Petőfi Népe, 1962. április (17. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-29 / 99. szám

Világ proletárjai, e gyesüljeteM LAPJA XVII. ÉVFOLYAM. 99. SZÁM Ara 60 filter 1963. ÁPRILIS 39, VASÁRNAP A megyei pártaktíva vitája A fő feladat: a mezőgazdasági termelés gyorsiitemíí fejlesztése Fehér Lajos, a Központi Bizottság titkárának felszólalása sok talpraesett nő van akik minden munkát éppen úgy ké­pesek elvégezni, mint a férfiak, még ha a vezetésről is van szó. Az volna a helyes, ha a nők a termelésben betöltött számukhoz kénest vennének részt a vezetésben is. Mint lapunk tegnapi számá­ban jeleztük, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága ánrilis 27-én, pénteken Kecskeméten nagyak­tíva értekezletet tartott, amely­nek napirendién a Központi Bi­zottság márciusi határozatából adódó megyei tennivalók meg­tárgyalása szerepelt. A beszá­molót követő vitában számos felszólaló vett részt. Mai la­punkban az elhangzott felszóla­lásoknak adunk helvet. Hely­szűke miatt azonban egy-egy felszólalásnak csak legfontosabb részei ismertetésére vállalkoz­hattunk. Kedves Elvtársak! A magam részéről egyelertek a megyei pártbizottság beszá­molójával, mert annak megál­lapításai megegyeznek a Köz­ponti Bizottság márciusi ülésé­nek értékelésével. A beszámoló legfontosabb megállapítása, hogy a Központi Bizottság 1958. évi decemberi határozatát eb­ben a megyében is sikeresen végrehajtották. Eredményesen fejezték be a mezőgazdaság szocialista át­szervezését, úgyhogy közben nőtt a mezőgazdasági ter­melés és az árutermelés. A felvásárlás fejlődésének di­namikája Bács megyében is megfelel az országos átlagnak. Ebből világosan kitűnik, hogy a kettős feladatot: a falu szocia­lista átszervezését és a mező- gazdasági termelés feilesztését a párt politikájának szellemé­ben Bács-Kiskun megyében is sikeresen megoldották. Mindez nagy győzelme a szövetkezeti gazdálkodásnak, kifejezi a Bács- Kiskun megyei szövetkezeti pa­rasztság szorgalmát s az irá­nyításban részt vevő összes dol­gozók, vezetők munkái át. Ügy érzem, hogy ezért a ió mun­káért kötelességem kifejezni a Központi Bizottság telies elis­merését az aktíván ielenlevő és a munkában részt vett elvtár­saknak. A Központi Bizottság már­ciusi határozata hangsúlyozza, hogy a mezőgazdasági termelés fellendítése, terveink végrehaj­tása döntően attól függ. hogy a termelőszövetkezetek tovább erősödjenek, korszerű nagyüze­mekké váljanak, nagyobb ho­zamokat érjenek el. növeljék árutermelésüket, fejlődjék pénz- gazdálkodásuk. ennek eredmé­nyeképpen rendszeresen ossza­nak előleget, nőjjön a közös­ből származó részesedésük. s általában emelkedjen a szövet­vezeti gazdák életszínvonala. A termelőszövetkezeti moz­galomban a iö feladat az elért eredmények fejleszté­se, a szövetkezetek további erősítése. A múlt évben Bács-Kiskun megyében is tovább fejlődtek a szövetkezetek. Javult a veze­tés. nőtt a közös vagyon, a sa­ját erőből történt beruházás is kedvezően alakult. Vannak per­sze gyengén zárt termelőszövet­kezetek is. Ennek több oka van. Mindenekelőtt az, hogy sok az új szövetkezet, aztán szerepet játszott az aszálykár is és az is, hogy jelentős azoknak a szö­vetkezeteknek <x száma, ame­lyek a gyenge termőkéoességű homokvidókeken gazdálkodnak. Éppen ezért feltétlenül szüksé­ges, hogy a járási pártbizott­ság és a .iárási szervek megfe­lelően foglalkozzanak a gyenge termelőszövetkezetekkel. a fő figyelmet erre a feladatra irá­nyítsák és a politikai tevé­kenységet is ide koncentrálják. A gyenge tsz-ek megsegítése érdekében a kormányzat is mindent elkövet. Most intézkedési tervek ké­szülnek e szövetkezetekben. Oda kell hatni, hogy ezekben a ter­vekben legyenek megfelelő in­tézkedések a vezetés megjaví­tására. s az üzemi viszonyok­nak megfelelően a szőlő-, gyü­mölcstelepítések megkezdésére és a zöldségkultúrák fejleszté­sére. Mindehhez azonban fon­tos feltétel, hogy minden egyes tag rendszeresen kivegye részét a közös munkából és minél több család is bekapcsolódjon abba. Ez azért fontos, mert a gyenge tsz-eknél sokszor a leg­főbb ok az, hogy rossz a mun­kafegyelem és a munka meny- nyiségileg és minőségileg sem kielégítő. A helyzet megváltoz­tatásának többféle hathatós módja van. A határozottabb vezetés, a rendszeres nevelőmunka, a megfelelő munkaszervezés és az anyagi ösztönzők szé­leskörű alkalmazása e te­kintetben nagyon sokat se­gíthet. Ez utóbbi kérdéssel kissé bő­vebben szeretnék foglalkozni. A Központi Bizottság határo­zata kimondja: hogy a szocia­lista munkaversenv erkölcsi szempontjai mellett döntő je­lentősége van az anyagi ösz­tönzésnek. A dolgozók lelkese­dése, kezdeményezőkészsége óriási hajtóerő a szövetkezetek­ben. de egymagában nem ele­gendő. A lelkesedésnek, a kez­deményezőkészségnek párosul­ni;. kell azzal, hogy a dolgozók legszélesebb rétegeit anyagilag tegyük érdekeltté a termelés fej­lesztésében és a nagyobb hoza­mok elérése esetén munkájuk nyomán megkapják a kijáró hasznot. Széleskörűen kell hát érvényesíteni az ide vonatkozó lenini elveket. A termelőszövetkezetekben úgy kell érvényesíteni az anya­gi édekeltség elvét, hogy az a jobb munkára ösztönözzön, a közös vagyon gyarapításán túl megfeleljen a tagok egyéni ér­dekének és segítse a családta­gok bevonását is. Éppen ezért a termelőszövetkezeteink vezetői alkalmazzák bátran a szocialista elveken ala­puló. a munkaegységrend­szert továbbfejlesztő és ki­egészítő különféle munka­díjazási és munkaszervezési formákat. Ennek többféle bevált formája var. és egy termelőszövetkezeten belül is többféle módszert lehet gyakorlattá tenni. A lényeges az. hogy minden szövetkezet maga válassza ki az adottságai­nak, fejlettségi fokának megfe­lelően. hogy mely módszereket kívánja alkalmazni. Örömmel hallottam a beszá­molóból, hogy a Bács-Kiskun megyei pártbizottság már 1960 elején a Központi Bizottság ha­tározata szellemében intézkedé­seket tett e módszerek kidol­gozására és bevezetésére. Ügy tjdom, hogy elég hajlékonyán és rugalmasan alkalmazták eze­ket. A beszámolónak mégis igaza van, amikor bírálóan ál­lapította meg. hogv bár sikerült jelentős előrehaladást elérni az ösztönzők elterjesztésében, még­is tavaly a tsz-ek 70 százaléka alkalmazta csak. Bátran tovább kell menni a megkezdett úton és ez meghozza az eredménye­ket. A beszámolóban és a vitában szó volt a nők szerepéről a termelőszövetkezetekben. Az eivtársak úgy felezték ki ma­gukat, hogy -»az asszonvok ké­pezik a szövetkezetek leikét«. Ez így is van, hiszen országo­san a szövetkezeti tagok 36 szá­zaléka nő és a nagy munkák idején a munkát végzők 60—70 százaléka. Ennek ellenére a ve­zetésben részt vevő nők ará­nya csekély, amin változtatni kell; Az asszonyok között igen Szakítani kell az ezzel kapcso­latos maradi felfogással és az asszonyokat bátran válasszák be a vezetőségekbe, bízzák meg őket brigád-, vagy munkacsa­pat-vezetéssel is. A továbbiakban Fehér elvtárs az egyszerűbb szövetkezeti for­mákról beszélt. Elmondotta, hogy »a szakszövetkezetek be­vált szövetkezési formák. Öröm­mel hallottam, hogy ebben a megyében 3 szőlős szakcsopor­tok 20 millió forintot tettek a közös alapba, több mint 600 hold szőlőt telepítettek nagy­üzemi művelésre alkalmas mó­don. A szakcsoportokkal a to­vábbiakban olyan szempontból keli foglalkozni, hogy alapsza­bály szerint gazdálkodianak és munkájukban a szocialista vo­nások fokozatosan erősödienek.