Petőfi Népe, 1962. április (17. évfolyam, 77-100. szám)
1962-04-18 / 90. szám
Miként tíz napja közöltük, a megyei párt és állami vezetés — az országban elsőnek — szőlő- és gyümölcstelepítési hónapot rendezett erre az időszakra A kezdeményezés méltó ahhoz a nagyszabású telepítéshez, amelynek során megyénk termelőszövetkezetei és állami gazdaságai a második ötéves terv időszakában mintegy 70 ezer hold nagyüzemi szőlő-, illetve gyümölcsültetvényt hoznak létre. A feladat nagyságát — miként dr. Molnár Frigyes, az MSZMP megyei bizottságának első titkára a hónapot megnyitó beszédében mondotta — jól tükrözi az összehasonlítás: a megye jelenlegi 100 ezer hold szőlőültetvényét, s benne a köztes gyümölcsfákat mintegy 150 év alatt telepítették, mi pedig egyetlen ötéves terv alatt végezzük el az említett telepítést. Megyénk állami gazdaságai, termelőszövetkezetei, gyümölcsös szőlőtermelő szakszövetkezetei a közös ügy iránt érzett elszántsággal fogtak a homokvidék megszelídítéséhez. Szeszélyes április. Pirkadatkor hűvös szél kerekedik, délelőtt esőfellegeket terel az égboltra, s a föld épp, hogy csak magába szívta a dús csapadékot, váratlanul kisüt a nap. De bármennyire is »csalóka« az időjárás, az igyekvő tsz-gazdák a határban szorgoskodnak. Az Izsáki Sárfehér Tsz-ben is serény munka folyik. Képünkön Boczka Sándomé munkacsapata őszibarack-magot vet egy holdon. A heves széllel ugyan óráról órára kell birkózniuk — egy-két nap alatt mégis földbe juttatják a 20—32 ezer csírázó magot Telepítés SZAKTANÁCS ALAKULT Kecskeméten, a megyei tanács mezőgazda- sági osztályán hétfőn megalakult a telepítési szaktanács, amelynek tagjai megyénk kertészeti és mezőgazdasági szakemberei. Elnöke Sarok Antal, a megyei tanács vb elnökhelyettese. A szaktanács tagjai között szerepel az MSZMP megyei bizottsága mezőgazdasági osztályának vezetője, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának vezetője és főkertésze, a Szőlészeti Kutató- intézet vezetője, a Duna—Tisza közi Mezőgazda- sági Kísérleti Intézet gyümölcs-, és szőlőtermelési osztályának vezetője, az állami gazdaságok megyei főikerté&ze, valamint a Magyar Nemzeti Bank helyi igazgatóságának megbízottja. A szaktanács feladata lesz a telepítéssel kapcsolatos egyes elvi és gyakorlati kérdések megoldása, tisztázása, így például meghatározott területeken a legmegfelelőbb sortávolság alkalmazásának, a gépeik igénybevételének eldöntése. A szaktanács felügyel arra, hogy a közös gazdaságok a kívánt arányban telepítsék az egyes gyümölcsfajtákat. t Javaslatait, elképzeléseit — döntés végett — a megyei tanács mezőgazdasági osztályához terjeszti fel a szaktanács. Ezerölszáz holdon öntözik a szótőt és a gyümölcsöst állami gazdaságaink Megyénk állami gazdaságaiban az idén újabb 5000 holdat öntöznek csőkutakbóL A vízszegény területeken főleg a takarmánytermő földeket, valamint a szőlőket és gyümölcsösöket öntözik. Az elmúlt évek tapasztalatai szerint a szőlőtőkék csapadék- pótlással a szokásosnál kétszer több termést adnak, s jól fizetnek a gyümölcsösök is. Az Izsáki Államai Gazdaságban péP dául tavaly 25—30 dekára „hízott” az öntözött Jonathán térAz idén 1500 holdra bővítik a szőlők és gyümölcsösök csőkutas hálózatának területét. A hazaiakon kívül olasz és német gyártmányú öntözőberendezéseket üzemeltetnek. A külföldi gépekkel egyébként a tervezette» felül összesen 3000 holddal nagyobb szántó- és gyümölcslerü- letet öntözhetnek. A szőlő- és gyümölcsfelepítés legfontosabb tennivalói Dr Fejes Sándornak, a Földművelésügyi Minisztérium Kertészei! Főosztálya vezetőjének a szőlő- és gyümölcstelepítési hőnap megnyitóján elhangzott felszólalásából közöljük az alábbiakat. A szőlő- és gyümölcstelepítés, valamint a termelésfejlesz- tés legfontosabb tennivalói a következők: A műszaki bizottságok munkájának befejezése után egyeztetni kell