Petőfi Népe, 1962. április (17. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-03 / 78. szám

Tavaly a Bajai Gyapjúszövet- gyár az előállított takarók sze- gásét a megrendelők kívánsá­gának megfelelően bérmunká­ban végeztette el. Az érte járó díjat a megrendelő fizette a vállalat közbeiktatásával. Kutatva a gazdaságos terme­Ez azt eredményez!, hogy év végéig a gyár 800 ezer forint többletbevételhez 1ut. Ennek a munkának a helyben való el­végzése előnyös azért is, mert megóvja az árut az oda-vissza­szállítástól, eközben felmerülő törődésektől; ÍGY döntött a teb A védelmi rendelkezés alkalmazásáról VASTAGRA duzzadt az akta, mire a Területi Egyeztető Bi­zottság megnyugtató döntésével iezárult Vörös Gizella bátyai lakos munkaügyi vitája. La­pozgassunk azonban az iratok­ban, nézzük, mivel indult el és mivel zárult az ügy. Vörös Gizellának, a Bács- Kiskun megyei Fémtömegcikk­ipari Vállalat dolgozójának Ja­nuár közepén a Munka Tör­vénykönyve 29. paragrafus b) pontjára alapozottan — vállala­tin belüli átszervezés miatt — le!mondott a vállalat. Mi tehát Vörös Gizella sé­relme? Mint családfenntartó, idős. munkaképtelen anyjáról gondoskodik és emellett ő maga Is testi fogyatékos, csökkent munkaképességű, méltánytalan­nak tartja, hogy az átszervezés miatt éppen ő válik feleslegessé. Első elkeseredése és tanács­talansága után panaszt nyújt be a vállalati egyeztető bizott­ságnál, és kéri: maradhasson. Ugyanakkor azonban jelentkezik a tanács munkaügyi csoportjánál és minden eshetőségre számítva új munkahely után néz. Siker- telemüL A VÁLLALATI egyeztető bi­zottság döntése elutasító. Hiába az írásban és szóban előadott panasz és indok. A tárgyaláson részt vevő vállalati képviselő megismétli a felmondás okát, s elmondja, hogy az elbocsátási javaslattételt a dolgozók anyagi helyzetét, végzett munkájukat a legjobban ismerő csoportveze­tőkre bízták. Azok pedig olyan­nak tartják Vörös Gizellát, aki sem mennyiségileg, sem minő­ségileg nem végzett kielégítő munkát, amit kártérítésre vonat­kozó felszólítás másolatával is tanúsítanák. Különben idős any­ja a tsz-be adta be a földjét, menjen oda dolgozni, nem igaz, Versenyre készülnek az önkéntes tűzoltók Az önkéntes tűzoltó-mozga­lomnak régi hagyományai van­nak megyénkben, s tevékenysé­ge igen jó példája a társadalmi összefogás erejének, hasznossá­gának. Az önkéntes tűzoltók — az üzemek, intézmények, álla­mi gazdaságok, termelőszövet­kezetek a megelőző tűzvédelem szabályait ismerő dolgozói — a nap minden szakában komoly károktól menthetik meg a nép­gazdaságot. A tűzvédelem társadalmi mun­kásai mint minden évben, idén is megrendezik versenyeiket. A járási versenyekre 372 tűzoltó­raj nevezett be közel háromezer jelentkezővel. A versenyek áp­rilis 30-tól június 3-ig zajlanak le. Rendezésüket a járási taná­csok és az állami tűzoltóság együttesen végzi. Az 1., íí. és III. helyezést elérő legkiválóbb kollektívákat 1000—1500 forin­tos jutalomban részesítik. PETŐFI NEPE A Mr.g.ar Szocialista Munkáspárt Bács-K'skun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Felelős szerke^'ő: Weither Dániel Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér 1. szám Szerkesztő-telefonközpont: 26- IQ 25-16. Szerkesztő bizottság: 10-33. Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér 1/a. Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díi 1 hónapra 1? forint Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefon; H-8». hogy ott csak nehéz munka van... A KŐVETKEZŐ lépés a TEB. Vörös Gizella ezeket írja fel­lebbezésében: »-Engem annak idején éppen azért vettek fel, mert nehezebb munkára nem vagyok alkalmas. Nem felel meg a valóságnak, hogy nem tudtam annyit végezni, mint a többiek, és eddig még soha nem figyelmeztettek, hogy a munkám nem jó. Hárman szereltünk, s én ugyanannyit teljesítettem, mint ők. Társaimnak öt forin­tos órabérük volt. nekem vi­szont csak 4,30, s hogy a terme­lésem ne legyen meg. a csoport- vezető mindig más munkára vont ki. Egy időben három hó­napig csak vasiláncot fűztem, a többiek meg rezet. Ekkor tör­tént a kártérítési kötelezettség is A jegyzőkönyvet velem is aláíratták, de a csoportvezetőm jól tudja, hogy én rézláncot nem is csináltam, amikor a hiány volt...