Petőfi Népe, 1962. április (17. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-18 / 90. szám

Miként tíz napja közöltük, a megyei párt és állami vezetés — az országban elsőnek — sző­lő- és gyümölcstelepítési hóna­pot rendezett erre az időszak­ra A kezdeményezés méltó ah­hoz a nagyszabású telepítéshez, amelynek során megyénk ter­melőszövetkezetei és állami gaz­daságai a második ötéves terv időszakában mintegy 70 ezer hold nagyüzemi szőlő-, illetve gyümölcsültetvényt hoznak létre. A feladat nagyságát — miként dr. Molnár Frigyes, az MSZMP megyei bizottságának első titká­ra a hónapot megnyitó beszé­dében mondotta — jól tükrözi az összehasonlítás: a megye je­lenlegi 100 ezer hold szőlőültet­vényét, s benne a köztes gyü­mölcsfákat mintegy 150 év alatt telepítették, mi pedig egyetlen ötéves terv alatt végezzük el az említett telepítést. Megyénk állami gazdaságai, termelőszövetkezetei, gyümölcs­ös szőlőtermelő szakszövetkeze­tei a közös ügy iránt érzett el­szántsággal fogtak a homokvi­dék megszelídítéséhez. Szeszélyes április. Pirkadatkor hűvös szél kerekedik, délelőtt esőfellegeket terel az ég­boltra, s a föld épp, hogy csak magába szívta a dús csapadékot, váratlanul kisüt a nap. De bármennyire is »csalóka« az időjárás, az igyekvő tsz-gazdák a határban szorgoskodnak. Az Izsáki Sárfehér Tsz-ben is serény munka folyik. Képünkön Boczka Sándomé mun­kacsapata őszibarack-magot vet egy holdon. A heves széllel ugyan óráról órára kell birkóz­niuk — egy-két nap alatt mégis földbe juttatják a 20—32 ezer csírázó magot Telepítés SZAKTANÁCS ALAKULT Kecskeméten, a megyei tanács mezőgazda- sági osztályán hétfőn megalakult a telepítési szaktanács, amelynek tagjai megyénk kertészeti és mezőgazdasági szakemberei. Elnöke Sarok Antal, a megyei tanács vb elnökhelyettese. A szaktanács tagjai között szerepel az MSZMP me­gyei bizottsága mezőgazdasági osztályának veze­tője, a megyei tanács mezőgazdasági osztályá­nak vezetője és főkertésze, a Szőlészeti Kutató- intézet vezetője, a Duna—Tisza közi Mezőgazda- sági Kísérleti Intézet gyümölcs-, és szőlőterme­lési osztályának vezetője, az állami gazdaságok megyei főikerté&ze, valamint a Magyar Nemzeti Bank helyi igazgatóságának megbízottja. A szaktanács feladata lesz a telepítéssel kapcsolatos egyes elvi és gyakorlati kérdések megoldása, tisztázása, így például meghatározott területeken a legmegfelelőbb sortávolság alkal­mazásának, a gépeik igénybevételének eldöntése. A szaktanács felügyel arra, hogy a közös gaz­daságok a kívánt arányban telepítsék az egyes gyümölcsfajtákat. t Javaslatait, elképzeléseit — döntés végett — a megyei tanács mezőgazdasági osztályához ter­jeszti fel a szaktanács. Ezerölszáz holdon öntözik a szótőt és a gyümölcsöst állami gazdaságaink Megyénk állami gazdaságai­ban az idén újabb 5000 holdat öntöznek csőkutakbóL A vízsze­gény területeken főleg a takar­mánytermő földeket, valamint a szőlőket és gyümölcsösöket öntözik. Az elmúlt évek tapasztalatai szerint a szőlőtőkék csapadék- pótlással a szokásosnál kétszer több termést adnak, s jól fizet­nek a gyümölcsösök is. Az Izsá­ki Államai Gazdaságban péP dául tavaly 25—30 dekára „hí­zott” az öntözött Jonathán tér­Az idén 1500 holdra bővítik a szőlők és gyümölcsösök csőku­tas hálózatának területét. A ha­zaiakon kívül olasz és német gyártmányú öntözőberendezése­ket üzemeltetnek. A külföldi gé­pekkel egyébként a tervezette» felül összesen 3000 holddal na­gyobb szántó- és gyümölcslerü- letet öntözhetnek. A szőlő- és gyümölcsfelepítés legfontosabb tennivalói Dr Fejes Sándornak, a Föld­művelésügyi Minisztérium Ker­tészei! Főosztálya vezetőjének a szőlő- és gyümölcstelepítési hőnap megnyitóján elhangzott felszólalásából közöljük az aláb­biakat. A szőlő- és gyümölcstelepí­tés, valamint a termelésfejlesz- tés legfontosabb tennivalói a következők: A műszaki bizottságok mun­kájának befejezése után egyez­tetni kell a