Petőfi Népe, 1962. április (17. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-27 / 97. szám

Nagyüzemi kukoricafermeszfés a solfi Szikra Tsz-ben Megyénk egyik legeredményesebben dolgozó közös gazdasá­gában, a solti Szikra Termelőszövetkezetben kedden fogtak hozzá a kukorica vetéséhez. A közös területből 400, a háztáji földeken pedig — két táblán — 550 holdon termesztik a kapásnövényt. Fő céljuk: meghonosítani az új termesztési módszereket, s ezzel megteremteni az alapját annak, hogy később 30 mázsa szemes­termést nyerjenek egy-egy holdon. ALAPOS ELŐKÉSZÜLETEK Az egyébként jó — kötött — talaj adottságaihoz mért köze­pes eredmény láttán elhatároz­ták a termelőszövetkezet veze­tői és gazdái, hogy az idén gyö­keresen változtatnak mind a ta­lajművelés, mind a növényápo­lás módszerén. Jellemző a vezetőségnek a korszerűségre való törekvésére, hogy a főagronómus tavaly nyá­ron ellátogatott Szolnok me­gye több állami és szövetkezeti gazdaságába, s a Dunántúlon, a Lajta-Hansági Állami Gazda­ságban is tanulmányozta a ku­korica nagyüzemi termesztésé­nek módszereit. Sőt. a Velencei Gépállomáson is megjelent, mivel tudomására jutott, hogy itt rendelkeznek azzal a szovjet gyártmányú géppel, amely le is morzsolja a kukoricát betakarí­tás közben. A tapasztalatok összegezésé­nek eredményeként elhatároz­ták a termelőszövetkezetben, hogy a kukorica közös területét C0 holddal csökkentik ugyan, de a 400 holdon nagyobb ter­mésátlagot érnek el. mint ta­valy. Az arány megváltoztatá­sát egyébként szükségessé tette az őszi árpa területének növe­lése, a kertészetnek több mint a kötszeredére, 370 holdra való bővítése, valamint az. hogy amíg az elmúlt évben 10 hol­don volt szőlőiskolájuk, az idén már 100 holdon foglalkoznak az 5—6 millió forint tiszta ha­szonnal kecsegtető vesszőgyöke- reztetéssel. A kukoricatermesztésre kije­lölt területből az egy tagban levő 260 holdat a nyár végén 5u cm, a többi — három he­lyütt elterülő —■ 140 holdat pe­dig 26—32 cm mélyen szántották. A mélyen művelt és az ősszel elsimítózott talajba 3:3:2 arány­ban káli-, nitrogén- és foszfor­tartalmú műtrágyát juttattak, holdanként összesen 8 mázsa mennyiségben. A 140 hold 350 kilogramm vegyes műtrágyát kapott. Elhatározták azt is. hogy 260 holdon 70x40 cm-es sor- és tő­távolságra vetik a kukoricát, s ily módon holdanként 20 500 tövön termesztik. Ezen a terü­leten vegyszeres gyomirtást al­kalmaznak. A kevésbé mélyen művelt és kevesebb műtrágyát kapott 140 holdon 70x50 cm-es lesz a sor- és tőtávolság, s 17 ezer a holdanként! tőszám. Az említett módon megmun­kált talajt most tavasszal simí- tózták, kultivátoroZták. s újból simítózták. A vegyszerezést az említett területen húsvét szom­batján végezték el. Az előké­születhez tartozik az is. hogy mivel a nagytábla egy 20 hol­das területén drótféreg-fertőzést Öntöznek is tapasztaltak, ezért itt 6—8 ki­logramm HCH-t is kiszórtak egy-egy holdra. E hét keddjén tehát alapos előkészületek után fogtak a ve­téshez. Máskülönben 350 holdon a Martonvásári 1-es. 50 holdon pedig — kísérletképpen — a még kevés helyütt termesztett Lajta-Hansági 1-es hibridet jut­tatják földbe. Gyomirtás kapa nélkül A „vetés előtti kapálást” — ahogy ezt a munkát nevezni szokták —, azaz a vegyszeres A Szuper-Zetorra szerelt Or­kán típusú porozógép tartályába önti Táborosi Ferenc traktoros cs segítője, Krátki Márton a drótféreg irtására való HCH-t. gyomirtást a Solti Állami Gaz­daság erre a célra szervezett brigádja végezte el nem egé­szen két nap alatt. Három RS— 0—9-es erőgépre szerelt NDK gyártmányú szórókkal juttatták földbe a Hungazin PK gyomir­tót. Egy-egy holdon 6 kilogram­mot használtak fel a vegyszer­ből, s ezt a mennyiséget előző­leg — két szövetkezeti gazda közreműködésével — 8 hektoli­ter vízzel keverték el. A Hungazin PK kilogrammja — kedvezményes áron — alig valamivel több mint 70 forint­jába került a Szikrának. Ezzel szemben egyáltalán nem kell kapálni a kukoricát, ráadásul a vegyszer azonnal elpusztítja a nedvességet elszívó gyomot, és serkenti a kapásnövényt. A háztáji A Solti Állami Gazdaság gyomirtó brigádjának tagjai — Kothencz János, Vankó Lajos és Vlncze István — az erőgépeikre szerelt, egyenként három hektoliter űrtartalmú két tartály­ból permetezik a gyomirtót a vetés előtt álló kukoricaföldre. > Mint említettük, a szövetke­zeti tagok összesen 550 holdon termesztik háztáji gazdaságaik­ban a kukoricát. Ennek a terü­letnek a megművelése is telje- sen nagyüzemi módon történik. I A tsz a két tagból álló terüle­ten ugyanúgy megműveltette a I talajt, mint a közösét; a vetést is közösen végzik, s a Szikra gazdái között már a kikelt nö­vényzettel borított területet oszt­ják szét. A talajmunkákért, ve­tőmagért és vetésért holdanként 260 forintot kell fizetniök. Több min* 400 A takarmánybázis növelése végett a tavalyi 260 holddal szemben az idén 350 holdon ter­mesztenek a közös gazdaságban fővetésű silókukoricát. Ezenkí­vül — az őszi árpa után — ön­tözött területen mintegy 80—100 holdon másodnövényként is ter­mesztik e takarmánynövényt. Az elmúlt évben — száraz­műveléssel — 110 mázsa zöldtö­meget takarítottak be egy-egy holdról, s ezzel a mennyiséggel éppenúgy nem voltak megelé­gedve a szövetkezet gazdái, mint a szemeskukorica átlagtermésé­vel. ÉDp°P ezért a talajt az el­múlt nyáron 26—32 cm mélyen felszántották, s egy-egy holdon 350 kilogramm műtrágyát szór­tak szét. Ha azonban szükséges, a növénv kikelése után még égi' mázsa pétisóval pótolják hol­danként a talajerőt. hold silókukorica A silókukorica talajának az előkészítése tehát megegyezik a 140 holdon termesztendő sze­meskukoricáéval, a vetés és a növényápolás azonban már kü­lönbözik amazétól. A két — egy 290 és egy 60 holdas — táblából álló terület­re zömében Martonvásári 1-est, kisebb részt VIR 25-öst vetnek, s kísérletképpen 5—5 holdon a Szarvasi 1-es, illetve 2-es fajtát is termesztik. Soros vetőgéppel 70*32 cm sor- és tőtávolságra juttatják földbe a szemet, s a fejlődő nö­vényt háromszor kultivátoroz- zák, viszont kézi erővel csak egyszer kapálják meg. mivel a sűrűbb, nagyobb borítású nö­vényzet elnyomja a gyomot. A kapálást munkacsapatokban vég­zik a szövetkezet gazdái. Hasznosulnak a tapasztalatok A kukoricatermesztésnek a solti Szikra Tsz-ben alkalmazott módja a közös gazdálkodásnak, az átlagénál magasabb fokát tükrözi. Az évről évre eredmé­nyesebb termelés tette lehetővé, hogy a legjobb termesztési mód, valamint a náluk legmegfele­lőbb kukoricafajta meghatáro­zása végett kísérleteket is foly­tassanak. Persze, az eddigi eredmények és a szóban levő takarmánynö­vény ismertetett módon történő termesztése annak köszönhetők, hogy a szövetkezet vezetősége nem idegenkedik az újtól, ha­nem állandóan kutatja a legkor­szerűbb eljárásokat, s ezeket bátran alkalmazza. Erre utal többi közt a főagronómus egy­hetes tanulmányútja is. A másik tanulság e témával kapcsolatban az, hogy állami mezőgazdasági nagyüzemeink, s a kísérleti intézetek szívesen segítenek a szövetkezeti gazda­ságoknak, csak természetesen ez utóbbiaknak törekedniük kell a velük való kapcsolat megterem­tésére. A solti Szikrában ezt tették, s ennek eredményeként sikerült a különböző kukorica­fajták vetőmagját beszerezniök, a vegyszeres gyomirtást nagyon ötletes és gazdaságos módon végrehajtaniuk, s valószínű, hogy a kapcsolat megteremtése révén megkapják majd a dunántúli gépállomásról az említett kuko- ricabetakarító-gépet is. Mind­ezért dicséret illeti a tsz veze­tőit — s törekvésükért minden bizonnyal magas termésátlaggal fizet a kukorica. i PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. '• elelos szerkesztő- Weither Dániel. Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét. Szécnenyi tér X. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16. Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér I/a. Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél.-idfw-tfea if< , hónapra 1t forint. Bács-Kiskun megyei Nyomda V. ' •Kecskemét, es Telelő« «-85, idén még csak 50—60 hold sze­mes-, s körülbelül ugyanekkora területű silókukoricát öntöznek, de jövőre már csaknem az ösz- szes kukoricára mesterségesen juttatják az esőt. A kukorica vetésének előké­születeivel egy időben — ter­ven felül — hozzáfogtak a ter­melőszövetkezetben 13 csőkút fúrásához is. Ezt a munkát a Kiskőrösi Vízgazdálkodási Tár­sulat kútfúrói végzik. Igaz, az kor megritkították a kukoricát, úgyhogy 14 ezer tőnél nem volt több egy-egy holdon. Ily módon átlag 19 mázsa csöves termést takarítottak be, ami. bár leg­jobb eredmény volt a környé­ken, de a szövetkezet vezetői tudták, hogy megfelelő agrotech­nikai módszerek alkalmazásával jobb is lehetett volna. Ahhoz, hogy érzékelhessük, mekkorát léptek tavaly óta a kukorica nagyüzemi termeszté­sében, vizsgáljuk meg: hogyan művelték e fontos takarmány- növényt, s belőle mekkora át­lagtermést takarítottak be az el­múlt esztendőben? Tavaly 460 holdon termesztet­ték a közös területen a kukori­cát. A talajt nem sikerült elő­zőleg mélyen felszántatniok, s kellő mennyiségű műtrágyával sem pótolták a talajerőt. A ha­gyományos módszerrel megmun­kált földbe legnagyobbrészt a Martonvásári 1-es, s kisebb rész­ben — kísérletképpen — a szov­jet VIR 25-ös hibridet vetették sorosan. A szövetkezeti gazdák ered­ményességi munkaegységre — családi művelésben — ápolták a növényt. A háromszori kultivá- torozás után megszabott idő­pontban kétszer kapáltak kézi erővel, s részt vettek a törés, a szár betakarításának munkájá­ban js. Minden mázsa csövesku- korica-termés után 0,58 munka­egységet írtak javukra, s a ter­ven felüli termés negyedrészét természetben megkapták. Ez az ösztönzés eredményes lett volna, de a hiányos talajművelés és ta- lajerőpótlás éreztette termés­csökkentő hatását. Ráadásul a szövetkezeti gazdák féltek a magasabb tőszámtól, s kapálás­sá tavalyi tapasztalatok A termelőszövetkezet két gazdája, Meskó Imre és Tőzsér István, a Duna partján a motorszivattyúval nyomatott víz és a Hungazin PK összekeverésével készíti a gyomirtószert.

Next

/
Thumbnails
Contents