Petőfi Népe, 1962. május (17. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-18 / 114. szám

Műanyaghab cipő Hazánkban inkább csak a po- lisztirol habanyagok ismerete­sek. Külföldön mindjobban ter­jed a szilárd poliuretán habok és a porózus polietilén alkalma­zása. Ezekből eddig főleg strandcikkeket, gyerekjátékokat és szigetelőlapokat készítettek. Képünk is egy strandcikket mutat be, a sitalpszerü mű­anyaghab cipőt. A Cipők súlya mintegy 3,5 kiló. Ez a műanyag­mennyiség 150 kiló terhet tart meg a tíz felszínén. E cipőkkel tehát szabályosan át lehet gya­logolni a folyókon vagy sétálni a tavakon. Radír helyett szalag Gépíráskor sok idő megy ve­szendőbe a géphibák kiradíro- zásával, az újra írással, s ezen­kívül a javítás elcsúfítja az írást. Az utóbbi időben külföl­dön jorgalomba hoztak törlő- szalaggal kombinált írógépsza­lagot, de külön törlőszalagot is. A javítás ezekkel egyszerűbbé válik. A képen látható válto­zatnál nem kell mást tenni, mint a külön szalagot a hibás szövegrész fölé helyezni, s a hi­bás szöveg részt újból leírni. Mire a szalagot leveszik a hibás szövegrész eltűnik. Az írást to­vább lehet folytatni, s a papí­ron nyoma sem marad a hibá­nak. Fénycsöves ’ojésátvílágitó A tojások gyors ellenőrzésé­hez készült a’ két kisfeszültségű fénycsővel működő tojásátvilá­gító készülék. A PVC-ből kiala­kított 'o»és:>l világító egyszerre 30 tojás vizsgálatára alkalmas. Az üzemeltetéshez szükséges előtétkészülékek a talapzatba vannak beépítve. A készülők csak váltakozó árammal műkö­dik. Két év alatt megtérül Korszerű öntözőberendezések Az öntözéses gazdálkodás mindjobban előtérbe kerül ha­zánkban. Ez érthetően abból kö­vetkezik, hogy amennyivel nö­velni lehet az öntözéses terület nagyságát, annyival csökkent­hető fehérjeimportunk. Gyakorlati tapasztalataink azt igazolták ugyanis, hogy az ön­tözéses gazdálkodással még a legrosszabb talajtani adottsá­gok és a kedvezőtlen időjárási viszonyok mellett is átlagosan 10—12 mázsás terméstöbblet várható. Az országban behozott öntö­zőberendezések egyikével még 16 mázsás terméstöbbletet is el­értek az elmúlt esztendőben, ami nagyon figyelemre méltó eredmény, mert a tavalyi időjá­rás nem volt a legkedvezőbb. Ha tengeriben számoljuk a ter­méstöbblet növekedést, s tekin­tetbe vesszük a világpiaci ára­kat, mely szerint 1 tonna ku­korica kb. 50 dollár, akkor ki­tűnik, hogy egy-egy öntözőbe­rendezés költsége két év alatt megtérül. Ilyen tapasztalatokat vont le az egyik próbaberende­zéssel megyénkben a Csengődi Állami Gazdaság is. Könnyen mozgathatók Nézzük meg, miből áll egy ilyen öntözőberendezés. A kor­szerű öntözőberendezéseknek rendkívül nagy előnyük, hogy könnyen mozgathatók és gyor­san áthelyezhetők az egyik te­rületről a másikra. A berendezés szíve egy szi­vattyúból és egy Diesel-motor­ból áll. A motor a szivattyút üzemelteti, s mindkettő négy­keréken gördülő alvázra van szerelve. Természetesen a kí­vánt öntözési teljesítményektől függően a szivattyúk és a moto­rok más-más nagyságban ké­szülnek. A legkisebb szivattyú-telje­sítmény 1200 liter/perc, majd 1800, 2400 és 3800 liter/ perc tel­jesítményűek a szivattyúk, s eze­ket sorrendben 33. 44, 66, 100 lóerős motorok hajtják. A szivattyúhoz csatlakozik egy szívócső, ezt helyezik a bő­vizű kútba vagy öntözőcsator­nába. A szívócső megfelelő szűrőkön keresztül engedi a vi­zet a szivattyúba, amely azután a nyomócsövön át juttatja a csővezeték-rendszerbe. A külön­böző teljesítményű szivattyúk­hoz különböző csőrendszerek tartoznak. A legnagyobb teljesítményű szivattyúknál, amelyet a Csen­gődi Állami Gazdaságban is használtak, a főcsővezeték 159 mm átmérőjű csövekből állt, ennek hossza 270 méter, ehhez 378 méter hosszú 133 mm át­mérőjű, valamint 1080 méter 89 mm átmérőjű csőrendszer csat­lakozott. A csövek csuklós gyorskapcsolókkal csatolhatok egymáshoz. Így a csővezetékek percek alatt építhetők és bont­hatók. A csőtagok súlya vi­szonylag könnyű, mert a csövek könnyűacélból készülnek. Legyezőszerűen A csővezetékekre kerülnek a szórófejek, amelyek az öntözés kívánalmainak megfelelően he­lyezhetők el. Az öntözőberende­zésekhez a legkülönfélébb szó­rófejeket hozzák forgalomba. A szórófejek típusainak nagy többsége forgó mozgást végez — a víznyomást felhasználva a szórófej körbeforog vagy fél­kört ír le. De persze vannak álló szórófejek is, ezek mindig egy helyre öntözik a vizet. Az új szórófejeknél egy kis nyelv a víz nyomásától be-bebillen a vízsugár útjába, s így legyező­szerűen teríti az öntözősugarat. Oldott állapotban A korszerű öntözőberendezé­sekhez műtrágyakeverő is _ csa­tolható. A műtrágyakeverő lé­nyegében feloldja a tartályba beöntött műtrágyát, vagy mű­trágyakeveréket és oldott álla­potban adagolja az öntözővíz­hez. A műtrágyakeverőt az ön­tözőberendezésbe bárhol bele le­het iktatni. Csak az szükséges, hogy a kívánt helyen a cső­rendszerbe egy speciális tagot szereljünk, amelyről csatlako­zók ágaznak a műtrágyakeverő- höz. Az említett csőtag ez eset­ben a víz egyenes továbbáram- lását gátolja, s annak egy ré­szét a keverőbe kényszeríti. Az ily módon végzett műtrágyázás előnyei kézenfekvők, hiszen a növényzethez már oldott álla­potban juttatjuk a műtrágyát, s a növény gyorsabban, köny- nyebben tudja hasznosítani a tápanyagokat. Az öntözőberendezés csőveze­tékei a legkülönbözőbb formák­ban változtathatók, s így a leg­változatosabb területi vizsonyok között is alkalmazhatók. (P. f.) Pehelysúlyú motor Az ujjhegyeken tartott motor há­romnegyed lóerős súlya azonban csak 1,46 kiló. A motoi kicsiny súlyát • a könnyűfémötvözetek széleskörű használa­ta biztosítja. Hen­gerűrtartalma húsz köbcenti. Különöser kézi és kerti szer­számok hajtására le­het majd jól hasz­nosítani. A tudomány műhelyéből óriás víztároló a föld alatt Nyuqat-Szibériában 1 millió köbméter kiterjedésű föld alatti víztárolót fedeztek fel, amely másfél—két és fél kilométer mé­lyen fekszik a földfelszín alatt. Vizének hőfoka 50 és 100 Cel­sius fok között változik. Változóban a földi időjárás A földi időjárás végső soron a Nap tevékenységétől függ. A tudósok azt is megfigyelték, hogy a naptevékenység 11 éven­ként éri el a maximumot. Az újabb adatok azonban arra en­gednek következtetni, hogy a naptevékenység egy-egy nagyobb ciklusa egymástól élesen elha­tárolható szakaszból áll. Ezek a szakaszok 3—6 tizenegyéves időszakból tevődnek össze, te­hát 33—66 évig tartanak, s az egyik ciklusban csökken, a má­sikban növekszik a naptevé­kenység. Az utolsó ciklus, amelyben csökkent a naptevékenység, 1932- ben ért véget. 1933-tól a napte­vékenység fokozódott, s ennek hatására jelentősen növekedett a Földön a hőmérséklet. Ez a ciklus 1964—65-ben ér véget és új ciklus kezdődik. A Föld ég­hajlata valószínű ezt követően mindjobban kontinentális lesz. Rádióadó a gyógyítás szolgálatában Az emésztőjáratokkal kapcso­latos vizsgálatok egyik legna­gyobb nehézsége, hogy a szük­séges mintavételekhez és méré­sekhez a páciens kénytelen le­nyelni különféle méretű gumi­csöveket és megenni ugyancsak különféle kásákat. Az ezzel kap­csolatos zavaró körülmények gyakran az egész vizsgálatot fel­borítják, s eltorzítják az ered­ményeket. Ezeknek megszünte­tésére készítették el a Szovjet­unióban, az USA-ban, az NDK- ban és Angliában a „rádiópilu- lát”. Ez a parányi rádióadó ce- ruzavastagságű, s alig nagyobb mint két Karil egymásra téve. Ekkora rádióadót minden ne­hézség nélkül le lehet nyelni, a rádió az emésztőjáratokban ván­dorolva méri és közvetiti a hő­mérséklet és nyorrásértéket. Vannak már olyan rádiók is, amelyek a gyomörsav pH érté­két mérik. A rádióadást néhány méteres körzetben lehet venni. Egy-egy ilyen kis rádió 36 óráig üzemel. Nagyobb termés radioaktív besugárzással A nyugatnémet biológusok kí­sérleteket folytattak különféle magvak radioaktív besugárzá­sával. Elsősorban nyári árpával és búzával kísérleteztek. A mag­vakat a nedvesség elleni véde­kezésül polietilén edénybe zár­ták, s egy kiégett reaktor fűtő­elem közelében tizennégy napos gyenge besugárzásnak tették ki. A magvak csírázása meggyor­sult, s az árpa 3——6, a búza pe­dig 3—5 százalékkal nagyobb termést hozott. Hőből elektromosság Az angol Westinghouse gyár laboratóriumában B. O. Austin V], zománcozott kerámiaalapot készített, amely már egy elek-> tromos kenyérpirító hőjével annyi áramot termel, hogy asz- tali ventillátort lehet vele haj­tani. A kerámia a hő hatására elektrolitként viselkedik és így az acélalap, valamint az ezüst-< bevonat között feszültség lép fel. Távolabbi tervek szerint a ra-t kétatechnikában alkalmazhat■* nák ezt a megoldást, mivel a fúvókák rendszerint zománca-t zott kerámiából készülnek. Acélszilárdságú üveg Moszkvában a Mengyelejev Kémiai-Technológiai Intézet tu­dósai olyan üveget állítottak elő, amelynek szilárdsága az acélokét messze felülmúlja. A közönséges ipari üveget 200 C fokon lágyítják, majd forró szi- likonfürdöbe mártják. Ezzel az eljárással az üveg szilárdsága az eredetinek tizenegyszeresé­re nő. Kannatej-melegítő A képen látható kannatej-me­legítő teljesítménye 2000 W. Se­gítségével 10—40 literes tejes­vödrök és kannák tartalmát le­het rövid idő alatt felmelegíte­ni. A henger alakú, nagy felü­letű, tömör anyagból készült melegítő a hőt egyenletesen su­gározza, s így a viszonylag nagy teljesítmény ellenére sem égeti oda a tejet. A teljesen sima fe­lület megkönnyíti a tisztántar­tást. A készülék víz és egyéb folyadékok melegítésére is al­kalmas. PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága 4s a megyei tanács lapja. Felelős szerkesztő: Weither Dániel. Kiadja: a Petői! Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér 1. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 2S-16. Szerkesztő bizottság: 10-38. Belpolitikai rovat: 11-22. Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér l/a Telefon: 17-09. Terjeszti á Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Tőfizetési ifi 1 hőnapra 12 forint. Bá;s-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét, — Telefon; U-85.

Next

/
Thumbnails
Contents