Petőfi Népe, 1962. május (17. évfolyam, 101-125. szám)
1962-05-23 / 118. szám
1962. május 23. szerda 5 oldal A sokhasznú lucerna OOOOOOOOOOO 0<X>0<K>CK>00<>0-CK><><>0-C>CH>(>0 0<>CK>CK>0-CK>0-<>CK><>00<>C CKK><>CH>00<>000<>00-(>0<K; Hazánkban a lucerna a legfontosabb pillangós takarmány- növény. Általában minden haszonállat szívesen fogyasztja, apróra szecskázva és lágyeleséggel keverve még baromfival is etethető. Fontosságára váló tekintettel mondja ki a többi közt az MSZMP Központi Bizottsága 1962, évi márciusi ülésének határozata, hogy az évelő pillangós növények közül elsősorban a lucerna termesztését kell fejleszteni, mégpedig az átlagtermés növelése mellett a korszerű betakarítási módszerek széleskörű alkalmazására is súlyt fektetve. Megyénk termelőszövetkezetei tavaly 25 ezer holdon termesztettek lucernát, az idén viszont 33 ezer holdra növelik ezt a területet. A? alábbiakban tájékoztatást kívánunk adni arról, hogy néhány szövetkezeti gazdaságunk milyen mértékben és módon termeszti a lucernát, valamint arról, hogy e fontos takarmány- növény „gépesített” szárítása és feldolgozása, s gazdaságos kazla- zása hogyan történik. Hatmillió forint Hidegleregos szénaszárító A szabadszállási Lenin Termelőszövetkezet gazdálkodásának egyik fő »profillá« a lucerna termesztése. A lucemamag- fogással is mint fő termelési ággal kívánnak foglalkozni. Harminc évi átlagot véve alapul, a gazdaság területe te- nyészidőben a legkevesebb csapadékot kapja a környéken, gvakorlatilag tehát aszályos területnek számit —* lucerna termesztésére viszont kiválóan alkalmas. A talaiszint alatt 16— 17 méter mélységben kavicsos víztároló réteg van. ami nagyon jó a lucerna fejlődése szempontjából. A szövetkezetne*: tavaly 92 holdon volt lucernája. s e fontos évelő takarmánynövénynek a talaját csaknem olyan gondosan készítették elő, mint a gyümölcsösét De megérte. mert holdanként 16—IS mázsa lucemaszénát gyűjtöttek be, 96—98 százalékos tisztaságú, teljesen arankamentes magot pedig 203 mázsát fogtak. Külön dicséretben részesült a termelőszövetkezet azért, mert a MEZŐMAG Vállalat magtisztító teleoének innen adták át a legszebb, valóban minőségi vetőmagot. Tavaly ősszel még 70 holdon telepítettek lucernát, most pedig már 480 hold e pillangós takarmánynövény összes területe. Nagyobbrészt fónövénvként termesztik. mindössze 20 holdon vetették borsóra és zabra. Ebben az évben már 150 holdon fognak magot Tervezik, hogy még újabb 250 holdat vetnék be lucernával — azért ennyit, mert vannak kiszántásra kerülő, régi területeik is — s így már 600 hold lesz a lucernásuk területe. Jövőre szárító- és darálóüzem létesítését is tervbe vették. Ily módon kétségtelenül elérik céL A szalkszentmártoni Petőfi Tsz-ben 500 holdon vetettek az idén új lucernát A vetés búzára történt: holdanként 18 kiló magot juttattak a meglehetősen ritka kelésű kenyérgabona vetésére. Nem kell tehát attól tartaniuk, hogy a búza elnyomja a lucernát — mindkét növényféle kellő növekedése biztosítva van. Az állatállomány minőségi fejlesztése céljából az idén nagy mennyiségű takarmányalapra igyekeznek szert tenni Elsősorban ezt célozza a lucernának a búzára történő feliilvetése. De ezenkívül más haszna is van a pillangós növény termesztésének — mondja Iregí Antal, a szövetkezet főagronómusa. — Később, a kiöregedett lucerna feltörése után igen gazdagon tójukat, amely egy mondatban így hangzik: 600 holdról hatmillió forint! Vagyis, az ekkora területen termesztett Dillangós- növény 1963-ban már ennyit jövedelmez. Ez pedig nagy eredmény, hiszen a szövetkezet idei egész éves bruttó tervének a forintösszege ennyi. Egyébként a hagyományos módszer mellőzésével az idén házilag készített állványokon szárítják a lucernát J. T. A dunavecsei járás közös gazdaságai az idén közel 4000 holdon telepítettek lucernát. Ennek egy része felülvetésként került a földbe. A pillangós növény területe a járásban ezáltal megközelítette az összes szántóterület 9 százalékát, amely arány 3,2 százalékkal jobb, mint tavaly volt. A pillangósok elmúlt évi területe 15 százalékkal növekedett