Petőfi Népe, 1962. április (17. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-29 / 99. szám

R megyei pártaktíva vitába

Eredményes az ösztönző módszerek alkalmazása

VÖRÖS' VILMOS, a kecskeméti járási pártbizottság titkára elmondotta, hogy »az átszervezés után mindjárt nagy gondot fordítottunk árra, hogy a termelőszövetkezetek és a termelőszövetkezeti csoportok megszilárduljanak. Bátran alkalmaztuk a, megyei pártbizottságnak azt a javaslatát,-hogy a vezetésbe vonás város területén 10 millió sző- lóvesszőt gyűjtöttünk be. Így teimelőszövetkezeteink meg tudják valósítani a 120—130 kh-ra tervezett gyökerezi ető iskolák telepítését. Terveink között szerepel szövetkezetközi gyökerezted) iskola létrehozása. Jánoshalmán egy ilyen iskola létrehozását tervezik, amelv jövőre 50 holddal, majd később 100 holddal működne.

Engedjek meg, hogy a Központ Bizottság nercben az idei . esztendőben a * közeli feladatok valamint az elkövetkezendő

években megoldandó további feladatok ' megoldásában, gazdasági életünk fellendítésében

valamennyiüknek sikeres, jó munkát kívánjak!«

Ahány háztáji —

juk be a a jól dolgozó volt egyénileg gazdálkodó parasztokat ami megalapozta a szövetkezeti gazdák bizalmát. Hogy az átszervezés már az első esztendőben milyen eredményeket tett lehetővé, azt két számadattal szeretném érzékeltetni. Zöldségfélékből 1961-ben az előző évhez képest 5 millió forinttal, gyümölcsfélékből pedig 12 millió forinttal nagyobb mennyiséget vásároltunk fel.«

Ä.Z anyagi Ösztönzők alkalmazásával kapcsolatban megjegyezte“ hogy »á járás területén a tagok jövedelmének 30 százalékát a különböző prémium és százalékos művelésből kapott pénzösszeg adja. A szőlő-, gyümölcsös. zödségtermesztésben elég széleskörűen alkalmaztuk á 40—60 százalékos elosztási módot. Természetesen ezeknél a növény- féleségeknél a; jövedelem kiadása nem természetben, hanem készpénzbén történt. És hogy ezeknek az ösztönző módszereknek az alkalmazása milyen eredményes, azt iól bizonyítják az izsáki termelőszövetkezetek, . amelyeknek .többsége 40—45 forintos munkaegységenként! jö. védelmet ért el. az aszálv eile nére.«

annyi sierzodöit serfés

SZEBELLÉDI NÁNDOR, a tataházi Petőfi Tsz elnöke elmondotta, hogy ebben az évben 16 vagon csirkét adnak át az államnak, ami 100 kh redukált szántóra 40 mázsát jelent. Felszólalásában beszélt a kukoricatermesztésről is. »Mi a négyzetes fészkes kukoricavetést alkalmazzuk. Szövetkezetünk már két éve foglalkozik ezzel. Munkaigényesebb a kukoricavetés más módszerénél, de megéri. — Megéri, mert a tavalyi aszályos

fej;

esztendő ellenére is 210 holdon 24 mázsás termést értünk ei májusi morzsoltban számítva Az idén 450 holdat telies egészében négyzetes fészkes módon vetünk és májusi morzsoltban számítva a 30 mázsás termésfFolytatás, az J. oldalról.)

nál, akkor a késői kitár a- szodással járó hátrányt be tud,juh hozni és teljesítjük az üdéi termelési és felvásárlási terveket.

Különös gonddal segítettük a

. rmelőszövetkezeteket a gyöke - reztető iskolák szaporítóanyaggal történő ellátásában. A járás

legfontosabb; a kukoricavetés

RADVÁNSZKY IMRE. a kiskunhalasi járási pártbizottság első titkára bevezetőiében a tavaszi munkálatokkal foglalkozott. Elmondotta, hogy »az árpa, zaj) és borsó vetésével készen vagyunk és hátra van még 1400 kh napraforgó, amit egy hét alatt elvétünk. Szántani valónk még 5—-6 ezer kh. Nagy gondot okoz a termelőszövetkezetek kukoricavetése. amit eddig mindössze ezer holdon végeztünk el. E téren követni fogjuk a tataházi termelőszövetkezetek példáját és meghonosítjuk a féizektrágyázott Kukoricáién"'- - lést. A tavaszon 2—2.5 ezer kh > vetnék szövetkezeteink a fé- fcsektrágy ázás-módszerrel.

