Petőfi Népe, 1962. április (17. évfolyam, 77-100. szám)
1962-04-28 / 98. szám
Világ pro efarjai, egyesüljetek! nütt MVWkASPÄRLT &ACS-KISKV.AKJ MBöYEI LAPJA XVII. ÉVFOLYAM, 98. SZÄM Ara 60 fillér 1962. Április 28. szombat D mezőgazdasági termelés feladatairól tanácskozott a megyei pártakiíva A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács Kiskun megyei Bizottsága április 27-én, pénteken Kecskeméten, a Városi mozi helyiségében nagyaktíva- értekezletet tartott. A tanácskozáson több mint 800 meghívott vett rész — közülük számos pár- tonkívüli mezőgazdasági szakember, állami, tömegszervezeti és gazdasági vezető, termelőszövetkezeti gazda, gépállomási, valamint állami gazdasági dolgozó. Az aklívaiilés elnökségében helyet foglalt Fehér Lajos, az MSZMP Központi Bízol Iságának titkára, Mezősi Károly, az MSZMP Központi Bizottsága Párt- és Tömegszervezetek Osztályának politikai munkatársa, dr. Molnár Frigyes, a megyei pártbizottság első titkára, Erdösi József és Glied Károly, a megyei pártbizottság titkárai, dr. Varga András, a megyei tanács vb elnöke, Szabó Ja jós, a megyei pártbizottság osztályvezetője, dr. Varga Jenő, a megyei tanács vb elnökhelyettese, dr. Szalóki László, a megyei rendőrfőkapitányság vezetője, Pankovits Józsefné, a nőtanács megyei titkára, Vörös Vilmos, á kecskeméti járási pártbizottság titkára és Gombos Aladár, a kecskeméti városi pártbizottság titkára. A nagyaktíván dr. Varga András megnyitó szavai után dr. Molnár Frigyes elvtárs tartott beszámolót a Központi Bizottság 1962 márciusi, a mezőgazdaság helyzetevei és további feladataival foglalkozó határozatából adódó megyed tennivalókról. Győzött a szocializmus a mezőgazdaságban Tiszteli Megyei Nagyaktíva! Kedves Elvtársak! Kedves Elvtársnők! A szorgos hétköznapok munkája és öröme közepette kevéssé érzékeljük, hogy eredményes tevékenységünkkel társadalmunk forradalmi átalakítását szolgáljuk. Pedig valamennyien: a munkások, parasztok, értelmiségiek szerte az országban és a megyében, részesei vagyunk annak a történelmi átalakulásnak, amely az elmúlt években a mezőgazdaságban lezajlott. Ezt a nagyszerű történelmi átalakulást értékelte Központi Bizottságunk márciusi ülésén és az évek során végbement folyamatot a következőkben összegezte: „Hazánkban befejeződött a mezőgazdaság szocialista átszervezése, egész népgazdaságunkban osztatlanul uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok és az átszervezés három esztendejében egyidejűleg emelkedett a magyar mezőgazdaság termelése is. A munkáshatalom megvédése és megszilárdulása az ellenforradalmi támadással szemben, a szocialista népgazdaság fejlesztésében elért gazdasági eredmények általában, s a mezőgazdaság szocialista átszervezése: ez a magyar nép 1956 novembere óta elért kiemelkedő, egymással összefüggő, történelmi jelentőségű három győzelme.” Majd a Központi Bizottság határozata a következőket mondja: „A mezőgazdaság szocialista átszervezése befejezésének különleges jelentősége abban van, hogy ezzel megerősödött népi demokratikus államunk legfőbb politikai alapja, a munkásosztály és a parasztság szövetsége. Dolgozó népünk még szorosabb egységbe forrt össze, társadalmunk hatalmas lépést.tett afelé, hogyt a munkásosztály, g termelőszövetkezeti parasztság és az értelmiség egységes szocialista társadalmává váljék.” A mezőgazdaság szocialista átszervezése után most tehát egyetlen fő feladatra kell összpontosítanunk figyelmünket: a mezőgazdasági termelés gyors ütemű fejlesztésére, amelynek célját a Központi Bizottság határozata úgy fogalmazza meg, hogy „a magyar mezőgazdasági termelés viszonylagos elmaradottsága megszüntetésével érjük el a mezőgazdasági termelés világszínvonalát”. Mint ismeretes az elvtársak előtt, a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetési stílusához tartozik, hogy minden fontos kérdést kommunista alapossággal, a marxizmus—leninizmus szellemében elemez és ennek alapján szabja meg a feladatokat. Igen fontos tehát, hogy a mostani időszakban a megyei aktívával tárgyaljuk meg tennivalóinkat; mert döntően az itt tanácskozó aktíván múlik, hogy e vezető testület megértve a párt politikáját, a fő kérdésekben egységesen cselekedjék, szervezze a munkát és mozgósítsa egész társadalmunkat az említett fő célkitűzések megvalósítása érdekében. Pártunk és Forradalmi Munkás-Paraszt Kormányunk agrár- politikája mindenkor szoros ösz- szefüggésben volt és van a szocializmus építésének egészével és a szocializmus építése fő feladatainak van alárendelve. Az 1956—1958-as évek fő feladatát a néphatalom megvédésének, megszilárdításának, az ellenforradalom és maradványai leküzdésének tennivalói határozták meg. Az 1956—58-as években Bács- Kiskun megyében is végbement politikai és gazdasági konszolidáció, és 1958-ban már 18 új termelőszövetkezet is létrejött. Mint ismeretes, megyei pártbizottságunk ebben az időszakban is — figyelemmel a megye mező- gazdaságának sokrétűségére, tájadottságaira — nagy figyelmet fordított az alacsonyabb típusú szövetkezetek felkarolására, hiszen akkor a megyében 71 tszcs működött, a szakesonortok száma pedig 256 volt. Megyei pártbizottságunk a Központi Bizottság politikájának megfelelően, széleskörű tömegmunkát fejtett ki élvtársaink többségének bevonásával. Érvényt szereztünk a párt gazdaságpolitikai elveinek, s törekedtünk a párt marxista—leninista agrárpolitikájának következetes érvényesítésére. Mindezek azt eredményezték, hogy megnöve- kedett a termelőszövetkezetekbe lépők száma is. Tehát 1958 őszéra új helyzet teremtődött, megértek a feltételek ahhoz, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezése vonatkozásában is nagyobb lépésekben menjünk előbbre. Kedves Elvtársak! Ilyen körülmények közt került sor Központi Bizottságunk decemberi ülésére. Mint ismeretes, Központi Bizottságunk úgy értékelte a helyzetet, hogy elérkezett annak az ideje, hogy sor keiül- jön a mezőgazdaság átszervezése meggyorsítására. Ezzel megkezdődött mezőgazdaságunk fejlődésének második szakasza, amely felöleli a tömeges átszervezés időszakát. Pártunk Központi Bizottsága ebben a munkában a marxista— leninista elveket érvényesítette, ezért elvetette mind a dogmatikus, mind a jobboldali nézeteket és irányt vett a mezőgazdaság szocialista átszervezésének meggyorsítására. A Központi Bizottság úgy döntött, hogy az átszervezés során érvényesíteni kell „a kettős feladat” megoldását, tehát azt, hogy az átszervezés időszaka alatt ne csökkenjen, hanem lehetőleg növekedjék a mezőgazdasági termelés. Megyei pár'bizottságunk nagy gondot fordított arra, hogy a Központi Bizottság határozatinak megfelelően megyénkben az átszervezés a megye társadalmi, gazdasági, táj és kulturális adottságai sokrétű figyelembevételével, helyileg következetesen és helyesen