság ellen és így sok embert megmentenek a bű­nözéstől, aki maga talán nem tudná megállni, hogv a törvény keretei között maradjon. összefogással tovább lehet csökkenteni a bűncselekmények számát, ha mindenki megteszi a magáét a társadalmi tulajdon védelmében, az egymás iránti megbecsülés erősítésében, a helytelen megnyilvánulások el­leni fellépésben. Így járulha­tunk hozzá, hogy egyre keve­sebb és kevesebb embert kell­jen börtönbe zárni addig, amíg a bűnözés valamennyi okával együtt megszűnik majd maga a bűnözés is. Pintér István Bevált kezdeményezés A megye felvásárló vállalatai a szerződéskötési akció további kiszélesítése érdekében — első­sorban a háztáji és egyéni ál­lattartók körében — a helyszí­nen ismertetik a sertéshizlalási, baromfinevelési és tojásértéke­sítési szerződéskötések feltéte­leit. A felvásárló vállalatok me­gyei központjaiból kiküldött dol­gozók a helyi földművesszövet­kezetek és állatfelvásárlók köz­reműködésével a kiskunhalasi járásban kezdték meg felvilágo­sító munkájukat. A kiküldöt­tekkel pár nap alatt több száz sertés és több tízezer darab to­jás átadására előzetes megálla­podást is kötöttek. A felvásárló vállalatok kikül­döttei Kiskunhalason számoltak be tapasztalataikról Magony Im­re, az Élelmezésügyi Miniszté­rium Bács-Kiskun megyei ki- rendeltsége vezetőjének jelen­létében. Részt vett a beszámo­lón Pálfi Pál, az MSZMP me­gyei bizottsága mezőgazdasági osztályának munkatársa, Oláh György, a kiskunhalasi járási pártbizottság titkára és Nagy József, az Állatforgalmi Válla­lat igazgatója is. A beszámolók után döntés született, melynek értelmében a felvásárló vállala­tok járási és helyi apparátusá­val tovább folytatják és rövide­sen a megye többi járására is kiterjesztik a szerződéskötés fel­tételeinek ismertetését. PETŐFI NEPB A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága ás a megye! tanács lapja. Felelős szerkesztő: Weither Dániel Kiadja! a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér t. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 86-19. £5-1«. Szerkesztő bizottság: 19-39. Belpolitikai rovat: U-82. Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér 1/a. Telefon: 17-09. Terjeszt! a Magyar Posta. Előfizethető: a helyt postahivataloknál ás kézbesítőknél. Előfizetési alj i hónapra 18 forint Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefon: 11-85. A jánoshalmi műszaki bolt vezetője legutóbbi látogatásom alkalmával a következő nyom­tatott szövegű ajánlott levelet tette elém: *1962. május hó 10-én kelt, 32194. számú rendelésével kap­csolatban sajnálattal közöljük, hogy arra raktárkészletünk hiá­nya miatt szállítást eszközölni nem áll módunkban. Fenti ok miatt rendelésüket levelünk mellékleteként visszaszármaztat­juk. Kérjük, hogy rendelésűket a későbbiek folyamán megis­mételni szíveskedjenek, mivel azt nyilvántartásba nem vettük. — Kecskemét, 1962. május 10.« A levél feladója a Bács-Kls- hen megyei Vas és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat. Á ■ boltvezető — látva értet­lenségemet — a levél mellé a kővetkező magyarázattal szol­gált: — A fenti vállalattól 200 da­rab 28-as kerékpárkülsőt ren­deltem. A rendelésre kaptam 10 darabot, s amikor május 9-én Kecskemétre utaztam, a Vas és Műszaki Nagykereske­delmi Vállalatnál járva a leg­nagyobb meglepetéssel tapasz­taltam, hogy több mint 1900 EZER HOLDAT mondhat magáénak a laiosmizaed Vörös Csillag Termelőszövetkezet öt­ven hét gazdája, akik közül ti­zenkettő nyugdíjat élvez ugyan, de hatan-heten ők is részt vesz­nek mindig a közös munkában. Zoboki László, a termelőszö­vetkezet elnöke, bizony, eléggé terhes örökséget vett át: az előző évek felelőtlen vezetésé­nek káros következményei érez­tetik még hatásukat A vezetés és a tagság azonban sokat re­mél ettől a gazdasági évtőL Bíz­nak abban, hogy a szakszerű vezetéssel párosult szorgalmuk­kal, lelkesedésükkel sikerül mi­előbb kiküszöbölniük a múlt hi­báit. Az elnököt felelősségtel­jes munkájában Csókás Sándor agronómus és Erdélyi Sándor könyvelő támogatja. BAR A CSÜGGED ÉS egyál­talán nem »kenyerük«, az idei tavasz váratlan elemi csapá­sokkal szólt bele terveikbe. A fagy, valamint a legutóbbi na­pok száraz homokviharai miatt károsodás érte szőlőjüket, to­vábbá a borsót és a burgonyát Tizenhét hold borsóvetésük egy- harmada szenvedte meg a mos­toha időjárást, amely — kisebb mértékben ugyan — az öt hold korai burgonyát is »megvágta«. A cukorrépa kapálását teljes darab 28-as kerékpárkülsőt tá­rolnak. Természetes, hogy ezek után megkérdeztem az ott tar­tózkodó Vitéz elvtársat: miért nem kaphat Jánoshalma kerék- párgumit, amikor ennyi van raktáron? Igaz, hogy ez másod- osztályú, de a legtöbb vásárló­nak megfelelne. Ö megnyugta­tott, a rendelésemet személyes megrendelés formájában megis­mételtette. Én azzal a tudattal indultam haza, hogy rövidesen eleget tudok tennj a vásárlók igényeinek. Ezzel szemben mi történt? A boltvezető látogatását követő napon megíródott az a levél, melynek szövegét cikkünk ele­jén közöltük, s amit a jános­halmi műszaki bolt vezetője ugyancsak nagy bosszúsággal és értetlenséggel böngészett. Az eredmény: azóta sincs 28-as kerékpárgumi Jánoshal­mán. Csak éppen azt nem ért­jük, hogy egy éjszaka alatt ho­va tűnhetett a nagykereskedel­mi vállalat raktárából az az ezer darab kerékpárgumi, amit a boltvezető saját szemével lá­tott? egészében, a takarmányrépáé* is majdnem maradéktalanul el­végezték már. Most folyik a szőlő karaszolása és a lucerna- kaszálás. Hatvan holdnyi ho­mokterületen befejezték: a szer­vestrágyázást. Ami a terveiket illeti: jövőre száz hóid területen öntözéses kertészetet kívánnak létesíteni, s csőkutak fúrását az ősszel kezdik el. Húsz hóidon erdőt ia telepítenek, ez alá a talajt már megforgatták. A baromfiállomány fejleszté­sét is célul tűzték ki. Nyolc­száz pulykára szerződtek, év vé­gére viszont kétezer darabra nö­velik a pulykaállományukat. Most százharminc sertést hiz­lalnak szerződésre, de év végéig kétszázra növelik a hízók szá­mát A baromfi- és hízóállo­mány megtöbbszörözésével a növénytermelést ért károkat akarják pótolni. A VÖRÖS CSILLAGBAN a — még a múltból ittmaradt — hiányosságok felszámolása érde­kében egy emberként fogtak össze. Emellett bizalommal szá­mítanak a felsőbb szervek fo­kozottabb segítségére is. amely — mint mondották — munká­juk eredményességének egyik alapvető és ösztönző feltétele. a. r. Elkészültek a VIT-ruhák A magyar fiatalok ilyen ruhákban vesznek részt a helsinki VJT-en. (MTI Foto — Marosi László íelv.) Lnsztig József köz&éei tudósító Síp helyeit hangszóró A gyalogosok figyelmeztetésére kísérletképpen a főváros­ban néhány útkereszteződésnél kézi hangos beszélőt használ a rendőrség. Amennyiben az új módszer beválik, a forgalmas út­kereszteződéseknél síp helyett ilyen tranzisztoros baagcrósítők­kel látják el a forgalomirányító rendőröket Magukra találtak

Next

/
Thumbnails
Contents