Petőfi Népe, 1962. május (17. évfolyam, 101-125. szám)
1962-05-24 / 119. szám
ftdS. május SL esiH&rtSk 3. oldal r Életmentés — helikopteren\ A Kecskeméti Honvéd Kórház egyik szobájában izgatott hangok hallatszanak a telefonban: — Kapcsoljuk Budapestet... Sürgős segítségre lenne szükség! Életveszélyben van egy betegünk! A legszükségesebb műtétet már végrehajtottuk De ez „Beszélnek" a kérdőívek Háromnapos tanulmányút 'HiH 1 BWr y * ■éI.üí* * ■■■ í. Eszméletlenül fekszik hordagyán a beteg. kevés! Autón nem szállíthatjuk, nem. bírja ki. Repülőgép kellene. .. A főváros azonban hirtelené- ben nem tud segíteni... Újabb telefon. . — Halló, kecskeméti repülőtér?. .. Életveszélyben egy becákat figyeli. Mellette megszólal egy hang: — Honvédkórház. Ott várnak! S a gép hirtelen megáll a levegőben, a bentülők fentről még látják Kecskemét gyönyörű panorámáját, majd gyorsan ereszkednek lefelé... Lucernásban ér földet, közvetlenül a kórház kerítése mellett. .. 1 A környék lakói pillanatok! alatt összefutnak. ] — Mi történt? Mit keres itt a: helikopter?... < * | S közben a műtőben ott fék-! szik a beteg, eszméletlen, mit' sem tud arról a küzdelemről,! áfnely érte folyik, az orvosok.és: a katonák önfeláldozó összelő- ■ gásáról. < Ápolónő hajol fölé, letörli a: már-már reménytelennek látszó: beteg izzadó homlokát. j Fiatalember... Nincs több j a húsznál. Még előtte lenne azj élet! Kecskeméten már nem se-’ gíthetnek rajta. Különleges műtőre van szükség. S az ápolónő újra a beteg fölé; hajlik. j Aztán felvillan a szeme. a\ nyitott ablakon át helikopter! dübörgése hangzik... ? — Mégis van remény... Ne > féljen, mindent megteszünk... S De a beteg nem hallja hang-* ját. Eszméletlenül fekszik, s azt; sem érzi, hogy a hordágyat sietve szerelik a katonai helikopí oldalára. > Újra feldübörög a motor. Ha-;Az MSZMP megyei bizottsága és a megyei tanács végrehajtó bizottsága háromnapos tapasztalatcsere-látogatást szervezett a megyei és járási vezetők részére abból a célból, hogy megyénk több termelőszövetkezetében és állami gazdaságában tanulmányozhassak a különböző termelési ágazatokban a nagyüzemi módszerek alkalmazását. A párt- és közigazgatási vezetők effajta — s országos viszonylatban is kezdemcnyezés- számba menő — tapasztalatszerzésének már valamivel több mint egyéves múltja van megyénkben. Tavaly ugyanis hasonló céllal kora tavasszal és az ősszel is ellátogattak számos nagyüzemi gazdaságunkba, aminek azóta már megmutatkozott az eredménye. Nemcsak abban, bogy az irányításuk alá tartozó területeken kívül ritkábban megforduló járási vezetők a maguk »portáján« végzendő feladatok megoldásához a gazdag tapasztalatok réven nagyfokú segítséget nyertek, tehát nemcsak általában beszélhetünk a két tanulmányút eredményességéről, hanem konkrét formában is. A tataházi tsz-közi baromfitelep működésének a megismerése hatott például ösztönzésül a jánoshalmi sertéshizlalda hasonló módon történt létrehozására; a Helvéciái Állami Gazdaság szikrai kacsatelepén látottaknak nem kis szerepük volt a kecskeméti tsz-közi Rács a telep létesítésében stb. A mostani út során megyénk és járásaink vezetői öt állami gazdaságban, illetve állami gazdasági üzemegységben és négy termelőszövetkezetben tanúiméi nyozzák a többi közt a szőlő é* gyümölcsös telepítésének, a nagyüzemi zöldségtermesztésnek, öntözésnek, az intenzív búzafajták termesztésének, a szarvasmarha-tenyésztésnek. a gépesített sertéshizlalásnak s a széna szárításának, kazlazásának korszerű módszeréit. A körültekintő szervezés gondosságát jellemzi, hogy a meglátogatásra kerülő gazdaságok igazgatói, illetve elnökei és fő- agroncmusai előzőleg tanulmánynak is beillő tájékoztatást írtak a tervbe vett termelési ágazatokról, s e sokszorosított tájékoztatókat a résztvevők már indulás előtt megkapták. Ily módon alapos felkészültséggel szemlélhetik maid a szóbeli magyarázattal is kísért látnivalókat. Máskülönben nem a tavalyi két tanulmányút során meglátogatott gazdaságokba vezet a mostani — ami a résztvevők számára megyénk nagyüzemi mezőgazdálkodásának a teljesebb megismerését teszi lehetővé, sőt, azt is, hogy a tavalyi tapasztalatok másutt — a mostani programban szereplő gazdaságokban — való megvalósításának a mértékét ellenőrizzék. Ma, csütörtökön reggel, Kecskemétről indulnak útnak vezetőink, s szombaton, a késő délutáni órákban térnek vissza, miután a három nan tapasztalatait közösen értékelték. Kívánjuk, hogy minél többet tanuljanak, mezőgazdaságunk, míndannyiunk hasznára. T. I. Záróvizsga a munkásakadémián A Kecskeméti Konzervgyár II-s telepén május 23-án, szerdán tartották meg a munkás- akadémia első évfolyamán a hallgatók ünnepélyes zárófoglalkozását. A tizenöt politikai 'és szakmai előadásból álló tanfolyamot 62-en végezték el. A tanfolyam munkájának eredményeit a vállalat és a párt- alapszervezet vezetőjének jelenlétében Rajnoha Árpádné, a munkahelyi bizottság titkára méltatta. ...és feldübörög a helikopter motorja... (Rajnai János felvétele.) tegiink. Nagyon sürgős! Segítsenek. ... Már jön is a válasz: — Rossjz az idő odafent.. De azonnal indulunk... • Helikopter zúg a város fölött. Légcsavarjai kavarják a szelet, amint egyre lejjebb ereszkedik... A pilóta az alatta elterülő úttal más szelet kavarva forognak a légcsavarok és a gép gyorsan emelkedni kezd. Megáll egy pillanatra a magasban, majd acélos teste gyorsan eltűnik észak felé a kéklő messzeségben... Az orvosok és ápolók reménykedve néznek utána. Megtették, ami tőlük tellett. Márkus János Hét és fél óra helyett negyvenkét perc alatt Anyagilag is jól jár az újító Tervezőink állandóan keresik az új megoldásokat, hogy a 15 éves lakásépítési tervet minél gazdaságosabban tudjuk megvalósítani, azaz a rendelkezésre álló összegből minél több lakást építsünk. A közelmúltban filmhíradóban is bemutatták az Építéstudományi Intézet egyik kísérleti építkezését, ahol a felmenő falakat feszített lemezrácsok — zsaluk — közé öntött habosított kohósalakból készítik. A kunbaracsi homok gazdái Virgonc táncát járja odakünn a határban a szilaj májusi szél. Hordja, kavarja a laza futóhomokot. Ame- re csak elnyargal, sárga szemcsékből összetapadt homokfüggöny Szállong mögötte. A kunbaracsi Ma: thiász Tszcs elnöke, Heródek Pál, házának a földekre néző ablakából figyeli a veszett szélfúvást. Szikár, magastermetű, kék mun- kásruhát viselő férfi; több mint félezer holdas közös társulásnak megbecsült, a gazdálkodásban jártas vezetője. Dolgos, igyekvő ember, akárcsak azok a gazdák,- akik tavaly beírták nevüket^, a híres .szőlőnemesítőről elnevezett szövetkezeti 'csoport. könyvébe. Elsőnek’ róluk beszél: mi .újság náluk, hogy haladnak a munkával. — Kukoricát 100 holdon vetettek a csoport gazdái — mondja —, és köztesként babot meg tököt is termesztenek. Délelőtt határnézőben voltam, s akkor láttam, hogy már szépen fejlődik valamennyi. De a gyom is bújkál már sok helyen! Meg kell fogni a kapát, az idén is vagy háromszor, hogy jó termést takaríthassunk be. A cukorrépa első kapálásán egyébként már túlvagyunk. Időben kezdtük —, időben is végeztük el. A családtagok is mind egyforma szorgalomal vesznek részt a munkában. Terveikről ezeket mondja: — Célunk az, hogy minél előbb felfejlődjünk. Szorgos, munkára termett emberek iaknak erre. velük nem lesz nehéz.’ Jó gazdálkodással mindannyian megtalálhatják számításukat. Csak tudni kell, hogyan.. Nálunk, ezen a nagyrészt homokos vidéken, a lucerna és a somkóró termesztésére megvannak az adottságaink. Jövőre, első ízben, 60 holdat telepítünk belőlük. Próbálkozunk majd diny- nyetermesztéssel is, 15—20 holdon. Sok-sok lehetőséget rejt magában a Ma- thiász Tszcs gazdáinak földje. Fiatal, alig egyéves társulás még az övéké, s mint az elnök mondja: az indulás, a tavaszi „rajt” biztató kezdetnek számít. Nyilván nem marad el a folytatás sem. Hiszen mindannyian becsülettel művelik földjüket, s ragaszkodnak is hozzá. Ha a községből nagyritkán elmegy némelyik fiatal a városba dolgozni, értetlenül néznek össze: „Ugyan miért? ... Talán ott jobb neki? Itthagyni a szülőt, a testvéreket, a falut? ... Hej, nem más ez, mint meggondolatlanság!” Ám nemcsak ők —, elnökük, Heródek Pál sem válna meg semmi pénzért a falujától. Ha néha mégis Budapestre kell utaznia valamilyen ügyben és egyik-másik ismerősénél száll meg éjszakára, hajnalban már tűnik szeméről az álom és gondolatban otthon jár... „Rendben van-e minden? Volt-e eső az éjszaka? Mekkora lehet a vetés? Csak láthatnám már... A feleségem pontos időben adott-e enni a malacoknak?” S akkor nyugszik meg teljesen, amikor már hazaért és a határjárás közben talpa alatt érzi a kunbaracsi homokot... Kohl Antal At. Építéstudományi Intézettel történt megállapodás értelmében a létesítményekhez szükséges zsalukat vállalatunk, a Kiskunhalasi Vastömegcikkinari Vállalat készíti. örömmel közlöm, hogy ma már kilencemeletes épületeket is tető alá hoznak ezzel a módszerrel. Mi sem bizonyítja ennek előnyét. mint az, hogy a KGST keretén belül egyre több tanulmányutat szerveznek az ilyen építkezések megtekintésére. A mi vállalatunk dolgozói sem ülnek azonban ölhetett kezekkel. Az egyes szériák gyártása során egyre több és több tapasztalatot szereznek, s ennek megfelelően tökéletesítik a zsalugyártás technológiáját. Legutóbb a szocialista cím elnyeréséért versenyző Kovácsbrigád rövidítette le az egyik alkatrész gyártási ideiét. A rogzitőcsapokat eddig a kovács- műhely készítette kézi megmunkálással. Ezzel a módszerrel száz darab előállításának ideje 7 és fél óra volt. Az újítás alkalmazása lehetővé tette, hogy megfelelő szerszámmal, melyet a brigád készített, a rögzítőcsap hailítását présgéppel végezzék. Ennek következtében 100 darab elkészítésének ideje 43 percre csökkent. Az újítási rendelet értelmében az újító hat hónaDig a régi normával dolgozhat. Mivel az újítás közös volt. a brigádtagok közül mindig más és más végzi ezt a munkaműveletet. így valamennyien részesülnek az újítás nyújtotta anyagi előnyből, Például Kovács István és Ódar Sándor brigádtagok áprilisban az újítás alkalmazása révén a fizetési borítékban 534— 534 forinttal találtak többet, mint az előző hónapban. Ez a példa is azt bizonyítja, hogy az erkölcsi megbecsülésen túl anyagilag is jól jár az, aki nem rejti véka alá tudását. Gacsálvi István ííislüftör Meghívó Az iskolaév a végéhez közeledik. A kirakatokban egyre másra jeleiknek meg a tablók, amelyeken ott a fogadalom: 1967-ben találkozunk; vagy 1972-ben. Ilyenkor az ember óhatatlanul a saját tablójára, az el-* múlt évtizedekre, az ötéves, a tízéves, a húszéves érettségi találkozó-* jára gondol. Különösen akkor ha a régi osztálytársaktól felhívás, vagy éppen meghívó érkezik a találkozóra. Így jártam én mai Bajáról nevemre szóló levél, bena ne egy kedves szövegű, meghívó érkezett. Jöjjek el Bajára pünkösd vasárnapján, ugyanis ekkor találkoznak azok, akik 1922-ben végezték el a polgári fiúiskola IVia és IV/b osztályát. Ebéd 16 forintos halászlé lesz, amennyiben ezen részi kívánok venni, mielőbb küldjék ■ értesí- té.st. Ha nem jön . közbe semmi, akkor ezen a találkozón feltétlenül részt veszek. Mindenesetre egy aggodalmam van. Nem tartón ugyanis valószínűnek, hogy az osztálytársak reámismernének. Ugyanis ezelőtt negyven évvel én mindössze másféléves voltam, tehát még kezdő óvodás ... Node, ez valószínűleg nem fog senkii sem zavarni A halászlét jóízűen elfogyasztjuk, közösen nevetünk Lukin tanár úr tréfáin. Egy-» sióval nen veszünk tudomást arról, hogy én több mint tíz évvel később végeztem el ugyanebben az iskolában a negyedik osztályt. Tudom, hogy itt valami félreértés történhetett, amely majd pünkösd vasárnap kiderül. A kedves meghí* vast mégis elfogadom, a találkozón ott leszek1 Mezei istváo Jól sikerült a Kecskeméti Állami Áruház vasárnapi árubemutatója. Sokan dicsérték az ízlésesen megrendezett kiállítást, amely ügyesen tálalta a vásárló közönség elé mind a legújabb nyári divatot, mind a különböző bútortextilt és műszaki cikkeket. Külön üdvözölni kell az áruház jól megszerkesztett közvéleménykutató lapját, amelyen a vásárló közönség kifejezhette véleményét az árucikkekkel és a kiszolgálással kapcsolatban. Valaki az árubemutatóról tömören, „klasszikus” jassz nyelven így fejezte ki véleményét, „klassz”. Arra a kérdésre, hogy a bemutatott áruk közül melyik nyerte meg tetszését, a legtöbben az NDK-szöveteket és -szőnyegeket dicsérték. Sokan így áradoztak: csodálatos színekben pompáznak az idei női ruhaanyagok. És hogy mi a véleményük az áruház kiszolgálásáról, a legtöbbek véleményét valaki úgy foglalta ösz- sze, hogy „csak így tovább”. Természetesen az áruellátással kapcsolatos észrevételek sem maradtak el. Egy hölgy a női körömcipőkről ezt írta: Rettenetesen szűk a fejrész és alig takarja a lábujjakat. Az egész teher a körömre és a sarokra nehezedik. Készítsenek inkább több pántos női cipőt. ! Csaknem minden harmadik kérdőíven kifogásolták, hogy nincsenek olcsóbb és kisebb mé- 1 retű hűtőszekrények. A rádió- és televízió-készülékeket viszont mindenki dicsérte. És hogy milyen új cikkek árusítását javasolják még a vásárlók? Többek ; között a gyűrhetetlen szöveteket, azután több gyermekcipőt és játékot kérnek. Ez is az iparnak szól, a Kecskeméti Állami Áruház ugyanis már megtette a magáét. N. O.