a kialakított faj- és fajtaarányokat a kül- és belkereskedelem, valamint az ipar igényeivel. Ennek alapján 1962 őszéig szövetkezetenként határozzák meg az ültetvények faj- és fajtaszer- kezetét, ezt követően pedig az ágazaton belüli társítás faj- és fajtaarányát. Ezt úgy szükséges kialakítani, hogy az érési, illetve szüreti időszak munkanap-igénye a szövetkezet tagiai számára a legszélesebb foglalkoztatási lehetőséget biztosítsa. Homokos területeken mind a szőlő-, mind a gyümölcstelepítéseknél részesítsék előnyben azokat, .amelyek természetes vizekből (folyó, tó stb.l. vagy csőkutakbó! öntözhetők. Az ösz- szes homokterületen biztosítani kell a telepités előtti tereprendezést; szőlőnél az eddig kialakult gyakorlat szerint, gyümölcsösnél csak olyan mértékig, hogy a domborzat nvugodttá tételével a gépesítés megoldható legyen. Részesítsük előnyben a szö- vetkézetközi telepítéseket, mert a 200 fch-s üzemnagyságnál nagyobb egység így könnyebben létrehozható. A telepítési hiteleit rendszerét még az idén űgv kell továbbfejleszteni, hogy lehetőleg minden előmunkálat, a telepítés, a szaporítóanyag, esetleg szükséges támberendezés — indokolt esetben a' kerítés —. végül a termőre fordulásig szükségessé váló anyagi kiadás, s a munkabér meghitelezhető legyen. A műszaki bizottságok az új telepítések felmérése és a telepítési alapokmányom elkészítése után lassúbb ütemben, de folyamatosan végezzék a meglevő szőlők és gyümölcsösök üzemi rendszerre történő átalakításának vizsgálatát. A mindinkább üzemi jelleg felé haladó szövetkezeti szőlő- és gyümölcstermelés biztonsága érdekében az illetékes minisztériumok és egyéb érdekelt felső szervek sorozatos véleményegyeztető tárgyalásokon, a megváltozott termelési viszonyoknak megfelelően formálják a felvásárlás és értékesítés szerződéses rendszerét. Ugyanakkor véglegesen tisztázzák a. szőlőfeldolgozás, bortárolás, átmeneti és téli tárolás, szállítás. belső árumozgatás összes kérdését. Célul kell kitűzni a törpegyümölcsösök százalékos arányának lényeges növelését. A szőlőszaporító-anyagnál, nemkülönben az új szövetkezeti és állami gazdasági szőlőüzemek létesítésénél növeljük a begyűjtés hatékonyságát, a gyö- kereztetés százalékos arányát A második ötéves terv időszakának végéig alapozzák meg az a ] anyvess ző- termelést az oltványszőlő gyorsütemű rekonstrukciója érdekében. A korszerű gyümölcs- és szőlőtermelés ismereteinek minél gyorsabb elsajátítása végett meg kell szervezni a szövetkezeti gazdák és állami gazdaságok közös tapasztalatcseréit. A megyei és valamennyi járási tanács elsői-endű feladatnak tekintse az állami gazdaságok szakembereinek aktivizálását a szövetkezeti ültetvények létrehozásához, felneveléséhez, s a további munkák segítéséhez. Fogatos szalmahenger a homok megkötéséhez A gyakorlat azt mutatja, hogy a telepítésre szánt homokos talajnak a széltől való megóvása fásítással és védősávok létesítésével nem oldható meg tökéletesen. A laza talajt rozsvetéssel, vagy szaknázással szokták „megkötni”. Elterjedtebb módszer a szal- mázás, amelyet a szőlővessző talajba helyezése után közvetlenül kell elvégezni. A szokás az, hogy a pásztákban 20—25 méterre előre elhelyezett szalmát kézzel szétszórják és ásóval „belevágják” a földbe. Egy holdon négy-öt mázsa rozsszalmát használnak fel. Ez az eljárás nemcsak hosszadalmas, hanem költséges is. A keceli Kinizsi Szakszövetkezet — hasonlóan megyénk más közös gazdaságaihoz — új módszert alkalmazott a szőlőtelepítésnél, amely nemcsak olcsóbb az előzőnél, hanem lényegesen gyorsabb is. A szétterített szalmát házilag készített fogatos szalmahengerrel dolgozzák a homokos talajba, A fahengerre négy tartóvas segítségével 30 centi távolságban 10 milliméter szélességű, körben hajlított vaslemezt helyeztek el. A fogatos szalmahenger szélessége 210 centi. Az új szerkezet 16 embert helyettesít, akik egy nap alatt — tízórás munkaidőt véve alapul — nyolc-kilenc holdon végzik el a «zalmázást. Erre a munkára egyetlen szalmahenger elegendő. Alkalmazásával naponta 780 forintot takarítanak meg a szakszövetkezetekben. N. É. 103 hold barackos A városföldi Petőfi Termelő- szövetkezetben a napokban fejezték be 103 hold barackos telepítését. A közös gazdaságnak összesen 140 holdat kitevő gyümölcsösében vegyesen kajszi-és rózsabarack-, továbbá régebben telepített almafák vannak. Az új barackos fái öt-hat év múlva fordulnak termőre. A kecskeméti járás gyümölcstermesztésének lehetőségei Megyénkben > homokkötési munkálatok megkezdésével egyidejűleg kezdetét vette a gyümölcsfák nagyarányú telepítése. Régen a piac helye igen erősen befolyásolta a gyümölcsfák területi elhelyezkedését. Ezért a gyümölcstermő területek megválasztásánál figyelmen kívül hagyták a természeti tényezők szerepét, ezen belül az éghajlati, talajtulajdonsági és domborzati viszonyok alakulását. A piac élhelyezkedésén kívül vizsgálni kellett volna a fogyasztóhely távolságát a termelés helyétől, valamint a közlekedés helyi viszonyait. A kecskeméti járás gyümölcs- termelése az egyéni gazdálkodás széttagolt, rendszertelen kisáru- termelők kertvilágára épült A nem üzemileg telepített gyümölcsfák legnagyobb részét szőlők közé ültették. Ezért az egyes munkafolyamatokat — a fák metszését, a növényvédelmet — teljesen kézi erővel végezték. Érthető, hogy az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek kezelésébe került szőlőkben ma már egyre inkább kezdik eltávolítani a gyümölcsfákat. A gyümölcsfaállomány 59 százaléka termő, 41 százaléka pedig nem termő. A termő gyümölcsfáknak körülbelül 15 százaléka kiöregedett, csökkenő termelési szakaszban van. A Kösípon ti Statisztikai Hivatal két év előtti adatai alapján a járás gyümölcsfáinak száma több mint kétmillió, A gyümölcsfaállomány 11,3 százaléka 0,5 holdnál nagyobb táblákon, míg 88,7 százaléka kisebb területeken, szőlők között telepített. A szőlőkben a gyümölcsköz- tes évről évre kevesebb lesz, ezért pótlásáról zárt' telepítésű gyümölcsösök létrehozásával kell gondoskodni. A gyümölcsösök telepítésére futóhomok talajú, lejtős területeket kell kijelölni, amelyeken szántóföldi művelés nem folytatható. Legcélszerűbb a zárt gyümölcsösök telepítését hektáros táblákon végezni. A gyümölcsfajták közül az alábbiak telepítése javasolható: almából az asztraháni piros, a húsvéti rozmaring; körtéből a Bosk kobak, a Klapp kedveltje; kajszi barackból a Borsi-féle ké. séd rózsa, a korai piros; cseresznyéből a germersdorfi óriás; szilvából a besztercei, az olasz kék, és meggyből a pándi üvegmeggy. Telepítésnél a nagyüzemi gyümölcsösök kialakítását, az egye* gyümölcsfajták termelési körzetenkénti összpontosítását, valamint a természeti és közgazda- sági tényezőket kell szem előtt tartani. Törekedni kell a legnagyobb mértékű gépesítés bevezetésére, s ugyanakkor célszerű figyelembe venni a víznyerésre alkalmas területeket, permetező- víz készítése céljából. A második ötéves terv nagy gyümölcstelepítéseinek megvalósítása a telepítést követő háromnégy évtizedre előre meghatározza az állami és a közös gazdaságok gazdálkodási színvonalát. Ezért az új ültetvények létrehozásakor különös gondossággal és körültekintő figyelemmel járjunk eL Várhiiy Imre mezőgazdasági mérnök Közös szőlőiskola Jánoshalma termelőszövetkezetei a következő öt év alatt majdnem 10 ezer holdon telepítenek szőlőt és gyümölcsöst B nagyarányú munka megszervezésére és irányítására, a szövet- kezetek vezetőinek bevonásával, a helyi tanács bizottságot hozwtt létre, amely a Petőfi Tsz-ben 30 holdon már kijelölte a közös szőlőgyökereztető iskoláit. Innen látják majd el az évenként több száz holdnyi terület telepítésére elegendő vesszővel Jánoshalma szövetkezeti gazdaságait. t
