Petőfi Népe, 1962. május (17. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-19 / 115. szám

*v^ VJ t-A/ ▼Rág proletárjai, egyesüljetek] / A MAGYAR. SZOCIALISTA MUWKÄSPÄRT 6ACS' <‘SlUflM MSGYEI LAPJA xvii. Évfolyam. 115. szAm Ara 60 fillér 1962. MÁJUS 19. SZOMBAT Több kezdeményezés! a tervek teljesítése érdekében A felvásárlási kirendeltség vezetők tanácskozása Pénteken délelőtt a megyei ta­nács székházában értékelték, hogy az MSZMP megyei végre­hajtó bizottsága március 18-i, illetve a megyei tanács végre­hajtó bizottsága március 16-i határozatának a felvásárlásra vonatkozó részét hogyan hajtot­ták eddig végre. Az értekezleten jelen voltak Bank Gyula, a me­gyei tanács mezőgazdasági osz­tályának vezetője, Magony Imre, az Élelmezésügyi Minisztérium megyei kirendeltségének veze­tője, valamint a felvásárló vál­lalatok igazgatói, illetve járási kirendeltségeinek vezetői. Magony Imre értékelésében kiemelte: a határozatok jónak bizonyultak, mert konkrét fel­adatokat tűznek célul, a terme­léssel egységbe foglalva foglal­koznak a felvásárlással, s a - te­endőket az egész gazdasági év­re megszabják. Ami az első félévi felvásár­lási terv teljesítését illeti, némi lemaradás mutatko­zik, s ez a közvetlen fo­gyasztásra szolgáló cikke­ket is érinti — mondotta. — Mielőbb javaslatot kell kidolgozni a mutatkozó hi­ány pótlására. Ä vágósertés felvásárlási ter­vének a teljesítéséhez megvan a lehetőség. Fel kell azonban hívni a termelőszövetkezetek fi­gyelmét arra, hogy a megfelelő —.száz kilós!— súlyt elért ser­téseket mielőbb, még falkabon- tás árán is adják át. A baromfi felvásárlásának el­ső féléves terve 60 százalékkal magasabb ugyan, mint az el­múlt év azonos időszakában volt, de teljesítésére minden re­mény megvan. Annál rosszabb az eredmény a to­jásfelvásárlást illetően. A földművesszövetkezetek jobb szervező munkájára van szük­ség a terv teljesítéséhez. Dolgo­zóik keressék fel a tanyavilágot is a felvásárlás sikere érdeké­ben. A tejfelvásárlási terv eddigi eléggé kielégítő teljesítése a tej­hozam növekedését bizonyltja, de jobb takarmánygazdálkodás­sal még sokat lehet javítani az eredményen. A zöldségfélék felvásárlásával kapcsolatban elmondotta, hogy a tervezettnél nagyobb meny- nyiségre szerződtek szövetkezeti gazdaságaink, s ez a MÉK jó munkáját is dicséri. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a termelőszövetkezeti gaz­dákkal Idejében meg kell ismertetni az ára szedésé­vel, csomagolásával kapcso­latos tudnivalókat Beszélt a gyümölcsösök fokozott védelméről, mert csakis így, jobb minőségű terméssel lehet pótolni azt a hiányt, amit a fa­gyok okoztak. Végül hangsúlyozta, hogy a felvásárlási kirendeltségek töb­bet kezdeményezzenek terveik sikeres teljesítése érdekében. A kirendeltségvezetők értékes hoz­zászólásaikkal egészítették ki a tanácskozást. Megnyílt a Budapesti Ipari /ásár A Vortesz-berendezések a nehézipari pavilonban. Pénteken délelőtt ünnepélye­sen megnyílt az 1962. évi Bu­dapesti Ipari Vásár. A megnyitó ünnepségen megjelent Dobi Ist­ván, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titkára, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke, Apró Antal, Fehér Lajos, Fock Jenő, Somo­gyi Miklós, az MSZMP Politikai 99 ühol élet van, ott mindenütt teried és végül is dsadalmasliodik a marxista-leninista elmélet’ Hruscsov beszéde Obnovo faluban ►»» SZÓFIA. (MTI) A Bulgáriá­ban tartózkodó szovjet Dárt- és kormányküldöttség pénteken délelőtt. Várnából úton Pleven felé, Kamenec faluba érkezett, ahol Hruscsovot és kíséretét Ple­ven megye vezetői üdvözölték. Kamenecből a vendégek gépko­csin Obnovo faluba utaztak. A falu főterén rendezett nagygyű­lésen beszédet mondott Hrus­csov szovjet miniszterelnök. Bevezetőben megköszönte a baráti fogadtatást, majd a két társadalmi rendszer, a kapita­lista és a szocialista rendszer közötti harcról beszélt. »A ta­pasztalat bebizonyította — mon­dotta —. hogy semmiféle ka­tonai tömb, így a NATO. vagy a SEATO, semmiféle rakéta, vagy elnyomás nem tudia meg­akadályozni. hogy az az elmélet, amelyet Marx, Engels. Lenin al­kotott. ne jusson el a világ min­den tájára. Ahol élet van, ott mindenütt terjed és végül is dia­dalmaskodik a marxista—leni­nista elmélet.