Petőfi Népe, 1962. május (17. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-26 / 121. szám

É ! * Világ proletárjai, egyés^üfjeíelc XVII. ÉVFOLYAM. 121. SZÁM Ara 60 fillér 1962. MÁJUS 26. SZOMBAT A kommunizmus nagy müve teljes diadalt fog aratni Hruscsov rádió- és televíziós beszéde Moszkva, (MTI) Pénteken a moszkvai rádióban és televízióban beszédet mondott Nyikita Hruscsov miniszterelnök, az SZKP Központi Bizottságá­nak első titkára. A beszédet több külföldi — köztük a magyar — televízió is közvetítette. Hruscsov bevezetőül a szovjet pért- és kormányküldöttség bul­gáriai látogatásáról beszélt. „Szavakkal nehéz kifejezni azt a nagy melegséget, szívé­lyességet és szcretetet, amely- lyel a bolgár dolgozók és ve­zetőik körülvették a szovjet küldöttséget a gyönyörű bol­gár földön” —• mondotta. A két ország kommu­nista pártja és kormánya között nemcsak hogy semmiféle vitás kérdés nincsen, hanem egyálta­lán nincsenek olyan kérdések sem, amelyekben a felfogások eltérnének. Nyugaton egyesek azt hajtogatták, hogy Hruscsov valamiféle „repedések betömése” végett utazott Szófiába, hogy va­lamiféle nézeteltéréseket tisztáz- aon. Az imperialisták ott is vi­szályt keresnek, ahol viszály nines és nem is lehet- — han­goztatta Hruscsov. — A Szovjetunió, a szovjet né­pek és a bolgár nép meg­bonthatatlan barátsága mé­lyen a történelemben gyö- •!' kerezik. Hruscsov részletesen Ismertet­te a Bolgár Népköztársaság me­zőgazdaságán ak fejlődését. Mint mondotta, a bolgár tapasztalat, akárcsak a többi szocialista or­szág tapasztalatai — megcáfol­ják a szocializmus ellenségeinek azt a koholmányát, hogy a kom­munisták a néphatalom megte­remtése után nem hajlandók együttműködni a dolgozók egyéb pártjaival. A Bolgár Kommunis­ta Párt és a Népi Földműves Szövetség együttműködése fon­tos szerepet játszott a néphata- íom megszilárdításában, a szo­cializmus sikeres építésében. — A Bolgár Kommunista Párt te a Szovjetunió Kommunista Pártja kapcsolatainak kérdésé­ben is kicseréltük véleményein­ket — folytatta Hruscsov. — Nagy megelégedéssel állapítot­tuk meg, hogy pártjaink között mindig a testvéri együttműkö­dés kapcsolatai uralkodtak. E kapcsolatok az 1957., majd az I960, évi Moszkvai Nyilatkoz­tokon alapulnak. Pártjaink, mint eddig is, most is sikraszállnak a szocialista országok szoros együtt­működése és testvéri kölcsönös segítsége mellett, az egyenlőség, a belügyekbe való be nem avat­kozás, a proletár nemzetköziség alapján. Pártjaink szent kötelessé­güknek tartják, hogy har­coljanak a marxi-lenini ta­nítás tisztaságáért, a revi- zionizmus, a dogmatizmus és a szektásság ellen, har­coljanak az egész kommu­nista- és munkásmozgalom egységéért, minden eszköz­zel támogassák a népek nemzeti felszabadító moz­galmát. Mindkét párt úgy véli. hogy a testvérpártok kapcsolataiban azokat a kérdéseket kell előtér be helyezni, amelyek megszilár­dítják az egységet. A magunk részéről- mi eddig is mindent megtettünk, a jövőben is min­dent meg fogunk tenni azért, hogy a pártok kapcsolataiban felmerülő kérdéseket elvtársi szellemben, a marxizmus—leni- nizmus, a proletár nemzetközi­ség elvi alapján oldjuk meg. Minden pártnak hozzá kell já­rulnia a kommunista és mun­kásmozgalom egységének meg­szilárdításához, a szocialista or­szágok összefogásának erősítésé­hez, s e kérdések megoldása so­rán felelősséget kell éreznie a nemzetközi kommunista és mun­kásmozgalom összefogásáért, egy­ségéért. — A bolgár vezetőkkel lezaj­lott találkozók során