Petőfi Népe, 1962. május (17. évfolyam, 101-125. szám)
1962-05-23 / 118. szám
1962. május 23. szerda S. oldat Az ötéves művelődési terv a kecskeméti városi párt-végrehajtóbizottság napirendjén A kecskeméti városi pártvégrehajtóbizottság május 22-én, kedden tartott ülésén különösen a város ötéves művelődési tervéről és a termelőszövetkezeti pártszervezetek munkájáról szóló napirendi pontok emelkedtek ki. A város ötéves művelődési tervének tárgyalásakor indítványozták. hogy a művelődési programot egészítsék ki azzal, hogy a tervbe vett központi beruházásból megvalósítandó 40 tanterem iskolabővítést az 1962—63-as évben helyi erőből további 5t tanteremmel és egy politechnikai műhellyel, az 1963—64. évben pedig ismét öt tanterem helyi erőből való elkészítésével növeljék. A nyári tűzvédelemről és a felvásárlásról tárgyaltak a járási tanácsok végrehajtó bizottságai HÉTFŐN Foktőn, tehát a helyszínen értékelte a Kalocsai Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága. a Foktői Községi Tanács V. B. munkáját. Utasította a helyi tanács végrehajtó bizottságát, hasson oda. hogy a tsz-ek vezetői ismertessék á tsz-tag- sággal a termelési terveket: érjék el, hogy a fűszerpaprika palánták kiültetését és a paprika első kapálását még e hónapban végezzék el. A következő napirendi pont keretében a nyári tűzvédelemről tárgyaltak. A iárási tanács végrehajtó bizottsága megállapította, hogy az elterjedt szerfás építkezések miatt nem elegendő a fokozott tűzvédelmet csak a nyári hónapokra biztosítani. Ezért, úgy határoztak, hogy mind a járási, mind a községi tűzvédelmi bizottságok a nyári tűziendészeti idény befejezése után is folytassák tevékenységüket. A KISKUNHALASI Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága május 22-én. kedden tartott ülésén értékelte az idei áru- felvásárlás teljesítését és az ezzel kapcsolatos további feladatokról tárgyalt. A felvásárló vállalatok és a községi tanácsok az év első négv hónapjában nem tettek meg mindent a tervek teljesítéséért. Kivétel ez alól Kunfehértó és Harkakö- töny község, ahol a féléves terv teljesítése biztosítottnak látszik. Hasonló a helvzet a vágómarha-, a tejfelvásárlásnál. Ennél is gyengébbek az eredmények a baromfi- és toiásfelvá- 6árlásban. Az utóbbi két cikkféleségnél azonban ió eredmények születtek azokban a községekben (pl. Bácsszőlős, Mélykút), ahol a tsz-ek is foglalkoznak baromfineveléssel. A növénytermelési és áruér- tékesítési szerződéskötések a járás területén befejeződtek. A kenyérgabona felvásárlási terv teljesítését 88. a napraforgóét 92 százalékra fedezték szerződéssel. Nehézségek mutatkoznak a hízott sertés a baromfi és a tojás szerződtetésénél. A NépfrontbizoUság! ülés Kecskeméten A Hazafias Népfront Kecskemét városi bizottsága tegnap délelőtti ülésén Agud Kárcly- nak, a városi tanács mezőgazda- sági osztályvezetőjének előterjesztése alapján megvitatta a termelőszövetkezetek gazdasági és politikai megszilárdításával kapcsolatos népfrontfeladatokat és elemezte a város tsz-einek múlt évi eredményeit és idei terveit. Ezután Ferenczi Miklós, a Földművesszövetkezetek Kecskemét Járási Központjának fő- agronómusa a szakszövetkezetek helyzetéről, eredményeiről tájékoztatta a népfrontbizottság tagjait. A bizottsági ülésen részt vett és felszólalt Sándor István, a Hazafias Népfront Országos Titkárságának munkatársa, valamint Nyeste István, a SZÖVOSZ főelőadója. járási pártbizottság irányításával Borota. Jánoshalma, Kisszállás, Mélykút. Rém és Tompa községekben szerződéskötési hetet rendeztek, amelynek során 105 sertésre. 65 ezer tojásra és 2500 baromfira kötöttek szerződést. Ez azzal az eredménnyel is járt. hogy a termelők tudomást szereztek a szerződések nyújtotta kedvezményekről, a községi vezetők pedig látják: van lehetőség további szerződtetésre. A végrehajtó bizottság állást foglalt abban is, hogy a művelődési terv keretében két helyen létesítenek tsz- közi alapon és a város hozzájárulásával tanvaközponti székhazakat. Ezeket az épületeket a kulturális élet központjaivá kívánják fejleszteni. A termelőszövetkezeti párt- alapszervezetek munkájával kapcsolatban a végrehajtó bizottság megállapította, hogy a kommunisták egyre céltudatosabb tevékenységet fejtenek ki a közös gazdaságokban. Elősegítik a