Petőfi Népe, 1962. március (17. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-23 / 69. szám
Tegyük közkinccsé a jó tapasztalatokat Sokoldalú, igazságos premizálási módszerekkel a nagyobb terméseredményekért A kiskunhalasi járás termelő- szövetkezeteiben az MSZMP megyei bizottsága és a megyei tanács erre vonatkozó határozatainak figyelembe vételével már az elmúlt évben is több helyen elterjedtek a termelést ösztönző elosztási módszerek. A járás termelőszövetkezetei általában kétféle premizálási módszert alkalmazta!!:. A »terv pJusz prémiumon« módszert a száraz időjárás már a nyár folyamán keresztül húzta, mivel a legtöbb termelőszövetkezetben terven felüli termékmeny- nyiségre nem lehetett számítani. Több eredményt, hozott a premizálás másik fonná ja, mely szerint a megtermelt termékmennyiség bizonyos százaléka a tagokat illeti. Ez az arányszám a kapásoknál általában 20 százalék volt. A járási tanács végrehajtó bizottsága és mezőgazdasági osztálya a közelmúltban összegezte e premizálási módok múlt évi tapasztalatait, de ezt megelőzően már az ősz folyamán megkezdte a múlt évinél célravezetőbb és igazságosabb, egyben sokoldalúbb premizálási módszereik kidolgozását A komoly és nagy munkában természetesen részt vették a termelőszövetkezetek vezetői is akik a saját és az ország más vidékein szerzett tapasztalataikat is hasznosították] Ka vénytermesztés Ennek eredményéként az idén járásunk szövetkezeteiben még sokrétűbben jutnak kifejezésre * termelés anyagi ösztönzői, melyek közül most csak a leg- el terjedtebbekről szeretnék szólni. A jánoshalmi Kossuth Termelőszövetkezét a kapásoknál például a tervezett termelés 10 százalékát juttatja prémiumként •— munkaegység jóváírása inellett tagjainak. A brigádon belül a fogatosok a megtermelt termés három százalékát kapják prémiumként A szerződött növényeknél természetesen a természetbeni prémium pénzre átszámított értéke kerül kifizetésre. A munkát itt családi művelés formájában szervezik meg. s a vállalt kukorica-területtel arányosan osztják meg a burgonya és cukorrépa művelését is. A kisszállás! Petőfi Termelőszövetkezet — szintén családi művelés mellett — a tervezett termés 20 százalékát adja prémiumként, munkaegység jóváírása nélkül. A terven felüli teljesítésnél itt a tag részesedése progresszívan emelkedik. Cukorrépánál például kataszteri holdanként 140 mázsás termésig 2,50 forint és 60 deka cukor, 140, mázsán felüli termés esetén ezen a részesedésen felül mázsánként 10 forint prémium kerül kifizetésre. Állattenyésztés Üj premizálás! módszerek alakultak ki az állattenyésztés- ben is. A jánoshalmi Dózsa Termelőszövetkezet, a terven felül termelt tej 40 százalékát a gondozónak. 10 százalékát a brigádvezetőnek adia. Minden ezer darab leadott baromfi után — tizenöt százalékos elhullás esetén — 10; tíz százalékon aluli elhullás esetén 20 baromfi illeti meg a gondozót. Ezen felül az utóbbi esetben év végére ezer forintos i utal mat is biztosít a termelőszövetkezet a gondozók részére. A tompái Szabadság Termelőszövetkezet az állattenyésztésben is a terven felüli eredmény értékének 50 százalékát adja prémiumként. A rémi Kilián Termelő- szövetkezet a terven felüli állatszaporulat 35 százalékát, a terven felül kifejt tej 4 százalékát, a juhtejnek pedig egy- heted részét biztosítja tagjainak prémiumként Szőlő- és gyümölcs- termesztés • A szőlőterületeket egyes községekben százalékos részesedést biztosító művelésre adták ki a termelőszövetkezetek tagjainak. Ezeken a helyeken azonban az idén — kártérítési kötelezettséggel — már a szántóföldi növénytermelésnél teliesítehdő munkaegység-mennyiséget is előírtak a tsz-ek. Ez az intézkedés azért vált szükségessé, mert a tagság egy része a sző-1 lőművelést tekintette elsődlegesnek, s elhanyagolta a vállalt szántóföldi növények ápolását. A termelőszövetkezetek másik része »terv plusz prémiumos-* műveléssel oldja meg a szőlő- és gyümölcstermesztést. A gyümölcsszedésnél a borotai Piros Alma Tsz a terven felüli termés 40 százalékát adia a tagoknak, s a téli alma kivételével a prémiumot pénzben fizetik ki. Megéri a fáradságot A különböző premizálási módszerek bevezetésével a tagság szinte mindenütt kivétel nélkül egyetért, s örömmel fogadja. Meg kell azonban- említenem, hogy néhány termelő- szövetkezet vezetősége idegenkedik, húzódozik e módszerek valamelyikének alkalmazásától. Kétségtelen, hogy a premizálási módszerek bevezetése bizonyos többletmunkával jár. — de csak az adminisztráció, s a tsz-ve- zetők részére. Ezt az áldozatot viszont nemcsak érdemes, ' de kell is vállalni, mert többszörösen megtérül mind a közösség, mind az egyén számára. • Egyébként néhány termel őszövetkezetünk már a vezetője premizálásának gondját is megoldotta. így megtérül számukra a többletmunka, melynek helyes elvégzéséhez, megszervezéséhez végrehajtó bizottságunk és mezőgazdasági osztályunk az eddigieknél is több segítséget kíván nyújtani. Dr. Bílekov Pál, a Kiskunhalasi Járási Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke Szükség van a lóra Rendszeresén járatják a kiskunhalasi Vörös melőszövetkezet lovait» Szikra TcrAz elmúlt év statisztikai adataiból kitűnik, hogy megyénkben 45 ezer munkára fogható ló utánpótlására mindössze négyezer csikó áll rendelkezésre. Ez az arány nem kielégítő, tekintve, hogy a nagymértékű gépesítés ellenére nagyüzemi gazdaságainkban még hosszú ideig jól hasznosítható a fogaterő. Még a legjobban gépesített szövetkezetben is ajánlatos legalább 50 holdanként egy pár lovat tartani. Szövetkezeteink lovai átlag közép-, vagy idősebb korúak. A lóállomány szükséges mértékben való fenntartása érdekében 10 százalékos utánpótlásra, s ennek megfelelő mértékű fedeztetésre van szükség. Az idén kb. négyezer kanca fedeztetésére kerül sor, amit március elején már meg is kezdték. Erre a célra a lótenyésztési felügyelőség — hogy a szövetkezeti gazdák és a fogatok ne essenek ki a munkából — „kihelyezte” a méneket a községekbe és egyes termelőszövetkezeteikbe is. Ugyanakkor a szakemberei segítenek a kancaállomány java egyedei- nek a kiválogatásában. Védekezzünk a gabonafutrinka ellen Helyes palánfanevelésse! védekezzünk a dohányperonoszpóra ellen A dohán yperomoszp óra eilen már a dohán y palán ti nevelése közben kell és lehet védekezni. A palántaágyakat szabadföl- döm, könnyű, vízjárható talajon, napfényes, jól szellőző, az előző évi ültetvényektől és palántaágyaktól távoleső, fákkal, cserjékkel és épületekkel nem árnyékolt helyeken, továbbá a dohányfeldolgozóktól és víztárolóktól távolabbra kell elhelyezni. Az erős fertőzés elkerülése végett ajánlatos a palántákat kisebb ágyakban, a gazdaság különböző pontjain, a lehetőség szerint egymástól jól elkülönítve elhelyezni. A palántaágyak beszórására használt magtakaró földet fertőtleníteni kell. Ezenkívül célszerű a kereteket, oldaldeszkákat és a melegágyak egyéb felszerelési tárgyait is fertőtleníteni. Elvetésre csakis kondicionált és feltétlenül központilag csávázott dohányvetőmagot szabad használni. Helyesen járnak él a közös gazdaságok, ha csökkentik a vetőmag mennyiségét és a nagymagvú fajtákból 1—1,2 grammot, a kismagvúakból pedig 0,5—0,75 grammot vetnek el négyzetméterenként. A dohánypalánta melegágyait és a palátaágyafcat a fertőzés megelőzése céljából feltétlenül permetezzék a kikelés után is. Az első permetezést a palánta teljes kifejlődését követő hatodik napon kell elvégezni. A palántát csak nappal és mérsékelten szabad öntözni, úgy hogy a talaj ne nedvesedjék át és a víz ne gyűljön össze éjszakára. Az ágyak molinóval történő befedése esetén, illetve az üveg alatti melegágyakban gondoskodni kell a jó szellőztetésről, s nem szabad megengedni, hogy a levegőnek viszonylag ma gas legyen a páratartalma. Az ország legnagyobb szövetkezeti toióháza A csávolyi Egyesülés Termelőszövetkezetben — szovjet mintára — még februárban elkészült az ország legnagyobb, ötezer szárnyas elhelyezésére alkalmas, új rendszerű toióháza. Az etetés és a tojások összegyűjtése teljesen gépesíthető benne. A gépesítéssel az eddigi tizenhárommal szemben két szövetkezeti gazda is kényelmesen ellátja a baromfiak gondozásai. A kötött talajú területek kalászosainak legveszedelmesebb ellensége a gabonafutrinka. A bogár a gabona viaszérésbem levő szemeit teszi tönkre, de a nagyobb kárt a 2.5 cm-re is megnövő szürkés-fehér színű lárvája, a csócsároló okozza. A tavalyi száraz, csapadékszegény ősz következtében a lárvák a hideg idő beálltáig megerősödtek, s jól teleltek át, veszélyességük tehát nagyobb az átlagosnál. Jelenleg elérték fejlődésük második szakaszát (A csócsárolónak három fejlődési szakasza van.) Fejlődésük harmadik periódusában nagy menynyiségű fiatal gabonát eüpusztítanak. Az alkony és az éjszaka óraiban károsítanak. Ekkor feljönnek földbevájt függőleges* aknáikból, és megeszik a zöld levelek puha részét. A gabona- levélből kis szürkészöld kócoson ló marad csak. Ha a csócsároló elleni védekezést elhanyagoljuk, a vesbée 80—100 százaléka is tönkre mehet Tavasszal csupán vegyszerrel védekezhetünk. Lehetőleg a késő délutáni és az est) órákban holdanként 25—30 ka HCH porozószert szórjunk a vetésre. Járfás József Lássák el Jobban megyénk tss-eit müanyagfóliás palántanevelovel és hajtatóval A primőr-zöldségfélék termesztésének segítésére a MÉK több termelőszövetkezetünknek műanyagfóliából készült, úgynevezett nagy- és kisalagutat bocsátott Ingyen a rendelkezésére. Az előbbi alatt a korai paprika- és paradicsompalánták nevelése, s a hajtatás. a kisalagút alatt pedig a szabadföldi hajtatás bonyolítható le — kót-há- rom héttel előbb, minit egyébként. A kecskeméti Egyetértés 13, egyenként 15 négyzetméter alapterületű nagyalagutat kapott. A harkakötönyi Mező Imre Tsz-ben 180, a dunavecsei Virágzóban 150, a kecskeméti Békében 2100, a kiskunfélegyházi Vörös Csillagban szintén ugyanennyi, a tiszakécskei Békében és a Tiszagyöngyében 700—700 négyzetméter a MÉK-tői kapott nagy- és kisalagutak összalap- területe. A műanyagfóliás palántaneve- lőré és hajtatéra legalább tízszer akkora megyénk közös gazdaságainak az igénye, mint amekkorát a MÉK a rendelkezésére bocsátott készletből kielégíthet. Tekintve, hogy a fővárosi piac zöldségfélékkel való ellátása legnagyobb mértékben Bács-Kiskun, megye közős gazdaságainak a feladata, ajánlatos volna, hogy az illetékes országos szervek nagyobb mértékben lássák él megyénket az egyébként magyar gyártmányú müanyagfóliás kertészeti berendezéssel. T. I. B legelőre Kihaüoll állasak biütosítása Az Állami Biztosító az idén is megszervezi a legelőre kihajtott állatok elhullás esetére szóló biztosítását. Az így létesülő biztonsági alap kedvező lehetőséget nyújt az állatelhul- lásiból származó károk csökkentésére. A biztosítás változatlanul önkéntes, s a községi legeltetési bizottságok kezelésében levő, valamint a szövetkezeti gazidák és az egyéni állattartók állatai részére elkülönített legelőkre kihajtott állatok egyaránt biztosíthatók. A legeltetési biztosítás lebonyolítása és feltételei változat» lanok. Célszerű, ha a biztonsági alap kialakításában a községi legeltetési bizottságok vezetői, ha pedig a legplőgazdálkodas irányítását a termelőszövetkezet végzi, az e célra kijelölt szövetkezeti gazdák segítséget nyújtanak.
