Petőfi Népe, 1962. április (17. évfolyam, 77-100. szám)
1962-04-19 / 91. szám
1962. április 19, csütörtök 3. oldal Színes kendők a határban Tavaszi séta Hercegszántó határában Nem akarom „elkiabálni”, de minden jel arra mutat, hogy az igazi, a visszavonhatatlan, a „tavaszias” tavasz — megérkezett. Már ereje, melege is van a napnak, nem csak bágyadt, kacér fénysugarakkal hiteget. Megéledt a határ. Ahol eddig csak a zimankóval, széllel dacoló, kemény, viharvert traktorosok hajszolták gépeiket, hogy a nagy versenyfutásban végre elébe kerüljenek a szívós télnek, ott most mellettük asszonyok, lányok színes kendői, kék melegítői is virítanak már a fagyát vesztett föld barna barázdái között. A Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet városföldi üzemegységében is nagy a tavaszt köszöntő sürgés-forgás. Egv 50 holdat meghaladó táblán négy UE—28-ashoz kapcsolt burgonyaültető gép „nyergéből” vetik itt a lányok az előcsíráztatott rózsaburgonyát. — Ma reggel fogtunk hozzá a gazdaságnak ebben az üzemegységében a munkához — újságolja Bodor Judit, a munkacsapat egyik tagja — , de már ezt megelőzően is vetettünk; többek között a borbási üzemegységünkben hetven holdon tettük földbe a gumókat. A IIP'fT UE—28-as közül azt, amelyiket pár percre leállítottunk, hogy a munka menete felől érdeklődjünk, Győri József traktoros vezeti. Az erőgép mögé kapcsolt ültetőgép előrészén A járási páribízot‘Ságok mezőgazdasági osztályvezetőinek értekezlete Április 18-án, szerdán a járási pártbizottságok mezőgazda- sági osztályvezetői számára a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztálya Kiskőrösön tartott értekezletet, amelyen az időszerű mezőgazdasági feladatokról tanácskoztak. — Matos László elvtársnak, a megyei pártbizottság osztályvezetőjének rövid előadása után a járási pártbizottságok osztályvezetői számoltak be tapasztalataikról. Az értekezlet után a részvevők a Csengődi Állami Gazdaságba utaztak és ott megtekintették a szőlőtelepítést. Fokozatosan fejlődik, erősödik termelőszövetkezeteinkben a szocialista munkaerkölcs is. Ebben pedig az anyagi érdekeltség elvének helves alkalmazása mellett jelentős szerepe van a pártszervezetek politikai munkájának. A tapasztalatok azt igazolják, hogy a munkafegyelem megszilárdításának legjobb eszköze, ha az anyagi és erkölcsi ösztönzőket együttesen alkalmazzák. Az anyagi és erkölcsi ösz- tönzők együttes alkalmazása jut kifejezésre a szocialista munkaversenvben. a szocialista brigád és munkacsapat cím elnyeréséért folytatott küzdelemben. Az ilyen nemes vetélkedés nagyfokú nevelő erejét már számos termelőszövetkezetben felismerték. A bácsbokodi Szalvai Mihály Termelőszövetkezetben a növénytermelési dolgozók közül eddig húszán neveztek be a szocialista brigád címért folyó versenybe. A felsőszent iváni Űi Élet Termelő- szövetkezetben két brigád határozta el részvételét a szocialista cím elnyerésérét folyó versenyben. Többen küzdenek a szocialista cím elnyeréséért a, bárfai termelőszövetkezetekben is. örvendetesen erősödik . közös gazdaságainkban, a termelőszövetkezeti demokrácia. A közelmúlt eseményei, de különösen a megyei pártbizottság március feltomyozott ládákban vannak az ültetésre szánt gumók. Egy munkafolyamat során 32 ládára való vetőburgonya kerül a barázdába, amit a gép tárcsái húznak meg. A ládák mögött foglalnak helyet a lányok: B. Kovács Veronika, Fazekas Kati, Szabó Erzsébet és Kokovai Lenke. A gép alján elmés görgőszerkezet forog, amelynek fogai egy fémrugóval érintkeznek, ez pedig szabályos időközökben egy acéllaphoz ütődik. A lányok a ládákból minden „csengetéskor” a kezük ügyébe eső csövön át 1—1 burgonyagumót ejtenek a barázdába. Erre