gazdasági feladatok megoldását, a közös gazdaságok politikai, valamint gazdasági megerősítését. A végrehajtó bizottság hangsúlyozta a pártonkívüli aktívahálózat megerősítését, a pártonkívüli aktivisták tájékoztatásának megjavítását, továbbá a pártoktatás megfelelő elkészítését. a vezetés színvonalának további emelését és a Dártépítő munka céltudatosabbá tételét. N. J. Huszonkét milliós árukészlet gazdái Jól fog a kapa —, éle nem kíméli a sarjadó gyomokat. Bár aprók még, az útról szemlélve alig látszanak, de a dunaegyházi Haladás Termelőszövetkezet tizenkét tagú munkacsapata már reggel óta ott hajlong a 15 holdas krumpliföldön: kapáikkal serényen irtják a paréjt és a talaj más efféle „vérszívóit”. Egyikük, Miklán Fe- rencné, így fogad bennünket: — Hamar végzünk vele. Estére már befejezzük a kapálást. Holnap reggel a kertészetben kell lennünk, paradicsom palántákat ültetni. Az idő eddig A krumpliföldön A Bács-Kiskun megyei Vas és Műszaki Nagykereskedelhi Vállalatnál a jármű és híradástechnikai részleg dolgozói vállalkoztak a szocialista cím elnyerésére. A 16 pontból álló vállalásukat teljesítették, s ezért elnyerték a szocialista címet A brigád tagjai: Makány József részlegvezető, kiváló dolgozó, a szakszervezeti bizottság titkára, Téglás János, a KISZ szervezőtitkára, Sós László és Bende Lászlóné 22 millió forint értékű áru gondos gazdái. Ezt bizonyítja többek között az, hogy hat év óta leltárhiányuk nem volt, selejtmentesen dolgoznak, forgalmi tervüket pedig átlagban 3—4 százalékkal teljesítik túl. A kollektíva tagjai közül ketten közgazdasági technikumba járnak, egyikőjük szakmai tanfolyamot végez, Makány József pedig politikai oktatásban vesz részt. elég mostoha volt, hátráltatott bennünket, de most pótolni akarjuk a lemaradást... — Ilyen szép, napsütéses időre még nem emlékszem az idén, mint ez a mai —■ halljuk Tóth Gyulánétól. — Bárcsak ilyen maradna még sokáig! Akkor meg volnánk elégedve. És valóban: az időjárásra nem lehet semmi panasz. A nap bőségesen ontja sugarait a földekre. Talán melegebb is van, mint kellene. Dehát, ez nem baj! A kapálok az ilyen időnek örülnek ... Dolgos kedvvel, serény iparkodással haladnak előre az asszonyok. Most a munkán kívül nem kell mással törődniök. Egyetlen gondjukat, azt, hogy a dologidőben hol helyezzék el, kire bízzák gyermekeiket, a termelőszövetkezet megoldotta. Hozzájárulást fizet a szövetkezeti gyermekeknek a községi napközi otthonban való ellátásáért. Az édesanyáknak ezáltal jóformán alig kerül valamibe a napközi. Miklán Ferencné kislánya gondozásáért és ellátásáért naponta csupán négy forintot fizet, s a többi családos asszony is hozzá hasonlóan olcsón helyezheti el kisebb gyermekeit a faluhelyen ma már egyáltalán nem újdonságnak számító napközi otthonban. Délben a munkacsapat ebédhez telepszik a burgonyaföld mellett vezető út lombos fái alá. A szatyrokból, táskákból előkerül a finom elemózsia. Szalonna, kolbász, főtt tojás, májpástétom és a „köret” — a savanyúpaprika. Jóízűen falatoznak és pihennek. Erőt gyűjtenek a délutáni munkához... K. A. Or. Kozma Pá! látogatása Kecskeméten Dr. Kozma Pál, a mezőgazdasági tudományok doktora, a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola tanszékvezető egyetemi tanára kedden ellátogatott a Szőlészeti Kutatóintézet Kecskeméten működő homoki osztályára. Horváth Sándor osztályvezetővel folytatott eszmecseréje után megtekintette az osztály lakiteleki telepét, majd felkereste a betegségéből lábadozó Kocsis Pál Kossuth-díjas szőlőnemesítőt. Vér pecsételte az elveket Emlékesés 1912. május 23-ra kásotthon ablakából szólt hozzájuk és kérte őket, hogy másnap, pénteken reggel 6 órakor a Vigadóban levő sztrájktanyán találkozzanak. Azután mindenki hazaindult. A város különböző pontjairól még hallani lehetett kisebb csoportok énekét, de éjfélre csend borult a városra. A Magyar Alföld ezt így fejezte ki: „Csend volt, mert a szívek lüktetése nem hallatszott és a lelkesedés lángja nem gyújtotta fel a házakat.” Másnap ragyogó májusi napsütésben korán reggel gyülekeztek a munkások, a párt- és szakszervezeti vezetők. Megszervezték az általános sztrájk ellenőrzését, majd kora délután egy 300 főből álló munkáscsoport végig vonult a Körösi utcán. Éljen az általános tömegsztrájk! Le az