Petőfi Népe, 1962. május (17. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-23 / 118. szám

1962. május 23. szerda S. oldat Az ötéves művelődési terv a kecskeméti városi párt-végrehajtóbizottság napirendjén A kecskeméti városi párt­végrehajtóbizottság május 22-én, kedden tartott ülésén különösen a város ötéves művelődési ter­véről és a termelőszövetkezeti pártszervezetek munkájáról szó­ló napirendi pontok emelked­tek ki. A város ötéves művelődési tervének tárgyalásakor indítvá­nyozták. hogy a művelődési programot egészítsék ki azzal, hogy a tervbe vett központi beruházásból megvalósítandó 40 tanterem iskolabővítést az 1962—63-as évben helyi erőből további 5t tan­teremmel és egy politechni­kai műhellyel, az 1963—64. évben pedig ismét öt tan­terem helyi erőből való el­készítésével növeljék. A nyári tűzvédelemről és a felvásárlásról tárgyaltak a járási tanácsok végrehajtó bizottságai HÉTFŐN Foktőn, tehát a hely­színen értékelte a Kalocsai Já­rási Tanács Végrehajtó Bizott­sága. a Foktői Községi Tanács V. B. munkáját. Utasította a helyi tanács végrehajtó bizott­ságát, hasson oda. hogy a tsz-ek vezetői ismertessék á tsz-tag- sággal a termelési terveket: ér­jék el, hogy a fűszerpaprika palánták kiültetését és a pap­rika első kapálását még e hó­napban végezzék el. A következő napirendi pont keretében a nyári tűzvédelem­ről tárgyaltak. A iárási tanács végrehajtó bizottsága megálla­pította, hogy az elterjedt szer­fás építkezések miatt nem ele­gendő a fokozott tűzvédelmet csak a nyári hónapokra bizto­sítani. Ezért, úgy határoztak, hogy mind a járási, mind a köz­ségi tűzvédelmi bizottságok a nyári tűziendészeti idény be­fejezése után is folytassák te­vékenységüket. A KISKUNHALASI Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága május 22-én. kedden tartott ülésén értékelte az idei áru- felvásárlás teljesítését és az ez­zel kapcsolatos további felada­tokról tárgyalt. A felvásárló vállalatok és a községi tanácsok az év első négv hónapjában nem tettek meg mindent a tervek teljesítéséért. Kivétel ez alól Kunfehértó és Harkakö- töny község, ahol a féléves terv teljesítése biztosítottnak látszik. Hasonló a helvzet a vágó­marha-, a tejfelvásárlásnál. En­nél is gyengébbek az eredmé­nyek a baromfi- és toiásfelvá- 6árlásban. Az utóbbi két cikk­féleségnél azonban ió eredmé­nyek születtek azokban a köz­ségekben (pl. Bácsszőlős, Mély­kút), ahol a tsz-ek is foglal­koznak baromfineveléssel. A növénytermelési és áruér- tékesítési szerződéskötések a járás területén befejeződtek. A kenyérgabona felvásárlási terv teljesítését 88. a napraforgóét 92 százalékra fedezték szerző­déssel. Nehézségek mutatkoz­nak a hízott sertés a baromfi és a tojás szerződtetésénél. A NépfrontbizoUság! ülés Kecskeméten A Hazafias Népfront Kecske­mét városi bizottsága tegnap délelőtti ülésén Agud Kárcly- nak, a városi tanács mezőgazda- sági osztályvezetőjének előter­jesztése alapján megvitatta a termelőszövetkezetek gazdasági és politikai megszilárdításával kapcsolatos népfrontfeladatokat és elemezte a város tsz-einek múlt évi eredményeit és idei terveit. Ezután Ferenczi Miklós, a Földművesszövetkezetek Kecs­kemét Járási Központjának fő- agronómusa a szakszövetkezetek helyzetéről, eredményeiről tájé­koztatta a népfrontbizottság tag­jait. A bizottsági ülésen részt vett és felszólalt Sándor István, a Ha­zafias Népfront Országos Tit­kárságának munkatársa, vala­mint Nyeste István, a SZÖVOSZ főelőadója. járási pártbizottság irányításá­val Borota. Jánoshalma, Kis­szállás, Mélykút. Rém és Tom­pa községekben szerződéskötési hetet rendeztek, amelynek so­rán 105 sertésre. 