Petőfi Népe, 1962. május (17. évfolyam, 101-125. szám)
1962-05-25 / 120. szám
TMK. máfos SS. péntek *. o?»a1 Meteorológiai obszcrvaíóríwin a mezőgazdaság szolgálatában Szilágyi Tiborral, a kecskeméti Agrometeorológiai Obszervatórium vezetőjével beszélgettünk az állomás működéséről, s az időjárást megfigyelő szakemberek — laikus számára bizony eléggé ismeretlen — tevékenységéről. Elmondotta, hogy az Országos Meteorológiai Intézet irányítása alatt Pestlőrincen és Szegeden aerológiai obszervatórium, Pécsett, a Mecsekben hegyi obszervatórium, Siófokon pedig Balaton-kutató és .vihar jelző állomás működik. Agrometeorológiai obszervatórium az egész országban kettő van: Martonvásáron és Kecskeméten. A kecskeméti a zöldség-; szőlő-, gyümölcstermelés meteorológiai „oldalával”, illetve a homoki gazdálkodás meteorológiai alapjainak megteremtésével foglalkozik. Az állomások naponta háromszor vagy többször végeznek megfigyeléseket, s jelentéseiket havonta, naponta, esetleg óránként továbbítják. A csapadékmérő és éghajlatkutató állomások havonta, az időjelző állomások pedig naponta, vagy óránként jelentenek. Ezek adataiból és a külföldi anyag felhasználásával állítják azután össze a budapesti központban a prognózisokat. A kecskeméti obszervatóriumnak alapkutatásként elsőrendű feladata a homoktalajok hő- és vízgazdálkodásának tanulmányozása. E célból egvütt dolgoznak a katonatelepi és a mik- lóstelepi szőlőkutatókkal. Az alapkutatás sok vizsgálatot foglal magában. A helyi fagyelőrejelzés teszi lehetővé például a fagy elleni védekezést, s ennek köszönhető, hogy a legutóbbi fagyveszély alkalmával több helyen sikerült a kiültetett paradicsompalántákat főként öntözéssel megmenteni. Beszélt az obszervatórium Vezetője az öntözéses védekezés többféle hasznáról is. E módszerrel még igen komoly fagyok ellen is lehet védekezni, nemcsak a zöldséges kertekben, hanem a gyümölcsösökben is. Fokozza ennek jelentőségét az a tény, hogy megyénkben egyre több a csőkút. Míg kötött talajon a fagy ellen öntözéssel történő védekezés talajtani szempontból több kárt okoz, mint hasznot, addig homoktalajokon kiemelkedő sikerrel alkalmazható. Kecskeméten az áprilisi csapadékátlag 12 milliméter volt. Hogy ez milyen minimális, azt jól szemlélteti az a körülmény, hogy az. ötvenéves átlag 48 milliméter. E csapadék- hiányhoz járultak még a már említett éjjeli fagyok, ezeket öntözéssel igen jól lehetett ellensúlyozni. A jelenlegi időjárási helyzet csaknem aszály- jellegű, bár a legutóbbi esőzések sokat segítettek. Ezért nem lehet eléggé hangsúlyozni a cső- kutak létesítésének fontosságát a belterjes termelésnél, amely- lyel — mint láttuk — a fagykárokat is a minimumra lehet csökkenteni. Az obszervatórium a kertészeti növények közül a paradicsom és szőlő agrometeorológiájával is foglalkozik. E két növényt azért választották kutatásuk, illetve vizsgálataik tárgyául, mert mezőgazdasági fontosságukon kívül a megye adottságai is bő lehetőséget nyújtanak a kutatásra. A szőlőknél állandóan vitatott kérdés a sor- és tőtávolság. Vizsgálataikkal igyekeznek a szőlészeti szakembereket hozzásegíteni. a legmegfelelőbb ültetési mód kialakításához.. A régi kisüzemi gazdálkodásban a szőlőkhöz képest a köztes gyű- > mölcsfák aránya igen nagy volt. > Ez a helyzet