megvitat­tuk a két ország kapcsolatának sok kérdését — folytatta. A tár­gyalások megmutatták, hogy minden kérdésben, így nemzet­közi kérdésekben is teljes az egység, beleértve a német béke- szerződés és a nyugat-berlini rendezés kérdését, a leszerelés, a nukleáris kísérleti robbantá­sok megszüntetésének problémá­ját. Hruscsov ezután a nyugati ha­talmak álláspontját jellemezte e kérdésekben. Mint mondotta, a nyugati hatalmak mindezekben a kérdésekben csökönyös maga­tartást tanúsítanak és nem kí­vánják békésen rendezni a meg­érlelődött problémákat. Nem ér­tik vagy nem kívánják megér­teni a nemzetközi erőviszonyok­nak az utóbbi években bekövet­kezett eltolódását, továbbra is az erő politikáját kívánják folytat­ni a Szovjetunióval fenntartott kapcsolataikban. Ennek az értelmetlen doktrí­nának a szerzője — Dulles — mint ismeretes, már meghalt — folytatta Hruscsov —, de a dokt­rína még él és erről az elvről nem akarnak lemondani a nyu­gati hatalmak ma élő vezetői sem. De az erőpolitika, amely nem sok babért hozott megala­pítójának, a mai folytatóinak sem hoz majd sikert. Ez a poli­tika kudarcra van kárhoztatva. Ma, amikor a Szovjetunió és az egész szocialista tábor hatalma mérhetetlenül meg­növekedett, a fenyegetések politikája — enyhén szólva — komolytalan politika. Küldöttségünk eszmecserét folytatott a bolgár elvtársakkal a délkelet-ázsiai helyzetről is — mondotta Hruscsov. — A leg­utóbbi események azt mutatják, hogy helyes a helyzetről adott értékelésünk. A földkereség e térségében — akárcsak másutt — a gyarmatosítóknak végül is nemcsak szavakban, hanem tet­tekben is le kell mondaniuk a gyarmati politikáról. Amikor a bolgár vezetőkkel megvitattuk a délkelet-ázsiai helyzetet, termé­szetesen nem mehettünk el szó nélkül a Laoszban kialakult helyzet mellett sem. A haladó embereket nyugtalanítják az ott bekövetkezett legutóbbi esemé­nyek. Amikor tavaly az Egyesült Ál­lamok elnökével Bécsben tár­gyaltunk. majd később a Laosz kérdésében összehívott genfi ér­tekezleten mi kifejeztük azt az őszinte törekvésünket, hogy min­dent megteszünk a laoszi háború megszüntetéséért. Ezt a háborút Phoumi Nosavan lázadó tábor­nok vezetésével a reakciós erők robbantották ki az amerikai szoldateszka támogatásával. A szovjet kormány szilárdan kép­viselte azt az álláspontot, hogy elő kell segíteni egy laoszi koa­líciós kormány megalakítását, e kormány élén Souvanna Phou- ma herceg állna. Ügy véltük, s ma is úgy véljük, hogy ez a megoldás biztosítaná az ország békéjét és kielégítené a laoszi népet. Egy időben úgy tűnt, hogy a laoszi helyzet normalizálása már nincs messze. Lezajlott a legfon­tosabb laoszi politikai erőket képviselő három herceg több találkozója. A hercegek meg­egyeztek abban, hogy a koalí­ciós kormány megalakításával Souvanna Phouma herceget bíz­zák meg. Ügy látszik azonban, hogy a helyzet ilyen megoldása nem felelt meg a reakciósoknak. Phoumi Nosavan és Boun Oum, a reakció másik képviselője ép­pen ezért szabotálni kezdte a már kialakult megegyezést. Elég­gé furcsa kép alakul ki: Boun Oum és Nosavan igyekszik meg­hiúsítani a laoszi tűzszüneti egyezményt, az Egyesült Álla­mok pedig látszólag hatást akar gyakorolni a lázadókra, de ez mintha nem sikerülne neki. A valóságban mindenki tudja, hogy Boun Oumot, Phoumi No­savant és a többi laoszi reakcióst csakis az Ameri­kai Egyesült Államok tá­mogatása életeti. Az utóbbi időben ismeretessé vált, hogy a laoszi reakciósok űjabb provokációkhoz folyamod­tak, mégpedig