« A szovjet párt és állam ve­zetője nemzetközi kérdésekről szólva utalt Kennedy elnöknek arra az utasítására, hogy ame­rikai csapatok szállianak part­ra Thaiföldön. Ezt az utasítást Hruscsov teljesen ésszerűtlen­nek nevezte és felhívta az ame­rikai vezetőket, mondjanak le végre a nemzetközi csendőr szerepéről. A háború és a béke kérdésé­ről szólva Hruscsov hangoztat­ta, hogy a szocialista országok­nak békére, békés alkotó mun­kára van szükségük, és hogy a kommunista eszmék győzelmé­hez nincs szükség háborúra. Minden elnyomott nemiek saját magának kell felszabadítania ön­magát az elnyomás és a gyar­mati uralom alól — mondotta. Ez az igazi felszabadulás. Ezt a felszabadító harcot azonban tá­mogatja minden békeszerető nép. Minden haladó ember, minden szocialista ország, mivel ez a harc önvédelmi harc. A tárgyalásokról szólva han­goztatta. hogy az amerikaiak éppen az atomfegyverek betil­tásáról és a vitás nemzetközi kérdések megoldására irányuló tárgyalások ideién kezdtek újabb nukleáris kísérlet-soroza­tukba. Ezzel önmagukkal kerül­tek ellentmondásba, amikor bé­kés szándékaikról beszélnek. Az atomrobbantások ellenőrzése megoldható — hangoztatta, majd rámutatott, hogy amikor a franciák felrobbantották a Szaharában atombombájukat, az amerikaik észlelték ezt a robbantást, s amikor a Szovjet­unió robbantotta fel atombom­báját, akkor ezt másnap az amerikaiak közleményben hoz­ták tudomására a világnak. Befejezésül Nvikita Hruscsov a bolgár és a szovjet nép ba­rátságáról beszélt, s méltatta azt a testvéri együttműködést és jó viszonyt, amely a két állam és a két párt között fennáll. Obnovo faluban a szovjet párt- és kormányküldöttség megtekintette a termelőszövet­kezeti földeket, az állattenyész­tő gazdaságot, ezután a kül­döttség elutazott Plevenbe. Bizottságának tagjai, Gáspár Sándor, a Politikai Bizottság póttagja, valamint a kormány több tagja, a közélet és a gaz­dasági élet sok vezető személyi­sége. Részt vett az ünnepélyes megnyitón a Budapesten akkre­ditált diplomáciai képviseletek sok vezetője és tagja is. A Himnusz elhangzása útán Veres József, a Fővárosi Tanács V. B. elnöke mondott megnyitó beszédet. Üdvözölte a vendége­ket, a vásár hazad és külföldi kiállítóit, majd hangsúlyozta, hogy a Budapesti Ipari Vásár nemzetközi vonatkozásban már elismert és elfogadott találko­zási helye azoknak a politika - lag legkülönbözőbb felfogású államoknak, amelyek áruik ki­állításával kölcsönösen keresi!: egymással a kereskedelmi kap­csolatokat. Mindezt alátámaszt­ja és bizonyítja az a tény, hogy az idén már 25 külföldi ország részvételéről adhatunk számot — mondotta. — A Budapesti Ipari Vásár hazánk viszonylatában is igen jelentős mértékben áll külkeres­kedelmünk fejlesztésének szol­gálatában — hangsúlyozta Veres József. — Legkorszerűbb ex­portcikkeink felsorakoztatásával. szakmai bemutatókkal és egyéb eszközökkel kívánjuk irányítani külföldi látogatóink figyelmet gyártmányaink sokrétűségére. Bemutatjuk a hazai és nemzet­közi közvélemény előtt, a fel­szabadult Magyarország ipará­nak 17 éves fejlődését és szem­léltetjük, hogy dolgozó népünk szorgalmas munkája nyomán szocialista népgazdaságunk erő­teljes lendülettel, egészségesen fejlődik, nagyszerű gépipari és egyéb cikkeinken kívül széles választékban mutatjuk be új ruházati termékeinket, a korsze­rű lakáskultúrát és a különböző tartós fogyasztási és háztartási cikkeket. Veres Józsefnek, a Fővárosi Tanács V. B. elnökének meg­nyitó beszéde után a vendégek körsétára indultak a vásárváros­ban. Hruscsov Pleven díszpolgára Pleven. (MTI) Zászlóéról övei, virágfűzérekkel, a szovjet—^bol­gár barátságot hirdető plakátok­kal várta Pleven város a Hrus­csov vezette szovjet küldöttsé­get. R. Cocsev, a pleveni városi tanács elnöke hosszú ideig nem jutott szóhoz a szűnni nem aka­ró tapsvihar és a hangos hurrá kiáltások