Petőfi Népe, 1962. április (17. évfolyam, 77-100. szám)
1962-04-03 / 78. szám
Tavaly a Bajai Gyapjúszövet- gyár az előállított takarók sze- gásét a megrendelők kívánságának megfelelően bérmunkában végeztette el. Az érte járó díjat a megrendelő fizette a vállalat közbeiktatásával. Kutatva a gazdaságos termeEz azt eredményez!, hogy év végéig a gyár 800 ezer forint többletbevételhez 1ut. Ennek a munkának a helyben való elvégzése előnyös azért is, mert megóvja az árut az oda-visszaszállítástól, eközben felmerülő törődésektől; ÍGY döntött a teb A védelmi rendelkezés alkalmazásáról VASTAGRA duzzadt az akta, mire a Területi Egyeztető Bizottság megnyugtató döntésével iezárult Vörös Gizella bátyai lakos munkaügyi vitája. Lapozgassunk azonban az iratokban, nézzük, mivel indult el és mivel zárult az ügy. Vörös Gizellának, a Bács- Kiskun megyei Fémtömegcikkipari Vállalat dolgozójának Január közepén a Munka Törvénykönyve 29. paragrafus b) pontjára alapozottan — vállalatin belüli átszervezés miatt — le!mondott a vállalat. Mi tehát Vörös Gizella sérelme? Mint családfenntartó, idős. munkaképtelen anyjáról gondoskodik és emellett ő maga Is testi fogyatékos, csökkent munkaképességű, méltánytalannak tartja, hogy az átszervezés miatt éppen ő válik feleslegessé. Első elkeseredése és tanácstalansága után panaszt nyújt be a vállalati egyeztető bizottságnál, és kéri: maradhasson. Ugyanakkor azonban jelentkezik a tanács munkaügyi csoportjánál és minden eshetőségre számítva új munkahely után néz. Siker- telemüL A VÁLLALATI egyeztető bizottság döntése elutasító. Hiába az írásban és szóban előadott panasz és indok. A tárgyaláson részt vevő vállalati képviselő megismétli a felmondás okát, s elmondja, hogy az elbocsátási javaslattételt a dolgozók anyagi helyzetét, végzett munkájukat a legjobban ismerő csoportvezetőkre bízták. Azok pedig olyannak tartják Vörös Gizellát, aki sem mennyiségileg, sem minőségileg nem végzett kielégítő munkát, amit kártérítésre vonatkozó felszólítás másolatával is tanúsítanák. Különben idős anyja a tsz-be adta be a földjét, menjen oda dolgozni, nem igaz, Versenyre készülnek az önkéntes tűzoltók Az önkéntes tűzoltó-mozgalomnak régi hagyományai vannak megyénkben, s tevékenysége igen jó példája a társadalmi összefogás erejének, hasznosságának. Az önkéntes tűzoltók — az üzemek, intézmények, állami gazdaságok, termelőszövetkezetek a megelőző tűzvédelem szabályait ismerő dolgozói — a nap minden szakában komoly károktól menthetik meg a népgazdaságot. A tűzvédelem társadalmi munkásai mint minden évben, idén is megrendezik versenyeiket. A járási versenyekre 372 tűzoltóraj nevezett be közel háromezer jelentkezővel. A versenyek április 30-tól június 3-ig zajlanak le. Rendezésüket a járási tanácsok és az állami tűzoltóság együttesen végzi. Az 1., íí. és III. helyezést elérő legkiválóbb kollektívákat 1000—1500 forintos jutalomban részesítik. PETŐFI NEPE A Mr.g.ar Szocialista Munkáspárt Bács-K'skun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Felelős szerke^'ő: Weither Dániel Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér 1. szám Szerkesztő-telefonközpont: 26- IQ 25-16. Szerkesztő bizottság: 10-33. Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér 1/a. Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díi 1 hónapra 1? forint Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefon; H-8». hogy ott csak nehéz munka van... A KŐVETKEZŐ lépés a TEB. Vörös Gizella ezeket írja fellebbezésében: »-Engem annak idején éppen azért vettek fel, mert nehezebb munkára nem vagyok alkalmas. Nem felel meg a valóságnak, hogy nem tudtam annyit végezni, mint a többiek, és eddig még soha nem figyelmeztettek, hogy a munkám nem jó. Hárman szereltünk, s én ugyanannyit teljesítettem, mint ők. Társaimnak öt forintos órabérük volt. nekem viszont csak 4,30, s hogy a termelésem ne legyen meg. a csoport- vezető mindig más munkára vont ki. Egy időben három hónapig csak vasiláncot fűztem, a többiek meg rezet. Ekkor történt a kártérítési kötelezettség is A jegyzőkönyvet velem is aláíratták, de a csoportvezetőm jól tudja, hogy én rézláncot nem is csináltam, amikor a hiány volt...