65 ezer tojás­ra és 2500 baromfira kötöttek szerződést. Ez azzal az ered­ménnyel is járt. hogy a terme­lők tudomást szereztek a szer­ződések nyújtotta kedvezmé­nyekről, a községi vezetők pe­dig látják: van lehetőség to­vábbi szerződtetésre. A végrehajtó bizottság állást foglalt abban is, hogy a műve­lődési terv keretében két helyen létesítenek tsz- közi alapon és a város hoz­zájárulásával tanvaközponti székhazakat. Ezeket az épületeket a kulturá­lis élet központjaivá kívánják fejleszteni. A termelőszövetkezeti párt- alapszervezetek munkájával kapcsolatban a végrehajtó bi­zottság megállapította, hogy a kommunisták egyre céltudato­sabb tevékenységet fejtenek ki a közös gazdaságokban. Elősegítik a gazdasági fel­adatok megoldását, a közös gazdaságok politikai, vala­mint gazdasági megerősíté­sét. A végrehajtó bizottság hang­súlyozta a pártonkívüli aktíva­hálózat megerősítését, a párton­kívüli aktivisták tájékoztatásá­nak megjavítását, továbbá a pártoktatás megfelelő elkészíté­sét. a vezetés színvonalának to­vábbi emelését és a Dártépítő munka céltudatosabbá tételét. N. J. Huszonkét milliós árukészlet gazdái Jól fog a kapa —, éle nem kíméli a sar­jadó gyomokat. Bár aprók még, az útról szemlélve alig látsza­nak, de a dunaegyházi Haladás Termelőszö­vetkezet tizenkét tagú munkacsapata már reg­gel óta ott hajlong a 15 holdas krumpliföl­dön: kapáikkal seré­nyen irtják a paréjt és a talaj más efféle „vér­szívóit”. Egyikük, Miklán Fe- rencné, így fogad ben­nünket: — Hamar végzünk vele. Estére már befe­jezzük a kapálást. Holnap reggel a kerté­szetben kell lennünk, paradicsom palántákat ültetni. Az idő eddig A krumpliföldön A Bács-Kiskun megyei Vas és Műszaki Nagykereskedelhi Vállalatnál a jármű és híradástechnikai részleg dolgozói vál­lalkoztak a szocialista cím elnyerésére. A 16 pontból álló vál­lalásukat teljesítették, s ezért elnyerték a szocialista címet A brigád tagjai: Makány József részlegvezető, kiváló dol­gozó, a szakszervezeti bizottság titkára, Téglás János, a KISZ szervezőtitkára, Sós László és Bende Lászlóné 22 millió forint értékű áru gondos gazdái. Ezt bizonyítja többek között az, hogy hat év óta leltárhiányuk nem volt, selejtmentesen dol­goznak, forgalmi tervüket pedig átlagban 3—4 százalékkal teljesítik túl. A kollektíva tagjai közül ketten közgazdasági technikumba járnak, egyikőjük szakmai tan­folyamot végez, Makány József pedig politikai oktatásban vesz részt. elég mostoha volt, hát­ráltatott bennünket, de most pótolni akarjuk a lemaradást... — Ilyen szép, nap­sütéses időre még nem emlékszem az idén, mint ez a mai —■ hall­juk Tóth Gyulánétól. — Bárcsak ilyen ma­radna még sokáig! Ak­kor meg volnánk elé­gedve. És valóban: az idő­járásra nem lehet sem­mi panasz. A nap bő­ségesen ontja sugarait a földekre. Talán me­legebb is van, mint kellene. Dehát, ez nem baj! A kapálok az ilyen időnek örülnek ... Dolgos