Petőfi Népe, 1962. május (17. évfolyam, 101-125. szám)
1962-05-25 / 120. szám
I. »Mal 196?. májas 85, péntek 5 OSZTRIGÁS „TUDOK EGY OLYAN MOZIT..." Osztrigás MIcí a francia szalonvígjátékok jól sikerült példánya. Egy letűnt kor kispolgári életérzését, ízlését fejezi ki, olyan korszakét, melyet megszámlálhatatlan színpadi mű képvisel. Feydeau a háromszög-vígjátékok, a szerelmi bohózatok rengetegében és az erősen kereskedelmi ízű kon- kurrenciaharc közepette is tisztes nevet vívott ki magának. Ma már e vígjátékfajta jobb darabjaiban, így az Osztrigás Midben is mindössze írói szín- nadismeretét tudjuk csodálni. Őszinte derültség közepette ismerjük fel azokat a szinte kérdezőén alkalmazandó fordulatokat az Osztrigás Miciben is, amelyek később unos-untalan ímételgetett sablonná váltak, s amelyeknek az elemeiből ' ármelyik kistehetségű kom- lersz-iró siker reményében vágathatott. Az Osztrigás Mici .dújítása, kissé sekélyes, de a arculatokban és fordulatokban . ővelkedő, meséjével — nem olt rossz választás a színház t észéről. Nem marasztalható el a darabválasztás, hiszen Feydeau műve enyhe szatirikus célzásaival, a polgári szalonok figuráinak, jól ismert alakjainak bizonyos karikírozó szándékú bemutatásával, a szinte dekagrammra kiszámított hangulatadagolással néhány órás, kellemes szórakozást nyújt. A mának nem sokat ad, de a derült hangulat, amellyel a közönség elhagyja a színházat, megérte a fáradságot. Nagymértékben hozzájárult a felújítás sikeréhez az a körülmény is, hogy az együttes általában jól bánik a sajátos francia vígjátéki stílussal. Nem egy figura, nem egy ötletes és jó alakítás tökéletesen adja vissza a vígjátékot, jól poenti- roszák a* darabban szereplő művészek a kihegyezett és mesterien felépített ötleteket. LOVAS EDIT, a rendező jó érzékkel nyúlt a darabhoz, igyekezett egységes stílust kialakítani. Ez sikerült is, bár azt sem lehet elhallgatni, hogy néhány esetben, a darab néhány pillanatában ki-kiugrott a kerékvágásból az előadás, vesztett egy- egy percre könnyedségéből. Legyen, vagy ne legyen? A hamleti kérdés ilyetén váJtOBtta «efödött fel bennünk, amidén a zenei hetek keretén belül hallottuk a Szakszervezetek Művelődési Otthonának zenekarát. A klasszikus és romantikus szerzők müveiből összeállított műsor színvonalas volt. A zenekar elismerést érdemlő produkciót nyújtott, ami annál Is inkább dicsérendő, mert amatőr muzsikusokról van szó; ahol napi 8—10 órai megfeszített munka után ülnek a pult mögé és próbálnak 2—3 órahosszat a kultúra és a zene iránti szeretetből, ott csak dicséretről beszélhetünk. A két irányító karmester: dr. Réthy Aladár és Kálmán I.ajns főiskolai tanár ugyancsak lelkesedéssel, szakszerű felkészültséggel oktatják, dirigálják a zenekart. A két szólista: dr. Gulyás Lajos (zongora) és Fodor Adám (klarinét) teljesítménye kitűnő volt. Kívülről szemlélve a dolgokat, Igen szépnek, rendezettnek látjuk a zenekar működését. De. . . nem tapasztaltunk a szakszervezet részéről túlságos ügybuzgalmat. Megnyilvánul többek között ez abban Is, hogy azok, akik a hangversenyre elmentek, tehát a közönség, nem a szak- szervezeti tömegszervezés útján jutottak jegyekhez. A gyenge szervezés következtében gyérszámú volt a hallgatóság, pedig ez az előadás nagyobb látogatottságot érdemelt volna. Több mint egy évtizede vajúdik a kérdés: legyen, vagy ne legyen Kecskemét városának szimfonikus együttese? Eddig több Ízben megalakult, majd feloszlott és ugyanez a sors fenyegeti a jelenlegi zenekart Is. Kecskemétnél kisebb lélekszámú, szűkösebb anyagiakkal rendelkező városokban fejlettebb a helyi zenei élet. Ott, ahol az ország első ének- zenei általános iskolája létesült, ahol * városi zeneiskolában annyi a zenét tanulni akaró jelentkező, hogy sem tudják befogadni, ahol évek éta zenei bérletsorozatokat rendez az Országos Filharmónia, ott, véleményünk szerint Igenis legyen szlmfó- níkns zenekar és ehhez meg kell adni a szükséges segítséget is, Pártot Erzsébet Osztrigás Mici alakítója: Galambos Erzsi nemcsak jól felépített alakítással lépett a közönség elé, hanem meg is toldotta azt kedves humorú ötletekkel. Nagy kedvvel forgolódott a vígjáték csiklandósan szellemes légkörében és tekintélyes terjedelmű szerepében mindvégig fáradhatatlan, lendületes játékot nyújtott A francia vígjátéki stílus fölényes ismeretéről, kitűnő biztonságú megjelenítéséről adott bizonyságot Mojzes Mária. Az ájtatos lelkű, kissé naív, butácska pro- fesszomé alakja plasztikusan és minden részletében kidolgozot- tan állt a közönség elé. Ok ketten — Fotiyó Józsefjei, a mulatságos kalandba belesodródott feddhetetlen hírű orvos- professzor alakítójával — tökéletesen hiteles alakítást nyújtottak, s az előadás minden pillanatában igazán kifogástalanul a helyükön voltak. Az epizódszereplők közül jól és hangulatosan játszott Major Pál, Bodó Györgyi, Kom- lós József. Különösen a harmadik felvonás mulatságos látogatási jelentében kacagtató ötletességgel * játszott Pathó István. (Játéka a virágcsokorral feledhetetlenül eredeti.) Karizs Béla itt-ott túl súlyosra vette szerepét, bár a második felvonás legfontosabb jeleneteiben lendületesen és nagy kedvvel játszott Csajányi György a snájdig hadnagy szerepében nem mindig találta el a megfelelő hangot. Kár, hogy a vidéki kastélyban lejátszódó jelenetek kissé vontatottra, ötlet- telenre sikerültek. Ezt a hibát azóta az együttes már kiköszörülte. Németh Amadé, a zenés vígjátékká avatott Oszrigás Mici zeneszerzője igen mulatságos, s a darabhoz hangulatilag kitűnően illő zenét szerzett. Külön elismeréssel kell megemlékeznünk Róna Frigyesnek, színházunk kitűnő karmesterének sziporkázóan szellemes san- zon-szövegeirőL Feydeau rokonszenves mulattató, s a Kecskeméti Katona József Színház évadzáró előadásán a feledés homályából kiemelt darabja, az Osztrigás Mici pergő ritmusú, ötletes, ka- cagtatóan szellemes előadásban került színre.. A színház együttese méltó külsőségek között búcsúzott az idén is Kecskeméttől. Csáky Lajos Hz ünnepi könyvhét könyvei Vas István: HÉT TENGER ÉNEKE Vas István * klasszikus ókor poé- táltól a modern költőkig „Hét tenger énekét” szólaltatja meg kötetében és végigvezeti az olvasót a világirodalom egyes korszakain, Chaucer, Villon, Spencer, Shakespeare, Moliére, Racine, Burns, Chenier, Goethe, Schiller, Keats, Heine,, Puskin, Browning, Lermontov, Whitman, Nyekraszov, Jammes, Gorkij, Rilke, Valery, Appolinaire klasszikussá vált művei mellett helyet kapnak a kötetben a szovjet költők, valamint Cocteau, Max Jacob, Eliot és az újabb angol költők versei Vas István harmonikus, finom és merész megoldásai mellett sem hivalkodó fordításaiban. — A Kossuth-díj as költő és műfordító nagysikerű művének ez a harmadik kiadása. Az általános iskola minden ember számára a nélkülözhetetlen műveltség alapjait nyújtja. Azok a dolgozók, akik nem végezték el az általános iskola nyolcadik osztályát, jelentkezhetnek az 1962—63-as tanév általános iskolai tanfolyamaira. Városokban és ipari vidékeken jelentkezés május 15-től június 30-ig, valamint augusztus 25-től szeptember 5-ig, a falvakban augusztus 25-től október 1-ig. Május 15-én megkezdődött a felvétel a gimnáziumok és a közgazdasági technikumok első osztályába is. Azok a dolgozók, akik 15. életévüket betöltötték, általános iskolai, vagy ennek megfelelő előképzettséggel rendelkeznek és legalább félévet munkában töltöttek el, jelentP áhi nines ugyan a világ végén, de csoda tudja, a kultúra áldásaiból valahogyan mindig kimarad. Illetve — ne legyünk igazságtalanok. A felsőbb támogatás nem kerüli el a mi községünket sem, csak hát... apró kis bosz- szúságok, nemtörődömség, hanyagság mindegyre megkeserítik örömeinket. Vegyük például a művelődési házat! Ott igazán jól elszórakozhatna a falu apraja-nagyja, ha kinyitnák előttük az ajtókat. Az ajtók azonban többnyire zárva vannak. N o persze, nem mindig ... Karácsonykor, újévkor, farsang idején és húsvétkor akad egy-egy táncmulatság is. De máskor alig. Pedig jómagam is „beneveznék” valamiféle kultúrgárdába, színjátszó csoportba. S nemcsak én, sokan vannak még úgy vele, hogy nem várják a sültgalambot, szívesen csinálnának maguk is valamit. Mindeddig azonban senki nem törődött nálunk ilyesmivel. Ki csodálkozhat ezekután rajta, hogy a fiatalság Budapesten, vagy más kezhetnek gimnáziumba és köz- gazdasági technikumba. Ipari technikumba a 18. életévüket betöltött ipari dolgozók kérhetik felvételüket. A felvételhez az iskolai végzettség igazolása mellett megfelelő szakmai gyakorlat is szükséges. Ezekben az iskolákban a tanulók érettségi bizonyítványt, illetőleg technikusi oklevelet szereznek. A középiskolákban a jelentkezés határideje június 30. Az általános és a középiskolákban a tapítás a kora esti órákban történik. A felvételek feltételeiről részletes felvilágosítást az iskolák vezetői és a tanácsok művelődési osztályai adnak. városban igyekszik megtalálni az elevenebb, színesebb életet. Azért egyszer-egyszer mégis* csak felébred bennünk a re* mény. Így februárban, amikor először szerepelt nálunk aKecs* keméti Katona József Színház. Ahogy falun mondják: „Tartsa meg a jó szokását.” Szeretnénk a kecskeméti művészeket minél többet látni. A legsúlyosabbak azonban a panaszaink a mozi ellen. Mifelénk leszoktak már a I«" gények arról a nótáról, hogy aszongya: Hallod-e Rozika Tét gyerünk a moziba be, tudok egy olyan mozit, hogy valami csuda, élen át fagyoskodtunk a fútetlen kultúrházban szombat esténként a filmvetítés sek alkalmával. Ez azonban a kisebbik baj lenne, hiszen a hi* deg csak félévig tart, s nyáron zavartalanul élvezhetnénk az előadást. Sokkal bosszantóbb, hogy sok magyar és szinkront zált filmet kapunk. Nem azért mintha mi is olyan élesen bis rálnánk a magyar filmeket, mint a kritika, de jobban sze* retjük a feliratokat olvasni a külföldi filmeken, mint az érts hetetlen recsegést hallgatni a hangszóróból. Már gondoltuk3 kém* fogjuk, hogy kapcsolják ki a hangszórót De féltünk, úgyse teljesítenék, mert esetleg a némafilmnél le kellene szál* lítani a hely árakat Nekünk így is csupa Htokra* tosság, ami a vásznon történik, mert érteni nem értjük ki * zörgésből, zavaros lármából m szót. Újabban meg már a lencse <t ellenünk esküdött. Az embernek időnként könnybelábad a szeme, s nem tudni ettől folyik-e ősz* sze előtte minden, vagy a kép lett-e a szokottnál is homálya* sebb. H a Így tart, hovatovább azért ülünk csak be min* den szombat este a moziba „hogy ne legyünk úgy szarut* széf. Én nem tudom, ki a felelő* és főképp ki az illetékes mind* ebben, de jó lenne ha mielőbb segítene a páhlakon. A. 6. Felvétel az általános és középiskolák esti és levelező tagozataira ^uzimwnr-ßEczG ■ savoly 68. Thin Ián valamennyi fegyverét a páncélos autóra irányította. — Tűz! A pánoélkocsi kihúzódott a tank mellé és tűzelőéllást vett félj A négy páncélautó mögött kissé összefutott a kocsisor, de úgy 5—6 méter távolságnyira álltat meg egymástól. A karavánt bezáró páncélos autó éppen Zwara alhadnagy egysége előtt állt meg. — Tűz! — kiáltotta a lengyel Egységének fegyverei felugattak. egyúttal tüzelni kezdett Fan Dong, Hao Din és Nac Fart egysége is. Nao Ting parancsnok Thin Lin főhadnagy mellé kúszott — Tüzeljetek! Mielőbb semmisítsétek meg az első páncélos autót! Abban van a rádióleadó. Az autó páncélfalán záporoztak a lövések. A gyilkos össztüzet azonban makacs ellenállás fogadta. A páncélautóból két géppuska és öt automata fegyver okádta a tüzet a hegyoldal felé. Az őserdőből azonban mindent elsöprő tűz zúdult a kocsira. Az egyik automata fegyver elhallgatott, s egy légiós hangtalanul nyúlt el a kocsi aljában Néhány másodperc múlva elhallgatott az egyik géppuska ia. A rádiós halálraváit arccal csavargatta a gombokat és izgatottan ismételgette: —■ Halló Bá-Kán... Halló Bá-Kán... Üjabb légiós nyűit eJ a kocsiban. s- Halló Bá-Kán... Halló Bá-Kán ... Itt Bá-Kán .s. Colonel Simon beszél. — Jelentem, hogy a karavánt megtámadták a bennszülöttek. A tankot kilőtték... Courtie főhadnagy minden bizonnyal elesett. .. — Micsoda? A tankot?:.. Ebben a pillanatban az őrnagy hatalmas dörrenést hallott. — Halló! Halló... karaván, mi történt? Vétel... Halló karaván! Zsitvai hadnagy boldogan nézett katonáira, akik izzadó homlokukat törölgették. A tank után kilőtték az első páncélautót is. Néhány teherautóból kiugrott a vezető és a kísérő. Maronics hadnagy a legiobb lövészeket kapta, de még így is figyélmez. tette őket: — Vigyázzatok a kocsiba ne lőjjetek! Néhány légionista a hegy aljában hasalt és tüzelni kezdett a sziklák felé. Azonban a biztos fedezékben levő vietnamiak hamarosan harcképtelenné tét- téli őket. Üjabb két légionista ugrott ki a kocsikból, de ezek már nem a hegy. hanem a szakadék felőli oldalán. A kocsi mögött, annak sarkánál foglaltak tüzelóállást. Az egyik géppisztollyal, a másik, a sofőr pisztollyal tüzelt a hegy felé. Maronics káromkodott. — Kedvem volna a lőszere« kocsiba ereszteni egy sorozatot — mormogta. «•» De nem, kell a lőszer..> Óvatosan egy másik sziklához kúszott, aztán még inkább balra haladt, egészen addig, amíg jól látta a kocsi mögül tüzelő két légionistát. Automata fegyverével célba vette a géppisztolyost és meghúzta a ravaszt A légianista fneetán torodott, kezével melléhez kapott és belezuhant a szakadékba. A másik légiós eldobta pisztolyát és riadtan futni kezdett a kocsik mellett. Néhány méter után megbotlott vagy elvétette a lépést és a szakadék szélére zuhant Riadtan próbált megkapaszkodni. azonban a lendület nagy volt Hatalmas ordítás hallatszott, majd egy test görgött le a szakadékba. Mire leért a mélybe, nem volt benne élet: A kocsisort bezáró páncélautó hatalmas tűzerővel viszonozta Zwaráék tüzét. A torkolattűz- ről hamarosan felfedezték az erdőben rejlő fegyvereseket és gyilkos tüzet, zúdítottak rájuk. Az egyik katona előrebukott, kezéből kiesett a fegvvér. Zwara alhadnagy odakúszott melléje és hátúra fordította. Még élt. Nao Ting az ütközet előtt néhány katonát a sebesülték ellátásává! bízott meg. Ezek közül ketten odakúsztak a sebesült mellé éa hátravitték. Zwara gyűlölettel nézett a légiósok felé — Tüzeljetek — kiáltotta katonáinak. — Az utolsó bocsinak ott kell maradnia, ahoi van, és el kell zárnia » visszavonulás útját! A golyószórőkbe újabb hevedert fűztek. A páncélautó aljéban két légiós feküdt mozdulatlanul! Egyik még élt és segítségért kiáltozott Az egyik géppuskás idegei felmondták a szolgálatot, otthagyta a fegyvert és * kocsi szakadék felöli oldalán ki akart lépni. — Elég! Elég! Elég! *» kiáltotta. miközben szeme vérben forgott — Vissza! — ordította utána Schwehmach őrmester. « kocsi parancsnoka. — Elég! Elég! — mondta eszelősen a másik és egyik lábát átvetette a páncélautó falán. Egy automatafegyver felugatott és keresztülszelte a légionista hátát A menekülő előrebukott és nagyot huppant az úton, Nao Ting a hegy vízmosás felőli oldalán tartózkodott, Zsdt- vai és Thin Lin egységednél A tankot és az első páncélautót kilőtték. A második páncélautó is nehéz helyzetben volt. alig viszonozta már a tüzet. Az első három teherautó lassan megindult El akartak: menni a páncélosok és a tank mellett, de aztán mégis megálltak. Nao Ting Thin Ián rnéüé kűszott. (Folytatjuk^
