Petőfi Népe, 1962. március (17. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-06 / 54. szám
1962. március 6. kedd i S. oldal i ■■.zuxt'aaaAsE* Egy „heivenezres” család Estefelé hazajön az apa négy legényfiával. A mélykúti határban dolgoztak, akácfákat nyestek az út mentén. Munka után jólesik egy kicsit elüldögélni a meleg szobában, s a szürkületi csendben várni a villany- gyújtásra. Egy darabig hallgatnak. Addig, amíg a pihenés nem oszlatja el izmaikban a fáradtságot. Aztán egy kancsó bort tesz eléjük a háziasszony. Töltenek. Kínálnak minket is... Volt egy kis „hajrá“ — Az Űj Életben termett! Négy hektót kaptunk az ősszel a közösből — szól kis idő múlva Sztanik Joachim, a családfő. >— És hogy zárták az évet? — Hát... arra nem lehet panasz! Kétezerhatvan munkaegységünk volt. Én és a fiaim — 34 forint 50 fillérrel számolva — több mint 70 ezer forintot kerestünk. Persze, dolgoztunk is szorgalmasan. Sose hiányoztunk a munkából.;. Imre, Sándor, István és az ifjabb Joachim a kocsisbrigáddal fuvarozott. Én meg kapáltam a növényeket, tisztogattam a fákat, permeteztem és szedtem a gyümölcsöt a többiekkel. Korán keltünk, néha volt egy kis »■hajrá-«, nem tagadom, de — megérte! Sándor veszi át a szót: — Édesapám még nem is mondta a természetbeni járanf dóságot. Csak a bort említette. Pedig, ha összeszámoljuk, árpát és búzát is kaptunk eleget. Jó hetven mázsát. Az a húsz mázsa krumpli is sokáig tartott. No, meg a kukoricát se hagyjuk ki. Azzal hizlaltuk a malacokat. És nem kellett cukrot venni a boltban. Négy mázsát adott belőle a tsz. Hiszen tudja, szerződtünk cukorrépára ... Öröm nézni a fiút. amint ezeket mondja. Látszik az arcán: a jól végzett munka tudata hangolja lelkesedésre. Az a munka, amely évről évre meghozza gyümölcsét. Hogy mennyit hoz, — rajtuk, a szövetkezet gazdáin múlik. Meg persze, az időjáráson. Ha kedvezőtlenre fordul, ' kárt okozhat a közös művelésben. így jártak tavaly a mélykúti Űj Élet Tsz tagjai is. A jég nagy darabon elverte a kendert. Az aszályt a kukoricánál és a cukorrépánál lehetett inkább észrevenni: kevesebb termett belőlük a szokásos átlagnál. A veszteséget azért sikerült más művelési ágakban valamennyire pótoln-iok. az összefogás nem volt hiábavaló. A hozomány t szobabútor — Mit vesznek a pénzből? — érdeklődünk. -«• i Lapunk február 7-i számában — Varga Andrásnak, a Kecskeméti Gépállomás anyaggazdálkodási ■ előadójának tollából — „Alkatrészhiány” címmel cikket közöltünk, amely a többi közt azt tartalmazta, hogy az „olyan egyszerű kis alkatrész, mint például a dearing — amely a víz- szivattyú tömítésére szolgál — közel egy éve nem kapható, illetve azzal a mezőgazdasági vállalatokat nem szolgálja ki az AVTOKER.” Cikkünkre a KPM Autófenntartó Ipari Tröszt anyag- és alkatrész-kereskedelmi osztályának vezetője válaszolt, ismertetve, hogy a fennálló rendelkezésnek megfelelően a nyugati országokból importált alkatrészeket — ilyen a dearing is — csak a felhasználó vállalat által biztosított tőkés devízaforint ellenében szolgálatathat ki az AVTOKER Tavaly a Éöldmű- velésügyi Minisztérium csak esetenként tudott devizaíedezeA nagyobbik leány szeme erre a kérdésre felcsillan. Már szájában a válasz, de az édesapa megelőzi: — Katinak szobabútort. Maholnap húszéves. eladólány. Nem akarjuk, hogy hozomány nélkül menjen férjhez. Megérdemli. Dolgos, jóravaló teremtés. Az idén húgával. Rozikával, már ő is belén a szövetkezetbe. Ügy tervezzük, a kisebbik lánynak is veszünk bútort a megmaradt pénzből. Hadd legyen mind a kettőnek ... — A többit mire költik? — Ruhára, cipőre, háztartásra, erre-arra... Tudja, ilyen nagy családban van helye a pénznek! Gondolni kell a tavaszi kitartásra is. Tizenketten vagyunk. Ha kis fazékban főzne az asszony, hamar az edény fenekére nézhetnénk.:. A Sztanik-családnak évente legalább négy-öt sertése hízik az ólban. A télen négyet vágtak le, egyenként két mázsán felüli súlyban. A kukorica, amit a szövetkezettől kaptak, jól kamatozott. A téli esték még hosszúak. Alkonyat után ráérnek a lefekvéssel. Vajon mivel tölik szabad idejüket itt. a faluban? A fiatalabbak, a négy legény és a három kislány, esténként elmennek a moziba vagy pedig televíziót néznek egy ismerős családnál. Az édesapa inkább a rádiót kedveli, abban is a KinHárom megye ipari tanulód vettek, részt szombaton és vasárnap a Szegeden megrendezett területi kulturális seregszemlén. összesen mintegy 600 Békés, Csongrád és Bács-Kis- kun megyei ipari tanuló szerepelt a szegedi kamaraszínházban és az úttörőház nagytermében. Megyénk küldöttsége kitűnő eredményeket ért el a nemes vetélkedésben. A kecskemétiek énekkarát, Vörös Mária szava- lót és a Hermanovszky Margit— Csorba István táncospárt aranyéremmel jutalmazták. Arany érmet nyert a tiszakécskei irodalmi színpad együttese, és a kalocsai népi tánccsoport is. Ezüstéremmel jutalmazta a bíráló bizottság a kecskeméti iparita- nuló-iskoia színjátszó csoportA következő évek nagyarányú szőlőtelepítéséhez megkezdték a szaporítóanyag előállításának tét biztosítani, s így elsősorban a nagy javításokat végző kijelölt mezőgazdasági gépjavító vállalatok igénye került kielégítésre. Erre az évre az FM már mintegy 1000 db tömítés kiadásához biztosított devizakeretet, amely a mezőgazdasági szükséglet folyamatos kielégítésére szolgál. A kijelölt gépjavító vállalatok budapesti kielégítésén kívül gondoskodás történt, hogy az AVTOKER fiókosztálya a rendelkezésére bocsátott kontingenst úgy ossza el a vidéki fiókok között, hogy az egy-egy darabot igénylő mezőgazdasági vállalat szükséglete a helyszínen kielégíthető legyen. Egyébként a tömítőanyag hazai kísérleti gyártása folyamatban van, s így előreláthatólag a második félévben már minden, megkötöttség nélkül — mint belföldi gyártmány — mindenki részére könnyen beszerezhető lesz. esés Kalendáriumot. Rendszeresen olvassa a Szabad Földet. Mint szövetkezeti gazdát érdekli, mi újság az ország mező- gazdaságában. t Jól kezdik az évet Kezd sötétedni. Az öt férfi, mielőtt vacsorához lát. a másnapi munkáról beszélget. Imre szavaira leszek figyelmes. — Ma reggel szólt az elnök elvtárs, hogy holnap megyünk fejtrágyázni. Az őszi gabonavetésnek nagyon kell már a trágya. Különben nem sokat terem. .. Márpedig mi jól akarjuk kezdeni az évet! És minden bizonnyal jól is kezdik. Sztanik Joachim és négy fia nem olyan emberek, akik »ráérünk még, majd később!