Petőfi Népe, 1962. április (17. évfolyam, 77-100. szám)
1962-04-15 / 88. szám
8. ofSaf 1962. április 15. vasárnap Kádár elvtárs felszólalása a szocialista brigádvezetők országos tanácskozásán D szocialista brigádvezetfik országos tanácskozásának felhívása (Folytatás az 1. oldalról.) vége, se hossza nem volna ezeket felsorolni — mondotta Kádár elvtárs. — Olyan körülmények között, amikor a birtokviszonyok a mezőgazdaságban két ízben változtak — ami a termelést általában nem segíti — negyedével emelkedett a mezőgazdaság termelése. Az ipar termelése négyszeresére emelkedett, s csupán 1957 tavasza óta mintegy 60 százalékos ez a növekedés. Milyen feladatok vannak előttünk? Az idei tervünk az ipari termelés nyolc százalékos, a mezőgazdasági termelés csaknem 10 százalékos emelkedését írja elő. Az ötéves terv feladatai ismeretesek és nem csekélyek. Tehát nagy feladatok állanák előttünk, s ezek megoldása hozza magával az életszínvonal emelését is, de csak komoly munka árán! Vannak a rql életünknek átmeneti nehézségei. Mindenki tudja, hogy milyen nehézségek vannak ■ a piacon az árakkal, a burgonyával, a hagymával. Ezek döntően az őszi szárazság és a mostani megkésett tavasz következményei. Nekünk azonban valahogy úgy kellene már az életünket elrendezni, hogy szűnjenek meg ezek a baiok, hiszen nem jó, hogy az egyik évben ezzel van baj, a másik évben azzal. És azonkívül mindig meg is kell magyarázni, honnan származik a baj. Egyszer az idő nem jó. máskor az elosztás, harmadszor pedig az ördög tudja, hogy micsoda. De a legjobb magyarázat sem ér annyit, mint két kiló jó krumpli vagy hagyma, méghozzá megfelelő áron. Ne haragudjanak a szójátékért, bár nem egészen az; mi az örvendetes mégis ezeknél a bajoknál? Az, hogy az emberek nem úgy tartják számon mint valami örökös átkot, ami addig fogja őket kísérni, amíg élnek. Jelenlegi bajaink, nehézé ségeink, amelyeket persze nem szabad semmibe vennünk, olyanok, amelyről minden ember tudja, hogy az átmenet nehézségei. s le fogjuk küzdeni azokat. Népünk megszabadul ezektől az időszaki bajoktól, azután a nem pillanatnyi, hanem a nagyobb, a hosszabb időre szóló nehézségektől és a lakásgondoktól is. Végül az egész társadalom továbblép előre, a szocialista társadalom alapjainak lerakása, a szocializmus felépülése után a kommunista társadalom építése felé. A továbbiakban Kádár János elvtárs a külpolitikai helyzetről szólt, majd rátért a szocialista brigádmozgalom közvetlen feladataira. Mint mondotta, a mozgalom egészséges fő vonásainak erősítésére, valamint a mozgalom további kiszélesítésére van szükség. Ki kell szélesíteni e mozgalmat a mezőgazdaságban is — mondotta Kádár elvtárs. — A legkézenfekvőbb az a gépállomásokon és az állami gazdaságokban, de a szövetkezeti, parasztság is bekapcsolódhat, természetesen formájában eltérő módon. Azt is a szocialista bri, gúdmozgalom feladatának tartom, hogy erősítse tovább egész népünkben a munka becsületét. Vannak a mozgalomnak konkrét kérdései is. Mindenekelőtt a termelékenységet kell emelni, s ilyen konkrét kérdés az is, amiről kevés szó esett: a minőségi munka követelménye. Abban a szocialista brigádban látom én az igazi jövőt, ahol a munkás ráteszi jegyét a termékre és az mehet a fogyasztóhoz, a külföldi vevőhöz, akár baráti országba, akár kapitalista piacra adjuk él, az szavatolt minőségi áru. Sok szó esett a tanácskozáson szocialista embernevelésről is. Figyelemre, tapintatra, emberi türelemre és