kedvezőtlen volt. j Kutatásaikkal e probléma meg- > oldását is igyekeznek mielőbb > megtalálni. < Munkájukhoz számtalan mé- > rés és megfigyelés szükséges, j Figyelembe kell venniük a kör- > nvezetet, talajt, levegőt és ma-! gát a növényt. Vizsgálják a hő- \ mérséklet és nedvesség alakú- ' lását, és pontos fenológiai —> Gyorsan és hibátlanul Fürge ujjai szemfényvesztő gyorsasággal ütik le az írógép billentyűit. Kelemen írónkéról van szó. aki gyors- és gépírónő a Vas és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalatnál. Gyorsan és hibátlanul dolgozik — mondják róla. A kereskedelmi osztályhoz tartozik, időnként azonban segít más osztályoknak is. Méltányolva ed-j digi munkáját, a kollektíva ki-j váló dolgozó oklevéllel jutái- j inazta. A szőkebajű, szerény, csendes, életrevaló kislány tagja a KISZ- i nek, s mint szakszervezeti tag, társadalmi munkában látja cl a) könyvtárosi tisztet. ) Pásztor Zoltán fel v.' növényfejlődéstani — megfigyeléseket végeznek. E vizsgálatokat rendszeres éghajlati megfigyelésekkel egészítik ki, s az összegyűjtött adatokból következtetnek arra, hogy adott időjárási helyzetek, amelyek kedvezően vagy kedvezőtlenül hatottak a növény fejlődésére, milyen gyakran fordulhatnak elő és milyen valószínűséggel lehet számítani megismétlődésükre. Ezekhez számos egyéb, az alapkutatás céljait szolgáló vizsgálat is járul. Nemrég például olyan elektromos mérőberendezést készítettek, amely lehetővé teszi a szőlőbogyó hőmérsékletének mérését. Az Agrometeorológiai Obszervatórium munkatársainak tudományos kutatásai tehát, mint az elmondottakból kitűnik, jelentősen hozzájárulnak nagyüzemi gazdálkodásunk még eredményesebbé tételéhez. J. T. Az árellenörzések során az élelmiszer szakmában a Bács-Kiskun megyei Állami Kereskedelmi Felügyelőség munkatársai és a társadalmi ellenőrök visszaélést nem tapasztaltak. Ezt azzal indokolják, hogy a napi cikkek árait általában ismerik az elárusítók. Ellenben visszatérő mulasztásként jelölték meg az árak kiírásának elhanyagolását. E tekintetben a hagyományos módszerekkel árusító üzletekben főleg a tejtermékeknél, a hentes áruknál és a zöldségféléknél sok esetben nem tudja a vevő megállapítani, melyik cikknek mi az ára. Egyik-másik üzlet egy-egy részlegénél az az árjegyzék nélkül árusított cikkek száma eléri a 40—50 százalékot. Mulasztásokat tapasztaltak az időközben bekövetkezett árváltozások gyors átvezetésénél is. Például a MÉK Vállalat a dióbélre vonatkozó ármódosítást csak a felügyelőség utasítására rendezte, mivel a SZÖVÉRT-től e tekintetben semmilyen tájékoztatást nem kapott. Az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat boltjaiban a szükségesnél későbbi időpontban csökkentették a tojás eladói árát. Igen gyakran vezet a fogyasztók megkárosításához a juhhús jelenlegi kétféle ára. A gyakorlat azonban azt igazolja, hogy a húst árusító boltok többségében azok a vevők is 16 forintot fizetnek egy kiló húsért, akik az állat első részéből kérnek, holott az árjegyzék szerint csak 14 forint 20 fillért kellene fizetniük. Az árdrágítás megszüntetésének módja: az egységes ár bevezetése. Előfordul még, főleg a sza- badkasszás egységekben, hogy a vevőknek blokkot, számolójegyzéket elfelejtenek adni, a húsboltoknál pedig a . becsomagolt árun nem tüntetik fel annak értékét. A jövő évi tervek készítése elé H termalés és a felvásárlás kapcsolata A z ötéves terv időszaka " alatt a megelőző öt év átlagához képest megyénkben a mezőgazdasági termelést 21 százalékkal kívánjuk növelni, a felvásárlást pedig olyképpen, hogy az 1965-ben 43,2 százalékkal legyen nagyobb, mint 1960-ban volt. Természetesen ezek a célkitűzések csak a hozamok, a munka termelékenységének állandó növelésével, a termelési költségek csökkentésével valósíthatók meg. Megyénkben sikeresen oldottuk meg a kettős feladatot: a mezőgazdaság átszervezését és ezzel egyidejűleg a termelés növelését. Ezt bizonyítja, hogy 1961-ben 5,6 százalékkal több árut adott a megye mezőgazdasága, mint 1960-ban. Most már egyetlen, legfőbb feladatunk: a mezőgazdaságban a termelés gyors ütemű fejlesztése. Ennek érdekében megyeszerte nagy erőfeszítés folyik. Hatalmas területen tesszük termővé a homokot, teremtünk szőlős- és gyümölcsöskerteket, öntözéssel igyekszünk növelni a terméshozamokat, mind nagyobb mértékben növekedik a " zöldségtermesztés, valamint a takarmánytermesztés. Ez utóbbival összefügg az állatállomány növelése. Nagyon fontos, hogy a tájtermesztési körzeteinkben fejlesz- szük a hagyományos kultúrákat. A bajai járásban a takarmány- termesztést és ezzel összefüggésben az állattenyésztést. A kalocsai járásban a fűszerpaprika termesztésének további fellendülése, a homokokon sokoldalú kertészkedés mind-mind része e nagy feladatkomplexumnak. A termelés és a felvásárlás szoros összefüggésben van, hiszen ez utóbbi alapja az előbbinek. A termelés alakulásától függ, miképp tudjuk felvásárlási terveinket megvalósítani. Ezt a termelőszövetkezetek 1963. évi előterveinek készítésénél is figyelembe kell venni. A tervek összeállításánál különös gondot kell fordítani a termelési alapok fejlesztésére, mert ez a feltétele a felvásárlási tervek teljesítésének. Megyénk jelentős hányadát * “ adja az ország áruellátásának, éppen ezért szükséges (foglalkozni ezzel egy kicsit részletesebben. Mivel a téma rend- J kívül sokoldalú és bonyolult, ! csak egy-egy részkérdést tudunk S alaposabban elemezni. Szólnunk \kell elsősorban a sertés- "és <szarvasmarhafelvásárlási tervek <megalapozásáról úgy, hogy elő- jrevetítsük a további feladatoI kat is. A márciusi állatszámlálás adataiból kitűnik, hogy a megyében az összes sertésállomány az 1960. évihez viszonyítva mintegy 22 ezer darabbal növekedett. A kocaállomány alakulását vizsgálva az tapasztalható, hogy 1962-ben mintegy kilencezer darabbal több a megyében a kocák létszáma, mint 1960i ban volt. Az emelkedés ellenére azonban meg kell jegyezni, hogy az elmúlt évhez, 1961- hez viszonyítva mintegy 3000 darabos csökkenés következett be. Ez főként a háztáji és egyéb gazdaságoknál volt tapasztalható, mert a termelőszövetkezeteknél az elmúlt évhez viszonyítva 1300 darabos emelkedés mutatkozik. A növekedés a nagyüzemekben nem pótolja a háztáji kiesést. A csökkenés oka elsősorban az elmúlt évi aszályos időjárás, melynek következtében — mivel takarmány hiány állott be — a háztáji és az egyéni gazdaságok csökkentették a kocák létszámát és a meglevő állomány egy részét meg- í hizlalták. Ugyanakkor nem gondoskodtak arról, hogy a kiselej- ! tegezett, hízóba állított jószágok \helyett megfelelő minőségű és <mennyiségű süldőkocát állífsainak be. Ezt bizonyítja, hogy az igen kedvező feltételek mellett történt süldőkoca-kihelyezési és hitelezési akció keretében az idén január 1-től április 30-ig mindössze 232 süldőkocát helyezett ki az Állatforgalmd Vállalat szemben az elmúlt évek kedvezőbb helyzetével. A háztáji kocaállomány csökkenésének oka az is, hogy egyes termelőszövetkezetek vezetői nem támogatják eléggé a háztáji állattenyésztést. Követni kell azoknak a közös gazdaságoknak a példáját, ahol megfelelő zöldtakarmány-jutta- tásban is részesítik a gazdákat a szemestakarmány-juttaráson kívül. A községek, valamint a termelőszövetkezetek vezetői mindig vegyék figyelembe, hogy az ország áruellátását a háztájiból és a közösből kell megoldani. C z évben term elősző vetke- ^ zeteinkben majdnem 30 ezer, Állatforgalmi Vállalattól vásárolt süldő hizlalását tervezik. Teikntetel arra, hogy — mint már az előbb sz.ó volt róla — csökkent a háztáji kocaállomány, kérdés, lesz-e olyan utánpótlás süldőben, hogy ezt az igényt ki tudja elégíteni az állam. Törekedjenek tehát a közös gazdaságok saját hízóalapanyag előállítására. Ügy tervezzenek takarmánybázist, hogy lehetőség legyen a kocaállomány növelésére, hi szón a legutóbbi számlálások szerint a termelő- szövetkezetek közös területére 100 katasztrális holdat véve alapul, csak három darab koca jut, míg a megyei átlag ugyanekkora területre számítva több mint hat koca. A nemrég történt állatszámlálás bizonyltja, hogy a megye szarvasmarha-állománya némi emelkedést mutat. 1960-hoz viszonyítva 1962-ben 6,5 százalékkal több a szarvasmarha megyénkben. Ezen belül viszont a tehén és előhasi üszőállományban csökkenés tapasztalható. indezekből látszik, hogy a két legfontosabb állattenyésztési ágazatban gondok vannak a szaporulattal. Nagyon fontos, hogy közös gazdaságaink megfelelő takarmányalapot biztosítva megteremtsék a feltételeket a saját süldő- és növen- dékmarha-állományból történő hizlaláshoz. A korszerű agrotechnika alkalmazásával — különösen hangsúlyozva a talajerő-utánpótlást és az öntözést — megfelelő takarmányalapról kell gondoskodni az állattenyésztés további fejlesztése érdekében. A kukorica, a silókukorica, a legelők, réték öntözésével többszörösére lehet növelni a terméshozamot. Az idén öntözésre kerülő terület több mint felén közös gazdaságainkban — mintegy hétezer holdon — szántóföldi növénytermesztés folyik. Vagyis mind több kukorica, lucerna öntözésére nyílik lehetőség. Természetesen ez még nem old meg mindent. Szükség van a közös állattenyésztés megteremtésére a termelőszövetkezeti csoportokban és a szakszövetkezetekben. Ennek érdekében ezeknél is növelni kell a takarmányterületeket, sőt, közös takarmánytermő területeket kell létrehozni. Szükség van istállók építésére, férőhelyek biztosítására. A baromfi- és a tojásfelvásárlás alapjait is csak úgy biztosíthatjuk, ha a közös gazdaságok törekednek a törzsállományok létrehozására, megteremtik többek között a nagyüzemi libatenyésztés feltételeit. Äz ötéves tervben előttünk “ álló termelési és felvásárlási feladatokat mindig együtt kell végrehajtani. Ha ez a szemlélet érvényesül már az előter- vezésnél, akkor az áruellátás javulásában jelentős sikereket érhetünk el. Kereskedő Sándor , M
