Petőfi Népe, 1962. március (17. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-27 / 72. szám

1962. március 27. tedd 3 oldal K3*®1 Sokrétű gazdálkodás, tervszerű gépesítés a szabadszállási József Attila Tsz-ben IST IRNBETS'; JÓ KEDVVEL, a tavalyinál nem kisebb szorgalommal lát­nak munkához az idén a sza­badszállási József Attila Tsz gazdái. A fiatal, alig egyéves szövetkezetben a zárszámadás­kor majdnem 30 forintot osztot­tak munkaegységenként. Ügye­sen gazdálkodtak, okosan ki­használták . a jövedelmező .le­hetőségeket, s a kezdeti sikere­ket az idén újabbakkal akarják tetézni. . A. tavaszi munkára gondosan felkészült a gazdaság. A tizen­négy lófogaton kívül két — pót­kocsikkal és ekékkel ellátott —‘ traktorral dolgoznak a határ­ban. A gépesítés előnyeit itt is jól ismerik. Ezért határozták el a zárszámadási közgyűlésen, hogy az idén vesznek még egy traktort, pótkocsival és ekével együtt, s a többi pénzt rend­sodró és magtakaró gép, vala­mint fűkasza vásárlására for­dítják. A különböző gépek és a rendbentartott lófogatok a gyor­sabb. könnyebb munkát teszik lehetővé. A meglevőkkel már most is szaporább a munka. Ennek köszönhető, hogy a húsz hold korai borsó és a, tavaszi árpa vetése, valamint a dinnye­termesztésre szánt tizenhat hold trágyázása jó ütemben ért vé­get. Takarékossági fórum Gyorsítják a termelést A Kiskunhalasi Baromfifeldol­gozó Vállalatnál az egyes mun­kafolyamatok gépesítésével gyor­sítják a termelést, növelik a ter­melékenységet. A baromfifej. nyak, szárnyforrázó és kopasztó­gépek beállításával az óránkénti termelés a libánál 6,5 darabról 7.9-re, a kacsánál 10,5-ről 12,9 darabra emelkedik. INTÉZKEDÉSEK Nem mindegy, hogy a beruhá­zásokra szánt összegek milyen gyorsan térülnek meg népgaz­daságunknak. Éppen ezért kor­mányzatunk több ilyen intézke­dést hozott, amelyek segítségé­vel növeljük a beruházások ha­tékonyságát. Ezzel egy időben megváltozott a beruházók szem­léletmódja is. Ma már gazda­sági vezetőink igen alaposan megnézik, hová kerülnek a be­ruházásra kapott forintok. En­nek eredményeképpen csökkent a befejezetlen létesítmények száma. Míg 1958-ban 87, 1959- foen 150, 1960-ban 71 millió volt a befejezetlen beruházások ér­téke, addig ez az összeg 1961- bem 30 millióra csökkent. KISGÉP ESÍTÉS Az építőiparban a szakipari munkák kisgépesítése nehézke­sen halad és emiatt kitolódik egyes létesítmények határidőre való elkészítése. Ennek csökken­tését tűzte ki a Báes-Ksskun megyei Állami Építőipari Vál­lalat vezetősége, amikor a mű­szaki szervezési intézkedési ter­vében előírta, hogy a meleg­burkoló munkáknál fokozottab­ban alkalmazzák a parkettgyalu és csiszológépeket. Ezenkívül bevezetik a gépi meszelést és az alapmázolási munkáknál mintegy 25 ezer négyzetméte­ren is gépet alkalmaznak. KEVESEBB KÖLTSÉGGEL A Bács-Kiskun megyei Fűszer­es Édességkereskedelmi Válla­lat dolgozóinak éves versenyfel­ajánlásában 212 ezer forintos költségcsökkentés szerepel. El­sőnek a szállításnál megmutat­kozó lehetőségeket taglalja a vállalás. Ezek szerint a gépko­csi gazdaságos kihasználásával, a rakodási idő csökkentésével és a zárt ládás áruszállítás beveze­tésével 1962-ben 53 976 forinttal kevesebbet fizetnek ki szállítási költség ámen a tervezettnél. A GAZDASÁGNAK minden í lehetősége megvan, hogy ebben < az évben növelje eredményeit. S Sokféle növény termesztését ; vették tervbe. Száztíz holdon! vetnek napraforgót, s a magva-; kát — körülbelül 600 mázsát — { átadják szerződésre a Malom­ipari és Terményforgalmi Vál- í lálatnak. Dohányból az idén jó- > val többet értékesítenek, mint i