legyen végrehajtva. Harcot folytatunk azért, hogy elejét vegyük a szektás, valamint a jobboldali nézetek érvényesülésének. Különösen erősek voltak a szektás nézetek, amelyek nem vették figyelembe a megye adottságait, és a belterjes kultúráknál is egyöntetűen a mezőgazdasági termelőszövetkezetet kívánták létrehozni és ellene voltak annak, hogy a szőlő-, gyümölcskultúrákat az alacsonyabb típusba szervezzük. De meg kellett küzdeni bizonyos jobboldali eltorzulásokkal is. Egyesek azt az elvet hangoztatták, hogy ne szorgalmazzuk az átszervezést most, amiMegyénkben is sikeresen valósítottuk meg az úgynevezett kettős feladatot, mert az átszervezés évei alatt nem esett vissza, sőt egyes ágazatokban jelentősen nőtt megyénk mezőgazda- sági termelése. A növénytermelés és az állat- tenyésztés bruttó termelési értékét vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a megye mezőgazda- sági termelése az átszervezés évei alatt 104,6 százalékos növekedést ért el az átszervezés előtti évek átlagához viszonyítva. A mezőgazdasági termelés színvonalának növekedését szó mos tényező bizonyítja: közis mert a szántóföldi növényterme- lés magasabb hozama az átszervezés előtti időszakhoz viszonyítva. Az állattenyésztésben megyénk mezőgazdasága az ösz- szes korábbi évekhez viszonyítottan a legmagasabb számot érte el. A 100 kh-ra jutó sertés- állomány az átszervezés előtti kor jól alakul a megye mezőgazdasági termelése. Mások — féltve a szőlő- és gyümölcsültetvényeket — a régi típusú szakszövetkezeteket kívánták fejleszteni, a szocialista vonások érvényesítését rá kívánták bízni az alacsonyabb típusú szövetkezetek úgynevezett „belső fejlődés törvényeire”. Kedves Elvtársak! Az átszervezést a dolgozó parasztsággal együtt, a dolgozó parasztság egyetértésével valósítottuk meg. Ebben közreműködtek az értelmi okok: a jól dolgozó nagyüzemek; termelőszövetkezetek^ állami gazdaságok példamutatása. Parasztságunk felmérte* hogy milyen nehézségeket támaszt a kisüzem, és milyen lehetőségeket teremt a nagyüzem. Közrejátszottak különböző érzelmi okok is: a fejlődés, ami végbement a termelőszövetkezeteink belső életében; az anyagi érdekeltséget biztosító munkadíjazás érvényesítése; az, hogy a szövetkezetek vezetőségébe beválasztották a kis- és középparasztokat; és döntően az a bizalom, amely kialakult a párt, a kormány politikáját illetően. Mindez párosulva a párt-, állami, társadalmi szervek, a falusi értelmiségiek, üzemi munkások* mondhatnánk megyénk egész társadalma gondos politikai* meggyőző munkájával eredményezte az átszervezés sikerét. 53 db-ról 62,6 db-ra növekedett. A szarvasmarha-állomány létszáma 100 kh-ra vonatkoztatva, ugyanezen idő alatt 12,6 db-ról 14,9 db-ra növekedett. A tejtermelés 105,6 százalékra, a vágóbaromfi-termelés 153,8 százalékos növekedést ért el az átszervezés évei alatt. Az állat- tenyésztésből származó összter- melési érték 108,4 százalékra növekedett az átszervezés előtti évekhez viszonyítva. Mint ismeretes, a kertészeti kultúrák a legérzékenyebben reagálnak ilyen nagy jelentőségű eseményekre, mint a mezőgazdaság szocialista átszervezése ■olt. Megállapíthatjuk, hogy a szőlős területek átszervezésében megtaláltuk a helyes szövetkezeti formákat, és ez azt eredményezte, hogy a szőlőültetvényeket sokkal gondosabban művelték meg mint a korábbi években. (Folytatás a 2. oldalon,) Megoldottuk a kettős feladatot