Nam Tha városá­nak térségében. Erős a gyanú, hogy ez a provokáció messzebb menő célokat követett. Nem zár­hatjuk ki azt a lehetőséget, hogy a provokáció célja a laoszi had­műveletek újabb kirobbantása volt; ezzel ürügyet adtak volna az Egyesült Államoknak, hogy még aktívabban beavatkozzék az eseményekbe a reakciós erők ol­dalán. A tervek messzemenőek voltak, de az a politikus — Phoumi Nosavan —, akinek az első hegedűst kellett volna ját­szania, a jelek szerint túlját­szottá szerepét és nem azt a hangot ütötte meg. amelyet a neki kiosztott szerep megköve­telt volna. Nosavan néhány ka­tonai alakulata, valamint a tér­ség lakossága megtagadta a rész­vételt ebben a szennyes vállal­kozásban. A provokáció így meg­hiúsult és azok ellen fordult, akik kiagyalták. — Ez rendkívül jellemző tény — mutatott rá Hruscsov. — Ez a tény komoly intést jelent a laoszi reakciósoknak és azoknak, akik támogatják őket. Ha Phoumi Nosavan és klikkje továbbra is a provokáció és a zsarolás poli­tikájával fog próbálkozni, a lao­szi helyzet csak még élesebbé válhat. Meg kell mondanunk, hogy az Egyesült Államok kor­mányának az a döntése, amely az amerikai csapa- (F oly tatás a 2. oldalon.) Kádár János elvtárs kitüntetése 50. születésnapja alkalmából A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának, a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnökének — 50. születésnapja alkalmából — több évtizedes munkásmozgalmi tevékenysége, az 1956-os ellenforradalom leküzdésében, a párt újjászervezésében* a Forradalmi Mun­kás-Paraszt Kormány létrehozásában, a szocialista Magyar- ország építésében szerzett kimagasló érdemei elismeréséül, a Szocialista Munka Hőse címet és a vele járó Magyar Nép- köztársaság Érdemrendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést a parlament Munkácsy-termében pénteken délután Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke nyújtotta át. Beszédében — a többi között — ezeket mondotta: — Ez a kitüntetés annak az áldozatos munkának és harcnak elismerése, amit egész életedben a munkásosztály, a dolgozó nép, a magyar nemzet felemelkedéséért folytattál. A kapitalista elnyomás ideje alatt az emberi jogokért, a dol­gozó nép megbecsüléséért, hazánk felszabadulása után a munkás-paraszt hatalomért, a szocialista rend győzelméért harcoltál. Amikor a munkásosztály hatalma, a szocialista tár­sadalmi rend veszélybe került, élére álltái a néphatalom vé­delméért folyó harcnak, majd irányítottad a munkát szocia­lista társadalmi rendünk felépítéséért. — Népköztársaságunk Elnöki Tanácsa nevében jó erőt, jó egészséget kívánok. Hadd kívánjam még azt is, hogy soha ne hagyjanak el azok az erények, amelyek szocializmust építő népünk, szocialista társadalmi rendünk javára szolgál­nak. Tudsz emberséges lenni, mert igaz ember vagy. Tudzz kemény lenni, ha kell, mert lelkesedsz a nép ügyéért, a szo­cializmus eszméjéért, mert szereted a dolgozó embereket, szereted szocialista hazánkat. Ismered és érted a tömegek gondolatát• ismered és érted a legegyszerűbb emberek örö­meit. vágyait, de keserűségeit is. Ez a szemlétet hatja át ma a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Forradalmi Munkás- Paraszt Kormány politikáját. Ezért tekint rád az ország népe szeretettel és bizalommal — fejezte be szavait Dobi István. A kitüntetés átadásánál a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága és a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány képviseletében jelen voltak: Marosán György, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára, dr. Münnich Ferenc, a Politikai Bizottság tagja, államminiszter, Apró Antal, Biszku Béla, a Politikai Bizottság tagjai, a Mi­nisztertanács elnökhelyettesei> Fehér Lajos, a Politikai Bi­zottság tagja, a Központi Bizottság titkára, Fock Jenő, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Gáspár Sándor, a Politikai Bizottság póttagja, a Központi Bizottság titkára, Kállai Gyula, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Kiss Károly* a Politikai Bizottság tagja, az Elnöki Tanács Titkára, Nemes Dezső, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára és Szirmai István, a Politikai Bizottság póttagja, a Központi Bizottság titkára. I belga pártntnnkáskBIdiltség körútja megyénkben Á hazánkban tartózkodó bel­ga pártmunkásküldöttség, amely csütörtökön érkezett Bács-Kis- kun megyébe, s az első napon Kecskemét nevezetességeivel is­merkedett meg, pénteken a me­gye távolabbi vidékeit tekintette meg. A küldöttséget útjára elkí­sérte Erdősi József elvtárs, a megyei pártbizottság titkára, Sa­rok Antal elvtárs, a megyei ta­nács vb elnökhelyettese. Belga vendégeink először a hartai Lenin Tsz gazdaságát te­kintették meg, ahol a község ve­zetői nevében Kovács László, a helyi tanács vb-elnöke, Bíró Gé­za, a község párttitkára, a Le­nin Tsz részéről pedig Oláh Pál tsz-elnök és Tiboldi János párt­titkár fogadta őket. A gazdaság életére vonatkozó rövid tájékoz­tatás után, amelyet a szövetke­zet elnöke adott részükre, meg­tekintették a tsz gazdaságát: ál­lattenyésztését, a saját erőből létesített borjúnevelőt, valamint az első hartai szövetközi ba­romfitelepet, ahol jelenleg közel 20 ezer aprójószágot nevelnek, árutermelésre. A továbbiakban a 670 holdas beépített öntözéses területet látogatták meg, ame­lyen most is szorgos munka fo­lyik. Mintegy 50 szórófejjel ön­tözik a 83 hold lucernát, a 100 hold lent és folyik a paprika ültetése. A vendégek nagy megelége­déssel nyilatkoztak a látottakról. Frans van den Branden, a kül­döttség vezetője a következőket írta a tsz emlékkönyvébe: „A belga delegáció nagy megelége­déssel szemlélte a Lenin Tsz át- tál elért eredményeket. Ezek az eredmények és a fejlődés bizo­nyítja a legvilágosabban, hogy a közös munka és a szocialista együttműködés mire képes. Kí­vánjuk a Lenin Tsz-ben dolgozó elvtársaknak, hogy további jó eredményeket érjenek el.” A belga vendégek a hartai Lenin Tsz-ből a kalocsai Finom­mechanikai Vállalathoz érkez­tek rövid látogatásra, majd a Sükösdi Állami Gazdaság szán­tópusztai üzemegységébe láto­gattak el. Itt a gazdaság életé­ről Nagy Ödön igazgató tájékoz­tatta őket. A délután folyamán a gazdaság gyümölcsösét, szőlő­iskoláját, új telepítéseit tekin­tették meg. Este a gazdaság ér­sekpusztai üzemegységében han­gulatos halászvacsorán látták vendégül őket. Frans van den Branden elv­társ, a küldöttség vezetője mun­katársunk kérdésére a követke­zőképpen nyilatkozott Bács me­gyei tapasztalatairól: „őszinte örömmel és nagy megelégedés­sel láttam, hogy a Magyarorszá­gon tett látogatásunk során szer­zett nagyszerű benyomásainkat a Bács megyei tapasztalatok is megerősítik. A mezőgazdaság nagyarányú fellendülése a szo­cialista nagyüzemi gazdálkodás erejéről és hatalmas lehetőségei­ről tanúskodik. Engedjék me£ hogy a Belga Kommunista Párt nevében legszívélyesebb üdvös-: letem tolmácsoljan a megye dol­gozóinak, vezetőinek, s kívámmíj további sikereket i í

Next

/
Thumbnails
Contents