« ÖSSZEÜL a Területi Egyez­tető Bizottság, meghallgatja a feleket és a gyenge fizikumú panaszost orvosi vizsgálatra irá­nyítja. Az eredmény: munka- képesség csökkenésének mérté­ke 60 százalék. S máris meg­született a döntés. A TEB ha­tályon kívül helyezi a vállalati egyeztető bizottság elutasító ha­Jól sikerült a Petőfi Népe oivasóankétja Tompán Szombaton este 7 órakor zsú­folásig megtöltötte a közönség Tompán a művelődési háznagy­termét. A Petőfi Népe olvasóit Mester László, a lap munkatár­sa tájékoztatta a Petőfi Népe munkájáról és a tudósító-, leve­lező-hálózat jelentőségéről be­szélt. A jelenlevők hozzászólá­saikban hasznos javaslatokat adtak a lap további munkájá­hoz. Az ankéton részt vett Kovács Imre, a megyei pártbizottság ágit. prop. osztályának munka­társa, Sztrinkó István, a helyi pártszervezet titkára, Liliom Mátyás, a községi tanács vb-el- nöke és Simola Lajos vb-titkár is. Az ankét után Móricz Ildikó és Pató István, a Katona József Színház művészei műsort adtak a megjelenteknek. A megyei filmhíradó munkatársai az an­kétről híradót készítettek. tározatát, kötelezi a vállalatot a dolgozó munkaviszonyának visszaállítására és a kiesett időre járó munkabér kifizeté­sére. AZ INDOKOLÁS? Mivel a vál­lalatnál 33 százaléknál kisebb létszámcsökkentés volt. a dol­gozó különleges védelmi rendel­kezés alá esik (MT. V. 38. pa­ragrafus (1) bek. b) pont). Ez kimondja: »Nem lehet megszün­tetni az olyan dolgozó munka- viszonyát, aki csökkent munka- képességű, vagy pedig az öreg­ségi nyugdíjra való jogosultság megszerzéséhez legfeljebb öt éve hiányzik és legalább ötéves folyamatos munkaviszonya van.-« A rendelkezés világos, egyér­telmű. Nem lett volna tehát szükség a TEB közbelépésére, ha a vállalati egyeztető bizott­ság körültekintőbben jár el. P. I. 'PŐtradój a bátyai aiizotit/fanáeikazásrói Háromszáz asszony gyűlt ösz- sze a napokban, s vitatta meg a járás és község vezetőivel ez évi termelési terveit és felada­tait a bátyai kultúrházban. Na­gyon helyesen és jogosan szó­lalt fel néhány termelőszövetke­zeti asszony, hogy családtagként bedolgozó társaik ne csak a ház­táji területek elosztása idején Ígérjék meg közreműködésüket a közös munkában. Azt is el­mondották többek között, hogy szívesen foglalkoznak a közös munkán kívül a háztájiban ba­romfineveléssel, de jó lenne, ha ehhez a község vezetői megfe­lelő legelőt Is biztosítanának. Érdekes, hogy a megbeszélé­sen jogos bírálattal illették a férfiakat is, s arra buzdították, hogy ne csak a fakitermelésben legyenek fürgék — amiből köz­vetlen hasznuk is származik —, hanem hozzájuk hasonlóan se­rénykedjenek a paprikatermesz­tésben, amelyet a múlt évben is 500 holdon végeztek az asz- szonyok. Reméljük, hogy a hasznos és bátorhangú tanácskozás — ame­lyen az asszonyok megígérték azt is, hogy a jövőben szakmai továbbképzésükre is nagyobb gondot fordítanak — meghozza gyümölcsét a termelési tervek teljesítésében. Hegedűs János tsz-elnök lés lehetőségeit, az év elején olyan döntés született, hogy ezt a munkát az idén helyben vég­zik el. Ennek lebonyolítására felállítottak egy új üzemrészt. Képünkön munkában az új üzemrész dolgozói. Háttérben Havasi János művezető szakmai tanácsokat ad. (Pásztor Zoltán felvétele.) Kecskemétiek írják Szívesen segítenénk Két kisfiam jár a kecskeméti Jókai Mór Általános Iskolába, de nemcsak miattuk emelek szót. Több szülőnek alakult ki az enyémmel azonos vélemé­nye, Panasza az iskolaudvar miatt. Azzal tisztában vagyunk, hogy az iskolaudvar méretein már nem lehet változtatni. Azon vi­szont lehetne segíteni, hogy ne az elfeketedett, salakkal össze­kevert port szívják a gyerekek a tíz- és húszperces szünetek­ben. Ha az ember a kapun be­néz az iskolaudvarra, a gyere­keknek csak elhalványult kör­vonalait látja a nagy por miatt. Reggelenként az udvart fello­csolják ugyan, ami arra vezet, hogy az első tízpercben cuppogó sárban szaladgálnak, de a kö­vetkező szünetekben már ismét száll a por. Mi szülők — akár társadalmi munkával is — szívesen segíte­nénk, hogy egészségesebb kör­nyezetet teremthessünk gyerme­keinknek ... Zala Magda A külváros tisztaságáról Alsószéktó mellett a szemét már egész hegyet képez és olyan bűzt áraszt, hogy alig lehet ki­bírni. Ha az idő melegebbre fordul, azon sem lehetne csodál­kozni, ha a rothadó szeméttől járvány köszöntene erre a vá­rosrészre. Vajon nem lehetne ezt sürgősen megelőzni?! Egy olvasó AZ ELSŐ TAVASZI NAP A TISZA PARTJÁN Megállt az óra, de az idő nem December közepén 160 forintért egy ébresztő órát vásároltam az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat 132-es számú, Szabadság téri üzle­tében. Amikor hazavittem, néhány óráig hibátlanul járt, de azután fel­mondta a szolgálatot. Visszavittem az üzletbe a garancialevéllel együtt, ahol azzal nyugtattak meg, hogy az órát javításra visszaküldik a gyárnak. Ennek már három hónapja is el­múlt, de azóta se óra, se pénz, és én kénytelen vagyok a rádiót min­den éjjel éjfél után bekapcsolni; hogy a hajnali félötös műsorkez­déskor felébredjek. Mert az idő nem állt meg, csak az óra — s nekem kora reggel pontosan kell munkába indulnom. . .! Ifj. Józsa József, Kecskemét Tönkremennek a kisfák Az ősszel és a télen az erdő- gazdaság dolgozói fákat ültettek a VII. kerületi Thököly úton és a sertéspiacon. Nagyon örültünk a fáknak, bár többször próbál­koztak itt a fásítással, de eddig egyetlen kisfa sem maradt meg. Naponként öt-hat ember dol­gozott az ültetésnél, ami nyil­ván sok pénzbe került, s a gon­dos munkától most azt remél­tük, hogy végre sikerül a fásí­tás. De amint a hótakaró elol­vadt, megjelent egy-két juhász és a gyenge facsemeték között legelteti nyáját. Mivel a birkák máris sok kárt tettek a kisfák­ban, magam figyelmeztettem az egyik juhászt, aki azzal mente­getőzött, hogy a területet neki kiadták legeltetésre. Ha így van, a mi kis fácskáink ismét nem lesznek hosszűéle- tűek, s kárbavész a faültetésre fordított pénz is! Kulmány József né Kecskemét Miért távirat a távirat ? Február 21-én. 17 óra 43 perckor Budapesten egy táviratot adtak fel címemre. Valószínű, hogy a felvevő, vagy a leadó hivatal a 7-és szám helyett a 17-es szám alá címezte, így a kézbesítő a Szalvai Mihály körút 17. szám alá, egyik ismerő­söm postaládájába kézbesítette. Ha a távirat idegen, azaz ismeretlen kezekbe jut, talán soha nem ka­pom meg, ezért február 22-én be­mentem a főpostára, ahol azt a fel­világosítást kaptam, hogy úi abban a távirat átvételét nem szükséges aláírással nyugtázni. A távirat kapu alá, levélszekrénybe dobva, ajtónyí­lásba dugva már kézbesítettnek te­kintendő. . . Véleményem .^szerint igen furcsa magyarázat és eljárás ez, hiszen a távirat semmiképpen sem tekint­hető közönséges levéllel egyenlő­nek. Táviratban általában halasz­tást nem tűrő eseméneyeket közöl­nek, s abban az esetben, ha nem jut a címzetthez, anyagi, erkölcsi kár származhat belőle. Mivel hasonló eset a múlt évben már előfordult velem — s bizonyára másokkal is — helyesnek tartanám, ha az Illetékesek visszaállítanák azt a régi szabályt, hogy a távirat csak átvételi eiismervénnyel kézbesíthető. " • Csorba Ferenc I Nyolcszázezer forint többletbevétel

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents