Petőfi Népe, 1962. március (17. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-10 / 58. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! xvn. Évfolyam, ss. szäm Ara 60 fillér 1962. MÄRCIUS 10. SZOMBAT Több mint 500 létesítmény épül az idén TAKARÉKOS EMBEREK termelőaxovetkesieteinhben Felkerestük Hódi Lajost, a megyei tanács vb mezőgazda­sági osztálya mellett működő termelőszövetkezeti beruházási iroda vezetőjét, aki az aláb­biakban tájékoztatott bennün­ket a közös gazdaságok idei beruházási tervéről: — Az idén több iránt 110 millió forintot, fordítunk szö­vetkezeti létesítmények építé­sére — mondotta. — Ez az ösz- szeg a tavalyi építési költséget több mint húszmillió forinttal meghaladja, s mintegy kétszáz szövetkezeti gazdaság több mint ötszáz létesítményének költségét fedezi. Igaz, hogy a múlt évben 800 létesítmény épült, az idén viszont az építés összpontosí- tottabb. tehát nagyüzemibb lesz. Ennek példájaként megemlítem, hogy a tavalyi 120 férőhelyesek­kel szemben az idén 300 fé­rőhelyes hizlalókat építe­nek megyénk szövetkezetek — Milyen új építmények sze­repelnek a tervben? — A tavalyihoz képest vi­szonylag kevesebb szarvasmar­ha számára épül új istálló; 1700 szarvasmarha elhelyezésére gon­dolunk, közel hatmillió forintos költséggel. Növekszik a sértés­éé baromfiférőhelvék száma; fiaztató 1800 anyakoca számára készül, a süldőszállások férőhe­lye pedig megközelíti a 35 ez­ret Ezek építése — beleértve a baromfiakét is — közel 40 millió forintba kerül. Kevés híján tízezer juh részére épül hodály. Ezenkívül több mint kétmillió forin­tos költséggel 550 vagon ku­korica tárolásához építenek górékat Létesítenek ötven magtárt is, amelyekben kö­zel 1200 vagon terményt le­het maid tárolni. Ezek építési költsége megköze­líti a 14 millió forintot. Az idén tovább folytatódik a szö­vetkezeti központok villamosí­tása; 19 majorságba vezetik be a villanyhálózatot Ugyancsak az itteni vízellátás biztosítására 32 új fúrott kutat létesítenek megyénk közös gazdaságai, kö­zel hétmillió forintos beruházás­sal. A kiskunfélegyházi járás szövetkezeteiben 47 hold do­hánytermésének a szárítására pajták épülnek. Az idei beruházási tervben új tényező a bajai, a duna­vecsej és a kecskeméti já­rásban a halastavak létesí­tése. A halászattal foglalko­zó szövetkezeti gazdaságok erre a célra 12 millió forin­tot fordítanak. A zöldségtermesztés szempont­jából nagy jelentőségű lesz a kecskeméti Béke Termelőszövet­kezetben a ha.itatóház tavaly megkezdett építésének befeje­zése. — Mikor kezdik meg a szö­vetkezetek a létesítmények épí­tését? — Néhány közös gazdaság, így a kalocsai Iszkra. már hoz­záfogott ehhez a munkához. Minthogy a hitel már biztosítva van, jó lenne, ha valamennyi illetékes szövetkezet elkezdené az építkezésit, mivel a fogai erő erre a célra történő igény- bevétele ebben az időszakban a legkedvezőbb. Egyébként a ta­nácsi vállalatok már a legtöbb helyen megtették az építéshez szükséges előkészületeket — fe­jezte be nyilatkozatát Hódi Lajos. H. D. OOOOOOOOOCXXOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOI Tovább folynak az eviani tárgyalások PÁRIZS. (MTI) -Sokat dolgo­zunk és előrehaladunk« — mindössze ennyit mondottak a francia és az algériai minisz­terek az Evianban harmadik napja folyó tanácskozásokról, amelyeknek tartalmát mindkét részről továbbra is titokban tartják. A megfigyelők véleménye sze­rint a tárgyalások a napi öt­hat órai ülésezés ellenére va­lószínűleg a hót végéig sem ér­nek véget Az El Muzsahid. az FLN hi­vatalos lapja, pénteki számában részletesen ismerteti a februári titkos tárgyalásokon létrejött megállapodásokat. Hangoztatja, az új algériai állam teljesen független és szuverén lesz, had­seregének magvát az algériai felszabadító hadsereg egységei fogják alkotni. Külpolitikai irá­nyát amely a semlegesség lesz, maga szabja meg. Az FLN sajtószolgálata, az Algéria Press Service, csütör­tök esti jelentése szerint az al­gériai felszabadító hadsereg csa­patai az autóbbi 48 órában tá­madást intéztek a tunéziai ha­tár hosszában algériai területen levő francia katonai berendezé­sek és egységek ellen. Az algé­riai francia főparancsnokság ugyancsak jelentést adott ki, amely szerint az algériai csapa­tok támadása a határt elzáró villamos szogesdrót-akadályok és aknamezők ellen irányult A tűzharcba francia részről a légi­erő egységei is beavatkoztak. A francia hadügyminisztérium hivatalos jelentést adott ki az algériai háború eddigi mérlegé­ről. Eszerint 1954 novembertől 1961 végéig 17 250 francia kato­na esett el Algériában. 51800 pedig megsebesült Az algériai felszabadító hadsereg halottai­nak számát 141 ezerre becsüli a francia jelentés. A statisztika nem szól a pol­gári lakosságot ért veszteségek­ről. Az FLN 1958-ban már egy­millióra becsülte az arab lakos­ság halálos áldozatainak szá­mát — Amit ígértünk, azt teljesítettük. 150 ezer téglát adtunk terven felül az elmúlt évben — mondja büszkeséggel a hangjá­ban Kovács Gyula, a Kiskunhalasi Mészhomoktéglagyár műveze­tője. — Az igények azonban jóval nagyobbak, mint tavaly. Tud­ják ezt a mészhomoktéglagyártók is. Ennek megfelelően tettek egyet $ mást a termelés növelésére, gazdaságosságának biztosí­tására. Ez utóbbi megvalósítását szolgálja a két régi kisebb gő­zölő kazán összetoldása, melynek eredményeképpen azonos meny- nyiségű téglának szárítását kevesebb gőzzel végzik el, mint régebben, s ezzel mintegy 50 ezer forintot takarítanak meg. — Képünkön Élő Balázs karbantartó lakatos, akinek, nem ismeret­len a hegesztés tudománya sem. Vincze Pál (sapkában) és Gajda László „a gyár kedvencei” vidáman töltik el munkaidejüket. A „kisöreg” — így hívják Vincze Pált — reggel fél hatkor kelti fel komáját, aki a gyár területén lakik. Nemcsak jó barátok, hanem ügyeskezű, szorgal­mas munkások is. Azt mondják, hogy mióta Gajda Mátyás a kultúrfelelős, fellendült a könyvolvasás a gyárban. Kocsi kocsit ér a rakodóhelyen. Navonta 30—35 ezer tégla kerül ki a gyár udvaráról. A messzire világító mészhomoktéglát termelőszövetkezetekbe hordják lovaskocsival, vonta­tokkal, (Fasztor Zoltán felvételei.* . A munkaverseny új sikereiért lektív versenyformák mellett ugyanakkor egyre több az egyé­nileg vetélkedő, párosverseny­ben álló, de a brigádokon be­lül is folyik egyéni verseny a Kiváló dolgozó kitüntetés elnye­réséért. Jól érzékelteti ezt, hogy tavaly a termelési tanácskozá­sokon 2350 dolgozónak ítélték oda a kitüntető jelvényt, illet­ve oklevelet. Versenykedvben tehát nincs hiány. Az eredmények pedig új sikerekre ösztönöznek. Es tegyük mindjárt hozzá: nagyon is szükség van erre. Sajnos, az évkezdet idén sem volt zökke­nőmentes. Több helyen ismét­lődnek a hóvégi hajrák, túlóráz­tatások és felesleges lsapodás a munkában. Üzemeinkben csak február végefelé sikerült bizto­sítani az ütemes termelés mű­szaki feltételeit, az anyagok, szerszámok és műszaki rajzok folyamatos szolgáltatását. Az év első két hónapjában így számos vállalat adósa maradt a nép­gazdaságnak. Ezt a terhet nem szabad hó­napokig cipelni, hiszen az 1962. évi tervek jelentősen több áru gazdaságosabb termelését irá­nyozzák elő, mint 1961-ben. Ilyen körülmények között nagy szükség van a helyi adottságok, az üzemek belső erőforrásainak kiaknázására. Vezetőinken, párt­munkásainkon, az üzemi bizott­ságokon múlik most. hogy a versenykedv szításával, a ve­télkedők segítésével mennyiben fedi majd egymást a lehetőség és a valóság: mennyit nyom év végén a szocialista munkaver- seny a gazdaságos tervteljesítés mérlegében. (SG) Lehetőség és valóság. Minden esetben szóba kerül ez a két fogalom, ha a nemes ve­télkedés, a szocialista munka­verseny eredményeit értékeljük. Milyen sikerekkel és tanulsá­gokkal szolgál e tekintetben a második ötéves terv első esz­tendeje? Bács-Kisktm megye szocia­lista ipara, ha nem is kerek egészen, de 500 millióval ter­melt többet tavaly, mint 1960- ban. Külön dicsérendő itt, hogy ezt a félmilliárd forint értékű többlettermelést döntő részt a termelékenység növelésével biz­tosították üzemeink dolgozói. Kedvező az is, hogy a megye minisztériumi ipara összterme­lésének közel 35 százaléka, ér­tékben 650 millió forint, ex­portcélokat szolgált. Számotte­vően nőtt az újítások száma és népgazdasági eredménye. Üze­meink takarékossági számlájá­nak összege pedig meghaladta a 100 millió forintot. Mindez beszédesen bizonyítja, hogy a szocialista munkaver­seny ma már egyre inkább a legfontosabb termelési feladatok megoldását: a műszaki fejlesz­tést, a termelékenység emelé­sét, az exporttermelés növelé­sét és a takarékos gazdálkodást segíti. Ezért öröm számot adni arról a fejlődésről, ami a szo­cialista munkaverseny tartal­mában bekövetkezett. Szocialista címmel büszkél­kedő és e kitüntetés elnyeré­séért küzdő brigádok száma 850 fölé emelkedett 1961-ben. Tag­jai 8 ezer főt számlálnak, a munkabrigádokban pedig 22 ezer dolgozó tevékenykedik. A kol­

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents