Petőfi Népe, 1962. április (17. évfolyam, 77-100. szám)
1962-04-28 / 98. szám
Ä mezőgazdasági termelés feladatairól (FolytaUts az 1. oldalról.) Igen jellemző tény, hogy az átszervezés éveiben 15 266 kh szőlőt és gyümölcsöst telepítettek megyénkben. A kettős feladat sikeres végrehajtását jól szemlélteti az árutermelés, a felvásárlás helyzete, hiszen az átszervezés három éve alatt az összfelvásáriás értéke 105.5 százalékra növekedett, az annak előtti két évhez viszonyítva. Igen örvendetes, hogy a felvásárláson belül javult az állati termékek aránya, mely az összehasonlítás időszaka alatt 125.5 százalékos növekedést ért el. Kiemelkedően növekedett a szőlő-, gyümölcs- és a zöldségfelvásárlás százaléka, valamint az exportszállítás aránya. Az elmúlt 1961-es esztendő mezőgazdasági termelőszövetkezeteink jelentős részénél, a termelőszövetkezeti csoportoknál és a szákszövetkezeteknél az első esztendő volt. Jól ismertek az első év kezdeti nehézségei, azonban új szövetkezeteinket nagy próbatétel elé döntően az igen súlyos aszály állította. A termelés szempontjából ezért semmiképpen sem mondható kedvezőnek az elmúlt 1961-es esztendő. Ennek ellenére kenyérgabonából — az elmúlt öt esztendő alatt 1961-ben a legmagasabb átlagokat értük el. Bár a rozstarmelés a több év átlaga alatt maradt, mégis kenyérgabonából 5,3 százalékkal többet takarították be a dolgozó parasztok. mint a korábbi években. Ismeretes, hogy az aszályos év súlyos károkat okozott a takarmánytermelésben. Takarmánygabonából 2.3 százalékkal termett kevesebb, mint az előző évben. Jól sikerült a korai Zöldségtermelés, viszont súlyos kiesések származtak a későd zöldségekben. A gyümölcstermés — a szilva kivételével — kielégítőnek mondható és jó terméseredmények alakulták ki a szőlőtermelésben. A felvásárlás múlt évi tervét összértékben teljesítette megyénk, sőt 106.5 százalékra túlteljesítette. Ezt az biztosította, hogy a kiesett kapások és állati termékek értékét pótolta a szőlő-, a gyümölcs- és a korai zöldségtermelésben elért magasabb átlag. Ez ismételten aláhúzza, hogy megyénkben fejlesztenünk kell a kertészeti kultúrák termelését. Ismeretes az elvtársak előtt, nogy az új termelőszövetkezetek tagsága is nagy bizalommal és munkakedvvel kezdte az elmúlt esztendőt. A kalocsai járás, de más járások szövetke- zeteineik tagsága például jelen- :ős pénzbeli hozzájárulással Is segítette a közös alapok megteremtését. Az említett nehéz esztendő azonban súlyos károkat okozott termelőszövetkezeteinknek. különösen — amint említettem — nagy termelési kiesés volt a homoki termelő- szövetkezeteiknél. Mindezek következtében termelőszövetkezeteinknek közel egyharmada gyengén zárta az évet. Érthető, hogy ezek megszilárdítása képezi fő feladatunkat. Az elmúlt év volt az alacsonyabb típusú szövetkezeteknek is az első esztendeje. Elmondhatjuk, hogy a termelőszövetkezeti csoportok, és különösen a szőlő-, gyümölcstermelő szak- szövetkezetek, jól vizsgáztak. Mintegy 20 millió forintot hegyeztek közös alapba és 615 hold szőlő- és gyümölcsültetvényt telepítettek. Forradalmi Munkás-Paraszt Kormányunk támogatásával és a termelőszövetkezetek- saját erőből történt beruházásaikkal sokat tettek a korszerű nagyüzemi gazdaságok kialakítása érdekében. Az elmúlt esztendő alatt termelőszövetkezeteink 241 millió forintot fordítottak építési beruházásokra. Ebből az összegből a többi között felépítettek 9000 férőhelyre tehénistállókat, 18 ezer férőhelyre n övendékmarh a-istállókat. 7000 sertés részére fiaztatókat, 43 ezer sertés részére szállásokat, 29 ezer sertés részére hizlaldákat, 710 ezer baromfi számára ólakat stb. Jelentős fejlődést értek el termelőszövetkezeteink a gépesítés vonalán, amely a nagyüzemi gazdálkodás alapfeltétele. A tanácsi traktorállománv az 1956. évi 962 erőgép helyett 1962. év elejére 2850 db-ra emelkedett, amelynek 40 százaléka a termelőszövetkezetek tulajdonában van. A termelőszövetkezeteinknek nagy segítséget jelent az állami fizetéskiegészítéssel kihelyezett szakemberek tevékenysége. Amíg 1959-betn 79 termelőszövetkezetbe kihelyezett szakember részesült jövedelemkiegészítésben, a múlt év végére ez a szám 372-re növekedett. Megyei pártbizottságunk, a megyei tanács, a megye öszszcs érdekelt szervei bevokást építettünk. Megyénkben van jelenleg a legtöbb szélesvásznú mozi. Megyénk mezőgazdasági szakoktatást intézményei az elmúlt évben a kecskeméti és a kiskunhalasi felsőfokú technikumokkal bővültek. A lövő évtől a két intézmény mintegy 60—70 felsőfokú technikumot végzett mezőgazdasági szakembert bocsát évente megyénk rendelkezésére. A megye 5 mezőgazda- sági technikumában 711 tanuló tanul a nappali tagozaton, amiből Rács megyei 560 fő. A mezőgazdasági technikumok levelező tagozatán 415 felnőtt tanul. A kihelyezett mezőgazdasági technikumi levelező évfolyamok hallgatóinak száma 800 fő. Ezenkívül a megyében szakmunkásképzés, gépészképzés, mezőgazdasági iparitanuló-kép- zc-s is folyik. Az elmúlt télen 60 ezüstkalászos tanfolyam működött. Mindez mutatja azt a hatalmas kulturális fejlődést, ami a dolgozó parasztság, a felnőtt ’akosság körében is végbemegy. Tanúsítja, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezésével, a nagyüzemi gazdaságok létrejöttével kialakulóban van az új típusú, művelt szövetkezeti parasztság. násával, pártunk Központi Bizottsága, valamint a kormányunk kiemelt támogatása útján, nagy gondot fordított az elmúlt évek során a megye mezőgazdasága belterjességének fokozására Az elmúlt években kimunkáltuk a megye fejlesztésének ötéves és távlati fejlesztési tervét. A tervek nagyrészben a megvalósítás útján haladnak. Egész megyénk mezőgazda- sági termelése fejlesztésében kiemelkedő szerepe van az öntözésnek. Amíg 1949-ben megyénkben mindössze — kerék számot véve — 150 holdon, addig az elmúlt évben megyénkben 13 000 hold területen folyt öntözés. A második ötéves terv során az öntözött terület 65 ezer holdra növekszik. A solti és a hartai szövetkezetek példája nyomán hasznosítani fogjuk a Duna, valamint a Tisza és a csatornák és a cső- kutak adta öntözési lehetőségeket. A mezőgazdasági termelés növelésében kiemelkedő ielen tősége van a talai tápanyagutánpótlásának. Mivel a műtrágya-ellátást kiterjesztették a kértészeti kultúrákra is. az elmúlt évben a termelőszövetkezetek egy kh területére 129 kg műtrágya jutott, az előző évi 99 kiló helyett. A megye mezőgazdasági termelésében nagy gondot jelent a szántóterületek több mint felét kitevő futóhomok hasznosítása, miért is kidolgoztuk a megye komplex homokhasznosításd tervét. A homokhasznosításban, mint ismeretes, kiemelkedő szerepe van a szőlő- és gyümölcs- termelésnek. Ezért a második ötéves terv során termelőszövetkezeteink és állami gazdaságaink együttesen 70 ezer hold szőlőt és gyümölcsöst fognak telepíteni. A homokhasznosításban előttünk álló feladat a homoki takarmánytermelés növelése, hogy ennek alapján jelentősen tudjuk fejleszteni a homokvidék állatállományát. Mindezek a célok érthetően nagymértékben fogiák elősegíteni, hogy termelőszövetkezeteink a táj-, az üzemi adottságoknak megfelelően korszerűsítsék termelésüket, jól gazdálkodó nagyüzemekké válianak, s ezzel olcsóbban, többet, magasabb színvonalon termeljenek mind a szövetkezeti gazdák, mind egész népgazdaságunk javára. Városaink és községeink lakossága megtette az első lépést, hogy a termelésben, a kultúrában és az életmódban megközelítse a városi lakosságot. Az elért sikerek forrása, a párt helyes politikáia mellett, az, hogy az átszervezés ügye e dolgozó parasztság ügyévé, ugyanakkor társadalmi üggyé is vált megyénkben. Lelkes, jó munkát végeztek -'ártszervezeteink. a tanácsok, a KISZ-szervezetek, a nőtanácsok, a Hazafias Népfront szervezetei, megyénk üzemi munkásai és a budapesti VIII. és XVIII. kerületi üzemi patronálóik. a szak- szerveretek. megyénk földművesszövetkezeti szervei, az ál- 'ami gazdaságok és gépállomások dolgozói, a falusi értelmiségi ek, s közülük kiemelten a pedagógusok többsége. A termelés úi módszereinek kidolgozásában kiemelkedő szerepük van megyénk állami ’azdaságainak. Nagyra értékelük a Duna-Tisza közi Kutató frtézet munkásságát is- Hason- ’óan elismerést érdemel‘a Sző- ’ ászét! Kutató Intézet Homoki Osztálya, mert nagy segítséget nyújt a szőlőtermelés korszerűsítésében. Segítik megyénk törekvéseinek megoldását a Magyar Tudományos Akadémia különböző intézményei, valamint a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola és az Agráregyetem egyes tanszékei. Megyénk mezőgazdasága szerkezeti problémái és fejlesztési feladatai megismerésében alapvető munkát végzett a Magyar Tudományos Akadémia Üzemtan! Intézete. Gondjaink megoldását felkarolták a mező- gazdasággal kapcsolatos minisztériumok mellett a Nehézipari és a Kohó- és Gépipari Minisztérium vezetői, valamint az Erdészed és » Vízügyi Főigazgatóság. Elvtársiak! Szükségesnek tartom, hogy a Bács-Kiskun megyei pártbizottság nevében köszönetét mondjak mindazon szerveknek, akik részt vettek az átszervezés, valamint a mezőgazdaság problémái kidolgozásában. Köszönetét mondok falusi elvtársainknak és párton- kívüli barátainknak, akik a harc élvonalában, közvetítve pártunk politikáját, szót értettek a dolgozó parasztság tömegeivel, s győzelemre vitték az átszervezés ügyét! Megyénk szerepe a mezőgazdasági fermeiés fellendítésében A Központi Bizottság 1962 márciusi határozatával mezőgazdaságunk a harmadik fejlődési szakaszba, napjaink fejlődési szakaszába lépett. Most már a mezőgazdaságban egyetlen fő feladatra, a termelés gyorsütemű fejlesztésére kell fordítanunk figyelmünket A népgazdaság igen magas igényeket állít mezőgazdaságunk elé. 1962-ben a mezőgazdasági termelést az előző évhez képest 9,2 százalékkal, a felvásárlást 11.5 százalékkal kell növelnünk országosan. Népünk éleJmiszerigényei kielégítésén túl. mezőgazdaságunknak- jelentős. szerepet kell betöltenie az ország exportjában is. A nagyarányú szőlő-, gyümölcs-, valamint zöldségtermelés a feldolgozó és tároló ipar, a konzervipar nagyarányú fej- ’ es/.tését is kívánja. Az országos célkitűzések nagy igényekkel lépnek fel megyénk mezőgazdaságával szemben. A múlt évi tényleges felvásárlás százalékában az idei esztendőben terményfélékből 127.2 százalékot a vágóállat-félékből a tavalyi szintet, az állati termékekből valamivel többet, mint a múlt évben, zöldségfélékből Á tavasz sokrétű tennivalói Megyei pártbizottságunk márciusi ülésén megtárgyalta a tavaszi munkák tennivalóit. A határozatnak megfelelően a megye párt-, állami, gazdasági és társadalmi szervei helves intézkedési terveket készítettek, s ennek megfelelően nyújtottak segítséget a termelőszövetkezeteknek. A tavaszi szántásokat a hét végével előreláthatólag befejezzük. A borsó vetését 105 százalékra teljesítették termelőszövetkezeteink. A cukorréoa, napraforgó, burgonya vetése is a héten befejeződik. Jó ütemben folyik a kukorica vetése és május első hetében befejezésre kerül. Igen helyeseljük, hogy a tavalyi tapasztalatok alapján számos szövetkezetünk- fészektrágyázást végez, hogy ezzel növelje a hozamokat. Dicsérendő a kalocsai tárás munkája, a kukoricának mintegy 50—60 százalékát fészektrágvázottan vetik. Igen kevés a fészkes trágyázásban részesült kukoricavetés a bajai járásban. Helyesen mondják, hogy a kukorica a szántóföldek királynője, hiszen fő takarmánybázisunkat adja. Éppen ezért mindenképoen biztosítani kell az ez évi gondos növényápolást. Újólag felhívjuk az elvtársak figyelmét a kukoricaterületek családonkénti megművelésére. A takarmánvbázis növelésének fő kérdése a szálastakar- -'.ányok begyűjtésére való gondos felkészülés. Javasoljuk, hogy termelőszövetkezeteink alkalmazzák a Szakmán Állami Gazdaság egyszerűbb szénaszá- itóját. réteges kazalozóját. ■melyei a megyei lapban már ismertettünk, 141.4 százalékot, gyümőícsbáS valamivel többet kell elérnünk) mint az elmúlt esztendőben. Az egyes járások adottságainak megfelelően kell. hogy teljesítsék az ez évi félvásárlási előirányzatot. A bajai járásnak a tavalyinál 35 százalékkal, a du~ navecsei járásnak 50 százalékkal. a kalocsai járásnak 45 százalékkal kell több kenvérgabo nát felvásárolnia. Zöldségfélékből a kecskeméti i ár ásnak mintegy 40 százalékkal, a kiskunhalasi járásnak közel 50 százalékkal, a dunavecsei járásnak mintegy 30 százalékkal kell több árut adnia, mint az elmúlt esztendőben. Az ötéves terv végére, I960» hoz viszonyítva, a megye mezőgazdasági termelését 21 százalékkal, a felvásárlásit pedig 43.2 százalékkal kell növelni • főbb cikkféleségefcből. Ezen belül a kenyérgabona-felvásárlás 86,6 százalékkal, a hízottsertésfelvásárlás 48.5 százalékkal növekedik az ötéves terv végére. E:zeik igen nagy feladatok, éppen ezért célratörő, iól szervezett munkát kívánnak mind az irányító szervektől, mind a szövetkezeti vezetőségektől és a szövetkezeti tagságtól. Komoly feladataik vannak szövetkezeteinknek az ez évi szőlő- és gyümölcstelepítési tervek végrehajtásában. Éz évbem 5200 kh szőlőt, 2270 kh .gyümölcsöst kell telepíteni, amelyhez hozzájön a múlt év őszéről' 200 kh szőlő és 400 kh gyümölcsös telepítése. A múlt év tapasztalatai alapján nagy gondot kelt fordítanunk az ültetvények területének előkészítésére. Ezért az új ültetvényeket csali talaj- javításban részesült területeken lehet telepíteni. A szaporítóanyag biztosítása érdekében megyénknek ebben az évben 98 millió simavesszőt, kell biztosítania. A telet, sainos, nem használtuk ki megfelelően, a múlt év decemberéig 27 millió simavessző került begyűjtésre. A megyei pártbizottság és a, tanács tavasszal begyűjtési kampányt szervezett, amelynek erenménveképpen a múlt hétig 62 milíió ycsz- sző begyűjtésére került sor. A begyűjtésben Jelentős elmaradás van a Kecskemét, város, a kecskeméti járás és a kiskőrösi járás területén. Felhívjuk a járási, városi •.árbizottságokat, hogy kiemelten fordítsanak gondot a.szőlő- és gyümölcstelepítések felkarolására, támogatására. Joggal várjuk az új szőlő- és gyümölcsültetvényektől a inegye szövetkezeti tagságának jólétét, boggal mondhatjuk, hogy a -zőlő és gyümölcs a kommu- 1 izmus növénye. A zöldségtermelésben is ko- noly gondokat okozott a késői ’■avaszodás. A szerződéses termelés tervét egészében teljesítettük. Bizonyos elmaradás van még a kalocsai Járásban a fű- (Fplytatát a 3. oldalai) Szocialista falu — művelt parasztság A mezőgazdaság átszervezésével egyidejűleg jelentősen megváltozott városaink és községeink képe és benne a lakosság élete. Jelentősen előrehaladt a községfejlesztés során a falusi lakosság szociális, kommunális .ellátottsága. 1958 és 1961 közötti időszakban megyénkben 342 millió forintot fordítottunk községfejlesztésre. Ebből az összegből 113,5 millió forint a lakosság közvetlen hozzájárulása volt, s emellett 28,5 millió forint értékű társadalmi munkát is végeztek. A fő figyelmét a lakosság jobb Ivóvízellátására, a villamosítás kiterjesztésére, nagyobb mérvű járda- és útépítésre fordítottuk, emellett jelentős anyagiak kerültek iskolaépítésre, főleg tanyasi iskolák és nevelőlakások építésére, valamint a községek és városok parkosítására. Jellemző tény, hogy az említett Időszak alatt nagyobb területet villamosítottunk megyénkben, mint a felszabadulásig összesen villamosítva volt. A 8 év során a falusi lakosság jobb szociális, kulturális, egészségügyi ellátottsága érdekében 21 tantermet. 16 óvodai tantermet. 15 kul- túrházat, 5 mozit és 24 orvosi rendelőt, valamint 8 orvosi la-