az ültetőgép megfelelő szögben beállított másik tárcsája földet húz. A földből netán kimaradt gumókat a gép mögött 1-—^val haladó Bodor Judit g n betakarja. — Ahol ennyi fiatal lány jut egy férfire — mondja nevetve Győri József —, ott a munka el sem képzelhető évő- dés, tréfálkozás, egymás ugratása nélkül. Különösen, ha ilyen jól felvágott nyelvű fehérnépről van szó. De hát melyik nem az?! — tárja szét a karját. — Meg kell azonban mondani, hogv szépen haladunk ezzel az egyébként nem túl „haladós” munkával. Egy tizenhárom órás nyújtott műszak során — mert így dolgozunk — mintegy négy holdon tudjuk elvetni a burgonyát. — Annak a táblának, amelyen most dolgozunk — veszi át a szót újból Bodor Judit —, mindkét végében felhalmoztuk a vetőburgonyával megtöltött ládákat, fgy nem fordulhat elő „üres járat”, nincs munkaidőkiesés. És, hogy valóban ne hegyen kiesésük, mi is véget vetünk a beszélgetésnek. A lányok előtt tornyosulnak már a felkészített ládák; Győri József indít, s elindulnak ismét a táblán. Amerre csak nézünk, mindenfelé ugyanezt a képet látjuk; az erőgépek mögött a lányok tarka „négyesfogata” serénykedik; s a motorzajon is átszűrődik halkan, sejtelmesen a. csöpp, fémes csilingelés, amelv minden romantikája mellett sem öncélú, mert a szorgalmas termelőmunka muzsikája. Jóba Tibor Traktorok bugása üti meg fülünket, amint utitársaim- mal, a hercegszántód Űj Élet Tsz főkönyvelőjével és egyik brigádvezetőjével kiérünk a községből. Az eperfás úttól balra lófogatú vetőgépek húzzák az utolsó sorokat a 30 holdas lucemástáblán. Közben — míg a tekintetünk a zöldülő őszi vetéseket simogatja — a szeszélyes időjárás miatt összetorlódott tavaszi munkákra terelődik a szó. De mi egyéb lehetne a beszéd témája ilyenkor? A kenyér az első. Nagy részlten néhány napi szorgos munkától függ, mekkora lesz a tsz-gazdák jövedelme. Mert nem mindegy, hogy egy vagy két héttel előbb kerül-e a földbe a mag. Üti társaim arról tájékoztatnak, hogy a héten — ha csak közbe nem szól az időjárás — befejeződnek az összes tavaszi vetések, ötven holdon zöldül már a zab. A napraforgó és a cukorrépa teljes egészében a földben van. Burgonyából 60 holdat vetettek el, míg kukoricából százat, baltacímből pedig negyvenet. Kocsink felér a dombtetőre. Innen látni igazán a serény tavaszi munkát. A iól előkészített földbe annyian dugdossák a hagymát, hogy számukat hirtelen fel sem tudiuk becsülni. Amint leérünk a dombról, Gor- janácz elvtárs siet a segítségünkre. Nem kis büszkeséggel mondja, hogy 256-an szorgos- kodnak a hagvmaültetésben. Nagy többségük nő. A legör- vendetesebb azonban, hogy a jelenlevők 70 százaléka családtag. Gorjamácz elvtárs a ló munkaszervezésnek tulaidonítja a nagy munkakedvet és annak, hogy a tsz-családokban megértették a tavaszi munkák fontosságát. Hogy az eddigi jó tapasztalatokat némi bosszúság is tarkítsa, az asszonyok elpanaszolják: a dughagyma minősége jobb is lehetne. Szállításával nem remekelt a MÉK. — A beültetett hagyma- ’ sorok közé máris vetjük- a pet- I rezselymet. Ki kell használni a j jó földet — mondia Gorjanácz elvtárs, s utána hozzáfűzi még, hogy a szántóterület 95 százalékán végeztek az őszön mélyszántást és minden talaielőké8-i ülése óta eltelt időben szerzett tapasztalataink azt igazolják, hogy a közös gazdaságokban a tagság mind szélesebb rétegeit vonják be a gazdasági & a közügyek intézésébe. Rendszeresebben megtart! ált a közgyűléseket, a brigádértekezlete- ket, vagy a küldöttgyűléseket Ezeiken az értekezleteken tájékoztatja a vezetőség a tagságot a fontosabb kérdésekről, meghallgatja a közösség gazdáinak véleményét, javaslatait. A solti Szikra Termelőszövetkezetben a közelmúltban a pártvezetőség indítványára kérdőíveket osztottak lti a tagok között. A kérdésekre válaszolva a szövetkezeti gazdák megírták, hogy az ötéves terv végrehajtása során mit várnak a közös gazdaság vezetőitől. Azt is közölték, hogy maguk mit vállalnak, mivel akarnak hozzájárulni a szövetkezet megerősítéséhez, terveinek valóraváltásához. A szövetkezeti tagok javaslatait, észrevételeit a közös gazdaság tervének elkészítése során a vezetőség figyelembe vette. Az imre Hegyi Béke Termelő- ■ szövetkezetben brigádértekezleten tárgyalták meg a munka- szervezés és a premizálás legjobb módszereit. Ennek során elhatározták, hogy a kaoásnövé- nyeket megművelésre kiosztják a családok között, a terven felüli termés felét nedig. prémiumként osztrák ki a szövetkezeti gazdáknak. Még sok lehetősége van a ■ * termelőszövetkezeti demokrácia fejlődésének, erősödésének. Pártszervezeteinknek, valamint az állami és gazdasági vezetőknek igen fontos feladata, hogy éljenek ezekkel a lehetőségekkel, erősítsék a szövetkezeti demokráciát; Eredményesnek bizonyult, hogy számos helyein a közgyűlés előtt párttaggyűléseket tartanak a kommunisták, amelyekre meghívják a pártomikívüli aktivistákat is, kikérik véleményüket, meghallgatják javaslataikat. A tavasz késése miatt nagyon fontos a közös gazdaságokban végzett politikai tömegmunka fokozása, hatékonyságának növelése. Az elkövetkező napokban, hetekben megyeszerte be kell fejezni a szántást és több mint 300 ezer holdon kell elvetni a tavaszi növényeket, folytatni kell a szőlők és gyümölcsösök gondozását és teljesíteni a telepítési előirányzatokat. Már az itt megemlített feladatok Is érzékeltetik, hogy egész parasztságunk, egész társadalmunk összefogására van "szükség annak érdekében, hogy az Idei tervelőirányzatokat maradéktalanul megvalósítsuk. A kedvező politikai légkör, parasztságunk szorgalma és pártunk helyes politikája ió alapot szolgáltat a nagyszerű célkitűzések megvalósításához. Kovács Imre szítást jó minőségben sikerült elvégezni. Utunk során erről magunk is meggyőződtünk. Az ősziek jól átteleltek. Már a •második fejtrágvázásukhoz készülnek. Különösen szépek a bőven termő búzafajták. ió termést ígérnek. Hazafelé Gorjanácz elvtárs is kis csoportunkhoz csatlakozik és csak úgy ontja az eddigi munkaeredménveket: — Tagságunk minden munkára alkalmas fél vagy negyed napot is kihasznál, nem is szólva arról, hogy vasárnaponként is teljes ütemben vetettünk. A gépeket éjjel-nappal üzemeltetjük. Ha gazdáink munkakedve egész év folyamán ilyen lesz. biztatóak a. kilátásaink. Halna! József vb-elnök Eltűnnek a buckák Megyénk homokbuckás tájainak már megszokott, szinte elválaszthatatlan tartozékai a ’ lánctalpas gépek, s a mögéjük akasztott földgyaluk, amelyek a Debreceni Talajjavító Vállalat tulajdonát képezik. Hat ilyen óriás »vashüllővel« találkoztunk nemrégen a Lakitelek felé vezető műút mentén. A Helvéciái Állami Gazdaság nyárlőrinei üzemegységének hepehupás parlagföldjeit egyengették a szőlőtelepítéshez. Ez a munka még viszonylag csendes. ÁH a gép. Indulás előtt Illés Béla, Gaczkó Péter és Galydi Endre szerelők meghúzzák a láncot. Egymás mellett halad a hat gép. Berregés, dübörgés tölti be a tájat. De a gépek vezetői — Varga Imre, Sándor Imre, P. Szabó József, Balogh Gyula, Gönczi Ferenc és Horváth Árpád — már jól tudják, hogy ilyen nagy munkát nem lehet zaj nélkül végezni. Néha pihenni is kell. Leálltak a masinák, s orruk előtt a vezetőik egy kis diskurzusra gyűltek össze, s közben szippantanak egyet-egyet a cigarettából. Egyébként nem elefánt tévedt be a gépek közé, hanem az egyik lánctalpas az előrenyúló »ormányát lógatta« a képbe. (Pásztor Zoltán felvételei.)