meggyőző szóra van szükség. S mindezeknek nagyszerű kerete a szocialista brigád. A szocialista brigádmozgalom a szocialista verseny egyetlen korábbi ’ fámáját sem helyezi hatályon kívül. Továbbra is szükség van egyéni versenyre, brigádversenyre, a Szakma kiváló dolgozója cím, a Szakma ifjú mestere cím elnyeréséért folytatott vetélkedésre is. Mindez hasznos, jó dolog, s mindezt erősíteni kell. Helyes azonban az az álláspont, hogy a szocialista üzem. műhely címért folyó verseny feltételeinek kidolgozásával még valameddig várni kell. Ha majd tízezer és tízezer ember gondolkodik ezen. ki fogja alakítani a helyes ismertető jeleket, azután jöhetnek azok. akik ösz- szefoglalják a tapasztalatokat és általánosítanak. 30000000000000000000000000000000000 A francia közvélemény megelégedéssel fogadta Jouhaud halálraítélését PÁRIZS. (MTI) A párizsi katonai főtörvényszék pénteken késő este hirdette ki ítéletét Edmond Jouhaud volt tábornok, az OAS alvezére felett. A halálos ítéletet a tárgyalóteremben összegyűlt ultrák »Éljen Jouhaud! Akasztófára de Gaulle-t! Az OAS győzni fog!« — kiáltásokkal fogadták. A fasiszta tüntetés a bíróság épülete előtt is folytatódott, Oranban — a Párizsba érkezett jelentések szerint — az európai lakosság fazékhangversenyt rendezett, amikor az ítélet ismeretessé vált. Bone-ban, Philippeville-ben. Constanine- ban az OAS általános sztrájkot hirdetett. A rendkívüli katonai bíróság ítélete jogerős, csupán de Gaulle adhat kegyelmet Jouhaud-nak. Bár a vádlott ügyvédje az ítélet előtt hangoztatta, hogy védence nem kér kegyelmet, valószínűnek látszik, hogy a védelem megkísérli az ítélet végrehajtásának megakadályozását A francia közvélemény megelégedéssel fogadta a bíróság döntését. »A franciák ezt az ítéletet várták — frja az Hurnanité —, az államügvész teljes joggal az egész nemzet védelmében kérte a ’halált Jouhaud- ra, annak a nemzetnek a nevében, amely a népszavazáson nemet mondott az OAS-ru.« i A IIICJ KARMESTER A politikai, a társadalmi és a gazdasági vezetésnek az a feladata, hogy a brigádmozgalmat ne valami külön tehernek nézzék. hanem a feladatok megoldását segítő erőnek tekintsék. Azt hiszem, hogy ez az értekezlet feltétlenül előbbre fogja vinni ezt a mozgalmat, lendületet fog adni annak. Sokat mond számomra a felszólalásra jelentkezések nagy száma. Azt jelenti ez. hogy az itt összegyűlt embereknek van mondanivalójuk, szívügyük valami, amit előre akarnak mozdítani, kérdezni, követelni akarnak valamit. Ez a tanácskozás az önök számvetése, és ezután következik egy nagyobb számvetés, amit majd a párt végez el a párt kongresszusán. Most nekünk is újra át kell gondolnunk munkánkat és meg kell néznünk, melyik része jó, melyik szarul javításra. A szándék, az óhaj és a remény is az, hogy a párt kongresszusa két feladatot fog megoldani: egyrészt még jobban megerősíti politikánk irányvonalát, másrészt megjavítja annak gyakorlati végrehajtását. De ha már a oártkrmgresz- szus szóbakerült és alkalmam nyüöbt önökhöz szólni, önöknek is és önökön keresztül a nagyszámú hazafias érzésű magyar dolgozónak szeretném megköszönni szocialista kiállásukat, azt, hogy munikafelaiánlásokat tettek a pártkongresszus tiszteletére. Ezért köszönetét mondunk önöknek és a központi bizottság nevében kijelenthetem, hogy a párt. a szó nemes értelmében, igyekszik majd ezt a bizalmat és megtiszteltetést becsülettel megszolgálni; (Nagy taps.) Szeretném, ha ennek az értekezletnek minden részvevőié azzal az érzéssel mehetne innen haza, hogy helyes úton jár, hogy ő egy hatalmas, nagy és legyőzhetetlen erőnek- részese. Kádár János elvtárs beszédét a tanácskozás részvevői hosszantartó, lelkes tapssal fogadták. A szocialista brigádvezetők országos tanácskozása felhívással fordult a munkásokhoz, mérnökökhöz, technikusokhoz, agro- nómusokhoz, kutatókhoz, tervezőkhöz, valamint a szellemi munka egyéb területein, továbbá a közlekedésben, a kereskedelemben, az állami gazdaságokban, a gépállomásokon és a termelőszövetkezetekben dolgozókhoz: Vegyenek részt tömegesen a Magyar Szocialista Munkáspárt VIII. kongresszusa tiszteletére kibontakozó szocialista munkaversenyben. Maradéktalanul teljesítsék az iparban és a mező- gazdaságban az 1962. évi terv célkitűzéseit. Az iparban és a mezőgazdaságban a munka termelékenységének fokozásával, a műszaki színvonal fejlesztésével csökkentsék a termékek önköltségét, teljesítsék hiánytalanul az exportterveket, takarékoskodjanak anyaggal, szászammal, energiával. Mindenki a maga területén teljes erejével munkálkodjék hazánk további felvirágoztatáA MÁV Vezérigazgatóságának tájékoztatása szerint április 29-én a hivatalos menetrend- könyvben a munkaszüneti napokra, április 23-án a vasárnapokra és 24-én a hétfői munkanapokra előírt vonatok közlekednek. A hétvégi távolsági munkásvonatok Budapestről április 21-én délután a nem szabad szombatos hetekre előírtaknak megfelelően indulnak. Ellenirányban április 24-re virradó éjjel közlekednek. Tekintettel a várható nagy , utasforgalomra, április 20—24 között egyes gyors-, sebes- és személy- vonatok mentesítésére 160—180 mentesítő vonatot közlekedtet a vasút. A mentesítő vonatok indulásáról a pályaudvarok rész» sa, népünk jóléte és felemelte^ dése, a szocializmus felépítés« érdekében. A tanácskozás hívja és várj« a tudomány és a technika, a kultúra munkásait, akik sok se» gítséget adhatnak a szocialista brigádmozgalom fellendítésé« hez, a technika szakadatlan fej« Iesztéséhez és alkalmazásához, a szocialista kultúra iránti Igények növeléséhez és kielégítéséhez. A tanácskozás résztvevői fel* hívással fordulnak az fizemekj a gyárak, a földek és a szellemi munka műhelyeinek dolgai zóihoz, a munkásokhoz, parass« tokhoz, és értelmiségiekhez? — Emeljük még magasabbra a szocialista brigádmozgaloia zászlaját a pártunk kongresszusa tiszteletére kezdeményezett szocialista munkaversenyben, és kő- szentsük nj munkasikerekkel népünk vezető erejének, a Ma^ gyár Szocialista Munkáspártnak Vin. kongresszusát! Budapest, 1962. április H, A tanácskozás előkészítő* bizottsága letesebb tájékoztatást adna* Az utazásokkal kapcsolaton jegyváltás megkönnyítésére a nagyobb vidéki állomásokon, továbbá az IBUSZ menetjegy- irodákban váltható elővételbe» jegy. A MÁV Vezérigazgatósága arra kéri az utazóközönséget, hogy menetjegyét lehetőleg azoo az állomáson váltsa mes elővételben, amelyikről utazni akai>; s egyben közölje a pénztárossal az utazás napiát is. A MAVAUT a MÁV-hoz ha. sonlóan szorgalmazza, hogy aJ utazóközönség elővételben váltsa meg jegyét. Az összes távolsági járatot megerősíti, a gondoskodik arról, hogy a poggyászfeladás is zavartalan legyen. A húsvéti ünnepek idején I60-Í80 mentesítő vonatot indít a MÁV A kényelmesebb utazás érdekében; elővételben váltsák meg az utasok a jegyeiket T-cmsiés nótá&záual Ctilye Lajos bátyánk — ** aki félreértések elkerülése végett sűrűn szokta hangoztatni, hogy vezetékneve valóban s-betűvel kezdődik — abban a szient pillanatban, mely történetünket elindítani van hivatva, sebzett vadként bődült el: —• Jaj, Mszárad a gigám, akár a Szahara! Mostanában a napot még csak átvészelte valahogyan, de pontosan öt órakor, szinte menetrendszerűen, úgyhogy az órát hozzá lehetne igazítani, erőt vett rajta az olthatatlan szomjúság. Persze, hogy olthatatlan, hiszen Mariska néni, a felesége — akit egyébként baráti körben csak »-Buffalo Bill« néven szokott emlegetni — minden, a szesztartalmú folyadékokkal kapcsolatos célzást, főbenjáró bűnnek tekintett. Egy szó, mint száz: tilalom ide, perpatvar oda. Lajos bácsit újra hatalmába kerítette a borkór. S most annál fájdalmasabbnak érezte krónikus torokszikkad ását, mivel már két napja kerítésszaggató hóvihar dühöngött, s az emberfiának nem volt kedve se moziba menni, se szomszédolni. Gondolatai így még makaesabbul keringtek a bütykös körül. Iménti költői felkiáltását, szerencsére, csak a négy fal hallotta: élete párja a konyhában sürgölődött, s a piruló hurkák-kolbászok sercegése elnyomta a szobában • « • mélán elzengett siralmakat. Persze, ha most valaki vendég betoppanna. Buffalo Bill nyomban lelcüldené őt a pincébe. De így csak a nyálát nyeli, legfeljebb vacsora után kap egy pohár karcost. azt is istenesen felszódázva.. = S eszébe jutott, hogy a nyáron, mikor a nevenapját tartotta, a fél rokonság együtt volt itt. a vadszőlővel befuttatott verandán, s két nap két éjjel folvtá dínom- dánom. így, egyedül még inni se tudna, talán még akkor se, ha oldalbordája nagylelkűbb lenne... Mit kéne tenni, hogy a magánya is megszűnjön, a gégebaja is enyhüljön — egy füst alatt? J ó ötletekért sosem ment ő a szomszédba. Most is, tán két percig rágta mokány Ms pipáját, s már készen volt »sátáni terve«. Másnap alábbhagyott Mssé a förgeteg, s bajos bátyánk (aM Sülye, nem pedig...) cigarettavásárlás ürügyén Mmenőt kapott Buffalo Bilitől. Előbb természetesen útba ejtette a »pénzverdét« (ahogyan ő a szövetkezet italboltját nevezte. mert hiszen egyesek sok pénzt elverték már ott), s egy-két féldeci mellett kortársaival rövid, de magvas meteorológiai vitát folytatott. Innen elviharzott a postára. Néhány távirati űrlapot kért, és lázas adminisztrációba merült. Majd. bajsza alatt sandán mosolyogva, otthonába tért. Röviddel ezután világgá röppent a hír, amit még aznap zokogva vett át a közeli-távoli rokonság a kézbesítőtől. Hangzott pedig imigyen: »LAJOS MA HAJNALBAN JOBBLEETRE SZENDERUELT STOP HOLNAPUTAAN TE- METJUEK STOP OKVETLE- NUEL ELVAARUNK BENNETEKET STOP MARISKA« Harmadnap — Lajos bátyánk legnagyobb örömére, mert a negyvennyolc órát is alig győzte kivárni — beütött az invázió. Az atyafiság. a szélrózsa minden irányából Ms falunk felé sereglett. Mély gyászban, varjú raj hoz hasonlóan, bukdácsoltak a kötésig érő hóban. Időnként megpihentek, lerakva súlyos, enyészet-illatú koszorúikat, melyeknek szívfájdítóan lila vagy komoran fekete szalagján aranybetűs feliratok siratták a legjobb'sógort, a feledhetetlen keresztkomát és áldott emlékezetű nagybácsit A Sülye-k úriát elérteik az n első szabadcsaoatok. A ház küllemén semmi olyasmit nem fedezték fel. amiből arra lehetne következtetni, hogy itt rövidesen a gyászéneik komor hangjai verik fel a csendet A konyhában a megboldogult éppen gazdag reggelije utolsó foszlányainak eltüntetésén fáradozott. Hullafoltokat nem észleltek rajta, csupán az eddigelé elfogyasztott másfél liter lost-