Általában a Duna menü öntéstalajú földek alkalmasak a szálastakarmány termesztésére, s az itteni szövetkezeti gazdaságok majdnem mindegyike megfelelően gondoskodott a következő téli takarmánybázisród — lucerna vetésével is. Néhány helyen — főleg Hantán és Solton — öntözik is a lucernát A többletbefektetést kétségtelenül meghálálja a pillangós növény. A járás lucematermesztésében az idén nagyjelentőségű vívmány lesz az állványos lucernaszárítás — 700 holdon. E módszer lényege közismert: alkalmazása által a takarmány fehérje-vesztesége a minimálisra csökken, nagymértékben növekszik tehát a tápértéke. Az öntözött lucernának még külön előnye az, hogy kaszálás — esetleg pár órai fonnyadás — után azonnal ki lehet hordani a zöldrém majd a gabona, minthogy nagy mennyiségű nitrogén gyü- iomlik fel a földben. A lucerna ilyen esetben talajjavító anyagként szerepel. A takannánybiztosítás mellett tervezik a lucernama« termesztését is. Hogy mekkora területen. azt majd az időjárás határozza meg. Mivel a luoemamag- nak jó ára van, kedvező körülmények esetén több száz holdon is fognak magot. Ezzel egyidejűleg magtisztító telep létrehozását is tervbe vették, s e létesítményre 300 ezer forint beruházási összeggel rendelkeznek. A közös gazdaság tehát saját gépeivel tisztíthatja majd a lu- cemamagot, amivel a dunavecsei járás többi szövetkezeti gazdaságát is ellátják. Két új gép A takarmányprobléma megoldását segíti az a két újfajta géptípus, amely rövidesen forgalomba kerül. Az egyik a lucemaliszt-készftő malom. Ennék adagoló berendezéséből a friss kaszálású lucerna a szecskázóba kerül. Ezután egy magas hőfokú, olajtüzelésű kazán párologtatja el a növényből a nedvességet, majd a szárítást követően kalapácsos daráló őrli lisztté. Ha a nedvességtartalom nem éri el a 72 százalékot, a malom óránkénti teljesítménye 15 mázsa lucemaliszt. A másik gép, a lucemasajtoló előnye, hogy a pillangós növény betakarítását a gép alkalmazásával levélveszteség nélkül lehet megoldani. E traktorvontatású gépbe szerelt Diesel-motor 10 dekás pogácsákká sajtolja az egynapos kaszálású, 35 százalék nedvességtartalmú lucernát. A takarmány így dekányi pontossággal mérhető ki, a tárolás pedig sokkal kevésbé okoz gondot, mint a régi módszernél. A gép egyébként óránként 3—4 tonna pogácsát készít. takarmányt a tábla szélén elhelyezett állványokra, s így a letakarított terület öntözését, fogasolását semmi sem akadályozza. Várható, hogy a hieematermesztés fejlesztésének e tényezői a járás állattenyésztését — elsősorban a minőség tekintetében — előbbre lendítik. A te. v egyébként az, hogy az idén egy- egy tehénnek átlag 2700 liter tej legyen a hozama, a hízómarhák pedig elérjék a 468 kilós átadási súlyt. A pillangós széna régi, hagyományos előállítási módja abból állt, hogy addig napoz- tatták a lekaszált szénát, amíg az nem vált a kazalozásra szárazzá, azaz kazaléretté. Így azonban kedvező időjárás esetén és gondos begyűjtés mellett is mintegy 25—40 százalékra tehető a szénakészítésnél a táp- erőanyag vesztesége. Hogy e nagyarányú veszteség okát megértsük, tudnunk kell, hogy a levágott zöld növény kb. 70—30 százalék vizet tartalmaz; a légzését, ami a száradás időtartamától függően a keményítőérték 10—15 százalékának a felhasználásával jár, csak akkor szünteti meg, ha a víztartalom 38 százalékra csökken. A kazalban bekövetkező utóerjedés — a takarmánytól és a kazalozástól függően — mintegy 3—7 százalékkal csökkenti a tápláló anyagokat A szárítás, a betakarítás alkalmával a tápláló anyagokban leggazdagabb levélrészek letöredeznek, aminek az emészthető szerves anyagok 5—15 százalékának elvesztése lesz a következménye. Sajnos, ez a veszteség annál is inkább magas, mivel a lucerna fehérjetartalmának 80 százaléka a levélzetben, 20 százaléka pedig a szárrészben van. Esős időben a kilúgozás is veszteséget okoz, mivel az eső kimossa a széna sóinak 67, a nitrogénmentes anyagok 37, s a fehérje 18 százalékát. A Kunfehértói Állami Gazdaságban 320 holdon termesztik a lucernát. A takarmánynövény betakarítását teljesen géppel végzik. A gépi kaszálás