Petőfi Népe, 1962. április (17. évfolyam, 77-100. szám)
1962-04-29 / 99. szám
Világ proletárjai, e gyesüljeteM LAPJA XVII. ÉVFOLYAM. 99. SZÁM Ara 60 filter 1963. ÁPRILIS 39, VASÁRNAP A megyei pártaktíva vitája A fő feladat: a mezőgazdasági termelés gyorsiitemíí fejlesztése Fehér Lajos, a Központi Bizottság titkárának felszólalása sok talpraesett nő van akik minden munkát éppen úgy képesek elvégezni, mint a férfiak, még ha a vezetésről is van szó. Az volna a helyes, ha a nők a termelésben betöltött számukhoz kénest vennének részt a vezetésben is. Mint lapunk tegnapi számában jeleztük, a Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága ánrilis 27-én, pénteken Kecskeméten nagyaktíva értekezletet tartott, amelynek napirendién a Központi Bizottság márciusi határozatából adódó megyei tennivalók megtárgyalása szerepelt. A beszámolót követő vitában számos felszólaló vett részt. Mai lapunkban az elhangzott felszólalásoknak adunk helvet. Helyszűke miatt azonban egy-egy felszólalásnak csak legfontosabb részei ismertetésére vállalkozhattunk. Kedves Elvtársak! A magam részéről egyelertek a megyei pártbizottság beszámolójával, mert annak megállapításai megegyeznek a Központi Bizottság márciusi ülésének értékelésével. A beszámoló legfontosabb megállapítása, hogy a Központi Bizottság 1958. évi decemberi határozatát ebben a megyében is sikeresen végrehajtották. Eredményesen fejezték be a mezőgazdaság szocialista átszervezését, úgyhogy közben nőtt a mezőgazdasági termelés és az árutermelés. A felvásárlás fejlődésének dinamikája Bács megyében is megfelel az országos átlagnak. Ebből világosan kitűnik, hogy a kettős feladatot: a falu szocialista átszervezését és a mező- gazdasági termelés feilesztését a párt politikájának szellemében Bács-Kiskun megyében is sikeresen megoldották. Mindez nagy győzelme a szövetkezeti gazdálkodásnak, kifejezi a Bács- Kiskun megyei szövetkezeti parasztság szorgalmát s az irányításban részt vevő összes dolgozók, vezetők munkái át. Ügy érzem, hogy ezért a ió munkáért kötelességem kifejezni a Központi Bizottság telies elismerését az aktíván ielenlevő és a munkában részt vett elvtársaknak. A Központi Bizottság márciusi határozata hangsúlyozza, hogy a mezőgazdasági termelés fellendítése, terveink végrehajtása döntően attól függ. hogy a termelőszövetkezetek tovább erősödjenek, korszerű nagyüzemekké váljanak, nagyobb hozamokat érjenek el. növeljék árutermelésüket, fejlődjék pénz- gazdálkodásuk. ennek eredményeképpen rendszeresen osszanak előleget, nőjjön a közösből származó részesedésük. s általában emelkedjen a szövetvezeti gazdák életszínvonala. A termelőszövetkezeti mozgalomban a iö feladat az elért eredmények fejlesztése, a szövetkezetek további erősítése. A múlt évben Bács-Kiskun megyében is tovább fejlődtek a szövetkezetek. Javult a vezetés. nőtt a közös vagyon, a saját erőből történt beruházás is kedvezően alakult. Vannak persze gyengén zárt termelőszövetkezetek is. Ennek több oka van. Mindenekelőtt az, hogy sok az új szövetkezet, aztán szerepet játszott az aszálykár is és az is, hogy jelentős azoknak a szövetkezeteknek <x száma, amelyek a gyenge termőkéoességű homokvidókeken gazdálkodnak. Éppen ezért feltétlenül szükséges, hogy a járási pártbizottság és a .iárási szervek megfelelően foglalkozzanak a gyenge termelőszövetkezetekkel. a fő figyelmet erre a feladatra irányítsák és a politikai tevékenységet is ide koncentrálják. A gyenge tsz-ek megsegítése érdekében a kormányzat is mindent elkövet. Most intézkedési tervek készülnek e szövetkezetekben. Oda kell hatni, hogy ezekben a tervekben legyenek megfelelő intézkedések a vezetés megjavítására. s az üzemi viszonyoknak megfelelően a szőlő-, gyümölcstelepítések megkezdésére és a zöldségkultúrák fejlesztésére. Mindehhez azonban fontos feltétel, hogy minden egyes tag rendszeresen kivegye részét a közös munkából és minél több család is bekapcsolódjon abba. Ez azért fontos, mert a gyenge tsz-eknél sokszor a legfőbb ok az, hogy rossz a munkafegyelem és a munka meny- nyiségileg és minőségileg sem kielégítő. A helyzet megváltoztatásának többféle hathatós módja van. A határozottabb vezetés, a rendszeres nevelőmunka, a megfelelő munkaszervezés és az anyagi ösztönzők széleskörű alkalmazása e tekintetben nagyon sokat segíthet. Ez utóbbi kérdéssel kissé bővebben szeretnék foglalkozni. A Központi Bizottság határozata kimondja: hogy a szocialista munkaversenv erkölcsi szempontjai mellett döntő jelentősége van az anyagi ösztönzésnek. A dolgozók lelkesedése, kezdeményezőkészsége óriási hajtóerő a szövetkezetekben. de egymagában nem elegendő. A lelkesedésnek, a kezdeményezőkészségnek párosulni;. kell azzal, hogy a dolgozók legszélesebb rétegeit anyagilag tegyük érdekeltté a termelés fejlesztésében és a nagyobb hozamok elérése esetén munkájuk nyomán megkapják a kijáró hasznot. Széleskörűen kell hát érvényesíteni az ide vonatkozó lenini elveket. A termelőszövetkezetekben úgy kell érvényesíteni az anyagi édekeltség elvét, hogy az a jobb munkára ösztönözzön, a közös vagyon gyarapításán túl megfeleljen a tagok egyéni érdekének és segítse a családtagok bevonását is. Éppen ezért a termelőszövetkezeteink vezetői alkalmazzák bátran a szocialista elveken alapuló. a munkaegységrendszert továbbfejlesztő és kiegészítő különféle munkadíjazási és munkaszervezési formákat. Ennek többféle bevált formája var. és egy termelőszövetkezeten belül is többféle módszert lehet gyakorlattá tenni. A lényeges az. hogy minden szövetkezet maga válassza ki az adottságainak, fejlettségi fokának megfelelően. hogy mely módszereket kívánja alkalmazni. Örömmel hallottam a beszámolóból, hogy a Bács-Kiskun megyei pártbizottság már 1960 elején a Központi Bizottság határozata szellemében intézkedéseket tett e módszerek kidolgozására és bevezetésére. Ügy tjdom, hogy elég hajlékonyán és rugalmasan alkalmazták ezeket. A beszámolónak mégis igaza van, amikor bírálóan állapította meg. hogv bár sikerült jelentős előrehaladást elérni az ösztönzők elterjesztésében, mégis tavaly a tsz-ek 70 százaléka alkalmazta csak. Bátran tovább kell menni a megkezdett úton és ez meghozza az eredményeket. A beszámolóban és a vitában szó volt a nők szerepéről a termelőszövetkezetekben. Az eivtársak úgy felezték ki magukat, hogy -»az asszonvok képezik a szövetkezetek leikét«. Ez így is van, hiszen országosan a szövetkezeti tagok 36 százaléka nő és a nagy munkák idején a munkát végzők 60—70 százaléka. Ennek ellenére a vezetésben részt vevő nők aránya csekély, amin változtatni kell; Az asszonyok között igen Szakítani kell az ezzel kapcsolatos maradi felfogással és az asszonyokat bátran válasszák be a vezetőségekbe, bízzák meg őket brigád-, vagy munkacsapat-vezetéssel is. A továbbiakban Fehér elvtárs az egyszerűbb szövetkezeti formákról beszélt. Elmondotta, hogy »a szakszövetkezetek bevált szövetkezési formák. Örömmel hallottam, hogy ebben a megyében 3 szőlős szakcsoportok 20 millió forintot tettek a közös alapba, több mint 600 hold szőlőt telepítettek nagyüzemi művelésre alkalmas módon. A szakcsoportokkal a továbbiakban olyan szempontból keli foglalkozni, hogy alapszabály szerint gazdálkodianak és munkájukban a szocialista vonások fokozatosan erősödienek.« A Központi Bizottság márciusi határozata joggal állapította meg, hogy az átszervezés befejeztével, mezőgazdaságunk fejlesztésével új fejezet nyílt. Erőinket most már egyetlen fó feladatra, a mezőgazda- sági termelés gyors ütemű fejlesztésére összpontosíthatjuk. Ez kulcskérdés és mostantól fogva ez a pártmunka legfontosabb feladata. A mezőgazdasági termelés növeléséhez még soha nem voltak iiyen kedvező feltételek részben azért, mert kialakultak a termelés nagyüzemi feltételei, másrészt pedig azért, mert a mezőgazdasági termelés anyagi és műszaki ellátottsága kedvezőbb, mint. azelőtt volt. A Központi Bizottság határozatából ismeretes hogy tovább folytatjuk a mezőgazdaság bel- terjesítését, sőt e téren határozottabb. gyorsabb fejlődést akarunk elérni. Kettős okunk van erre. Egyrészt a nagyobb oel- terjességre és a nagyobb árutermelésre szinte kényszerít bennünket a belső igények növekedése, másrészt lényegesen nagyobbak exportlehetőségeink, mint amennyivel élünk. Szőlőből, gyümölcsből borból, vágott baromfiból, konzervből és mirelite-áruból meg tudnánk sokszorozni exportunkat. Ezekre a megnövekedeft belső és exportigények kt"légífés»re fel kell készülnie a mező- gazdaságnak. Mivel a lehetőségeink adva vannak, így most már ellőtt az ideje Csongrád. Pest és Bács- Kiskun megyében a homokos földek belterjesítésének. Ebből a szempontból nagy jelentősége van annak a szőlő- és gyümölcstelepítési programnak. amelyet, többek között Bács-Kiskun megyében is megvalósítani tervezünk. Államunk a telepítésekhez igen nagy kedvezményeket biztosít a termelőszövetkezeteknek. s ezek lehetővé teszik azt is, hogy a termőre fordulásig n szövetkéz:, ’k megkapják a befektetett munka értékét, hogy a szövetkezeti gazdák megfelelő jövedelemhez jussanak. E program megva’óoltásához a szövetkezeteknek biztosítani kell a szaporítóanyagot, mert az állami gazdaságoktól a szükségleteket nem tudjuk teljes mértékben fedezni. Ezért helyes, hogv a simavessző begyűitésébe és a gyökerez tető iskolák létesítésébe a termelőszövetkezetek is egyre nagyobb számban kapcsolódnak be. A szőlő- és gyümölcstelepítési tervek megvalósítása nagy feladat. amely nagyfokú szervezettséget követe) mee mind a termelő üzemektől, mind az irányító szervektől, és fegyel- rr.eztt, jó minőségű munkát az apparátus minden dolgozójától. Az állattenyésztéssel kapcsolatosan felhívta a figyelmet a sertésfelvásárlási szerződéskötés terén meglevő elmaradás felszámolására és ebből a szempontból hangsúlyozta a háztáji gazdaságok szerepét. »Azt hiszem — folytatta —. hogy az a jelszó, amit az aktíva hangsúlyozott, hogy egy háztáji gazdaság egy szerződéses hízót adjon, nem illúzió, hanem reális kérés. Ha szövetkezeti elnökeink és tanácsaink megfelelő szervező munkát végeznek a gazdák körében, akkor a népgazdaságnak ezt a kérését mindenki akceptálni fogja.« A libatenvésztéssel kapcsolatosan a következőket mondotta: ••Ebben a megyében a kiskunfélegyházi járásban nagyon komoly hagyományai vannak a libatenyésztésnek. Népgazdasági érdek, hogy újra fellendítsük és szerintem fel is lehet lendíteni a közös és a háztáji gazdaságok keretében egyaránt. Ügy tudom, hogy a libatenyésztés fellendítése érdekében Kiskunfélegyházán termelőszövetkezetközi vállalkozásban libakeltető állomást kívánnak létesíteni. Erre a célra 10 darab keltetőgép beszerzésére megvan a lehetőség. Most már a járáson a sor, hogy a keltetőállomás céliára 'az épületet időben rendelkezésre bocsássa. A dolog másik oldala pedig az, hogy egy nagy keltetőállomást el kell látni keltetésre alkalmas tojással. Ezért helyes Túri elvtárs bejelentése, hogy szövetkezetközi alapon liba- törzstenyészetet terveznek létesíteni.« A köztes bab- és a napra- fcrgóvetés kérdésével való foglalkozás után Fehér elv társ felszólalását a következőkkel fejezte be: »Mezőgazdaságunk fejlődésének új szakaszában a helyzet számunkra könnyebb, a munka feltételei jobbak. Rajtunk, mindannviunkon múlik, hogy az eredmények a jövőben az eddigieknél is nagyobbak legyenek- Ha jobban dolgozunk a tavalyi(Folytatás a 2. oldalon,)