« elodázó kijelentéssel húzzák- halasztják a közös munka elvégzését. ök tudják: érdemes pontosan dolgozni, hiszen van értelme... Látják azt is, hogy nemcsak saját maguk gyarapodnak évről évre. hanem a szövetkezet is. A gazdaságban most fejeződött be egy kútnak a fúrása. Az idei tervben szerepel egy hatvan vagonos magtár építése és a tsz május 1-ig történő villamosítása. Ezenkívül, hogy gyorsabb legyen a szállítás, tehergépkocsit is vásárol a szövetkezet. A mélykúti Űj Élet Tsz szép jövőt ígér minden gazdájának. Kohl Antal ját és az irodalmi színpad együttesét. Ezenkívül számos bronzérmet hoztak el a kecskemétiek, a kunszentmiklósiak, a kiskőrösiek és a kiskunhalasiak. A díjkiosztás alkalmával elismerően nyilatkozott megyénk ipari . tanulóinak szerepléséről Simon László, a KISZ Központi Bizottság kulturális osztályának vezetője, Szabó Sándomé, a Munkaügyi Minisztérium főelőadója és a bíráló bizottság elnöke, Szinetár Györgyné, a Módszertani Intézet osztályvezetője. A sikeres szereplés után ipari tanulóink nagy kedvvel készülnek a május elején Kecskeméten megrendezésre kerülő országos szavalóversenyre és az irodalmi színpadok országos vetélkedésére. előkészületeit. Megyénkben tíz termelőszövetkezet látja el szaporítóanyaggal a telepítő szövetkezeti gazdaságokat. Körzetükben — ahol most végzik a feltérképezést — összegyűjtik a táj hagyományos fajtáit, s ezeket gyökereztetve adják vissza a környező termelőszövetkezeteknek. A több mint 600 holdat kitevő szőlőiskolákban a tavasz- szal kezdik meg a gyökeres szőlővessző öntözéssel történő előállítását. A telepeket 50—100 holdas táblákon alakítják ki. A soltí Szikra Tsz-ben például 100 holdas iskolában gyökereztetik a szőlőt. Megyénk állami gazdaságaiban is összesen több mint félezer holdon nevelnek az idén szaporítóanyagot. Mindenütt öntöznek a szőlőiskolákban, s így egy évvel megrövidítik a gyökeres szőlővessző előállítását. Ehhez zömében már a múlt ősszel ösz- szegyűjtötték, helyenként pedig most gyűjtik a sima vesszőt. Becslések szerint megyénkben évente mintegy 10 ezer hold telepítéséhez elegendő 60—70 millió vesszőt gyökereztetnek. Cikkünk nyomán Javul az alkatrészellátás Ipari tanulóink jól szerepeltek a kulturális seregszemlén Évente 60—70 millió szőlővesszőt gyökereztetnek megyénkben Gépesíted seriéshixíalás Mint már hírül adtuk, a Kiskunhalasi Állami Gazdaság hatalmas sertéstelepén — a megye legnagyobb ilyen fajta üzemében — a legkorszerűbb módszerekkel történik a sertések hizlalása. Képünkön a takarmánytároló helyiséget láthatjuk, ahol a takarmány raktározása történik, és az etetés előkészítése zajlik le. A telep másik épületcsoportjában van a modem keverőház. Mihaliczkó Mihály sertésgondozó éppen megnyitja a keverőtartály főcsapját. Évente 11 ezer saját nevelésű hússertés napi »kosztjáról« ő gondoskodik. A keverőházból kanalas adagoló juttatja a takarmánykeveréket a képünkön látható csőrendszerbe, majd az önetetőkbe Nyolc perc alatt ezer jószág kapja meg a »fejadagot«. Az álla tok így gazdaságosabban tudják a takarmányt hasznosítani. Jobb a hízók fehérjeértékesítésének aránya is. A jól táplált, rózsásbőrű sertések (rekeszenként közel »» darab) itt ugyan még pihennek, de mihelyt felbúe az adagoló motorja, lázas igyekezettel tülekednek az eleséshez. (Pásztor Zoltán felvételed.)
