Petőfi Népe, 1962. április (17. évfolyam, 77-100. szám)
1962-04-04 / 79. szám
Világ proletárjai, egyesüljefeld 1% jh ír ál* 7 SfeJí# Hám A MAG-YAIJ, SZOCIALISTA MVWKÄSPÄRT BACS“K»SKv/INJ M6&YB) LÁPJA xvn. ÉVFOLYAM, 19. SZÁM Ara 60 fillér 1962. ÁPRILIS 4. SZERDA ■ JL A nagy évforduló IQ45 április 4-én a Szovjet Tá- 1' jékoztatási Iroda hadi jelentésében közölte, hogy »...a 2. és 3. Ukrán Hadseregcsoportok csapatai befejezték Magyar- ország egész területének felszabadítását a német megszállóktól.-« Véget ért a 190 napos dicsőséges küzdelem, melvet a hős szovjet hadsereg vívott hazánk földén — 1944. szeptember 26- tól kezdve a fasiszta német és magyar hadseregek ellen —, miután Apátfalvánál és Királyhegyesnél átlépte a magyar határt. A szovjet katonák a hazájukat eltiporni akaró fasiszta csapatok üldözése közben léptek hazánk földjére. S amikor e csapatokra igyekeztev megsemmisítő csapást mérni, közben szétzúzták a népünk életét meggyalázó, megkeserítő, népünk történelmét bemocskoló Horthy.. fasizmust is. Szétzúzták a 25 éves ellenforradalmi rendszer pilléreit, a katonaságot, a csend, őrséget, menekülésre kénvszerí- tették a fasizmus vezéralakjait és legközelebbi kiszolgálóit is. Megszüntették a magyar nép kiszolgáltatottságát, visszaadták az ország függetlenségét, lezárták a tőkések és fmJbirtokosok korlátlan uralmát, szabaddá tették az utat a forradalmi erők számára, a népi demokratikus forradalom kivívásához, a munkás-paraszt demokratikus diktatúra proletárdiktatúrává fejlesztéséhez. Most, amikor a felszabadulás 17. évfordulóját ünnepeljük, büszkén tekintünk vissza a megtett útra. Népünk igazán szabad lett, ura, gazdája saját hazájának. Munkájának minden gyümölcsét maga élvezi, öntudatban, műveltségben, világnézetben gazdagodott. Visszavonhatatlanul a múlté már a felszabadulás előtti elmaradott, félfeudális iparilag fejletlen Magyarország. az analfabétizmus, a nyomor, a népbetegségektől terhes, a hárommillió koldus országa. 17 év során a fejlett ipari országok sorába léptünk. Ipari termelésünk több mint négyszeresen haladja meg az 1938-as év termelését. 1933-ban = nemzeti jövedelemnek alig több mint 3? százalékát termelte, jelenleg az ipar részesedési aránva 60 százalék. Több mint 100 úi üzem épült az országban, köztük a Féiegyházi Bányászati Berendezések Gyára is. Büszkén gondolunk arra is, hogy sikeresen megoldottuk a mezőgazdaság szocialista átszervezését és ezzel megteremtődtek a mezőgazdaság szocialista fejlődésének feltételei. Az ország szántóföldiének 95.5 százaikká szocialista szektorhoz tartozik. Erősödnek, izmosodnak szövetkezeti gazdaságaink, eleven cáfolatául annak a Nyugaton melengetett állításnak, mely szerint a magyar paraszt nem képes befogadni a szövetkezeti eszmét, az tőle idegen. Mikor hazánk fedszabadulá1 1 sának évfordulójáról emlékezünk, természetes, hogy feltesszük a kérdést, tudtunk-e élni a kapott szabadsággal? Az írta: Szabó Lajos elmondottakból kitűnik, hogy valóban tudtunk. Számadatok, statisztikák felsorakoztatása nélkül is nyugodtan elmondhatjuk ezt. Példásan bizonyítja megyénk minden egyes községe, városa, hisz nincs egyetlen közülük, ahol jelentős úi ne született volna az elmúlt 17 év alatt. S különösen sokat adott számunkra a második hároméves terv. Ipari termelésünk gyorsabban nőtt. mint az országos átlag (46 százalékkal a 39 százalékkal szemben — ezen laelül a tanácsi ipar termelése 58 százalékkal). A terv ideje alatt új vonásként megjelent falun is az ipar: Kiskunmajsán cipőüzem, Izsákon vasipari, Bácsalmáson fémipari és ruhagyártó, Alpáron kosárfonó üzem épült. Kj j ipari üzemek kezdték u meg működésüket megyénk városaiban is. Kecskeméten. a Reszelőgyár. a Bútorgyár, Baján a Faipari és a Fémipari Vállalat, Kiskunfélegyházán, Kalocsán, Kiskunhalason az említetteken kívül még nyolc új vállalat kezdett dolgozni. A bérből és fizetésből élők száma 18 316-tal nőtt. ami több mint a felszabadulás előtt a megyéhez tartozó területek munkáslétszáma volt Az alkotások közül kiemelkednek a községfejlesztési létesítmények. 70 mélyíúratú kút. 19 törpevízmű épült. 95 745 folyóméter vízhálózattal. — A hároméves terv során 24 községünk kapott villanyt, az idén befejeződik a megye még hátralevő két községének villamosítása is, s megkezdhetjük az elektromosság bevezetését a nagyobb szállásokra, tanyaközpontokba is. Nincs község, ahol ne épült volna új járda. 140 iskolai tanteremmel. 15 művelődési házzal, 5 mozival gazdagodtunk. Ezek közt olyan nagyméretű létesítmény is van. mint a keceli, kiskőrösi új általános iskola, a mélykúti, laiosmizsei szélesvásznú mozi. Kulturális életünk fejlődését mutatja az is, hogy 1948 óta négy felsőfokú tanintézet működik megyénkben. A nappali tagozatok növekedő tanulólétszáma mellett az is figyelemre méltó, hogy egyre több felnőtt Képezi tovább magát. A különböző esti és levelező iskolákban több mint kilencezren tanulnak. A TIT és a tanácsok által rendezett • ismeretterjesztő előadások száma 1961-ben 8198 volt. Ezeken közel ötszázezer hallgató vett részt. Megyénk minden 10 ezer lakosára 6,3 könyvtár jut, a könyvtárakba beiratkozott 45 826 olvasó 1961- ben 892 097 könyvet vett kölcsön. l/iemelkedők a mezőgazdaság szocialista átszervezésének eredményei. Jelenleg megyénk szántóterületének 87,1 százaléka tartozik a szocialista szektorhoz és az árutermelés 90 százalékát adják közös gazdaságaink. Az átszervezéssel egy időből — vele párhuzamosan — jelentősen emelkedtek a hozamok éa előrehaladtunk megyénk adottságainak feltárásába a eaaefc mSr felelő formálásában. E tekintetben kiemelkedők a homok hasznosításának eredményei. £262 hold nagyüzemi szőlőt, 5894 hold nagyüzemi gyümölcsöst telepítettünk. Modem nagyüzemi szőlősgazdaságok alakultak ki Helvécián, Hosszúhegyen, Kunbaján, Izsákon, Vaskúton, Kuníehértón és másutt. Öntözéses területünk 1961- ben 13 500 hold volt, míg 1947- ben csak 150 hold. Kiemelkedő eredménynek számít a rétegvíz hasznosítását szolgáló csőkutas módszer elterjedése. A mező- gazdasági termelés fellendítésére tett erőfeszítések eredményességét mutatja az a tény, nogy 1961-ben a rendkívüli aszály ellenére a termelőszövetkezetek 394 millió forint értékű áruval termeltek többet, mint az időjárás tekintetében kedvezőbb 1960-as évben. A számszerű eredmények mellett talán a legkiemelkedőbb tény az, hogy a megyénk szövetkezeti szektorába tömörült rl7 936 család véglegesen a termelőszövetkezeti gazdálkodásban látja a jövőt, az egyéni boldogulás egyetlen helyes lehetőségét, és szívvel-lélekkel. kór keze munkájával akarja azt segíteni. Ezt mutatták a nemreg lezajlott zárszámadó és tervtárgyaló közgyűlések, melyeken a tagság tevékenyen részt vett az eredmények értékelésében. az 1962-es tervek kialakításában. A nagyüzemi gazdálkodás" hoz való ragaszkodás megnyilvánul a közös vagyon védelmében, gyarapításában. A bácsalmási járás szövetkezeteiben 1961-ben a közös vagyon 31,6 millió forinttal, a fel nem osztható alap 20 milljó forinttal nökedett. Egyre több áldozatot vállal a tagság a gazdaság erősítésében. A bajai járásban például 25 millió forintot fordítottak saját erővel végrehajtói: beruházásra. Javul a munkafegyelem, a munkaerkölcs. Egyre irkább elmosódnak azok, a határok, melyek a paraszti rétegek között voltak, s melyet az emberek vagyon szerinti, megítélése okozott. Alakulóban van az egységes paraszti osztály. Ezek alapján nyugodtan el** mondhatjuk, á felszabadulás óta elért eredményeink közül egyike a legnagyobbaknak az, melyet falun kivívtunk s amelynek alapján a mai fa'u a mai parasztság már szint.- össze sem hasonlítható az 1!M3 előttivel. Megváltozott életmódja, nőtt műveltségi színvonala, gyarapodott öntudata. Méltóbb szövetségese hős munkásosztályunknak, mint Valaha volt. Egységbe forr vele a szocializmus építésében, a • szocializmus alapjainak lerakásában, a jövő építésében. Mi, kommunisták, a történelmi eseményekről való megemlékezéskor nem azért méltatjuk annak jelentőségét, hogy céltalanul elmerengjünk rajta. Április 4-én sem azért tekintünk vissza a megtett útra. hogy tetszelegjünk dolgozó népünkkel együtt elért, elévülhetetlen; a magyar történelem .j lapjaira |[A0_6^6c "^SKtnfcV^ C3
