Petőfi Népe, 1962. május (17. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-25 / 120. szám

Sálán elkerülte a halálbüntetést Lázadoznak Boun Ount katonái Ái argentin kongresszus több tagja lemondott mandátumáról Részleges sikert arattak a sztrájkoló spanyol munkások CSAKNEM BOTRÁNY- BA FULLADT a párizsi katonai törvényszék szerda éjszakai ülésén a Salan-per befejező tárgyalása. Amikor a bíróság biaanyo6 enyhítő körülmények figyelembevéte­lével halálos ítélet helyett kihirdette az élet­fogytiglani szabadságvesztésről szóló döntést, a jelenlevő ultrák parázs jelenetek közepette tün­tetésben törtek ki, melynek során éltették Sa- íant és a Francia-Algéria gondolatát. Az ítélet jogi érvelése tarthatatlan, hiszen ugyanez a bíró­ság azonos összetételben nem is olyan, régen halálra ítélte a tömeggyilkosságokat szervező OAS-vezérkar másak tagját, Jouhaud táborno­kot, Salam helyettesét A Sálán feletti enyhébb ítélet után párizsi megfigyelők véleménye sze­rint nyilvánvaló, hogy Jouhaud kivégzésére sem kerül sor. Az ítéletet úgy kommentálják az első sajtóvisszhangok, mint az OAS diadalát és bá­torítást a kormányzat részéről a fasiszta szer­vezet irányában. Az ADN különtudósítója rá­mutat, hogy a katonai törvényszék nyilvánva­lóan a legfelsőbb helyek jóváhagyásával men­tette meg Sálán életét A BOUN OUM—NOSAVAN-CSOPORT — je­lenti a Laosz Hangja rádióadó — a koalíciós kormány megalakításáról újra meginduló tár­gyalások előestéjén változatlanul támadásokat készít elő Laosz már felszabadított területei ellen. A jelentések szerint a lázadók dél-viet­nami banditákat béreltek fel a -tisztogató had­műveletekre*1, azonban kevés Bakerrel. Egyre gyakrabban fordul elő. hogy a lázadókat zsol­dosaik csenbemhagyjgk. Nemrégiben egy teljes ejtőernyős egység állt át a hazafias erők csapa­taihoz, egy fontos hadászati csomópont őrsége is letette a fegyvert, gyakoriak a kiképzők és a iásztek elleni lázadások a zsoldosok soraiban. A Vietnamban működő amerikai katonai körök szerdán egy értekezleten elismerték, hogy a ha­zafias erőknek »módjukban állana rövid hetek alatt kiterjeszteni ellenőrzésüket az egész Laosz­ra. ba akarnák«. Az ame­rikai tanácsadóit most minden erejüket latba- vetik, hogy segítséget nyújtsanak Boun Oum és Nosavan szétzilált csapatainak megerősítésére. Katonai szakértők számításai szerint legalább két-három hónap kell ahhoz, hogy a még rendelkezésre álló csa­patok harcképességét helyreállíthassák. Nosa­van katonái, mint ismeretes. Nan Tha térségé­ben több mint egymillió dollár értékű fegyvert és katonai felszerelést hagytak hátra fejvesz­tett menekülésük közben. AZ ARGENTIN KONGRESSZUS két szená­tora és öt képviselője szerdán, tiltakozásul Guido elnök diktatórikus intézkedései ellen, le­mondott mandátumáról. Közben tovább folyna^ a keddre tervezett általános sztrájk előkészü­letei. A kormány attól "tart, hogy a sztrájk meg­bénítja majd az egész országot. Igen érdekes az a hír, hogy a peronista erőknek márciusban be­következett választási győzelme óta a Spanyol- országban élő emigráns elnök. Peron, kormány- alakításon fáradozik. Valószínű, hogy a létesí­tendő kormány Spanyolországban ütné fel szék­helyét. A rendőrség egyébként újabb biztonsági intézkedéseket tett Peron védelmében. A SPANYOLORSZÁGI munkások sztrájkja tovább tart Az AFP szerint Madrid is egyre nagyobb szerepet játszik a szrtráikharcokban. Becslések szerint újabb 80 000 munkás kapcso­lódott bele az egyre szélesedő sztrájk-mozga­lomba. A Pravda csütörtöki számának kommen­tárja megállapítja, hogy egy olyan országban, ahol fasiszta diktatúra van, egy erőteljes sztrájkmozgalom kétségbevonhatatlan bizonyí­téka a diktatórikus rendszer inga-tagságának. A munkásosztály Spanyolországban az illegális kommunista párt vezetésével 23 év alatt ren­dezte sorait, s közben új generáció nőtt fel, melyet a fasizmus gyűlölete hat át Ez a spanyol munkásmozgalom hosszú évék óta első nagy sikere; EGY NAP A KÜLPOLITIKÁBAN Goulart nyilatkozata a Pravda tudósítójának MOSZKVA. (TASZSZ) A Pravda csütörtöki száma közli Joao Goulart brazil elnök nyi­latkozatát. amelyet V. Vorobsz- Vrijnak, a Pravda tudósítójának adott Nyilatkozatában Goulart elnök hangsúlyozza, hogy »a Szovjetunió és Brazília kulturá­lis és gazdasági együttműködé­sének távlatai nagyszerűek". Az elnök rámutat, hogy bár a bra­zil—szovjet kereskedelem nor­málisan fejlődik, de még na­gyobb ütemben halad majd az­után, ha a brazil vezetők intéz­kedéseket hoznav Brazília és a szocialista országok árucserefor­galmának rendezésére. Dr. Dallos Ferenc előadása a MUOSZ-ban Dr. Dallos Ferenc, a Minisz­tertanács tanácsszervek osztá­lyának vezetője csütörtökön tá­jékoztatót tartolt a Magyar Sajtó Házában. Előadásában a tanácsoknak a szocialista me­zőgazdaság megszilárdításával kapcsolatos feladatait ismertet­te. Szólott a községfejlesztési tervekről, valamint a falusi és járási tanácsok megerősítésének kérdéséről. Hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaságra háruló új feladatok nagymértékben meg­növelték a falusi és járási taná­csok felelősségét. Qiay tábornok (la meg* sebesült Déi-Vieüiamban NEW YORK, (TASZSZ) A dél-vietnami zsoldos csapatok szerdán Khieng-Phong tarto­mányban, Saigontól 100 kilo­méternyire, megütköztek a népi felszabadító erők alakulataival. A zsoldos csapatok a harcban súlyos veszteségeket szenvedtek. A sebesültek között van Frank Clay alezredes is. Clav tábor­noknak. Kennedy berlini ta­nácsadójának fia. valamint há­rom más magasrangú amerikai katonatiszti Az általános és teljes lesze­relésről szólva Goulart elnök kifejtette, hogy Brazília állás­pontja e kérdésben jól ismert. Világos volt ez az álláspont a ti zennyolchatalmi leszerelési bizottság genfi tárgyalásain is. Ami a nukleáris fegyvereket illeti — mondotta végül az el­nök —, mi hívei vagyunk an­nak. hogy kiterjesszék a béke- övezeteket. mind a szó földrajzi értelmében, mind pedig olyan vonatkozásban, hogy intézkedé­seket hozzanak az államok ke­zében levő pusztító erő csökken­tésére. Brazília elítéli a nukleá­ris kísérletek felúiítását, bár­mely nagyhatalom hajtsa Is azt végre. Keserű cukor Mitől szabadította meg Kubát a forradalom? Miközben az Egyesült Államok lá­zasan szövi a diplomáciai, gazdasági és politikai hálót a forradalmi Kuba ellen, az amerikai „nagy sajtó” óriási kampányba kezdett, hogy megmagyarázza a Fehér Ház és a State Department bizonyítványát. A tekervényes frázisok dzsungelé­ben talán ez volt a leggyakoribb szó: hálátlanság. Mármint Kubáé, Amerikával szem­ben, amely „a szigetországot meg­szabadította a spanyol zsarnokság­tól, magas áron megvette fő termé­két, a cukrot és megnyitotta előtte a fejlődés országútját”. Mi az igazság e mesterséges köd­függöny mögött? Erre a kérdésre szeretnénk részletes választ adni ol­vasóinknak. Csak a múlt ismereté­ben érthetjük meg, az érzelmek mi­csoda áradása kavarog a legnépsze­rűbb kubai jelszó mögött: Cuba — sí, Yankees — no! Kuba — igen, jenkik « nem. 4 Reid’s Hotel vendége A Portugáliához tartozó Madeira szigetén van egy rendkívül előkelő és természetesen méregdrága szál­loda, a Hotel Reid’s. A nemzetközi felső tízezernek ebben a közkedvelt paradicsomában is drágának számít a valamennyi közül legragyogóbb luxussal berendezett lakosztály. Bé­re a kíséretének bérelt szobákkal és persze penzióval együtt havi 8800 dollár. Ennek az appartmannak az ura feltűnően barna bőrű, alacsony em­berke, kíséretében két komor na, számos cselédlány, lakáj és inas, több gépkocsivezető és vagy egy tucat katonatiszt van. Pontosabban: volt katonatiszt. Az egyik a kubai hadsereg egykori vezérkari főnöke, a másik a katonapolitikai osztály volt századosa. Ez a két férfi ké­pezi az alacsony emberke legközvet­lenebb környezetét. Legalábbis az óriás termetű személyi testőrökön kívül. Ki ez a dúsgazdag idegen, aki ennyi embert tart — és tart el — maga körül, aki a világ egyik leg­drágább lakosztályát bérli és aki nem vesz részt a madeirái előkelő­ség társadalmi életében? Ki ez az egy méter hatvan centi magas, pók­hasú férfiú, aki a világnak ezen a távoli pontján nem jelenik meg egy nyilvános strandon *3 mert nem mer megjelenni? A neve: Fulgencio Batista. Kuba rettegett diktátora volt. Mit csinál naphosszat a Reid’s Ho­tel legjobban jövedelmező vendége? Örák hosszat ül rádió adó- és vevő- készüléke előtt, cikkeket vág ki új­ságokból, leveleket ír és kap, s ezt az egész anyagot szorgalmasan gyűjti, rendszerezi, hatalmas archí­vuma van már. A hozzá érkező le­veleket szinte kivétel nélkül az Egyesült Államokból adták fel és az általa írt levelek szinte kivétel nélkül az Egyesült Államokba irá­nyúnak, spanyol, de nem ritkán angol nevű címzettekhez. Ami pe­dig az archívumot illeti, nos, ab­ban elsősorban nevek ezrei sorakoz­nak. A joviális külsejű emberke kés­Kádár János látogatása Vas megyében Kedden este többnapos láto­gatásra Vas megyébe utazott Kádár János, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára, a For­radalmi Munkás—Paraszt Kor­mány elnöke. Vele együtt a me­gyébe érkezett Orbán László, Sándor József, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagjai, a Központi Bizottság osztályveze­tői és Urbán Ernő Kossuth-díjas író, Vas megye országgyűlési képviselője. A vendégek szerdán délelőtt Szombathelyen az MSZMP Vas megyei bizottságának kibővített ülésén vettek részt Délután a megye vezetőinek társaságában Rum községbe látogattak, ahol Kádár János és a többi vendég megtekintette a Vörös Csillag Tsz gazdaságát Csütörtökön reggel a vendé­gek a megye és a város veze­tőivel Szombathely új üzemébe, az 1200 dolgozót foglalkoztató Remixbe látogattak eL Kádár János ezután Szombathelyen megtekintett» a szombaton át­adásra kerülő termálfürdőt és ellátogatott az épülő művelődési és sportházhoz is. Szombathelyről a vendégek Kőszegre látogattak, majd kü- lönvomattal tértek vissza a fő­városba. Hruscsov beszéde a Televízióban Málna 25-én, pénteken dél­után, magyar idő szerint 16 óra 20 perckor, Nyikita Szergejevics Hruscsov, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnöke, a Szov­jetunió Kommunista Pártjának első titkára beszédet mond a moszkvai televízióban. A közve­títést a Magyar Televízió is át­veszi. (MTI» Dobi István és Kádár János távirata Tito elnökhöz» BELGRAD. Kedves Elnök Elvtársi Hetvenedik születésnapja alkalmából fogadja gae­rencsekívánatainkat és meleg üdvözletünket. A jugoszűáv nép jólétéért és a békéért folytatott felelősségteljes tevékenységé­hez kívánunk további sikereket és jó egészséget DOBI ISTVÁN, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának dnJ*» KADAR JÁNOS, a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány etedbe Budapestre érkezett Sukarno asszony Dobi Istvánnénak, a Népköz- társaság Elnöki Tanácsa elnöke felesége meghívására csütörtök reggel Bukarestből négynapos látogatásra Budapestre érkezett Hartini Sukarno asszony, dr. Sukamo indonéz köztársasági el­nök felesége, valamint kísérete. Sukamo asszonnyal együtt ér­kezett — Kossá István közleke­dés- és postaügyi miniszter meghívására — Iskandar lég­ügyi almarsall, légiközlekedés­ügyi miniszter is. A vendégek fogadására a fe­rihegyi repülőtéren megjelent Dobi Istvánná, továbbá Kossá István közlekedés- és postaügyi miniszter, Péter János külügy­miniszter és Szarka Károly kűi- ügyrainiszterhelyettes, ott volt dr. Münnieh Ferencné és Kossá Ist­vánná, valamint a Külügymi­nisztérium több vezető munka­társa. Sukamo asszony megérkezési után a repülőtéren adott rövid nyilatkozatában elmondta, hogy nagy örömmel érkezett a magyar fővárosba, s jóleső érzéssel ta­pasztalta a szívélyes, baráti fo­gadtatást. Indonéz vendégeink a Feri­hegyi repülőtérről szállásukra hajtattak. kény, vértelelt ajkát ősszeszorltva, kéjjel lapozgatja ezt a névsort és ha egy mesebeli tündér megkér­dezné, mi az egyetlen kívánsága, Fulgencio Batista alighanem így vá­laszolna: visszavenni a hatalmat Kubában és lassú, kínos halállal ki­végezni a névsoron szereplőket. Szóvivője -a mert ilyen is van = időnként kijelenti az érdeklődd új­ságíróknak, hogy Fulgencio Batista jelenleg nem folytat politikai tevé­kenységet és a kubai események iránt csak mint egyszerű hazafi ér­deklődik. .. Az egyszerű hazafi kezéhez több mint húszezer kubai vére tapad. Az az ismételt nyilatkozat, hogy a lak­osztály ura nem folytat politikai te­vékenységet, a legarcátlanabb ha­zugság. a most 60 éves diktátor egész napi tevékenysége és minden gondolata ugyanis arra irányul, ho­gyan lehetne az Antillák Gyön­gyén”, a földkerekség egyik leg- festőibb szigetén megállítani és visszafordítani a történelem kere­két. Vagy még egyszerűbben: ho­gyan lehetne visszajutni. A főnok megmondta ee® Szóvivője egyik nyilatkozatából kiderül, hogy Batista politikai te­vékenységének egyik megnyilvánu­lását valahogy úgy nevezhetnénk, aktív duzzogja. A szővivó ugyanis azt mondotta egy nagy londoni lap riporterének: « A főnók határozottan dühős az Egyesült Államokra, ö már 1957- ben közölte az amerikai biztonsági szervekkel (!), hogy Fidel Castro mozgalma Washington szempontjá­ból Is komoly veszélyt Jelent. Fi­gyelmeztetését nem vették elég ko­molyan, hát most tessék. Már ebből is kitűnik, hogy Ful­gencio Batlstának meglehetősen in­tenzív kapcsolatai voltak az ame­rikai biztonsági szervekkel és álta­lában, az amerikai kormányszervek­kel. Ez a kapcsolat pályafutása so­rán némi előnyöket jelentett mind­két fél számára. Washington szá­mára pedig azt, hogy szőrőstől-bő- röstől kapott egy országot, Batista számára pedig, hogy szomorú szám­űzetésének egét nem felhözik anyagi gondok. Vagyona, nyugati becslé­sek szerint mintegy 389 millió dol­lár. Legyünk precízebbek: ez va­gyonának az a része, amit meg tu­dott menteni. Mindenesetre ebből Is el lehet él­degélni, sőt királyt j.sleppet” lehet tartani Madeirán, valamint tisztes­séges módon fel lehet nevelni a két házasságból származó kilenc gyer­meket. Csak két példát említünk. A gyerekek közül az egyik amerikai egyetemen tanul, a másik svájci fő­iskolás. Mindenre futja a vagyoná­ból. Fulgencio Batista a világ egyik leggazdagabb embere, tehát élet­módján nem volna bűt csodálkoz­nunk. . . •. • Ha nem olvastuk volna a Daily Express című angol lapban ezt a mondatot: „A volt kubai dik­tátor anélkül folytatja fantasztiku­san fényűző életét, hogy vagyoná­hoz kellene nyúlnia.’* Egyes ver­ziók szerint a megállapítás titka az, hogy a zsarnok felvette az USA- ban kötött életbiztosításának teljes összegét, legalábbis szóvivője ezt ál­lítja, Amiből annyi mindenesetre Igaz lebet, hogy ax ex-tábornok amerikai pénzforrásai mindmáig nem dugultak el teljesen. Hogyan Indult el Fulgencio Ba­tista? Hogyan testesítette meg hosz- szú esztendőkön át Kuba balsorsát és hogyan kötött ki végül la Ma­deirán? a válaszhoz elengedhetet­lenül szükséges, egy vizsgálódó pil­lantást vetünk Kuba történetére. (Következik: Indián a máglyán)

Next

/
Thumbnails
Contents