Petőfi Népe, 1962. március (17. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-09 / 57. szám

• , ‘:d$Í Terjed a bajai kezdeményezés Harminc fiatal házas otthont épít Kiskunhalason Már többször hírt adtunk ar­ról, hogy a Kommunista Ifjú­sági Szövetség Bács-Kiskun Me­gyei Bizottsága a fiatal háza­sok mielőbbi lakáshoz juttatása érdekében csoportos ifjúsági családiház-építési akciót kezde­ményezett a bérből és fizetés­ből élő fiatalok részére. Ennek keretében az idén közel 200 csa­ládi házat építenek fel megyénk öt varosában. Felkerestük Ju­hász Sándor élvtársat, a kiskun­halasi várasd KISZ-bizottság titkárát, s megkértük, tájékoz­tasson bennünket arról, milyen eredménnyel szervezik városuk­ban a lakásépítési akciót Hassno» tapasztalatok — Kiskunhalason — válaszol­ta . Juhász élvtárs — nagy lel­kesedéssel fogadták a fiatalok a családiház-építkezés lehetősé­gednek hírét. Már az első na­pokban igen sokan keresték fél a KISZ-biaottságunkat és kö­zölték, hogy részt kívánnak ven­ni az akcióban. Nekünk nincs még tapasztalatunk e téren ezért ellátogattunk Bajára, ahol ha­gyományai vannak a csoportos ifjúsági lakásépítkezésnek. Az — Ne haragudjék, kedves tintahal, de üres a töltőtol­lain... ottani KISZ-bizottság és a vá­rosi tanács nagyon előzékenyen fogadott bennünket és igen hasz­nos tapasztalatokkal tértünk ha­za. Amikor a Kiskunhalasi Váro­si Tanács vezetőit tájékoztattuk a látottakról és előterjesztettük kérésünket, azonnal segítsé­günkre siettek. A városi kerté­szet helye látszott a legkedve­zőbbnek, ezért ezt a területet jelölték ki számunkra. Általá­ban 35 forintért kapjuk négy­szögölenként a telket. Egy-egy lakásra 80—110 négyszögöles házhely jut. Igen kedvező fek­vésű a terület, mert alig 1500 méterre van a város központjá­tól, két oldalt kövesút vezet és rendszeres buszjárat köti össze a többi városrészekkel Villany, vív, járda Hogy mennyire szívükön vi­selik városunk vezetői az épít­kezés sorsát, bizonyítja az a ta­nácsi határozat, mely szerint ez év végéig közművesítik a kije­lölt területet úgy, hogy mllany-, vízvezeték lesz minden lakás­ban, a kialakított utcákon pedig járdákat építenek. A lakótelep­re bevezetik az ipari áramot, s ily módon kedvező körülménye­ket teremtenek a háztartási gé­pek használatára. Nagy segítséget nyújt az épít­kezéshez a Hazafias Népfront és a városi tanács mellett mű­ködő műszaki akcióbizottság is. Eddig elkészítették a lakóépüle­tek terveit és költségvetését. Ezek szerint egyemeletes, 2—4 lakásos ikerházak épülnek két­es félszobás, összkomfortos la­kásokkal. Az előzetes költség- vetés szerint 95 ezer forintba kerül egy lakás építése. Ehhez az OTP 70 ezer forint kölcsönt folyósít 25 éves törlesztésre. A fiataloknak 5 ezer forintot kel­lett befizetni előre, ezenkívül 1200 óra fizikai munkával vesz­nek részt az építkezésen. A myn­Mai gondok a történetkutató szemével NEM LEHET azt mondani, hogy Kecskemétnek nincs vize. Hiszen éppen elég bajunk van vele. A magas talajvíz sok há­zat j-ongál meg, még többet tesz egészségtelenné, de az építők­nek is komoly gondot Okoz. Ugyanakkor . viszont meglevő kutaink alig tudják ellátni a városi vízvezeték-hálózatot, ar­ra meg már végképp nem jut víz, hogy akár egy kis' csóna­kázó tavat létesíthessünk. Önkéntelenül felvetődik a gondolat: nem lehetne úgy „át­csoportosítani” a vizet, hogy a talajvjz alacsonyabb szinttel be­érje, ugyanakkor jóval több jus­son az ember szükségleteinek fedezésére. A PROBLÉMA megoldása ér­dekében vessünk égy pillantást a mú}tba. Régen ugyanis nem voltak ilyen áldatlan „vízálla­potok" Kecskeméten. Ezt bizo­nyítja többek között a föld­alatti tárolók, gabonavermek, pincék kiterjedt használata. A török időkben mindent dugni kellett — lehetőleg biztos hely­re: a föld alá. Ez csak úgy kép­zelhető el, ha abban az időben a talajvíz sokkal mélyebben volt. mint most: hiszen a ned­vesség mindent tönkretett vol­na. Igaz viszont, hogy Kecske­métnek akkor több forrása, pa­takja és tava vplt, a várost jó­kora vizesárok vette körül, s a vizeknek lefolyásuk volt a Ti­sza felé. Ennek emlékét Őrzi az Árok. Kőhíd, Füzes, Forrás, Sziget stö, uttók neve. AZ ELMÜLT századokban azután apródonként minden el­tűnt. A tavakat feltöltöttek, a forrásokat eldugaszolták, vagy a homokverés eldugaszolta azo­kat, a patakok vize elapadt Mármost felvetődik a kérdés: nem lehetne-e egy csapásra két legyeit ütni: kialakítani egy mesterséges vízfelületet — kör­nyékén parkkal és kultúrléte- sítményekkel —, ugyanakkor ezzel „lecsapolni” Kecskemét ta­lajvizének feleslegét, ami igen nagy megtakarítást eredményez­ne az építkezéseknél, elsősor­ban a tervezett nagyszabású csatornázási munkálatoknál. A TÖRTÉNETI adatokból kö­vetkeztetni lehet arra, hol vol­tak hajdan a források — első­sorban a Máriaváros-Villá- negyed körüli részen —, s meg lehetne próbálni feltárni azo­kat. Kedvezőtlen esetben „csak” bővizű kutakat remélhetnénk, melyek megjavíthatnák a város vízellátását Ráakadhatnánk azonban olyan bűvizű forrásra is, melynek vize alkalmas len­ne egy — talán épp a volt Szék­tó helyén létesítendő — mester­séges tó viáének táplálására. AZT HISZEM, érdemes lenne Kecskemét vízgazdálkodását eb­ből a szempontból megvilágítva is felülvizsgálni, mert ezúton komoly népgazdasági haszon, illetve megtakarítás mellett vá­rosunk kultúráltsága is jelentő­sen növekedhetne. Dr, Frigyeey Ferenc ka irányításában ugyancsak se­gítenek a műszaki akcióbizott­ság tagjai. Ev évben beköltöznek Harminc fiatal házas, illetve házasulandó pár jelentkezett az idei építkezésre. Ellátogattunk velük Óbudára, ahol hasonló módon lakótelep létesült az el­múlt években, s a fiatalokat nagyon lelkesítették a látottak. A 30 lakásos lakótelep építé­sét április elején kezdik meg és még ebben az évben beköltöz­hetek lesznek a lakások. Az öt­éves terv végéig összesen 200 laíkás ily módon való felépíté­sével az ifjúság legégetőbb la­kásigényeit szeretnénk kielégí­teni városunkban — fejezte be tájékoztatóját Juhász elvtárs. Nagy Ottó Köszönjük a gyors intézkedést A kecskeméti Halasi úti Álta­lános Iskolából, Virág Mihályné, a szülői munkaközösség elnöke és Perjési Pál igazgató aláírá­sával kaptuk a következő leve­let: „Az iskolánkban tartott félévi szülői értekezleten megjelent a városi tanács vb elnöke is, aki ismertette városunk ez évi fej­lesztési tervét. A szülők arra kérték a végrehajtó bizottság ve­zetőjét, tolmácsolja kívánságu­kat a tanácsnál. Régi óhajuk, hogy a Rendőrfalu és a Matkói út között is megfelelő járda, il­letve úttest épüljön, mert a tég­lagyári iskolába járó 150 tanuló, a falu lakói és a Finommecha­nikai Vállalat dolgozói is itt közlekednek, sokszor feneketlen sárban, s alig tudják megköze­líteni lakóhelyüket. A vb elnöke megígérte a tanács segítségét. Az út méghozzá 140 cm széles, betonozott kivitelben — három héttel az elhangzott ígé­ret után el is készült. A Rend­őrfalu lakói hálásak ezért, és ígérik, hogy a városfejlesztési munkában erejükhöz mérten szívesen segítenek. A fölaján­lott társadalmi munkát elvégzik, sőt, ha kell, meg is toldják.” Több mint másfélmillió forintot fordítottak Jánoshalmán a községfejlesztési alapból a vízellátás megjavítására. Meg­épült az ezer köbméter befogadó képességű víztorony és a tá­volabbi helyeken is kitolyó-kutak látják el a lakosságot jó ivóvízzel. Képünkön: frissen csobog a víz a vödörbe, háttérben a hidroglóbus magasodik a község házai fölé. (Pásztor Zoltán felvétele.) „Jövőre is tesznek a füstölőre az asszonyok helyett“ A JÁRÁSI és a községi nőta­nács segítségével a múlt év feb­ruárjában alakult meg a duna- vecsei Új Élet Tsz nőbizottsága. Az azóta eltelt időben az asszo­nyok sokat tettek a szövetkezet jó közösségi szellemének kiala­kításáért. ELSŐDLEGES feladatának tartotta a nőbizottság az asszo­nyok tevékeny bekapcsolását a mezőgazdasági munkákba. Ezt a célkitűzését maradéktalanul teljesítette. A múlt évben rend­szeresen 130 nő dolgozott kinn a határban, a munkával mindig időben végeztek, de tükröződött ez a jövedelmükben is. A jól összeforrott nőkollektíva 16 tag­ja kétszáz munkaegységen felül Csinos viselet Űj tavaszi modelljeit mutatta be nemrég a budapesti Len­dület Cipész Ktsz. A csinos lábakon jól mutattak a divatos cipők. teljesített és csaknem kivétel nélkül túlhaladták a száz mun­kaegységet. NEM UNATKOZTAK a télen sem az Űj Elet asszonyai. Neqy- venhatan elvégezték a nőbizott­ság szervezte szabás-varrás tan­folyamot, hogy egy-egy átalakí­tást, otthoni ruha varrást ma­guk is elkészíthessenek. Külön elismerés illeti Rafuka József- né tanfolyamvezetőt, aki solti lakos és nem sajnálta a fárad­ságot, hogy a dunavecsei asszo­nyokat tanítsa. AZ EDDIGI eredményeik el­éréséhez nyúitott segítségért a nőbizottság köszönetét ■ fejezte ki a termelőszövetkezet vezető­ségének és nem utolsó sorban a férceknek, akik vállalták, hogy „jövőre is tesznek a füstölőre az asszonyok helyett”, hogy ta­nulhassanak és részt vehessenek a társadalmi életben. Só az Északi-tengerből Dánia elhatározta, hogy Jyl- land környékén gyárat, létesít, amely az Északi-tenger vizéből kivonja a sót. Az üzem kapaci­tását kezdetben ,4.00 ezer tonna háztartási sóra állítják be. A tervek szerint ez a gyár néhány év alatt egész Európa sószük- sékletét tudja majd fedezni. kiixiaiiiiiiiiiiiiiiiiiiijiiiiKiiiiiiiiiiiiiiiiuiitiiiiiiiiiii« PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja, 'elelős szerkesztő- Weither Dániel. Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelő? kiadóig Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér 1. szám; Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16. Szerkesztő bizottság: 10-38. Belpolitikai rovat: U-22. Kiadóhivatal: Kecskemét Szabadság tér Na Telefon 17-09. u T^eszjl, a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és k*7hocftőknél. •■'•‘•naora 12 forint. Bacs-K negyei Nyauua V. ^Kecskemét. — Telefon; u-8fc

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents