Petőfi Népe, 1962. április (17. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-08 / 82. szám

EZEK A MAI FIATALOK! ROSSZALLÓ hangsúllyal, de sokszor lehetünk fültanúi ennek a megjegyzésnek. Vajon .igazuk van-e? Valóban megérdemli az ilyen kissé elítélő jelzőt ifjú­ságunk? Szó sincs róla! A rossz példa kirívó, de korántsem ál­talánosítható. Száz meg száz el­lenkezővel bizonyíthatnám ezt A sok közül azonban hadd mu­tassak be, legalább kettőt. ARCÄN felnőtte® felelősség- tudat, mozdulataiban a mester­ember szakavatottsága tükröző­dik. Pedig még csak másodéves tanulója a vasesztergályos szak­mának a tizenhétéves Csanádi Feri, a Kalocsai Vibrátorgyár­ban. Másodéves tanuló, de már teljesen önálló munkát végez. Most éppen tömőcsatlakozó esz- tergályozásán munkálkodik. Regény} János, a fiatal, ro­konszenves diszpécser és tanu­lófelelős ezt mondja Feriről: — A huszonhat ipari tanuló közül talán á legügyesebb és legkomolyabb fiú, bár az elsősé­gi sorrendet nehéz lenne megál­lapítani közöttük, hiszen kitű­nő munkaerők valamennyien. Feri a nyolcadik általánosból jött hozzánk, a tizenhat éven aluliak számára rends7eresített négyórás műszakba. Már jól is- meri a gépeket és könnven megy neki a szakma elsajátítása ... Munkájában csendes, szerény, szeretik a társai. A TANULÖMÜHELY eszter­gagépeinek zajában nehezen ért­jük egymást, kihúzódunk az ud­varra. mert Reffényi Jánosnak sok mondanivalója van még a fiairól. — Türelmetlenek ezek a fiúk — mondja beszélgető partne­rem. — Mintha mulasztottak volna valamit, úgy igyekeznek KISKUNFÉLEGYHÁZA hatá­rában, 30—40 méterre a műút- tól, kis fehér tanya áll. Ugyan, ugorjunk be néhány percre, néz­zük meg, mivel foglalatoskod­nak ilyenkor délben a házbe­liek. Bizonyára fő az ebéd, le­het, hogy t4sztagyúrás közben találjuk a ház asszonyát, vagy éppen tavaszi nagytakar.tás van? sei szól Marikáról. Kedélyes, meghitt a nagyszü­lők, s az unoka beszélgetése. Közben Marika fürge ujjai nyo­mán a teknőből egyre fogy a szennyes és derűs percekkel válnak gazdagabbá Kürtösi Im- réék... Ezt találtuk délben az ország­út menti kis tanyán. a tanulással. Szerintem túlságo­san sokat vállalnak magukra. Pörge András, Mészáros Sanyi, Greks.a Pista, Vass Gábor és Csanádi Feri az elég nehéz szakmai tanulás mellett a gim­názium levelező tagozatára is beiratkoztak. Sajnos, egy kivé­telével rövidesen le is morzso­lódtak. — Mi az indítéka ennek a tü­relmetlenségnek? — Három társuk érettségi után került hozzánk, s ez meg­látszik a munkájukon, tehát vonzó a példa. Másrészt a fel­nőttek közül is sokan tanulnak, ötvenhat szakmunkásból tizen­hat érettségizett és a fiatalok­nak is ez a vágyuk. Természe­tesen nincs okuk a túlzott siet­ségre. hiszen arra is gondolniok kell, hogy az ilyen elhamarko­dott iskolai beiratkozással, majd a későbbi lemorzsolódással más tanulni vágyó fiatal vagy fel­nőtt elől veszik el a helyet az iskolában. Az a törekvésük vi­szont azt, hiszem helyeselhető, hogy a további tanulásról a ké­sőbbiekben nem mondanak le... Nem találtuk el. Nem főtt az ebéd, mert ahhoz csak dél­után fognak hozzá, hogy friss étellel fogadhassák a család munkából hazatérő tagját. Nem is takarítanak, hanem mosnak. — MINT MINDEN héten leg­alább egyszer, ezúttal is Tarjá­nyi Marika, a tizenötéves unoka látogatott el nagymamájához, Kürtösi Imrénéhez. összeszede­geti ilyenkor a nagyszülők és a még nőtlen nagybácsi heti szennyesét, vizet melegít és el­végzi a heti kismosást. A beteg kezű és szívű nagymama leül a konyhai heverőre, elgyönyörkö­dik a kedves, pirospozsgás leg­nagyobb unokájában és vidám csevegését hallgatva, szinte meg­feledkezik betegségéről. _ Most már lehetek bedol­gozó a háziipari szövetkezetben, nagymama! — meséli Marika — Befejeződött a szabás-varrás tanfolyam, és olyan jó volt az utána rendezett mulatság! Tán­coltam is ám! — Aztán volt-e sók táncosod, kicsi lelkem? — Volt bizony!... vagy ti­zenöt! — Ez igen! — szóltam közbe elismeréssel — talán már ud­varlód is akad, Marika? — Öh nem, arra én még rá­érek... — válaszolja szemle­sütve, szégyenlősen. BEKAPCSOLÓDIK a beszél­getésbe Kürtösi Imre. a nagy­papa is, s igen nagy elismerés­FOLYTASSAM tovább? Mert van még a tarsolyomban jó néhány ehhez hasonló példa. De tudom, hogy akad ilyen a legtöbb ember környezetében, csak észre kell venni ezt is, az érem másik oldalát... Igen, ezek, s elsősorban ők a ,mai” fiatalok! Perny Irén Nagyarányú társadalmi összefogással új tűzoltószertár épí­tését kezdték meg Soltvadkerten. A tanács ISO ezer forinttal segíti az építkezést, a tűzoltók, termelőszövetkezeti tagok és a szakcsoportok pedig 110 ezer forint értékű társadalmi munkát ajánlottak fel. Az épület alapozását már elvégezték. A József Attila Termelőszövetkezet és a szakcsoportok 50 ezer tégla szállítását vállalták a Kiskunhalasi Téglagyárból, amelynek egy része már a helyszínen van. A fogattal rendelkező szakcsoport­tagok hordták a homokot is az építkezéshez. Átalakítják a kiskunfélegyházi Hattyú-házat Kiskunfélegyháza lakossága nagy érdeklődéssel és figyelem­mel kíséri a Petőfiről híres Hattyú-ház sorsát. Már 1955-ben restaurálási terv készült, de ké­sőbb úgy alakult, hogy ezt mó­dosítani kell. Az átdolgozást a Szegedi Tervező Iroda vállalta és azt az új állagvizsgálatok alapján fogja elkészíteni. A mó­dosított terv körülbelül augusz­tus végére készül el. A tervezés költségét a városi tanács köz­ségfejlesztési alapjából bizto­sítja. Az elkövetkező napokban a Szegedi Tervező Iroda, a Petőfi Irodalmi Múzeum, az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség, a megyei és helyi művelődésügyi osztály képviselői közösen tár­gyalják meg a részletes terve­ket és azt, hogy a helyreállított épületben milyen intézmények nyerjenek elhelyezést. Az eddigi elképzelések alapján elsősorban a múzeum Petőfivel kapcsolatos anyagát, a járási könyvtárat és az ifjúsági könyvtárat fogják itt elhelyezni. Szó van arról, hogy az idegenforgalmi hivatal is he­lyet kap az átalakított épület­ben. A helyreállítási munka költ­sége a tervezésen kívül körülbe­lül 1,3 millió forintot tesz ki- Eddig 720 ezer forint van erre a célra, amiből 200 ezer forintot az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség, 520 ezer forintot pedig a megyei tanács művelő­dési osztálya biztosít. A még hiányzó költség legnagyobb ré­szét társadalmi munkával pótol­ják. Horváth József PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Felelős szerkesztő: Weither Dániel Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér 1. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 25-16. Belpolitikai rovat: 11-22 Szerkesztő bizottság: 10-38. Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér 1/a. Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: 3 helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 12 forint. Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét. — Telefoni U-& mai 42tR.cUrM WnífcCE m Műt Új tűzoltószertár épül

Next

/
Thumbnails
Contents