kedvvel, se­rény iparkodással ha­ladnak előre az asszo­nyok. Most a munkán kívül nem kell mással törődniök. Egyetlen gondjukat, azt, hogy a dologidőben hol he­lyezzék el, kire bízzák gyermekeiket, a ter­melőszövetkezet megol­dotta. Hozzájárulást fi­zet a szövetkezeti gyer­mekeknek a községi napközi otthonban való ellátásáért. Az édes­anyáknak ezáltal jó­formán alig kerül va­lamibe a napközi. Mik­lán Ferencné kislánya gondozásáért és ellátá­sáért naponta csupán négy forintot fizet, s a többi családos asszony is hozzá hasonlóan ol­csón helyezheti el ki­sebb gyermekeit a fa­luhelyen ma már egy­általán nem újdonság­nak számító napközi otthonban. Délben a munkacsa­pat ebédhez telepszik a burgonyaföld mellett vezető út lombos fái alá. A szatyrokból, tás­kákból előkerül a fi­nom elemózsia. Sza­lonna, kolbász, főtt tojás, májpástétom és a „köret” — a sava­nyúpaprika. Jóízűen falatoznak és pihen­nek. Erőt gyűjtenek a délutáni munkához... K. A. Or. Kozma Pá! látogatása Kecskeméten Dr. Kozma Pál, a mezőgazda­sági tudományok doktora, a Ker­tészeti és Szőlészeti Főiskola tan­székvezető egyetemi tanára ked­den ellátogatott a Szőlészeti Ku­tatóintézet Kecskeméten működő homoki osztályára. Horváth Sán­dor osztályvezetővel folytatott eszmecseréje után megtekintette az osztály lakiteleki telepét, majd felkereste a betegségéből lába­dozó Kocsis Pál Kossuth-díjas szőlőnemesítőt. Vér pecsételte az elveket Emlékesés 1912. május 23-ra kásotthon ablakából szólt hoz­zájuk és kérte őket, hogy más­nap, pénteken reggel 6 órakor a Vigadóban levő sztrájktanyán találkozzanak. Azután mindenki hazaindult. A város különböző pontjairól még hallani lehetett kisebb csoportok énekét, de éj­félre csend borult a városra. A Magyar Alföld ezt így fejezte ki: „Csend volt, mert a szívek lük­tetése nem hallatszott és a lel­kesedés lángja nem gyújtotta fel a házakat.” Másnap ragyogó májusi napsütésben korán reggel gyü­lekeztek a munkások, a párt- és szakszervezeti vezetők. Megszer­vezték az általános sztrájk el­lenőrzését, majd kora délután egy 300 főből álló munkáscso­port végig vonult a Körösi ut­cán. Éljen az általános tömeg­sztrájk! Le az osztályparlament­tel! — kiáltották. Az egyszerű emberek a házak ablakaiból piros kendővel integetve üdvözölték a felvonuló munkácsapatot. Az általános sztrájkot különö­sen ott tartották szemmel, ahol még szervezetlenek voltak a munkások. A gazdasági gőzma­lomban nagy vita támadt, mert a molnárok nem akarták abba­hagyni a munkát. A rendőrség terrorizálta őket és bizony nem tudták, mitévők legyenek. -Az egyik helyen a kőművesekkel volt baj. A rendőrök dühödten érkeztek oda és már az úton szájalták, hogy „máma munkás­vért iszunk”. Az egyik lovas­rendőr közéjük vágtatott, sze­rencsére senkinek sem törtérft baja Aztán egy munkás után vetette magát, aki az üldözés közben elesett. A rendőrló azon­ban humánusabb volt, mint a rajta ülő, mert az utolsó pilla­natban kikerülte a földön fek­vő munkást. A munkások az egész napot a sztrájktanyán töltötték. A veze­tők napközben is többször szól­tak az egybegyűltekhez. Aznap temették el Balanyi József épí­tőmunkást, aki egy épület áll­ványzatáról zuhant le. Ez a te­metés éppen ezen a napon va­lami különös hangulatot adott az embereknek. A munkáshalál