kialakított faj- és fajtaarányokat a kül- és belke­reskedelem, valamint az ipar igényeivel. Ennek alapján 1962 őszéig szövetkezeten­ként határozzák meg az ül­tetvények faj- és fajtaszer- kezetét, ezt követően pedig az ágazaton belüli társítás faj- és fajtaarányát. Ezt úgy szükséges kialakítani, hogy az érési, illetve szüreti időszak munkanap-igénye a szövetkezet tagiai számára a legszélesebb foglalkoztatási le­hetőséget biztosítsa. Homokos területeken mind a szőlő-, mind a gyümölcstelepí­téseknél részesítsék előnyben azokat, .amelyek természetes vizekből (folyó, tó stb.l. vagy csőkutakbó! öntözhetők. Az ösz- szes homokterületen biztosítani kell a telepités előtti terepren­dezést; szőlőnél az eddig kiala­kult gyakorlat szerint, gyümöl­csösnél csak olyan mértékig, hogy a domborzat nvugodttá tételével a gépesítés megold­ható legyen. Részesítsük előnyben a szö- vetkézetközi telepítéseket, mert a 200 fch-s üzemnagy­ságnál nagyobb egység így könnyebben létrehozható. A telepítési hiteleit rendszerét még az idén űgv kell tovább­fejleszteni, hogy lehetőleg min­den előmunkálat, a telepítés, a szaporítóanyag, esetleg szüksé­ges támberendezés — indokolt esetben a' kerítés —. végül a termőre fordulásig szükségessé váló anyagi kiadás, s a munka­bér meghitelezhető legyen. A műszaki bizottságok az új telepítések felmérése és a tele­pítési alapokmányom elkészítése után lassúbb ütemben, de folya­matosan végezzék a meglevő szőlők és gyümölcsösök üzemi rendszerre történő átalakításá­nak vizsgálatát. A mindinkább üzemi jelleg fe­lé haladó szövetkezeti szőlő- és gyümölcstermelés biztonsága érdekében az il­letékes minisztériumok és egyéb érdekelt felső szervek sorozatos véleményegyeztető tárgyalásokon, a megválto­zott termelési viszonyoknak megfelelően formálják a fel­vásárlás és értékesítés szer­ződéses rendszerét. Ugyanakkor véglegesen tisztáz­zák a. szőlőfeldolgozás, bortáro­lás, átmeneti és téli tárolás, szállítás. belső árumozgatás összes kérdését. Célul kell kitűzni a törpe­gyümölcsösök százalékos ará­nyának lényeges növelését. A szőlőszaporító-anyagnál, nemkü­lönben az új szövetkezeti és állami gazdasági szőlőüzemek létesítésénél növeljük a be­gyűjtés hatékonyságát, a gyö- kereztetés százalékos arányát A második ötéves terv idősza­kának végéig alapozzák meg az a ] anyvess ző- termelést az olt­ványszőlő gyorsütemű rekonst­rukciója érdekében. A korszerű gyümölcs- és szőlőtermelés ismereteinek mi­nél gyorsabb elsajátítása végett meg kell szervezni a szövetke­zeti gazdák és állami gazdasá­gok közös tapasztalatcseréit. A megyei és valamennyi járási tanács elsői-endű feladatnak te­kintse az állami gazdaságok szakembereinek aktivizálását a szövetkezeti ültetvények létre­hozásához, felneveléséhez, s a további munkák segítéséhez. Fogatos szalmahenger a homok megkötéséhez A gyakorlat azt mutatja, hogy a telepítésre szánt homokos ta­lajnak a széltől való megóvása fásítással és védősávok létesíté­sével nem oldható meg tökéle­tesen. A laza talajt rozsvetéssel, vagy szaknázással szokták „meg­kötni”. Elterjedtebb módszer a szal- mázás, amelyet a szőlővessző talajba helyezése után közvet­lenül kell elvégezni. A szokás az, hogy a pásztákban 20—25 méterre előre elhelyezett szal­mát kézzel szétszórják és ásó­val „belevágják” a földbe. Egy holdon négy-öt mázsa rozsszal­mát használnak fel. Ez az el­járás nemcsak hosszadalmas, hanem költséges is. A keceli Kinizsi Szakszövet­kezet — hasonlóan megyénk más közös gazdaságaihoz — új módszert alkalmazott a szőlő­telepítésnél, amely nemcsak ol­csóbb az előzőnél, hanem lénye­gesen gyorsabb is. A szétterített szalmát házilag készített fogatos szalmahengerrel dolgozzák a ho­mokos talajba, A fahengerre négy tartóvas segítségével 30 centi távolságban 10 milliméter szélességű, körben hajlított vas­lemezt helyeztek el. A fogatos szalmahenger szélessége 210 centi. Az új szerkezet 16 embert he­lyettesít, akik egy nap alatt — tízórás munkaidőt véve alapul — nyolc-kilenc holdon végzik el a «zalmázást. Erre a munká­ra egyetlen szalmahenger ele­gendő. Alkalmazásával naponta 780 forintot takarítanak meg a szakszövetkezetekben. N. É. 103 hold barackos A városföldi Petőfi Termelő- szövetkezetben a napokban fe­jezték be 103 hold barackos te­lepítését. A közös gazdaságnak összesen 140 holdat kitevő gyü­mölcsösében vegyesen kajszi-és rózsabarack-, továbbá régebben telepített almafák vannak. Az új barackos fái öt-hat év múlva fordulnak termőre. A kecskeméti járás gyümölcstermesztésének lehetőségei Megyénkben > homokkötési munkálatok megkezdésével egy­idejűleg kezdetét vette a gyü­mölcsfák nagyarányú telepítése. Régen a piac helye igen erősen befolyásolta a gyümölcsfák te­rületi elhelyezkedését. Ezért a gyümölcstermő területek meg­választásánál figyelmen kívül hagyták a természeti tényezők szerepét, ezen belül az éghajlati, talajtulajdonsági és domborzati viszonyok alakulását. A piac él­helyezkedésén kívül vizsgálni kellett volna a fogyasztóhely tá­volságát a termelés helyétől, va­lamint a közlekedés helyi vi­szonyait. A kecskeméti járás gyümölcs- termelése az egyéni gazdálkodás széttagolt, rendszertelen kisáru- termelők kertvilágára épült A nem üzemileg telepített gyü­mölcsfák legnagyobb részét sző­lők közé ültették. Ezért az egyes munkafolyamatokat — a fák metszését, a növényvédelmet — teljesen kézi erővel végezték. Érthető, hogy az állami gazda­ságok és a termelőszövetkezetek kezelésébe került szőlőkben ma már egyre inkább kezdik eltá­volítani a gyümölcsfákat. A gyümölcsfaállomány 59 szá­zaléka termő, 41 százaléka pe­dig nem termő. A termő gyü­mölcsfáknak körülbelül 15 szá­zaléka kiöregedett, csökkenő ter­melési szakaszban van. A Kösí­pon ti Statisztikai Hivatal két év előtti adatai alapján a járás gyümölcsfáinak száma több mint kétmillió, A gyümölcsfaállomány 11,3 százaléka 0,5 holdnál na­gyobb táblákon, míg 88,7 szá­zaléka kisebb területeken, sző­lők között telepített. A szőlőkben a gyümölcsköz- tes évről évre kevesebb lesz, ezért pótlásáról zárt' telepítésű gyümölcsösök létrehozásával kell gondoskodni. A gyümölcsösök telepítésére futóhomok talajú, lejtős területeket kell kijelölni, amelyeken szántóföldi művelés nem folytatható. Legcélszerűbb a zárt gyümölcsösök telepítését hektáros táblákon végezni. A gyümölcsfajták közül az aláb­biak telepítése javasolható: al­mából az asztraháni piros, a húsvéti rozmaring; körtéből a Bosk kobak, a Klapp kedveltje; kajszi barackból a Borsi-féle ké. séd rózsa, a korai piros; cseresz­nyéből a germersdorfi óriás; szilvából a besztercei, az olasz kék, és meggyből a pándi üveg­meggy. Telepítésnél a nagyüzemi gyü­mölcsösök kialakítását, az egye* gyümölcsfajták termelési körze­tenkénti összpontosítását, vala­mint a természeti és közgazda- sági tényezőket kell szem előtt tartani. Törekedni kell a legna­gyobb mértékű gépesítés beve­zetésére, s ugyanakkor célszerű figyelembe venni a víznyerésre alkalmas területeket, permetező- víz készítése céljából. A második ötéves terv nagy gyümölcstelepítéseinek megvaló­sítása a telepítést követő három­négy évtizedre előre meghatá­rozza az állami és a közös gaz­daságok gazdálkodási színvona­lát. Ezért az új ültetvények lét­rehozásakor különös gondosság­gal és körültekintő figyelemmel járjunk eL Várhiiy Imre mezőgazdasági mérnök Közös szőlőiskola Jánoshalma termelőszövetke­zetei a következő öt év alatt majdnem 10 ezer holdon telepí­tenek szőlőt és gyümölcsöst B nagyarányú munka megszerve­zésére és irányítására, a szövet- kezetek vezetőinek bevonásával, a helyi tanács bizottságot hozwtt létre, amely a Petőfi Tsz-ben 30 holdon már kijelölte a közös szőlőgyökereztető iskoláit. Innen látják majd el az évenként több száz holdnyi terület telepítésére elegendő vesszővel Jánoshalma szövetkezeti gazdaságait. t

Next

/
Thumbnails
Contents