Petőfi Népe, 1962. május (17. évfolyam, 101-125. szám)
1962-05-23 / 118. szám
1 1963. május S3. szerdte A TÉMÁK ÍRÓJUKRA ***•, Molnár Frigyes, ■ megyei pártbizottság első titkára az Elet és Irodalom május 1J-1 számában megjelent cikkét az írószövetség közgyűlése figyelmébe ajánlotta. Tekintettel arra, hogy az Írás megyénk irodalmi élete számára ls nagyon Időszerűen útbaigazító, a szerkesztő bizottság ez úton ad helyet közlésének. Mérföldjáró csizmákat rántott fel az idő és az ember. s új ruhát ölt a táj »ide- lenn« a Kiskunságban — mint szerte az országban. Jó dolog, hogy az Írószövetség nagy gonddal készül közgyűlésére, s keresi az újat a hasznosat, s keresi a »csodacsizmát-« is. Manapság bizony kevés csupán sza porázni a lépést fel kell húzni a mérföldjáró csizmát az irodalomban is. De hogyan is volt tegnapelőtt, meg kicsit még előtte? Az idén Katona Józsefre emlékezünk. kezdjük hát vele. A város szülötte Tiborc panaszaiba öntötte e nép keservét s gondjait Petőfink, az Alföld és a szabadság szerelmese, a ki- ralydinnyés homokról írt. s a bőség kosarát, az ember szabadságát álmodta a népnek. Móricz igmond. a parasztság krónikása, megdöbbentően örökítette meg e szorgos nép munkájának meddőségét mert mint az 1930-as években írta Kecskemétről: »A szőlő is keserűket mond. • barack szomorúan cseng, a mosolygó alma pedig önmagán mosolyog.-« Korholva m akkori rendet így kiáltott tel: *A mai állam úgy látszik agy elárult intézmény, s jö- rőnfcnek első és legfontosabb érdeke, bogy ennek az intézménynek belső szerkezetén és saeflemén erőteljes változások történjenek.« A régi paraszti étet örök vádlóiként élnek előttünk Móra Ferenc vérei a Daru »GCÄDOta Cs ma? A Tiborét* népe kiegyenesítette hátát, mert megta- atta. mennyire cinikus az úri mondás, bogy *a szőlő a hajlott bétát szereti«. Aki egyszer kiegyenesedik. az többet és mész. ssebb lát A szocialista nagy- ffiacnvk útján megvalósulóban mm as évszázados álom: sok safe homokbuckát egyengető génre • traktorra ült a parasztság, és arany homokká szelídíti a tetőbomokot Másfél évszázad testi sterner bold szőlős- és győmOksOskertre tellett a paraszti verejtékből. As átszervezés elindít bárom éve alatt IS és M cser beid szőlőt és gyümölcsöst telepített megyénk parasztsága. Az ötéves terv során Újabb 70 ezer hold szőlős-, gytt- mölcsötesertet bódét te • hooockML A tamAaii «zfflbnarirfS volt ” az életet adó vízzel e tálén, alig kétharmadát adta más tájak évi csapadékának. A néphatalom előtt száz holdat sem öntöztek a Duna—Tisza közén, 1 P48-ban is alig 150 holdat Ma 13 ezer holdon buzog az éltető víz. a az ötéves terv végére 65 ezer holdat esőztet a »vízágyú'«: takarmányt zöldséget szőlőt és gyümölcsöst Az évszázadok során homokviharok szárnyán terjedt a halálthozó kór, a „magyar betegségnek” nevezett tüdőbaj, s most az elmúlt három év alatt 10 ezer hold erdő eresztett mély gyökeret e táj népe egészségének védelmében! Mélységes Igazság: nem elég csak megművelni a földet, a szőlőt a gyümölcsöst, művelni kell az embert is. Az új iskolák, a könyvtárak sokasodó pol- népes író—olvasó találkozások tanúsítják: mindennapi kenyérré válik a könyv, a korszeré műveltség e népnek, a gyorsas tanít maga az élet Néhány kockát csupán a színes mozaikból: A megyei párt-végrehajtóbi- sottság 11 tagjából az öt év alatt öten végezték el az egyesemet, a főiskolát s közülük Bégjén doktori címet szereztek. * feadbbi hatból mégy egyetemen tanul, ketten a középiskolát végzik. A mezőgazdasági technikumokban és a felsőfokú mezőgazdasági technikumokban a felnőttek kétszer an nyian tanulnak, mint a nappali hallgatók. A tsz-elnök tegnap még a »rmdrágszíi-p#rcellák«~on gazdálkodott s ma ezer holdakon egyre biztosabban, veti meg lábát társaival összefogva. Állami gazdaságaink szakemberei öt-hat évvel ezelőtt serkenő bajusszal még az iskolapadban ültek, s ma a korábbi években soha nem látott kor- szerű szőlős és gyümölcsös nagyüzemeket hoztak létre, nap nap után újabb gépet konstruálnak, hogy könnyebb legyen a munka: megcsapolják a föld keblét csőkutakkal, és ezer holdakat öntöznek. Üj növényeket adnak az embernek. Alkotnak, teremtő kedvvel, mert van kinek és van miért élni. dolgozni. C ok a gond. néha alig J győzzük. Évszázadok mulasztását néhány év alatt behozni, s mindezt saját két kezünkkel és eszünkkel bizony nehéz. Amikor még olyan édes az íze az »enyémnek«, a soha meg nem valósított egyéni paraszti álmoknak. A nagy család gondja mellett alig futja az időből. jó szóból a kis családra; a féleség szemében állandóan az ük »bár újra csak a miénk lehetnél«. De minek soroljam, hisz bennünk éL s munkánk nyomán izmosodik — minden sematizmustól való félelem ellenére is — a valóság: a szocialista forradalom. Mit segítettek író barátaink? Bizony, elég sovány a tarisznya: hozni is keveset hoztak, vinni nem sokat vitték. Az idősebb nemzedék? Legfrissebb problémáinkról egy-egy röpke riport és — sok be nem váltott ígéret Talán igaza van egyik nagyra- becsült író barátunknak: amíg gyalog, vagy kerékpáron járta az országot addig, igen addig... De most évek telnek él egy-egy futó látogatásig. s. Hogy mit csinál az én generációm? Mind kevésbé emlegeti az ifjan kapott sebeket és már kóstolja. de még csak kóstolja az új élet borát Hogy rólunk írták és most játsszák a »Megszállottak« című filmet? Rólunk isi másokról its. Elismerést érdemlő, bátor kezdet a film: bár érzésem szerint már inkább a közelmúltról. mint a jelen ezernyi gondjairól szót Igen. igen a fiatalt* írnak, a egyre többet s egyre jobban írnak. Különösen akkor, ha felhagynak a régi mesekezdéssel: »Volt egyszer egy ember.« Az újabbnak vélt forma sem egészein jó. amely azt akarja elhitetni: »Van egy-két ember.« A valóság mást mond: Százezer és milliónyi ember él a maga dolgos egyszerűségében, ünnepet hozó teremtő kedvében. Ember, aki dolgozni, élni és uram bocsá’ — bármily sematikusan hangzik — alkotni akar, mert így és ezért ember az ember. És a jövő? Itt kopogtat ajtónkon! Szabó Pali bácsi egyik novellájában a kétezredik esztendőre tette azt a mezőgazdasági üzemet, ahol az agromérnök gombnyomással permetezi az esőt a széles határra. Pali bácsi már látta — mások előtt sincs elzárva —, hogy ma. 1962-ben, több ilyen gazdaságunk van. Tudjuk, szülőföldünk költőjének álma a bőség kosaráról még nem valósult meg. De a vesszőt már ültetjük hozzá. Ez évben 95 milliót. A szőlővessző pedig a kommunizmus, a bőség növénye. Az élet ezrével adja a té" mákat, és ezev írójukra várnak a Kiskunságban! Az ünnepi könyvijét könyvei Timár Máté* SZÁZ TÜ HOSSZA A József Attila-díjas író ízes népi nyelven megírt történetei szemléletesen mutatják be a dolgozó parasztság felszabadulásának útját, a mai falu életét és embereit. A címadó elbeszélést a kritika az elmúlt évek egyik legjobb novellájaként értékelte. Gtßrmjm-mne-xavoly ML Ä rádiós eltűnt az egyik páncélkocsiban. A tisztek és altisztek zavartan, kelletlenül beszélgettek. Néhány pere múlva a rádiós jelentést tett a főhadnagynak. — Az őrnagy úr érdeklődött, miért álltunk meg soron kívül? — És mit mondtál neki? , — Azt, hogy műszaki hiba miatt kellett megállnunk, de pár perc alatt rendbetesszük a hibás motort... — Marha! Miért nem mondtad, hogy cigarettaszünetet tartunk. Félsz?... Nyugodtan megmondhattad volna... Courtie főhadnagy pihenőt rendelt el... Bennszülötteknek nyoma sincs... Ha pedig jönnének, szétmorzsolja őket A helyetteséhez fordult — Hadnagy úr! Indulunk! Adjon parancsot a beszállásra. Rövid vezényszavak hangzottak el, aztán a tank fel dübörgőit. Hatalmas zajban elveszett a gépkocsizúgás. * Alant szeszélyesen kanyar- gott az út. A szürke sáv elő-elő- bújt, megmutatta magát, pajkosan csinált egy-két kitérőt, ábrándosán elkalandozott, aztán észbekapott és egyenesen sietett tova, szinte elbújt az őserdő sűrűjében. Fenn, a hegyoldalon egy távcső követte lassan az út vonalát egészen addig, amíg el nem tűnt az évezredes fák között. Aztán a távcső lassan visszaindult az úton. A hegy lábánál tovább időzött A hegy alatt éles kanyart vett az út és egyben megszűkült Az út másik oldalán hatalmas, mintegy 30— 40 méteres meredek szakadék tátongott, szinte függőlegesen esett az út mellett. Az őserdő megszokott vadonja innen eltűnt; csupán néhány fa tarkította a szakadék oldalát Az út másik oldalán — éppen a kanyarban — sziklás hegy emelkedett a magasba. Gyér növényzet néhány fa borította ezt a részt, de feljebb, a hegy derekában eltűnt a szikla; azt sűrű őserdő váltotta fel. A kanyar után az út újra egyenesbe fordult, s itt ahol a kanyar kiegyenesedik, viszonylag enyhébb volt az emelkedés, s egy vízmosás-vájta köves, göröngyös út vezetett a hegynek. Az út másik oldalán a szakadék tovább folytatódott. Az egyik szikla mögé, a távcsöves férfi mellé egy hadnagyi egyenruhát viselő férfi kúszott. — Nos? — kérdezte halkan. — Semmi. — Pedig már a közelben kellene lenniök. — Bizonyára megállították őket valahol — vélte a távcsöves. — Nem, nem! Ezt a feladatot ml kaptuk. Nem állíthatták meg őket sehol. — Akkor talán valami műszaki hiba... Szerep és valóság Szól a »sie. Vizes «■» a huligán — hetykén, magabiztosan lép a táncolók közé. Nvers vonásaival. a makacs, erőszakos mozdulattal, mellyel lekéri a lányt, majd ledobja a tánchelyet egyedül megvilágító, árván pislákoló lámpát — hitelesen megrajzolt, igazi tőről metszett. pesti vagányfigura. De nemcsak külsőségeiben az. Az utolsó képsoroknál lehull a felvett cinikus máz. a nagyképű fenegyerek állati rettegéssel, gyáván kapaszkodik az utolsó — egyre lazuló — cserépdarabba. amely még az élethez köti. Az élethez. melyet saját hitványságával taszított el magától, és amelybe visszatérni, megmaradni csak becsületes úton lehet Kevés ilyen őszinte. átélt alakítást láttam — ebben a szerepkörben — mint Madaras József Vizese, a Pesti háztetőkben. Ahogy itt ül velem szemben, szerényen kedves mosollyal. kíváncsian kutatom egyéniségében a szereppel rokon vonásokat Hiába! Madaras József így — civilben — megnyerő, közvetlen modorú fiatalember. Kérdésemre, hogy mégis ml az oka ennvire élethű alakításának, komoly tekintettel válaszoll i=* Nagyon érdekelnek a fia« talok, eléggé ismerem is különféle típusaikat a kiváló ifjúmunkástól le egészen az alvilági vagányig. Roppant izgalmas dolog tanulmányozni, átérezni életüket, gondolkodás- módjukat magatartásukat A megfigyelés mindig tartogat valami újat és meglepőt. Talán ennek köszönhetem, hogy a sok pozitív szerep után sikerült eltalálnom egy ellenszenves típus jellegzetes képviselőiét. Saját »élettapasztalataimból« már csak azért sem meríthettem —i nevet jóízűen —. mert odahaza* Erdélyben, szüleim nagyon szigorúan fogtak. Milt or pedig elkerültem hazulról, dolgozni kellett. Marós voltam. oktató. Majd kertész, kovács, villany- szerelő. Szeretem a sokoldalúságot, a világon minden érdekel ... — Hogyan jutott el végül is a színészi pályára? — Barátaim tanácsolták, tréfából : — menjek színésznek. Komolyan vettem és jelentkeztem. Felvettek. Sőt. már két és fél éve elvégeztem a főiskolát Azóta játszottam Gvőrben, Szegeden, jelenleg Budapesten. Vizes az első filmfőszerepem. De nem az utolsó. Ügy hallottam, hogy a rövidesen bemutatásra kerülő Angyalok földje című filmben is látszik. — Szintén negatív szerepkörben. Egy fiatal munkást alakítok. aká ölt A most vészülő Legenda a vonaton című mai témájú filmben egyszerű, becsületes munkásként látjuk majd viszont Májusban két film főszerepére is felkérték. És egyre sűrűbben játszik színpadon. — Bármilyen szerepre szívesen vállalkozom — mondja búcsúzóul —. a véletlen vetett erre a pályára, de szeretnénk ha igazán jó színész válna belőlem. Fiatal, tele vágyakkal, tervekkel, tetterővel. Reméljük, as első sikeres bemutatkozás után még gyakrabban találkozunk majd vele filmjeinkben. Vadas Zsuzsa — Az lehet... Minden esetre kémleld tovább az utat. Én visszamegyek Nao Ting parancsnokhoz. Maronics hadnagy óvatosan hátrament, s eltűnt a sűrű erdőben. Nao Ting, az idős parancsnok már türelmetlenül várta. — Még mindig semmi? — Semmi ... — Mi történhetett? Mostanra jelezték a karaván érkezését. — Valahol megállhattak. — De miért? ... — Azt nem tudom. — No, mindegy... A tüzelőállásokat ellenőriztem... A kilátás jó. Ugyanakkor lentről nehezen lehet a lőállásokat észrevenni ... Csak a tied fiam, az izgat engem. A te lőállásod van legközelebb az úthoz. Nagyon veszélyes, amire vállalkoztál. — Ezt kell tennünk... — mondta csendesen a másik. — lőszert nem a levegőbe kell repítenünk, hanem el kell vennünk tőlük ... Egyébként a lakosság? ... A lőszerhordók? ... — Itt vannak a vízmosásban ... Nekik nem történhet bajuk ... Biztos fedezékbe vittem őket... Thin Lin főhadnagy közeledett feléjük. — Milyen a hangulat? — kérdezte tőle a parancsnok. — Bizonyos türelmetlenség tapasztalható. — Türelmetlenség ez, vagy izgalom? — Kétségkívül van némi Izgalom is, különösen az újoncok között, hiszen többen vannak, akiknek a kiképzés után ez az első akciójuk. Zsitvai hadnagy lépett hozzájuk mosolyogva. — No ml az, megijedtek a franciák? Viszafordultak? — Nem, nem — komolyodott el a parancsnok. — Jönnek azok. Bizonyára valami műszaki hiba adódott. De azt hamarosan kijavítják, hiszen szerelő is van a karavánnal, meg alkatrészt ia hoznak magukkal bőven. — De mi az, olyan türelmetlen vagy? — nevetett Maronic*. — Igen, mielőbb ki akarom próbálni új szerzeményünket. Nao Ting arcára is halvány mosoly lopódzott. — A franciák nagyot néznek majd, ha most már tankjaik és páncélosaik ellen is fel tudjuk venni a harcot. Aztán ismét elkomorodott. — Nagy harc lesz... A tűzerő körülbelül egyforma, mi mégis előnyben vagyunk. A mi helyzetünk az előnyösebb, először is, mert mi hegyről lefelé tüzelünk. Másodszor; mert az ő helyzetük ebben a szűk szorosban rendkívül kényelmetlen lesz, a túlsó oldalra, a szakadék felé nem menekülhetnek... Harmadszor; mert a ml oldalunkon van az igazság... Fiam.. i Gyertek közelebb. Ha elesnék* Thin Lin főhadnagy lesz az utódom... Ezért az akcióért pedig Maronics hadnagy a felelős.,,' És... Zsitvai hadnagy... Karcsi, legyen gondod a lányomra».’ meg a bá-káni honfitársadra».' Egy pillanatra elcsuklott, aa- tán újra a kemény, megedzett parancsnok állt a tisztek előtt — Készüljetek — mondta halkan, de határozottan. — Most már nemsokára itt kéül lenniök. Tehát: Zwara alhadnagy, továbbá Fan Dong, Hao Din és Nac Fart hadnagy egységével itt rád. (Folytatjuk.)