osztályparlamenttel! — kiáltották. Az egyszerű emberek a házak ablakaiból piros kendővel integetve üdvözölték a felvonuló munkácsapatot. Az általános sztrájkot különösen ott tartották szemmel, ahol még szervezetlenek voltak a munkások. A gazdasági gőzmalomban nagy vita támadt, mert a molnárok nem akarták abbahagyni a munkát. A rendőrség terrorizálta őket és bizony nem tudták, mitévők legyenek. -Az egyik helyen a kőművesekkel volt baj. A rendőrök dühödten érkeztek oda és már az úton szájalták, hogy „máma munkásvért iszunk”. Az egyik lovasrendőr közéjük vágtatott, szerencsére senkinek sem törtérft baja Aztán egy munkás után vetette magát, aki az üldözés közben elesett. A rendőrló azonban humánusabb volt, mint a rajta ülő, mert az utolsó pillanatban kikerülte a földön fekvő munkást. A munkások az egész napot a sztrájktanyán töltötték. A vezetők napközben is többször szóltak az egybegyűltekhez. Aznap temették el Balanyi József építőmunkást, aki egy épület állványzatáról zuhant le. Ez a temetés éppen ezen a napon valami különös hangulatot adott az embereknek. A munkáshalál nagyon jól érzékeltette a munkássorsot. A rendőrség eleget tett a pártvezetőség kérelmének és engedélyezte a munkásság felvonulását. A sztrájktanyán, a Vigadónál már közel háromezren gyülekeztek. A népgyűlésen újra Horváth Ambrus beszélt: „Vér nem folyt Kecskemét utcáin, mert nem volt rá szükség. Akkor, ha szükség lesz ellenállásra, ha megakadályoznak bennünket, mi is a vérünkkel pecsételjük meg lelkesedésünket és elveinket.” Szombaton reggel munkába álltak az emberek. De a budapesti vérvörös csütörtök és annak kecskeméti hullámai mély nyomokat hagytak a munkások emlékezetében. Az első nagy alkalom volt ez ebben az alföldi városban arra, hogy a munkásság szemre vegye erőit, hogy lássék, milyen pilléreken nyugszik az a harc, amelyre most mi ötven év múltán olyan nagy tisztelettel és kalaplevéve emlékezünk. .... V és újabb részletekről informálódott a kecskeméti közvélemény. Délután fél 5-kor futott be az utolsó telefonértesítés és a szociáldemokrata párt lapja, a Magyar Alföld 5 órakor már kint volt az utcán. A lelkesedő munkások és a megriadt polgárok úgy vásárolták az újságot, minti1 a még fgy-egy bankót is adnának melléje. Alig egy óra múlva egész Kecskemét szinte lángolt, és az emberek a Kossuth-szobor elé vonultak, ahol a szociáldemokrata párt népgyűlést tartott. — f'chiif elvtárs, a pári titkár mondott beszédet; „Ezután nekünk is harcba kell állni, hogy kivegyük a részünket a küzdelemből.* Utána Takács elvtárs felolvasta a határozati javaslatot, mely szerint Kecskemét munkássága kimondja az általános sztrájkot. A gyújtó szavú Horváth Ambrus lelkesítette később a tömeget: „Akkor ütünk legnagyobb sebet a mai társadalmon, ha összetesszük a kezünk es nem dolgozunk, mert a mi munkánk tartja fenn az államot.” Gyűlés után a szakszervezeti vezetők a munkásotthonba tartottak. Elkísérte őket a munkások több száz fős tömege. Az emberek nem akartai hazamenni. Mindenki valami eseményre várt. Hogy vége legyen a napnak. Horváth Ambrus a műn1912. május 22-én, szerdán este ülést tartottak a kecskeméti szakszervezetek vezetői. Ügy döntöttek, hogy másnap a Kossuth-szobor előtt népgyűlést szerveznek, ahol újabb demonstráció követeli az általános, egyenlő és titkos választójogot. Ezen a megbeszélésen még nem sejtették, hogy a csütörtöki nap mit tartogat a jogaiért egyre harcosabban küzdő munkásosztály számára, még nem tudhattak az egész ország népét lelkesítő és felvillanyozó csütörtöki budapesti eseményekről. Mi történt csütörtökön? A pokoli kenyérgondok és a politikai jogfosztottság az utcára vitte a budapesti munkásokat. A nép nem hallgatott többé a fékező szóra, nem riadt vissza a vele szemben felvonuló fegyveres erőktől. Elszánt volt, harcot akart és győzelmet. A pánikba esett urak kivezényelték állig felfegyverzett rendőrségüket. A kardok villogtak, de a tömeg nem hátrált. Eldördültek az első lövések és több száz embert elöntött a vér és hat munkás holtan maradt a kövezeten. Vérvörös csütörtök — így emlékezik a történelem az ötvein évvel ezelőtti május 23-ra. Az első hír a budapesti eseményekről még aznap 10 óra körül érkezett Kecskemétre. Azután óránként telefonon, és a vonaton hazaérkezettektől újabb