után 8— 12 órán át renden hagyják, majd a Mühlräder rendfelszedő pótkocsikba továbbítja, s ezek hideglevegős szárítóba szállítják a pillangóst. A 30 méter hosszú rácsozatra rakott széna alatti »alagútba« Az idén az 50 hold tavalyi vetésűn kívül 33 hold új vetésű lucernával és 10 hold lóherével rendelkezik a kalocsai lszkra Termelőszövetkezet. A pillangósok egész területét öntözik. Ehhez lcét-két MMK—1200-as, illetve TLM 2500-as és egy MA— 900-as szivattyúk és két, nemrég beszerzett Mannesmann típusú öntözőberendezés van a birtokukban. Az öntözés a fejAz említett veszteségeket nem tudjuk teljes mértékben megakadályozni, helyes szénakészítéssel azonban azok lényegesen csökkenthetők. Ennek érdekében javasoljuk az általunk kikísérletezett, s gazdaságunkban két év óta bevált — Babies— Bene-féle — kazalkészítési mód alkalmazását. A javasolt kazalkészítés módja a következő A 30—35 százalék nedvességű pillangós szénát kisebb csomókba gyűjtjük, majd ezt a nedves szénát rakjuk kazalba. A kazalozás megkezdése előtt elkészítjük az állványt, mégpedig úgy, hogy az alap 1 m, a magasság pedig legalább 1,30 m legyen. Ehhez viszont először leverünk 2—3 ágast, amelyek tetejére gerendát helyezünk, majd “rre, azaz a gerincre közönséges szőlőkarókat támasztunk. A szőlőkarók közé — 1,5 m távolságban — nagyobb, a gerinc vonalától legalább egy méterre kiálló karámfához hasonló fákat iktatunk be. Ezeket azért helyezzük közbe, hogy a kazalba rakott széna még lazábban maradjon. Az, így elkészített állványra kerül a 30—35 százalék nedvességű széna. A kazalozást úgy hajtjuk végre, hogy a szőlőkaró vonalától jobbra és balra 1—1 m-nél ne legyen szélesebb a kazalalap. Tehát 3 m széles és 20 m hosszú kazalalapot készítünk. Ajánljuk, hogy a 40—50 cm vastagságú széna fölé rétegezve hatalmas ventillátorral 4—5 napon át, megszakítás nélkül óránként 100 köbméter levegőt hajtatnak, amelyet kürtőkön keresztül engednek felfelé, a kazal belsejébe. Tavaly 1750 mázsa szénát szárítottak ily módon, s a lucernában 50 százalékkal több tápanyag — fehérje* keményítő, karotin — maradt, mint a hagyományos szárításnál. H. D. Olcsón és gazdaságosan a kazalozást Az itt látható rácsozatra kerül a luoernaszéna, amelyet 4 méter magasra kazlaznak, de a kazal 4—5 napi szárítás után tovább emelhető, akár 12 méterig is. A rácsos »alagút« végében működik a tető alá helyezett ventillátor. Öntözik a pillangósokat leszteni kívánt áXlatáXLoménf takarmányszükségletének a biztosítását is kedvezően segíti elő* mivel így a pillangósok több- szőri kaszálására lesz szükség. A lucernát állványokon szárítják majd. Lényeges ugyanig hogy a kaszálás után a tábláról rögtön lekerüljön a takarmány- nakváló, azért is, hogy ily módon a további kaszálások előtti fejlődést az öntözéssel gyorsítani lehessen. végezzük tafcarmányszatmát helyezzenek. Erre a célra legmegfelelőbb a baltacím szalmája, ha az nincs, egyéb takaxmányszalma is megfelelő. Ha az így elkészített szénakazal nedvesség-tartalma eléri a 14—15 százalékot, akkor az újra lekaszált és 30—35 százalék nedvességű szénát ráboríthatjuk. A borítás alapja ne legyen szélesebb 1 m-nél. E szerint 5 m szélességű lesz a kazalunk. A korábban elkészített, m alapú kazal olcsón és biztosan képezi azt a felületet, amelyre a széna megszólításához szükség van. Természetesen annyiszor megismételhetjük a borítást, ahányszor akarjuk, attól függően, hogy milyen nagy szénakazlat akarunk létesíteni. Évsei a módszerrel a kazal laza marad, aminek eredményeként a magas víztartalmú széna anélkül szárad ki, hogy nagyobb veszteség érné. A kazalban bekövetkező utóerjedés — mivel alacsony hőfokon történik — a tápláló anyagokat nem 3—7, hanem esetleg csak 0,3—0,6 százalékban csökkenti. A szárítás és a betakarítás alkalmával a tápláló anyagban leggazdagabb részek, a levelek nem töredeznek le, így nem vész el az emészthető szerves anyagok cikkünk elején említett százaléka sem. Babies Antal és Bene Károly, a Szakmári Állami Gazdaság főagronómusa és igazgatója Magtisztító telepet létesítenek Száz hold szántóból — kilene hold lucerna