miatt. Miután a pleve­ni dolgozók nevében üdvözölte a szovjet vendégeket, közölte: a városi tanács határozatot hozott arról, hogy Hruscsovot Pleven díszpolgárává választja. Ezután Hruscsov mondott kö­szönetét a város lakóinak a me­leg fogadtatásért, és azért a megtiszteltetésért, hogy a törté­nelmi város díszpolgárává vá- 'asztották, A saovjej párt- és kormány­’«'idöttség repülőgépen Eleven­ből Szófiába utazott. Politizáló asszonyok iránt. Megyénkben egyedül a nőtanácsok által szervezett 150 szakkörön ötezer, a 31 »asszo­ny ok-lány ok művelődési körén-« 2150, a 20 »művelődjünk, tanul­junk« tanfolyamon 700, a 60 nőtanács által szervezett ter­melőszövetkezeti akadémián 2200 asszony és leány vett részt. Ezen felül több száz résztvevő­jük volt a négy járási székhe­lyen külön az asszonyok számá­ra megrendezett 3—6 napos zöldség-, gyümölcstermesztés!, baromfitenyésztési szaktanfolya­moknak. A termelőszövetkeze­tekben a tanácsok, a TIT és a nepfron (bizottságok állal szer­vezett mezőgazdasági szakelő­adások hallgatóságának is kere­ken 50 százaléka az asszonyok és lányok közül került ki. És már a »politizálást« sem hagyták meg a férfiak egyedüli privilégiumának! Csak a duna- vecsei járásban 000 asszony — túlnyomó többségük nártonkí- viilf! — vett résit az SZKP XXn. kongresszusának szerve­zett tanulmányozásában. És látszatra szubjektív dolog, de alapjában objektív tényező, hogy asszonyok, lányok között a mindennapi. mondhatnánk azt is: divatos beszédtéma nem főként a mosás, vasalás, ta­karítás és vacsorafőzés, hanem a hivatás és az ezzel együttjáró kötelességek: a tanulás, a mű­velődés, a politikai és eszmei tisztánlátás. Jóleső érzés az ilyen — apró hétköznapi moz­zanatokból összetevődő, de — lényegbevágó változásokat időn­ként summázni, visszatekinteni a megtett útra, hiszen mindez új erőt és biztatást ad az eljö­vendő időkre is És a biztatá­son kívül még bizonyságot is arról, hogy az asszonyok és lá­nyok egész emberként válasz­tott hivatásukhoz méltó érdek­lődéssel, gyarapodó általános és szakmai műveltséggel viszonoz­zák mindazt a társadalmi segít­séget, amely akár több bizalom­ban cs megbecsülésben, akár a forgalomba kerülő mosógépek számában megnyilvánul E. É. Emlékezhetünk még, bogy szinte alig múlt el nap, még két-három évvel ezelőtt is anél­kül, hogy a sajtó, a rádió ne hadakozott volna több óvodáért, ne adott volna hírt a már meg­született intézkedésekről, vagy helyenként kibontakozó kezde­ményezésekről, mint például vidéki mosodák, gépkölcsönzők, üzemi étkezdék, kismama-szol­gálat megszervezése. S bár ma sem állíthatjuk, bogy a második műszak gondja mindenütt és teljesen megoldó­dott, de nem véletlen, hogy már nem ez a nők egyetlen, központi problémája. A házi munka egyes részleteinek gépe­sítése, a félkész és mélyhűtött ételek forgalmának vidéki és városi növekedése, a többé-ke- vésbé jól kiépült bölcsődei és óvoda! hálózat, a iól működő Iskolai napközi otthonok máris sok-sok tízezer dolgozó és házi­asszony életét tették könnyeb­bé, s szabadították fel idejének egy részét. Gyakran találkozunk olyan nézettel — mondhatnánk azt is: »hitvallással« — éppen az asz- nzonyok részéről, hogy az egyenjogúságnak két oldala van. A jogokat nemcsak biztosítani vagy kiharcolni kell — hanem élni is tudni kell velük. Oko­san, szépen, úgy, hogy abból ne csak a jogok élvezőinek, az asszonyoknak, de az egész tár­sadalomnak is haszna legyen. Nos, kérdés, hogy a már ko­rábban is meglevő politikai fel­tételek, a falun végbemenő nagy gazdasági átalakulás az utóbbi években intenzíven ki­alakuló anyagi, illetve technikai feltételekkel együttesen hogyan hatottak az asszonyok fejlődé­sére, alkotó öntevékenységük kibontakozására? örömteljes, s egyben megle­pően erőteljes választ ad erre a nemrégiben lezárult ismeret­terjesztési évad eredménye. A napokban elkészült statisztikák Jelzik például, hogy asszonyaink, lányaink eddig soha nem ta­pasztalt «•-•’eklödést tanúsítottak politikai, kulturális, gazdasági életülik különböző kérdései

Next

/
Thumbnails
Contents