« ÖSSZEÜL a Területi Egyeztető Bizottság, meghallgatja a feleket és a gyenge fizikumú panaszost orvosi vizsgálatra irányítja. Az eredmény: munka- képesség csökkenésének mértéke 60 százalék. S máris megszületett a döntés. A TEB hatályon kívül helyezi a vállalati egyeztető bizottság elutasító haJól sikerült a Petőfi Népe oivasóankétja Tompán Szombaton este 7 órakor zsúfolásig megtöltötte a közönség Tompán a művelődési háznagytermét. A Petőfi Népe olvasóit Mester László, a lap munkatársa tájékoztatta a Petőfi Népe munkájáról és a tudósító-, levelező-hálózat jelentőségéről beszélt. A jelenlevők hozzászólásaikban hasznos javaslatokat adtak a lap további munkájához. Az ankéton részt vett Kovács Imre, a megyei pártbizottság ágit. prop. osztályának munkatársa, Sztrinkó István, a helyi pártszervezet titkára, Liliom Mátyás, a községi tanács vb-el- nöke és Simola Lajos vb-titkár is. Az ankét után Móricz Ildikó és Pató István, a Katona József Színház művészei műsort adtak a megjelenteknek. A megyei filmhíradó munkatársai az ankétről híradót készítettek. tározatát, kötelezi a vállalatot a dolgozó munkaviszonyának visszaállítására és a kiesett időre járó munkabér kifizetésére. AZ INDOKOLÁS? Mivel a vállalatnál 33 százaléknál kisebb létszámcsökkentés volt. a dolgozó különleges védelmi rendelkezés alá esik (MT. V. 38. paragrafus (1) bek. b) pont). Ez kimondja: »Nem lehet megszüntetni az olyan dolgozó munka- viszonyát, aki csökkent munka- képességű, vagy pedig az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzéséhez legfeljebb öt éve hiányzik és legalább ötéves folyamatos munkaviszonya van.-« A rendelkezés világos, egyértelmű. Nem lett volna tehát szükség a TEB közbelépésére, ha a vállalati egyeztető bizottság körültekintőbben jár el. P. I. 'PŐtradój a bátyai aiizotit/fanáeikazásrói Háromszáz asszony gyűlt ösz- sze a napokban, s vitatta meg a járás és község vezetőivel ez évi termelési terveit és feladatait a bátyai kultúrházban. Nagyon helyesen és jogosan szólalt fel néhány termelőszövetkezeti asszony, hogy családtagként bedolgozó társaik ne csak a háztáji területek elosztása idején Ígérjék meg közreműködésüket a közös munkában. Azt is elmondották többek között, hogy szívesen foglalkoznak a közös munkán kívül a háztájiban baromfineveléssel, de jó lenne, ha ehhez a község vezetői megfelelő legelőt Is biztosítanának. Érdekes, hogy a megbeszélésen jogos bírálattal illették a férfiakat is, s arra buzdították, hogy ne csak a fakitermelésben legyenek fürgék — amiből közvetlen hasznuk is származik —, hanem hozzájuk hasonlóan serénykedjenek a paprikatermesztésben, amelyet a múlt évben is 500 holdon végeztek az asz- szonyok. Reméljük, hogy a hasznos és bátorhangú tanácskozás — amelyen az asszonyok megígérték azt is, hogy a jövőben szakmai továbbképzésükre is nagyobb gondot fordítanak — meghozza gyümölcsét a termelési tervek teljesítésében. Hegedűs János tsz-elnök lés lehetőségeit, az év elején olyan döntés született, hogy ezt a munkát az idén helyben végzik el. Ennek lebonyolítására felállítottak egy új üzemrészt. Képünkön munkában az új üzemrész dolgozói. Háttérben Havasi János művezető szakmai tanácsokat ad. (Pásztor Zoltán felvétele.) Kecskemétiek írják Szívesen segítenénk Két kisfiam jár a kecskeméti Jókai Mór Általános Iskolába, de nemcsak miattuk emelek szót. Több szülőnek alakult ki az enyémmel azonos véleménye, Panasza az iskolaudvar miatt. Azzal tisztában vagyunk, hogy az iskolaudvar méretein már nem lehet változtatni. Azon viszont lehetne segíteni, hogy ne az elfeketedett, salakkal összekevert port szívják a gyerekek a tíz- és húszperces szünetekben. Ha az ember a kapun benéz az iskolaudvarra, a gyerekeknek csak elhalványult körvonalait látja a nagy por miatt. Reggelenként az udvart fellocsolják ugyan, ami arra vezet, hogy az első tízpercben cuppogó sárban szaladgálnak, de a következő szünetekben már ismét száll a por. Mi szülők — akár társadalmi munkával is — szívesen segítenénk, hogy egészségesebb környezetet teremthessünk gyermekeinknek ... Zala Magda A külváros tisztaságáról Alsószéktó mellett a szemét már egész hegyet képez és olyan bűzt áraszt, hogy alig lehet kibírni. Ha az idő melegebbre fordul, azon sem lehetne csodálkozni, ha a rothadó szeméttől járvány köszöntene erre a városrészre. Vajon nem lehetne ezt sürgősen megelőzni?! Egy olvasó AZ ELSŐ TAVASZI NAP A TISZA PARTJÁN Megállt az óra, de az idő nem December közepén 160 forintért egy ébresztő órát vásároltam az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat 132-es számú, Szabadság téri üzletében. Amikor hazavittem, néhány óráig hibátlanul járt, de azután felmondta a szolgálatot. Visszavittem az üzletbe a garancialevéllel együtt, ahol azzal nyugtattak meg, hogy az órát javításra visszaküldik a gyárnak. Ennek már három hónapja is elmúlt, de azóta se óra, se pénz, és én kénytelen vagyok a rádiót minden éjjel éjfél után bekapcsolni; hogy a hajnali félötös műsorkezdéskor felébredjek. Mert az idő nem állt meg, csak az óra — s nekem kora reggel pontosan kell munkába indulnom. . .! Ifj. Józsa József, Kecskemét Tönkremennek a kisfák Az ősszel és a télen az erdő- gazdaság dolgozói fákat ültettek a VII. kerületi Thököly úton és a sertéspiacon. Nagyon örültünk a fáknak, bár többször próbálkoztak itt a fásítással, de eddig egyetlen kisfa sem maradt meg. Naponként öt-hat ember dolgozott az ültetésnél, ami nyilván sok pénzbe került, s a gondos munkától most azt reméltük, hogy végre sikerül a fásítás. De amint a hótakaró elolvadt, megjelent egy-két juhász és a gyenge facsemeték között legelteti nyáját. Mivel a birkák máris sok kárt tettek a kisfákban, magam figyelmeztettem az egyik juhászt, aki azzal mentegetőzött, hogy a területet neki kiadták legeltetésre. Ha így van, a mi kis fácskáink ismét nem lesznek hosszűéle- tűek, s kárbavész a faültetésre fordított pénz is! Kulmány József né Kecskemét Miért távirat a távirat ? Február 21-én. 17 óra 43 perckor Budapesten egy táviratot adtak fel címemre. Valószínű, hogy a felvevő, vagy a leadó hivatal a 7-és szám helyett a 17-es szám alá címezte, így a kézbesítő a Szalvai Mihály körút 17. szám alá, egyik ismerősöm postaládájába kézbesítette. Ha a távirat idegen, azaz ismeretlen kezekbe jut, talán soha nem kapom meg, ezért február 22-én bementem a főpostára, ahol azt a felvilágosítást kaptam, hogy úi abban a távirat átvételét nem szükséges aláírással nyugtázni. A távirat kapu alá, levélszekrénybe dobva, ajtónyílásba dugva már kézbesítettnek tekintendő. . . Véleményem .^szerint igen furcsa magyarázat és eljárás ez, hiszen a távirat semmiképpen sem tekinthető közönséges levéllel egyenlőnek. Táviratban általában halasztást nem tűrő eseméneyeket közölnek, s abban az esetben, ha nem jut a címzetthez, anyagi, erkölcsi kár származhat belőle. Mivel hasonló eset a múlt évben már előfordult velem — s bizonyára másokkal is — helyesnek tartanám, ha az Illetékesek visszaállítanák azt a régi szabályt, hogy a távirat csak átvételi eiismervénnyel kézbesíthető. " • Csorba Ferenc I Nyolcszázezer forint többletbevétel