átlagon alul nem adiuk. Sokan azt mondják, hogy ez lehetetlen, de nem így van. mert tavaly is sok olyan táblánk volt. amelyről holdanként 65 mázsa csöves kukoricát termeltünk öntözés nélkül kevés ráfordítással.«

A beszámoló foglalkozott azzal hogy el kell érni: ahány háztáj, annyi szerződéses sertés legyen lekötve. »ígérem, hogv pállunk- VIII. kongresszusának tiszteletére a tataházi szövetkezeti, parasztok ezt 100 százalékra teljesíteni fogják.«

Száz vagon korai borsó

TÚRI JÓZSEF, a kiskunfél- f vházi járási, városi pártbizottság első titkára. elmondotta, »hogy a megyei pártbizottság határozata alapján elkészítettük

a járás ötéves fejlesztési tervét. Ennek alapján úgy tervezzük, hogy az időszak végére mintegy 7000 kh szőlőt és gyümölcsöst

telepítünk.

A homok hasznosításának mánk módszeréül a zöldségtermesztést választottuk. Különösen A primőráruk termelésével akarunk foglalkozni, mert egyes körzeteinkben nagyon hasznosan lehet termelni a retket és a szamócát. A kunszállási Alkotmány Tsz ebből az elmúlt évben félmillió forint bevételre tett szert. A homok javítása szempontjából különösen ió a korai borsó. Tervünk szerint körülbelül 100 vagon korai borsót tudunk adni.

Az állattenyésztésen belül komoly méretekben a baromfitenyésztéssel akarunk foglalkozni. Mivel a beruházás ielentős anyagi érőkét venne igénybe, ezért szükséges felhasználni és átalakítani a régi istállókat, a tagok háztáji gazdaságában levő férőhelyeiket. A baromfitenyésztés legjelentősebb . problémája nálunk a libatojás1 biztosítása.

ben esős időszakban kaszáltuk

a szénát és valamennyit kiváló minőségben meg tudtuk menteni. Az állványon szárított széna tehát azt jelenti, hogy ezzel a fehérje-tápanyagot meg tudjuk kétszerezni.«

Május 1-re végzünk a tavaszi munkával

HORVÁTH ISTVÁNNÉ, a

hartai Lenin Tsz asszonyai nevében üdvözölte a pártaktívát, majd elmondotta, miként készültek fel a tavaszi munkára. »Az eddigi évektől eltérően a vezetőség minden szövetkezeti gazdával megbeszélte az éves tervfeladatokat és a szövetkezet tervét családokra bontotta. A nagy munka beindulása előtt a vezetőség mindenkivel tárgyalt és megérttette velük a tennivalókat. Ennek meglett a hatása, mert május 1-re, a munka ünnepére az ösz- szes tavaszi munkákat elvégezzük. Ugyanakkor még arra is volt erő, hogy az általunk patronált újsolti Kossuth Termelő- szövetkezetnek 61 gazda segítsen a hagymaduggatásbam

A szocialista cfm dÄ’feftrt

küzdő brigádunk munkájával

kapcsolatosan — amelynek vezetője vagyok — hadd mondjam

el, hogy bár a tervünk hagymából fejenként 70 mázsa mi száz mázsás termést vállaltunk. Más terményféleségeknél is a többtermelésre igyekszünk.«

Jobb munkastílust

Javasoltuk a terme1 őszővetkeze- tek vezetőinek, hogy a tanyák körül levő 2—3 holdas legelőt csekély térítés ellenében adják oda liba tenyésztési célokra. — Emellett tárgyalást folytatunk néhány termelőszövetkezettel is. hogy szövetkezetközi alapon törzslibaállománvt hozzanak létre. A tervek már elkészültek, és ebben az évben hozzá tudunk látni a megvalósításhoz.«

Megkétszerezzük a tápanyagot

EENE KÁROLY, a Szakmán Állami Gazdaság igazgatója az állványos szénaszárítási módszer előnyeiről beszélt. »Ezt a módszert gazdaságunkban két év óta alkalmazzuk és igen ió eredményeket értünk eí vele. Milyen előnye van? Először is az áll- ványra-rakás következtében a terület gyorsan felszabadul, másrészt a széna nincs kitéve a2 idő

viszontagságának. Előnye még az is. hogy több munkaerő nem szükséges, hiszen nem kell többször átrakni. Az állványon szárított széna a renden szárított- hoz képest 11—13 százalék fehérjét tartalmaz. Az elmúlt évDR. VARGA ANDRÁS, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke, a tanácsok munkastílusára vonatkozóan rámutatott: »Nem hivatalnoki, adminisztratív tevékenységgel kell megoldani a feladatokat, hanem jó gazdasági, szervező politikai munkával. A tanácsok fő feladata a mezőgazdasági termelés, a termelőszövetkezetek állami irányítása és a terméshozamok növelése.«

Elmondotta, hogy egyes szak- 'gazgatási vezetők szinte bezárkóznak »szakmai börtönükbe«, nem ismerik eléggé a falu gazdasági életét, a termelőszövetkezetek gondjait. Enélkül pedig nem is láthatják elég világosan saját tennivalóikat és

em is tudnak megfelelően iráyítani. ■

Egyes helyeken úgy jelentkezik a bürokratikus szemlélet, hogy a rendeleteket. intézkedéseket nem hajtják- végre. Több helyen a megyei tanács végrehajtó bizottsága határozatai alapján készített intézkedési tervek a fiókban maradnak. A járások ugyan elkészítik azokat, de a községekhez már nem jut le.

Sok még a papírmunka. A

kiskunfélegyházi járás mező- gazdasági osztályán négy szakember van. ezeknek a tavaszi munkák ideje aiatt, el kell készíteni a végrehaitó bizottság beszámolóját 26 oldalon, az intézkedési tervet ugyancsak ekkora terjedelemben, a népi ellenőrzési bizottság kért egy je- 'entést a tavaszi munkák helyzetéről 22 oldalon, utasítást kapnak a megyétől és más szervektől, naponta 20—22 darabot, ehhez iönnek még a községektől az iratok. Érthető, hogy nem

tudnak kellő segítséget adni a

tavaszi munkákhoz, a sok papírmunka miatt. Felülvizsgáljuk, hogy mik azok a felesleges intézkedések, amelyekkel megterhelték az apparátusit, e arra törekszünk, hogy a gazdasági, szervező, irányító tevékenység érvényesüljön a jövőben.

Végezetül a felvásárlásról

szólt. Hangoztatta a beszámolóhoz kapcsolódva, hogv nem értük el a kívánt eredményeket Elemezte a felvásárlás helyzetét. Hangoztatta, hogy van néhány járásunk, amelv kiválóan teljesít, de egy-két lemaradás erősen visszahúzza eredményeinket. A kiskőrösi iárás például félévi sertésfelvásnrlási tervét csak 9,3 százalékra teljesítette, holott a hízott marha és a sertés felvásárlásánál már Ez—53 százalékot: kellett volna elérnie. Ezen belül érdemes fog. lalkczni a termelőszövetkezetek, valamint a termelőszövetkezeti csoportok és szakszövetkezetek eredményeivel. A termelőszövetkezetek 15,3. a termelőszövetkezeti csoportok 9.4. és a szakszövetkezete« 6.7 százalékra teljesítették féléves sertésfelvásárlási tervüket. Ugyanilyen lemaradás tapasztalható a szerződéskötéseknél is. Éves tervét a járás 34 százalékra teljesítette. Ezen belül a termelőszövetkezetek 50.4. a termel őszöt vetkezeti csoportok 36.4. a szakszövetkezetek pedig 26.1 százalékos eredményt értek el. Ha azt vesszük, hogy sertéshizlalási szerződéskötésben a megyi átlag 62,6, különösen nagy a lemaradás. A fenti számokból is következik, hogy nagyobb gondot kell fordítani a termelőszövetkezeti csoportoknál, szakszövetkezeteknél, valamint, a háztáji gazdaságokban a szerződés- kötésekre. Hetenként négyezer sertésre kellene szerződést kötni megyénkben és ielenleg ennek csak 20 százalékára kötnek megállapodást a vállalat szakemberei. A negyedik negyedévi hizlalási megállapodásoknál is elősorban a termelőszövetkezeti csoportokat, szakszövetkezeteiket és a háztáji gazdaságokat kell felkeresni. A községi végrehajtó bizottságok és tanácstagok segítsenek abban, hogy minden háztáii gazdaság adjon egy hízott sertést!

A községi vezetők adjanak több támogatást a termelőszövetkezeteknek a gazdasági munka irányításában. Ha az elnök figyelő szemét a terme’osmvet- kezeten tartja, a közös gazdaság érzi a tanács vezetőinek segítségét, akkor iobban halad ' munka.

(Folytatói a S. oldalon.)