tavaly. Az elmúlt évi hattal < szemben 15 holdról adnak át [ szabolcsi dohányt a beváltónak, kb. százezer forint értékben. < Hasznot jelent a szövetkezetnek í a 40 hold cukorrépa és az l ugyancsak ekkora területen tér- í mesztett somkóró is, hiszen az í előbbiért jó pénzt ad a felvá­sárló, az utóbbi pedig zöldtrá-i gyaként jelentős mértékben ja- j vítja a talajt. Mintegy félezer holdnyi terű-5 letet foglal el a szövetkezet őszi > gabonája, amelynek közel a fele? nagyhozamú búzafajta. Az őszi < vetéseket annak idején már fej- í trágyázták, másodszor pedig eb­ben a hónapban pétisózzák. i A termelésen kívül új léte- í sítmények építésére is gondot < fordít a termelőszövetkezet. Ez? évben egy 300 férőhelyes szer-J fás juhhodallyal, száz sertés el- j helyezésére alkalmas hizlaldá- í val, nagyméretű dohánypajtával és ezer férőhelyes baromfióllal < gyarapodik a közös gazdaság. EMLÍTÉST érdemel az is, hogy az idei gazdasági évben í még több családtag segít a kö- j zös munkában. A tavalyi 14 he­lyett most már 40-re emelkedett! azoknak a hozzátartozóknak a < száma, akik rendszeresen dől- j goznak. K. A. Tavaszi készülődés A kiskőrösi járásban, ,a mostoha időjárással dacolva, szorgalmasan készülnek a tavaszi munkákra. E hó vé­gén egyhetes termelőszövet­kezeti gépszemlét tartanak. Az őszi vetések télvégi fej­trágyázását csaknem teljesen befejezték. Ezerháromszáz holdon elvégezték a talajelő­készítési munkákat. A zöld­ségtermelő gazdaságokban (Kecel, Fülöpszállás, Császár- töltés, Soltvadkert) szépen ha­lad a melegágyak előkészíté­se. A gyümölcsösökben a ko­ronaritkítási és kéregkapari- si munkákkal háromnegyed részben készen vannak. Rövi­desen szakemberek bevonásá­val, a tavaszi növényvédelmi munkákkal kapcsolatos anké- tot szerveznek a járásban. A soltvadkerti József Atti­la Termelőszövetkezet tizen­ötholdas szőlőgyökereztető iskolájának telepítése befe­jezéshez közeledik. Császár- töltésen. Soltvadkerten, Tab- din és Kaskantyún helyszíni szemle alapján bizottság vég­zi a nagyüzemi szőlőtelepí­tésre kijelölt táblák alapok­mányainak készítését. A pá- hi Petőfi és a fülöpszállási Szőlőskert Termelőszövetke­zetekben magtár épül. Szervezés alatt áll a járás területén a mezőgazdasági tanulók szerződtetése. A ta­nács művelődési osztálya tá­jékoztatja az általános isko­lák igazgatóit, hogy melyik közös gazdaságnak hány ta­nulóra van szüksége, s a nyolcadik osztályt idén vég­ző fiatalokat ennek megfele­lően helyezik el a szövekeze- tekben. Az alkohoÜzmus elleni küzdelem Gazdag programmal működik Kiskunhalason a mezőgazdászok klubja A Kiskunhalasi Állami Gaz­daság székházéban — miként annak idején hírül adtuk — néhány hónapja megalakult a város és a járás mezőgazdasági szakembereinek klubia. Me­gyénk egyetlen ilyen jellegű in­tézménye ez, s az országban is mindössze öt mezőgazdász-klub működik. A klub tagjai havonta egy­szer neves kutatókat szakembe­reket látnak vendégül, akik elő­adásokat tartanak nekik. Töb­bek között dr. Egerszegi Sándor Kossuth-díjas kutató és dr. Voit Imre, a Magyar Tudományos Akadémia üzemszervezési kuta­tó intézetének helyettes igazga­tója is tartott már előadásit. Az előadásokat vita követi. — de az ismerkedést. szórakozást szolgáló klubdélutánokon is megvitatia az állami gazdasági, s termelőszövetkezeti mezőgaz­©oooooooooooooooooooooooooouoooooo dászokból, kutatókból és szakta­nárokból álló tagság a mező- gazdaság időszerű kérdéseit. A klubnak 120 rendes tagja van. akiknek az idei terved kö­zött hazai társastúrák megren­dezése is szerepel Több ered­ményesen működő állami gaz­daságot keresnek maid fel; nyá­ri szegedi túrájuk során pedig az ünnepi játékok előadásait is megtekintik. Az első lépés A szőlő- és gyümölcstelepftési műszaki bizottságok a legtöbb helyen rövidesen befejezik mun­kájukat. Kiskunfélegyháza ha­tárát már feltérképezték, s rö­videsen a dunavecsei és a ba­jai járás községeiben is végez­nek a szőlő- és gyümöicstelepf- tésre alkalmas területek felmé­résével, kijelölésével. Pali bácsi borotválkozik A termelőszövet­kezet központjára ráborult a téli este. Hold se volt, csak a ménkű nagy sö­tétség. Saláta János bri­gádvezető az orra hegyéig se látott, ahogy az isállók irá­nyába tapogatózott. Márpedig a foga- tost, az öreg Pali bácsit, ég alól, föld alól elő kell vala­hogyan kerítenie; sürgős ügyben a vá­rosba kell az elnö­köt vinni. Saláta cifrán el- káromkodta magát: a degesz sárban ala­posan megmerült a csizmája. Kurjan- tásra fogta a dolgot: — Pali bácsi! Merre van? Éktelen messziről, nagyon bizonytala­nul jött a válasz. De jött. — Nyomon va­gyok már! — ör­vendezett a briga- déros, és cuppogó csizmáit a tétova hangforrás felé iga­zította. Nagysokára ala­posan beverte va­lamibe a kobakját, s újabb litánia kacs­karingózott elő a bajsza alól, hangfo­gó nélküli és egyál­talán nem klerikális színezetű. Az áldás- özönt az istálióajtó váltotta ki és Salá- ta — sajgó halán­tékát nyomkodva — tudta már, hogy cél­hoz ért. Boldogsága teljessé vált, amikor meghallotta a kö­zelből Pali bácsi ba­ritonját; — Ki a fene az?! — Érdekes, úgy beszél az öreg, mint­ha a görcs félre­húzta volna a szá­ját — gondolta Sa­láta. De ahogy be­bukott az istálló csípősszagú, meleg párájába, valami szokatlan kapirgá- lás, sercegés ütötte meg a fülét. — Én vónék, a brigádvezető. — De kend mit csinál itt, a vaksötétben, Pali bácsi? — Ugyan, mit csi­nálnék? Borotvál­kozom! J. T. Január közepén több cikket ! írtunk lapunkban az alkoholiz- imus káros, s nem egy esetben J tragikus következményeiről. Cik- /künk nyomán sok elkeseredett ; édesanya kereste fel levelével > szerkesztőségünket, tanácsot és í segítséget kérve az alkoholizmus (elleni küzdelemhez, s nem egy (esetben a zugbormérők lelepl­ezéséhez. Főként ez késztetett bennün­ket arra, hogy ankétra hívjunk s néhány szakembert, köztük a j megyei pénzügyőrség parancs­nokát, a megyei tanács keres­kedelmi osztályának vezetőjét, a vendéglátóipari vállalat igaz­gatóját, a válóperes bírót, né­hány nagyobb üzem szakszer­vezeti bizottságának titkárát, az SZTK ideggyógyász szakrende­lésének főorvosát és több, gyer­mekvédelmi munkában is jár­tas pedagógust. Képeink az an­kétről számolnak be. Később, az elhangzott felszólalásokat is fe’ dolgozva, riportsorozatot közli' az alkoholizmus elleni társad- mi küzdelemről. Szerkesztőségünkben szombaton megrendezett ankétot Wei­ther Dániel, lapunk felelős szerkesztője nyitotta meg. A meg­nyitót szenvedélyes és sokoldalú vita követte. — Hasonlóan a munkásbíróságokhoz, én az üzemi család- védelmi hálózat kiépítését javaslom, amelynek jogot és hatalmai l kellene adni az alkoholizmusból eredő esetek, a családi viszályai: kivizsgálásához, eligazításához — mondotta dr. Bense Sándor főorvos. — Szakszervezetünk fontos feladatának tekinti az alkoholiz­mus elleni küzdelmet. Erre neveljük a szocialista brigádok tag­jait is — mondotta Király Margit, a Baromfifeldolgzó Válla’nt szakszervezeti bizottságának titkára. Németh Béla, a megyei pénzügyőrség parancsnoka: — 250— 300 zugbormérőt leplezünk le évente, de hogy munkánk ered­ményesebb legyen: nagyobb társadalmi segítségre ggg szükség.

Next

/
Thumbnails
Contents