« A Központi Bizottság már­ciusi határozata joggal állapí­totta meg, hogy az átszervezés befejeztével, mezőgazdaságunk fejlesztésével új fejezet nyílt. Erőinket most már egyetlen fó feladatra, a mezőgazda- sági termelés gyors ütemű fejlesztésére összpontosít­hatjuk. Ez kulcskérdés és mostantól fogva ez a párt­munka legfontosabb fel­adata. A mezőgazdasági termelés nö­veléséhez még soha nem voltak iiyen kedvező feltételek rész­ben azért, mert kialakultak a termelés nagyüzemi feltételei, másrészt pedig azért, mert a mezőgazdasági termelés anyagi és műszaki ellátottsága kedve­zőbb, mint. azelőtt volt. A Központi Bizottság határo­zatából ismeretes hogy tovább folytatjuk a mezőgazdaság bel- terjesítését, sőt e téren határo­zottabb. gyorsabb fejlődést aka­runk elérni. Kettős okunk van erre. Egyrészt a nagyobb oel- terjességre és a nagyobb áru­termelésre szinte kényszerít bennünket a belső igények nö­vekedése, másrészt lényegesen nagyobbak exportlehetőségeink, mint amennyivel élünk. Szőlő­ből, gyümölcsből borból, vá­gott baromfiból, konzervből és mirelite-áruból meg tudnánk sokszorozni exportunkat. Ezekre a megnövekedeft belső és exportigények kt"légífés»re fel kell készülnie a mező- gazdaságnak. Mivel a lehetőségeink adva vannak, így most már ellőtt az ideje Csongrád. Pest és Bács- Kiskun megyében a homokos földek belterjesítésének. Ebből a szempontból nagy je­lentősége van annak a szőlő- és gyümölcstelepítési program­nak. amelyet, többek között Bács-Kiskun megyében is meg­valósítani tervezünk. Államunk a telepítésekhez igen nagy ked­vezményeket biztosít a termelő­szövetkezeteknek. s ezek lehe­tővé teszik azt is, hogy a ter­mőre fordulásig n szövetkéz:, ’k megkapják a befektetett mun­ka értékét, hogy a szövetkezeti gazdák megfelelő jövedelemhez jussanak. E program megva’óol­tásához a szövetkezeteknek biz­tosítani kell a szaporítóanya­got, mert az állami gazdasá­goktól a szükségleteket nem tudjuk teljes mértékben fe­dezni. Ezért helyes, hogv a sima­vessző begyűitésébe és a gyökerez tető iskolák létesí­tésébe a termelőszövetkeze­tek is egyre nagyobb szám­ban kapcsolódnak be. A szőlő- és gyümölcstelepítési tervek megvalósítása nagy fel­adat. amely nagyfokú szerve­zettséget követe) mee mind a termelő üzemektől, mind az irányító szervektől, és fegyel- rr.eztt, jó minőségű munkát az apparátus minden dolgozójától. Az állattenyésztéssel kapcso­latosan felhívta a figyelmet a sertésfelvásárlási szerződéskötés terén meglevő elmaradás fel­számolására és ebből a szem­pontból hangsúlyozta a háztáji gazdaságok szerepét. »Azt hi­szem — folytatta —. hogy az a jelszó, amit az aktíva hangsú­lyozott, hogy egy háztáji gazdaság egy szerződéses hízót adjon, nem illúzió, hanem reális kérés. Ha szövetkezeti elnökeink és tanácsaink megfelelő szervező munkát végeznek a gazdák kö­rében, akkor a népgazdaságnak ezt a kérését mindenki akcep­tálni fogja.« A libatenvésztéssel kapcsola­tosan a következőket mondotta: ••Ebben a megyében a kiskun­félegyházi járásban nagyon ko­moly hagyományai vannak a libatenyésztésnek. Népgazdasági érdek, hogy újra fellendítsük és szerintem fel is lehet lendíteni a közös és a háztáji gazdaságok keretében egyaránt. Ügy tudom, hogy a libatenyésztés fellendí­tése érdekében Kiskunfélegyhá­zán termelőszövetkezetközi vál­lalkozásban libakeltető állomást kívánnak létesíteni. Erre a cél­ra 10 darab keltetőgép beszer­zésére megvan a lehetőség. Most már a járáson a sor, hogy a keltetőállomás céliára 'az épü­letet időben rendelkezésre bo­csássa. A dolog másik oldala pedig az, hogy egy nagy keltető­állomást el kell látni keltetésre alkalmas tojással. Ezért helyes Túri elvtárs bejelentése, hogy szövetkezetközi alapon liba- törzstenyészetet terveznek léte­síteni.« A köztes bab- és a napra- fcrgóvetés kérdésével való fog­lalkozás után Fehér elv társ fel­szólalását a következőkkel fe­jezte be: »Mezőgazdaságunk fejlődésének új szakaszában a helyzet számunkra könnyebb, a munka feltételei jobbak. Rajtunk, mindannviunkon múlik, hogy az eredmények a jövőben az eddigieknél is nagyobbak legyenek- Ha jobban dolgozunk a tavalyi­(Folytatás a 2. oldalon,)

Next

/
Thumbnails
Contents