nagyon jól érzékeltette a mun­kássorsot. A rendőrség eleget tett a párt­vezetőség kérelmének és enge­délyezte a munkásság felvonulá­sát. A sztrájktanyán, a Vigadó­nál már közel háromezren gyü­lekeztek. A népgyűlésen újra Horváth Ambrus beszélt: „Vér nem folyt Kecskemét utcáin, mert nem volt rá szükség. Ak­kor, ha szükség lesz ellenállásra, ha megakadályoznak bennünket, mi is a vérünkkel pecsételjük meg lelkesedésünket és elvein­ket.” Szombaton reggel mun­kába álltak az emberek. De a budapesti vérvörös csütörtök és annak kecskeméti hullámai mély nyomokat hagytak a munkások emlékezetében. Az első nagy al­kalom volt ez ebben az alföldi városban arra, hogy a munkás­ság szemre vegye erőit, hogy lássék, milyen pilléreken nyug­szik az a harc, amelyre most mi ötven év múltán olyan nagy tisztelettel és kalaplevéve emlé­kezünk. .... V és újabb részletekről informáló­dott a kecskeméti közvélemény. Délután fél 5-kor futott be az utolsó telefonértesítés és a szo­ciáldemokrata párt lapja, a Ma­gyar Alföld 5 órakor már kint volt az utcán. A lelkesedő munkások és a megriadt polgárok úgy vá­sárolták az újságot, minti1 a még fgy-egy bankót is adnának mel­léje. Alig egy óra múlva egész Kecskemét szinte lángolt, és az emberek a Kossuth-szobor elé vonultak, ahol a szociáldemok­rata párt népgyűlést tartott. — f'chiif elvtárs, a pári titkár mon­dott beszédet; „Ezután nekünk is harcba kell állni, hogy kive­gyük a részünket a küzdelem­ből.* Utána Takács elvtárs fel­olvasta a határozati javaslatot, mely szerint Kecskemét mun­kássága kimondja az általános sztrájkot. A gyújtó szavú Hor­váth Ambrus lelkesítette később a tömeget: „Akkor ütünk leg­nagyobb sebet a mai társadal­mon, ha összetesszük a kezünk es nem dolgozunk, mert a mi munkánk tartja fenn az álla­mot.” Gyűlés után a szakszervezeti vezetők a munkásotthonba tar­tottak. Elkísérte őket a munká­sok több száz fős tömege. Az emberek nem akartai hazamen­ni. Mindenki valami eseményre várt. Hogy vége legyen a nap­nak. Horváth Ambrus a műn­1912. május 22-én, szerdán este ülést tartottak a kecske­méti szakszervezetek vezetői. Ügy döntöttek, hogy másnap a Kossuth-szobor előtt népgyűlést szerveznek, ahol újabb demonst­ráció követeli az általános, egyenlő és titkos választójogot. Ezen a megbeszélésen még nem sejtették, hogy a csütörtöki nap mit tartogat a jogaiért egyre harcosabban küzdő munkásosz­tály számára, még nem tudhat­tak az egész ország népét lelke­sítő és felvillanyozó csütörtöki budapesti eseményekről. Mi történt csütörtökön? A pokoli kenyérgondok és a poli­tikai jogfosztottság az utcára vitte a budapesti munkásokat. A nép nem hallgatott többé a fé­kező szóra, nem riadt vissza a vele szemben felvonuló fegyve­res erőktől. Elszánt volt, harcot akart és győzelmet. A pánikba esett urak kivezényelték állig felfegyverzett rendőrségüket. A kardok villogtak, de a tömeg nem hátrált. Eldördültek az első lövések és több száz embert el­öntött a vér és hat munkás hol­tan maradt a kövezeten. Vérvö­rös csütörtök — így emlékezik a történelem az ötvein évvel ez­előtti május 23-ra. Az első hír a budapesti ese­ményekről még aznap 10 óra körül érkezett Kecskemétre. Az­után óránként telefonon, és a vonaton hazaérkezettektől újabb

Next

/
Thumbnails
Contents